1. Bevezető gondolatok
1.1. A téma teológiai alapja
A doktori értekezés készítésének folyamatában felkutatott tudományos álláspontok és joggyakorlati kérdések mellett a téma kontextusában - az egyetem szellemiségére is tekintettel - fontosnak tartom rögzíteni a jelenség hitem talaján nyugvó teológiai alapjait.
II. János Pál pápa a Család Éve alkalmából kopogtatott az emberek otthonának ajtaján, s a családot az egyház számos útja közül az elsőnek, és a legfontosabbnak értelmezte, majd hozzátette: „egy olyan általános, mégis különleges út, mely egyetlen és megismételhetetlen, mint ahogyan megismételhetetlen minden ember”.48 A Szentatya szerint „ha a család hiányzik, a világra jövő személyben fájdalmas hiány támad, mely teherként kíséri egész életét.” A Teremtő átöleli az egész világot, így a család forrása ezen mérhetetlen szeretetből táplálkozik, amelyet az evangéliumban Jézus végképp megerősített: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”. (Jn 3,16.). Az Atyával egylényegű Fiú „Isten az Istentől és Világosság a Világosságtól” a család által lépett be az emberi történelembe. Ha
46 Kerezsi Klára: A bűnmegelőzés különböző dimenzióinak megjelenése az attitűdvizsgálatban. In: Irk Ferenc (szerk.) Áldozatok és vélemények I. Budapest, 2004. 121. o.
47 Uo.
48 II. János Pál pápa: Levél a családokhoz. II. János Pál pápa 1994-ben, a Család Évében. Bevezetés.
16 tehát Krisztus „teljesen kinyilatkoztatja az embert az embernek” (GS 22.), ezt a családdal kezdi, melyet arra választott, hogy benne szülessék és felnőjön - folytatja.49 A család ugyanis személyek együttese (communitas), melynek sajátossága a közös lét és élet, a communio personarum. A család kezdete a házastársi közösség, melyet a II. Vatikáni Zsinat
„szövetségnek” mond,50 de ha elvonatkoztatunk a házassági eskütől, és a családi kapcsolatokra megengedő módon az életközösség tágabb szintjén tekintünk, vajon hogyan fér bele, miként furakodik egyre mélyebbre az ilyen erős kapcsok által összetartott szeretetközösségbe az erőszak? Az Újszövetség fényénél válik láthatóvá, hogy a család eredeti modelljét Istenben, életének szentháromságos misztériumában kell keresni.51 Ferenc pápa az isteni erények mellett az egyik legfontosabb emberi erényről, a hitelességről is beszélt, s amelyet egyúttal elsősorban a felnőttek felelősségévé tett. Ha koherens fiatalokat akarunk, akkor mi magunknak is következetesnek kell lennünk, életünk hitelességével kell példát nyújtanunk. A példáink járjanak elöl, és csak utána a szavaink; másoknak a mi életünkből kell kiolvasniuk az evangéliumot.52 A pápa kimondta, hogy Istent az élet minden területén, így bizony a tudományban is megtaláljuk, mert „van néhány dolog, aminek nincs közvetlen kapcsolata a keresztény távlatokkal, de mégis fontosak abban, hogy megragadjuk azt a módot, ahogy emberek önmagukat és az őket körülvevő világot értik.”53 Emellett az Atya (a Teremtő Isten, Ószövetség), a Fiú (Jézus Krisztus, Újszövetség, Evangéliumok) és a Szentlélek Szentháromsága mellett a hit, remény és szeretet (fides, spes, caritas) három isteni erényét, a kegyelmi élet alapját és gyümölcsét (vö. 1Kor 13,13)54 is felhívnám, mert Jézus kereszthalála és utolsó szavai,55 méltósága és mély megalázottságának kettőssége között erős párhuzam vonható vizsgált témámmal összefüggésben is. Márknál és Máténál Jézus kiáltása az Atyától való elhagyatottságát fejezi ki, Jézus itt egyesül mindazokkal, akik homályban élnek, akik számára Isten arca elsötétült, akik (értelmetlenül) szenvednek. Jézus olyat tapasztal meg, amit sokan megtapasztalnak: amikor Isten hallgat és hagyja, hogy szenvedjünk anélkül, hogy beavatkozna. Jézus halála - az evangélisták által is nyomatékosítva - egyben végtelen megalázottság is, azonban János egy másik szempontot
49 II. János Pál pápa: A család az Egyház
50 II. János Pál pápa: A házastársi szövetség.
51 II. János Pál pápa: A szeretet civilizációja. „Férfinak és nőnek teremtette őket”.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=81
52 Horváth Árpád SJ (szerk.): Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 2014. 82-83. o.
53 Uo. 73. o.
54 Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/H/hit,%20rem%C3%A9ny,%20szeretet.html
55 Máténál, Márknál Jézus utolsó szavai: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46; Mk 15, 34;);
Lukácsnál: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23,46); Jánosnál: „Beteljesedett!” (Jn 19,30).
17 emel ki: Jézus méltóságát, amely következetesen, tudatosan kitart saját útján a végsőkig (a beteljesedésig). Magos Gyöngyvér elemzése tisztázza e körben, hogy akik őt elfogják elesnek, ekként nem Jézus méltósága forog kockán - saját méltóságukat veszítik el - akik ártatlannak mutatkoznak, azok szégyenülnek meg. Akkor is, ha Jézus áldozata önkényes, brutális erőszak, méltóságát senki sem tudja elrabolni - mutat rá a szerző.56
A fenti gondolatok és történéseknek komoly súlya alatt érdemes visszatekintenünk újra és újra a kapcsolati erőszak bűncselekményébe ágyazott emberi méltóság és személyi szabadság megsértésére, a tettleges becsületsértésekre és testi sértésekre, vagy éppen a kényszerítésekre. Azt gondolom, hogy személyiségünk visszapillantó tükrében saját értékrendünket láthatjuk, s ezt a képet nem tudjuk eltakarni büntetőjogászként sem. Hogy mire és miképp emlékezünk, abban a társadalmi relevancia-szempontok is döntőek, vagyis hogy miként akar emlékezni a társadalom? „Ha szabad játszani a fogalmakkal, akkor azt mondhatjuk: az emlékezés fontosságára emlékeznek a kutatók”, mely nem egyszerűen a tárolt tapasztalatok változatlan előhívása a jövőben, hanem a mindenkori jelen elvárásaiként érhetők tetten.57 Húsvétra készülve Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk, melynek kapcsán megfogalmazódik a kérdés: vajon Jézus a Golgotán magasba emelve kiket látott maga körül, kik voltak keresztje tövében? Ott voltak ellenségei (akik pontosan tudták, hogy amíg ő életben van, pozíciójuk veszélyben forog), de mivel római elnyomás alatt senkit nem ítélhettek halálra, elvitték Pilátushoz, aki - benne vétket nem találván - szabadon akarta bocsátani, de a nép nyomására és követelésére végül mégis halálra ítélte. Jézus keresztje alatt ezt a népet, ezt a tömeget látta. Azt a sokaságot, amelynek nincs egyénisége, nincs személyisége, s könnyen manipulálható, holott ugyanez a tömeg néhány nappal azelőtt, virágvasárnap még őt ünnepelte - mutat rá Opra István.58
Áttételesen ezt a kettősséget éreztem a bűnügyi iratok mögött húzódó, két végletet szimbolizáló történetekben (tényállásokban), és az áldozatokkal folytatott beszélgetések, illetve a szakmai egyeztetések során. Jézus azonban ott látta a megtérőket is: a jobb lator bizonyára a szenvedés és a másoktól hallott jézusi tanítás hatására volt képes kimondani:
„Emlékezzél meg rólam, ha országodba jutsz” (Lk 23,42). A megtérők között ott volt a százados is, aki az eseményekből képes volt levonni a következtetést: „Ez valóban Isten fia
56 Magos Gyöngyvér: Feltétel nélküli hit, remény, szeretet. 2018.03.30.
https://katolikus.ma/feltetel-nelkuli-hit-remeny-szeretet/
57 Karácsony András: Filozófia-társadalomelmélet. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007. 111. o.
58 Opra István: Jézus keresztje alatt állva. https://vasarnap.verbumkiado.ro/15-szam-2012-aprilis-8/565-aktualis1028/1230-jezus-keresztje-alatt-allva
18 volt.” (Mt 27,33), s nem utolsósorban ott látjuk Jézus keresztje körül az őt követő hűséges embereket, azokat, akiket semmilyen nehézség nem tudott eltántorítani.59
„Amit a legkisebbel tesztek az emberek közül, azt velem teszitek.” (Mt 25,40; Jn 13,36). Vajon sokszor nem vagyunk-e mi is ilyen tömeg, amikor félrenézünk, amikor hallgatunk és ezzel a könnyebb utat választjuk, miközben a bántalmazottak - köztük gyermekek - otthonaikban a poklot élik meg, s amikor megfontolatlanul döntünk, mások véleményét követjük? A Golgotán Jézus keresztjét körülveszik az ellenségei, a tömeg, a megtérők, és a hozzá hűséges emberek. Mi melyik csoportba tartozunk? - teszi fel a kérdéseket az elemzés szerzője.60 A keresztény ember számára ezen szavak nem csupán egy ideált fogalmaznak meg, hanem ösztönöznek a másik észrevételére, s lehetőségeinkhez mérten a segítségnyújtásra.61 Nem többet kérnek tőlünk a sértettek, mint azt, hogy amit meg tudunk tenni, azt saját kompetenciánk függvényében tegyük meg. Ennél nem többet, de nem is kevesebbet.
Véleményem szerint ilyen hittel és meggyőződéssel szükséges büntetőjogászi munkánkat végezni a „kétséget kizáróan nem bizonyítható” mondat kinyomtatása és kézbesítése előtt.
A pontos rálátás érdekében célszerűen megismert családi kotta (tipikusan pszichológus vagy pszichiáter szakértői vélemények) mellett a kapcsolati hálóra nem feledhetjük ráfésülni az összefüggéseket és előzményeket sem,62 mert egyes ügyekben ezek kölcsönhatása adhatja a reményt, az igazsághoz legközelebb álló „eredményes befejezés”-t. Hiszem, hogy minden problémakört annak gyökeréig kell visszafejteni, és az olykor kusza szálakat kibogozva - ugyanakkor a jog szilárd talaján maradva - valamennyi érintett számára a legjobb megoldásokra törekedni. Bár a bántalmazottak igazsága nem feltétlenül a jog igazsága, de ha a felderítés és vizsgálat szakaszában mindent megtettünk, az akták nyugodt lelkiismeretünkkel átszőve kerülhetnek az irattárba, ami nem mellékes körülmény bármely hivatásrendet erősítjük is. Annak magyarázata, hogy az emberek miért működnek együtt, miért segítik egymást, vagy éppenséggel miért hoznak áldozatokat, nehezebb, mint az agresszió és az erőszak megmagyarázása - véli Forgács József,63 és a problémára vetítve talán igaza is van. Az áteredő bűn, vagy eredeti bűn teológiai kifejezés, az első embernek, mint az egész emberiség képviselőjének bűne, s mint kegyelem nélküli állapot mindenkire
59 Uo.
60 Uo.
61 Rákóczi Jenő: „Amit eggyel a legkisebbek közül tesztek, velem teszitek. (Mt 25:40).
http://biharihirlap.hu/index.php/extra/item/39-amit-eggyel-a-legkisebbek-kozul-tesztek-velem-teszitek-mate-25-40
62 Büntetett előélet, korábbi vagy folyamatban lévő büntető, polgári peres és nemperes vagy közigazgatási eljárások, alkohol-, gyógyszer- és drogfüggőség stb.
63 Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, 25. o.
19 átszáll. Az ÓSz (Ter 2,8-3,24) beszél az első emberpár bűnéről, a paradicsomi állapot (ősállapot) elvesztéséről. Az első ember kegyelmi épségének (justitia originalis) állapota tehát a kegyelem titka volt, s így az áteredő bűn állapotában is benne van a titok; Luther és Kálvin tanításában mindez az emberi természet megromlását jelenti.
A bántalmazás a bántalmazó döntése. Véletlenül megalázni, megütni vagy megerőszakolni senkit nem lehet. Az embernek viszont megadatott a szabad akarat, ezáltal választhat jó és rossz között. Az ószövetségi vallásosságnak is megvolt az a problémája, hogy amit Isten teremtett, az mind jó, miért van mégis rossz a világban?64 Erre a kérdésre disszertációm által sem találtam meg a választ…