Magyarországon a nőmozgalmak kezdetei a XVIII. század végére tehetők, ekkor főként a nők érdekvédelmével, felsőoktatásának elősegítésével, választójoguk biztosításával és munkavállalásával foglalkoztak. A családon belüli erőszak elleni küzdelem szempontjából az 1997-es év mérföldkőnek számít: ebben az évben fogadta el az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényt, módosult a Büntető Törvénykönyv, a Kormány pedig jogalkotási kötelezettséget vállalt a családon belüli erőszak törvényi szintű szabályozására.214
Az idő kerekét visszatekerve azonban még a közelmúltban is több olyan vélemény látott napvilágot, amely szerint a statisztikai adatok mögött a feljelentési hajlandóság emelkedését kell keresni, illetve hogy otthonunk védelme érdekében a családon belüli cselekményekkel kapcsolatban nem célszerű külön szabályokat alkotni, „mert ezzel a jog pontosan azt ismerné el, hogy az általánostól eltérő szabályok érvényesülnek egy kapcsolatban”215 - holott pontosan ebben ragadható meg különlegessége, a zárt ajtók mögött zajló folyamatok titkosságának leleplezhetősége. A Gratzer Gábor - Szabó Henrik - Sövényházy Edit szerzőhármas valamennyi tagja rendőrként jutott erre a következtetésre azáltal, hogy a jog (már) minden olyan, a házastársak, élettársak vagy gyermekek sérelmére megvalósuló cselekményt és magatartást szankcionál, amit a családtagok egymás sérelmére megvalósíthatnak,216 így a sorok között kétségtelenül kiolvasható az önálló bűncselekményi tényállás ellenzése. A szerzők az emberi jogok és a házasság cím alatt utalnak arra is, hogy
„a férfi és nő együttélése, valamint a házasság intézménye csupán az utóbbi évtizedekben
213 Ez alóli egyetlen kivétel a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozását büntető törvényi tényállás, mert ott passzív alanyként tartható számon a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult fél is.
214 Gyurkó Szilvia: A családon belüli erőszak fogalmának és koncepciójának megjelenése Magyarországon.
In: Virág György (szerk.) Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 61. o.; Domokos Andrea - Nemes Zsófia - Havasi Sára: A családon belüli erőszak büntetőjogi és társadalmi megítélése. Károli Gáspár Református Egyetem Budapest, 2017. 53. o.
215 Gratzer Gábor - Szabó Henrik - Sövényházy Edit: Megóv-lak. Bűnmegelőzési jó tanácsok. Korona Kiadó, 2010. 86-87. o.
216 Uo. 86. o.
59 vált egyenjogú felek közötti jogviszonnyá,” a történelem kezdetétől fogva a férj bizonyos mértékben a feleség személye és vagyona felett is diszponált, továbbá hogy e jogok közé tartozott a feleség testi fenyítése; azt viszont alább elismerik, hogy senkinek nincs joga a bántalmazásra, „még ahhoz sem, hogy egy kis pofont adjon a másiknak.”217 A szerzők elismerik, hogy a bántalmazó jellemzően olyan magatartást tanúsít, amellyel hatalmat, dominanciát tud gyakorolni, és gyakran fordul elő szexuális erőszak, illetve pénzügyi-gazdasági függőségbe hozás, vagyis ellenőrzést gyakorolva a bántalmazott pénze fölött ezen elkövetők megszüntetni igyekeznek az áldozat önálló megélhetését.218
Visontai-Szabó Katalin álláspontja szerint a családon belüli erőszak visszaszorításához valóban szigorú fellépésre van szükség, azonban az új bűncselekmény változást kiváltó hatása kapcsán kételkedésének adott hangot. Meglátása szerint a kérdés összetettebb, a pszichológiai tényezőknek kiemeltebb szerepet kellett volna kapniuk, az előkészítési folyamatokba pedig a családvédelemmel foglalkozó szakembereket, pedagógusokat és pszichológusokat is be kellett volna vonni annak érdekében, hogy „- az áldozatok és elkövetők személyiségét, illetve a családon belüli erőszak működésének dinamikáját megismerve - egy valóban hatékony és eredményes stratégiát lehessen kidolgozni.”219 Vélekedése szerint az önálló büntetőjogi kategóriává tett tétel nem fogja meghozni a remélt eredményeket, melynek okát egyrészt a sértetti magatartásban (feljelentés és együttműködés hiánya), másrészt pedig a büntetőjogon kívüli segítségnyújtás biztosításának elmaradásában (pszichoterápiás, jogi és anyagi segítség) látja.220 Véleménye szerint a krízis megoldására kizárólag egy hatékony, több lábon álló, széles körű családtámogatási rendszer képes, de ehhez „sok időre és rengeteg pénzre van szükség”.221 A magam részéről kifejezetten üdvözlöm az új tényállás megalkotását, de azonosulni tudok azon gondolatmenettel, miszerint a családon belüli erőszak kezelésekor elsődlegesen a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a szankcionáláson túl el kell gondolkodni kötelező pszichoterápia előírásán, és
„bár a személyiségzavar nem gyógyítható, azonban az indulatok kezelése és a magatartás kontrollálása - szakértő segítségével - megtanulható.”222
217 Uo. 84. o.
218 Uo. 86. o.
219 Visontai-Szabó Katalin: A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi kérdései. 237. o.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/36453/1/juridpol_forum_004_001_237-273.pdf
Visontai-Szabó Katalin: A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi vonatkozásai. Tananyag az IDEA tréningek résztvevői számára. 2018. 48-49. o. https://ideachildrights.ucc.ie/resources/11.pdf
220 Visontai-Szabó Katalin: A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi kérdései. 270. o.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/36453/1/juridpol_forum_004_001_237-273.pdf
221 Uo. 271. o.
222 Uo. 272. o.
60 Az egyenlőtlenség és igazságtalanság talaján az alá- és fölérendeltségi viszonyok kialakulásában kulcsszerepet játszik a hatalom, s ehhez kapcsolódik a felsőbbrendűség gondolata is. A bűnüldözésért és a bűnözés megelőzéséért elsődlegesen az állam a felelős, de ennek konkrét feladatait közvetve az erre a célra létrehozott szervezeten keresztül lehetséges ellátni, amely nem más, mint a rendőrség. A helyi ügyek és a helyi közösség biztonságának letéteményeseként ebbe a tevékenységbe 1990-től az önkormányzatok is bekapcsolódtak,223 napjainkra pedig a civil szervezetek is egyre erőteljesebben működnek közre. Németh Zsolt úgy vélekedik, hogy a bűnmegelőzés jelentősége, haszna és előnye sokoldalú, melynek egyik pillére a közösség, hiszen a bűnözés feszültséget, nyugtalanságot, illetve súlyos egyéni és politikai következményekkel járó bűnözési félelmet generál.224 Kifejti azt is, hogy a bűncselekmények elkövetésének oka mindig az elkövető személyéhez köthető, ezáltal meg kell határozni azokat a szociális és pszichikai kockázati tényezőket, amelyek növelik egy személy elkövetővé válásának kockázatát.225 Windt Szandra szerint a bűnmegelőzés „mostohagyermek” a rendőrségen belül, holott ennek éppen a rendőrségbe vetett bizalom, illetőleg a szervezet által képviselt kollektív eszme miatt kellene másként lennie.226 Amennyiben ez így van, a családon belüli erőszak vonatkozásában nem lehetünk nyugodtak, hiszen a bűnmegelőzési osztályoknak nagymértékben hozzá kellene járulniuk a jelenség megelőzéséhez, megfékezéséhez és üldözéséhez.
Mielőtt rátérek a disszertációm magját képző bűncselekmény dogmatikai elemzésére, reflektorfénybe kell helyeznem, hogy mely tényezők és körülmények álltak a bűncselekmény megalkotásának hátterében. Elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy a deliktum számos szakmai egyeztetés és diskurzus, illetve hosszú, és heves vitáktól sem mentes jogalkotási folyamat eredményeként született meg. Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán tűzte napirendjére az új, önálló bűncselekményről szóló országos népi kezdeményezést, amivel egyetértve erről szeptember 17-én határozatot hozott.
223 Barabás Tünde - Irk Ferenc - Kovács Róbert: Félelem, bűnözés és bűnmegelőzés Európa öt nagyvárosában.
OKRI Budapest, 2005. 22. o.
224 Németh Zsolt: Bevezetés a bűnmegelőzésbe. In: Barabás A. Tünde (szerk.) Kriminológia MA, Dialóg Campus, Budapest, 2020. 14. o.
225 Uo. 19. o.
226 Windt Szandra: Rendészeti stratégiák, avagy rendőrség és bűnmegelőzés. In: Hack Péter Király Eszter -Korinek László - Patyi András (szerk.) Gólyapadból laboratóriumot. Tanulmányok Finszter Géza professzor tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 2015. 94. o.
61 A szövegezés meghatározására - számos állítással ellentétben - a szakmai és a civil szervezetek bevonásával került sor,227 azonban a végleges és jelenleg is hatályos tényállást megelőző törvényjavaslatok228 áttekintése alapján több eltérést és lényegi átalakulást tapasztalhatunk. Gilányi Eszter - doktori értekezésének partnerbántalmazással szembeni fellépésről szóló fejezetében229 - részletesen foglalkozott a tényállás kodifikálásának előzményeivel,230 és kiválóan végigvezeti az érdeklődőket azon az olykor parázs vitákat generáló, egyenletesnek nem nevezhető úton, amelyen eljutottunk a Btk. jelenlegi szabályozásához. A duplikálás elkerülése érdekében ezért csak röviden, és más szegletből mutatom be azt a néhány állomást, amelyen keresztül végül eljutott a jogalkotó a Btk. 212/A.
§-ában szereplő kapcsolati erőszak bűncselekményének megszületéséhez.
a) A T/6958. sz. törvényjavaslat „Együtt élők közötti lelki bántalmazás” néven, igen szűk körben és szubszidiaritási kitétellel kívánta volna szabályozni a családi belüli erőszakot az alábbiak szerint:231
„(1) Aki azért, hogy a vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő a) házastársa, volt házastársa,
b) élettársa, volt élettársa, c) egyeneságbeli rokona,
d) nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorú, illetve e) őt nevelő, felügyelő vagy gondozó személy
valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, rendszeresen vagy tartósan olyan erőszakos magatartást tanúsít, amely a sértettnek lelki szenvedést okoz,
ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
227 Hornyik Zsuzsanna: A kapcsolati erőszak törvényi szabályozása és annak érvényesülése. Interjú Frech Ágnes bírónővel. https://belugyiszemle.hu/hu/node/578
Az Igazságügyi Minisztériumon belül, szakmai és civil szervezetek bevonásával, egy bizottság jött létre a törvényszöveg megfogalmazására, amelynek során messzemenően figyelembe vették a tárgyban született nemzetközi egyezményeket, így a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Európa Tanácsi egyezmény rendelkezéseit - mondta el Frech Ágnes.
228 T/6958. sz. törvényjavaslat 77. o., T/10607. sz. törvényjavaslat, T/11105. sz. törvényjavaslat.
https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf https://www.parlament.hu/irom39/10607/10607.pdf https://www.parlament.hu/irom39/11105/11105.pdf
229 Gilányi Eszter: A nők elleni erőszak és magyar büntetőjogi szabályozása a nemzetközi elvárások tükrében.
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. PhD értekezés. 2017. 219-244. o.
230 Uo. 230-238. o.
231 Magyarország Kormánya T/6958. sz. törvényjavaslat a Büntető törvénykönyvről. Együtt élők közötti lelki bántalmazás. 77. o. https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf
62 b) A családon belüli erőszak elleni fellépés érdekében a Btk. kihirdetett szövegétől eltérő szövegű hatálybalépéséről szóló T/10607. sz. törvényjavaslat232 szélesebbre tárta volna a büntetőjogi védelmet, és a bűncselekmény neve „Családon belüli erőszak” lett volna:
„(1) Aki a jelenlegi vagy volt hozzátartozója, élettársa vagy annak hozzátartozója vagy élettársa továbbá az elkövetővel érzelmi közösségben lévő vagy volt személy, valamint a nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló vagy - ha a bűncselekményt ezzel összefüggésben követik el - korábban állt személy sérelmére
a) olyan ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartást tanúsít, ilyennel fenyeget, vagy egyéb módon olyan állapotot idéz elő és tart fenn, amely komoly fizikai vagy lelki szenvedést okoz,
b) a közös gazdálkodás körébe tartozó vagyoni elemet a közös gazdálkodás alól egyoldalúan kivonja, és ezzel a sértettet akarata ellenére gazdaságilag függő helyzetbe hozza vagy ellehetetleníti,
c) kizsákmányolja,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozónak minősül a gyám és a gyámolt, a gondnok, a gondnokolt és az elkövető kiskorú gyermekének nevelésére, gondozására köteles személy is.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzése.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában elszigetelés a sértett társadalmi kapcsolatrendszerének tartós és rendszeres rombolása.”
c) 2013 májusában járva az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló T/11105.
sz. törvényjavaslat233 már „Hozzátartozó bántalmazása” néven jelenítette volna meg a bűncselekményt akként, hogy:
„(1) Aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3)–(4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Hozzátartozó bántalmazása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.”
Amint arra Gilányi Eszter is rávilágított,234 az új bűncselekmény nem aratott feltétlen sikert és támogatást az országgyűlési képviselők palettáján, hiszen a parlamenti patkóban helyet foglaló honatyákból többféle álláspontot váltott ki: némelyek a bűncselekményi tényállás elhagyását javasolták, míg mások a tervezetnél is súlyosabb büntetési tétel meghatározását, ennek hiányában új minősített esetek rögzítését kívánták volna bevezetni.
232 Családon belüli erőszak. T/10607. sz. törvényjavaslat. https://www.parlament.hu/irom39/10607/10607.pdf
233 Magyarország Kormánya T/11105. sz. törvényjavaslat az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról.
Hozzátartozói bántalmazás. 11. o. https://www.parlament.hu/irom39/11105/11105.pdf
234 Gilányi Eszter: A nők elleni erőszak és magyar büntetőjogi szabályozása a nemzetközi elvárások tükrében.
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. PhD értekezés. 2017. 230-234. o.
63 d) Több módosító indítvány előterjesztésére került sor a bűncselekmény kiiktatását javasolva235 azzal érvelve, hogy a tényállás egyes elemei a Btk.-ban másutt már megtalálhatók, az más jogintézmény által is elérhető (pl. távoltartás), nem megfeleltethető az elérni kívánt célnak, továbbá aránytalan beavatkozást jelenthet a családok életébe.
e) Bárándy Gergely a 2012. május 29-én kelt módosító javaslatának indokolásában a családon belüli erőszak elleni fellépéssel egyetértve azzal érvelt, hogy a távoltartás többek között ennek ellensúlyozásaként került bevezetésre 2005-ben, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás pedig 2009-ben. Álláspontja szerint a törvényjavaslatban szereplő tényállás ebben a formában „pótcselekvés”, nem alkalmas a jogosan elvárt társadalmi várakozás teljesítésére, sem az elérni kívánt cél elérésére. A javaslattevő véleménye szerint amennyiben az áldozattal közös háztartásban vagy egy lakásban élő elkövető erőszakos magatartást tanúsít (különösen, ha ez tartós vagy rendszeres), egyrészt csaknem minden esetben megvalósul valamilyen más bűncselekmény, másrészt nehezen elképzelhető olyan esetkör, hogyan lehetséges erőszakos magatartással lelki sérelmet okozni úgy, hogy ezen magatartás közben más bűncselekményt nem valósít meg. Indokolása szerint az előterjesztésben szereplő törvényi tényállás értelmetlen, ugyanakkor a Btk. módosítást nem tartják elképzelhetetlennek, de a jogalkotónak azon is el kell gondolkodnia, hogy a javaslatban meghatározott cselekmény eléri-e azt a szintet, hogy a családi életbe a büntetőjog eszközeivel beavatkozzon.236
f) A Szabó Tímea és Dorosz Dávid által előterjesztett módosító javaslat237 a büntetési tétel egy évről két évre emelésével a lelki bántalmazás új tényállásának valódi fenyegető erőt kívánt adni, míg egy másik módosító javaslatukban238 foglalt indokolás szerint az optimális megoldást valahol a Kormány és a civil szervezetek javaslata között lehet megtalálni akként, hogy:
235 T/6985/89. és T/6985/115. sz. módosító javaslatok.
https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0089.pdf https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0115.pdf
236 T/6985/115. sz. módosító javaslat. Bárándy Gergely, MSZP.
https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0115.pdf
237 T/6958/43. sz. módosító javaslat. Szabó Tímea és Dorosz Dávid LMP.
https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0043.pdf
238 T/6958/70. sz. módosító javaslat. Szabó Tímea és Dorosz Dávid LMP.
https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0070.pdf
64
„(1) Aki azért, hogy a vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő a) házastársa, volt házastársa,
b) élettársa, volt élettársa, c) egyeneságbeli rokona,
d) nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorú, illetve e) őt nevelő, felügyelő vagy gondozó személy
valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, rendszeresen vagy tartósan olyan erőszakos magatartást tanúsít, amely a sértettnek lelki szenvedést okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) kiskorú jelenlétében,
b) fegyveresen, vagy felfegyverkezve,
c) távoltartás vagy megelőző távoltartás hatálya alatt követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
g) Váradi Erika és Gilányi Eszter közös tanulmányukban239 végigvezetnek a családon belüli erőszak szabályozási törekvéseinek döcögős útvonalán, amelyen a törvényjavaslatok és módosító javaslatok ellenére az eredetileg elfogadott Btk.-ba a bűncselekmény végül nem került bele. A családon belüli erőszak elleni küzdelem büntetőjogi kérdései azonban ezzel nem értek véget. A téma iránt érdeklődők 2012 tavaszán aggodalommal és érdeklődéssel követték nyomon az Élet-érték Alapítvány Országos Választási Bizottsághoz benyújtott népi kezdeményezését, melynek célja volt, hogy sikeres aláírásgyűjtés esetén (ötvenezer aláírás) a Parlament három hónapon belül tűzze napirendre a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő szabályozásának témakörét. Felidézve ezen időszakot pontosan emlékszem arra, hogy a népi kezdeményezés futótűzként terjedt szakmai berkekben és a lakosság körében egyaránt, melynek eredményeként a szükségesnek dupláját, több mint százezer érvényes aláírást sikerült összegyűjteni, így az Országgyűlés napirendjére tűzte a kérdés megvitatását. Ennek folyományaként végül munkacsoport felállítása, egyeztetési folyamatok, illetve újabb kritikák és támogatások kereszttüzében látott napvilágot - a tartási kötelezettség elmulasztása (Btk. 212. §) és a családi jogállás megsértése (Btk. 213. §) közé ékelődve - a kapcsolati erőszak Btk. 212/A. §-ában található bűncselekménye. Történt ez olyan múlttal, hogy némelyek ellenzik, mások támogatják, megint mások megtartanák ugyan, de átformálnák tartalmát, ezen túlmenően pedig akadnak olyanok is, akik a már meglévő tényállásokat módosítanák / egészítenék ki speciális minősített esetekkel.240
239 Váradi Erika - Gilányi Eszter: A családon belüli erőszak és a magyar szabályozási törekvések.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop422b/2010-0008_kotet05_06_varadi_erika_gilanyi_eszter_a_csaladon_beluli_eroszak_es_a_ma/06_varadi_erika_gilanyi _eszter-a_csaladon_beluli_eroszak_es_.pdf
240 Uo. 517. o.
65 A bűncselekmény létjogosultságát természetesen lehet vitatni vagy azzal egyetérteni. Az olykor kaotikus állapotokat, a megannyi összetűzést és önellentmondást megélt módosító javaslatokat az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, illetve az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság megvitatta, és az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló T/11105. számú törvényjavaslat vitájához benyújtott, 2013. május 27-én kelt és ugyanazon napon érkeztetett kiegészítő ajánlása alapján241 az Országgyűlés a hatályba lépés előtti szinte utolsó pillanatban törvénybe iktatta. Ilyen előzmények, illetve Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségünk hatására lépett hatályba 2013. július 1.
napján a nagymértékben megújult büntetőjogi kódex részeként a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményeket tartalmazó XX. fejezetben található kapcsolati erőszak történelmi jelentőségűnek mondható, előzmény nélküli, önálló bűncselekményi tényállása.