4. A kapcsolati erőszak tényállása által biztosított büntetőjogi védelem
4.1. A kapcsolati erőszak lehetséges sértettjei: kik, mikor, meddig és hol
4.2.5. A szubszidiaritás és a bűnhalmazat viszonya
A szubszidiaritás - a magánindítványhoz hasonlóan - úgyszintén kizárólag a kapcsolati erőszak tényállásának (1) bekezdése tekintetében jelenik meg, vagyis a Btk. 212/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti cselekmények nem állhatnak halmazatban súlyosabb bűncselekménnyel. A kapcsolati erőszak (1) bekezdése első olvasatra viszonylag szűk keresztmetszetben fogható fel, hiszen amennyiben az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos viselkedés, illetve az ún. gazdasági ellehetetlenítés (pénzügyi függőségben tartás, anyagi javak elvonása stb.) során bármilyen tettlegességre kerül sor, a cselekmény már a kapcsolati erőszak hivatalból üldözendő (2) bekezdését valósítja meg.
Mindezek ellenére - ahogyan az majd aktavizsgálatok eredményeit bemutató részben látható lesz - az eljáró hatóságok a vizsgált időszakban a vártnál nagyobb számban alkalmazták ezt a minősítést, melynek oka nem feltétlenül abban keresendő, hogy a családi erőszak tettesei ezen a ponton megálltak volna, a válasz erre sokkal inkább jogalkalmazói oldalról lesz meglepő.
384 Megyeri Gábor: LIX. Fejezet. A nyomozás megindítása. In: Polt Péter (főszerk.) Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. 1. kötet. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2018. 752-754. o.
Egyéb esetekben, így ha csak a büntetőeljárás megindítása után derül ki, hogy az elkövető kizárólag magánindítványra büntethető, az arra jogosult nyilatkozatának immár tartalmaznia kell - nem feltétlenül szó szerint - a büntetőjogi felelősségre vonás indítványozását ahhoz, hogy azt magánindítványnak lehessen tekinteni. Ld. Uo.
106 A szubszidiaritás lényegét tekintve a büntetőjogban olyan elvet testesít meg, amely meghatározott cselekmények kriminalizálásához ultima ratioként közelít, így olykor ezzel is azonosítják.385 Noha a büntetőjog jelenti az egyéni szférába történő legszigorúbb és legsúlyosabb beavatkozást, olykor át kell lépni ezt a határt, méghozzá olyan esetekben, amikor a jogon, illetve a büntetőjogon kívüli, enyhébb eszközök nem alkalmasak, nem vehetők igénybe, nem elég hatásosak. Ezen a ponton nyílik meg a kapu a büntetőjog előtt, amely kétségtelenül csak kisegítő jellegű, végső eszköz lehet, még pontosabban a legvégső eset legutolsó eszköze.386 Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26) AB határozatában foglalt álláspontja szerint a jogi felelősségi rendszer büntetőjogi ultima ratiojának társadalmi rendeltetése az, hogy „a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen.” Mindez azt jelenti, hogy a törvényhozónak valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélnie és számos szempontot mérlegelve (életviszonyok, emberi jogok védelme387 stb.) igénybe vennie akkor, ha az alapvető célok, illetve értékek megóvása más módon már nem lehetséges.388 Az Alkotmánybíróság 18/2000.
(VI.6) AB határozatában szintén annak adott hangot, hogy az alkotmányos értékek átfogó védelme nem feladata a büntetőjognak, az viszont igen, hogy ezen értékeket a különösen súlyos sérelmekkel szemben védelemben részesítse.389
Gyakorlati szempontból a bűncselekményi egység és többség vonatkozásában van kitüntetett jelentősége a szubszidiaritásnak, mert több tényállásban találunk törvényi rendelkezést az alaki halmazat kizárásáról. A jogrendszer egészére ható elvek mellett - mint a jogállamiság, emberi méltóság vagy a jogegyenlőség - a speciális büntetőjogi alapelvek közé sorolható - a ne bis in idem vagy a tettfelelősség és az arányosság mellett - a büntetőjog szubszidiaritása, illetve annak ultima ratio jellege.390 Nagy Ferenc ez utóbbi elemzése
385 A büntetőjog alapelvrendszerének felépítését az egyes büntetőjogi iskolák mentén ld. Amberg Erzsébet:
Konszonancia a büntetőjog alapelveinek rendszerében. In: Madai Sándor - Pallagi Anikó - Polt Péter (szerk.) Sic itur ad astra Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020.
47-53. o.
386 Belovics Ervin - Gellér Balázs - Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános rész. A 2012. C.
törvény alapján. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 82-83. o.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/2011_0001_548_Buntetojog.
387 A családon belüli erőszak nemzetközi dokumentumairól és a nemzetközi gyakorlatról ld. bővebben: Fehér Lenke: Családon belüli erőszak - nemzetközi dokumentumok és gyakorlat. In: Virág György (szerk.) Családi iszonyok. KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005. 87-111. o.
388 30/1992. (V.26) AB határozat IV.4. pont.
389 18/2000. (VI.6) AB határozat III.4. pont.
390 Belovics Ervin - Gellér Balázs - Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános rész. A 2012. C.
törvény alapján. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014. 64. o.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/2011_0001_548_Buntetojog.
107 körében kiemelte, hogy a hazai szakirodalomban a szubszidiaritás elve - a szerteágazó német felfogásokhoz hasonlóan - nem tekinthető általánosan elfogadottnak és szélesebb körben használatnak, amelyre abból következtethetünk, hogy több szerző nem is vonja be az elvek sorába, vagy azt az ultima ratio elvével lényegében azonosnak, illetve kiegészítőnek értékeli.391
A Btk. 6. § (1) bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat két módon keletkezhet: egyrészt létrejöhet egyetlen cselekmény kifejtésével, melynek következtében több bűncselekmény valósul meg (alaki bűnhalmazat), másrészt lehetséges, hogy az elkövető több cselekménye hoz létre több bűncselekményt (anyagi bűnhalmazat), ezek mindegyike értelemszerűen bűncselekménytöbbséget generál.392 A büntetéskiszabás szempontjából a halmazat milyenségének nincs jelentősége, annál fontosabb viszont akkor, ha a vádlott ellen anyagi bűnhalmazatban álló bűncselekmények miatt emel vádat az ügyész, és a bíróság valamennyi bűncselekményben nem állapítja meg bűnösségét, mert a bíróság által kirekesztett deliktumokra nézve felmentő rendelkezést kell hozni. Ezzel szemben az alaki halmazatot képező bűncselekmények körének szűkítése a bűncselekmény minősítésének fogalmába tartozik, ezért felmentő ítéleti rendelkezésnek nincs helye.393 Bár a helyes döntés meghozatalát a jogtudomány különböző elvek kidolgozásával igyekszik segíteni, a kapcsolati erőszakot érintő iratvizsgálatok alátámasztották: a gyakorlatban annak megítélése, hogy az alaki halmazat valóságos-e vagy látszólagos, sokszor meglehetősen problematikus.394 A szubszidiaritás a látszólagos alaki halmazat megállapítására szolgáló tételek között szerepel, kisegítő jellegét a törvényi tényállás jeleníti meg tipikusan „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” fordulattal; a kapcsolati erőszak alapesetére vetítve ez pontosan így történt a Btk. 212/A. § (1) bekezdésének záradékaként. Érdemes felfigyelni arra, hogy a tényállás normaszövege vonatkozásában a jogalkotó nem az alternativitás elvét alkalmazta,395 holott ezt megtehette volna a Btk. 195. §-a szerinti
391 Nagy Ferenc: Az állami büntetőhatalom korlátozása ellen ható tendenciák a büntetőjogban. Állam- és Jogtudomány LIX. évfolyam 2018. 1. szám 79. o. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2018-01-NagyF.pdf
392 Belovics Ervin: Büntetőjog I. Általános rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2017. 405.
o.
393 Uo., illetve ld. BH 2014.130.
394 Vö. Uo. 406. o.
395 Megjegyzem, számos internetes portálon félrevezető tájékoztatásokat nyújtanak ezzel összefüggésben, így pl. Makó Klaudia: Családon belüli erőszak c. írása, melyben a tényállás elméleti és gyakorlati aspektusait foglalja össze, a szubszidiaritást illetően hibásan. https://webugyved.com/csaladon-beluli-eroszak/ 2017.05.27.
„Itt az utolsó sor azt jelenti, hogy a kapcsolati erőszak tényállás ún. szubszidiárius bűncselekmény, azaz csak akkor lehet megállapítani, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Amennyiben ugyanis az elkövető tette más
108 kényszerítéshez hasonlóan, ahol úgy fogalmaz: „ha más bűncselekmény nem valósul meg”.
Alternatív bűncselekmény esetében értelemszerűen az alaki halmazat megállapíthatósága fogalmilag kizárt, hiszen az alternatív deliktumba és bármely más törvényi tényállásba is illeszkedő elkövetési magatartás esetén kizárólag a „másik” bűncselekmény megállapítására van lehetőség. Ezen esetekben indiferens, hogy más cselekményeket milyen büntetési tétellel fenyeget a Btk., mert az alternatív deliktum akkor is eltűnik, ha a másik bűncselekmény szankciója esetlegesen enyhébb.396
A kapcsolati erőszak szubszidiárius (1) bekezdésével való találkozásunk azt jelenti, hogy ha az elkövető által kifejtett magatartás beleillik a szóban forgó tényállásba (vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés), továbbá egy annál súlyosabban büntetendőbe is, az elkövetőt kizárólag az utóbbi miatt lehet felelősségre vonni (nem azért mert egy „másik”
bűncselekmény, hanem azért mert az súlyosabban büntetendő). Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a „súlyosabb bűncselekmény” tekintetében a kapcsolati erőszak hivatalból üldözendő (2) bekezdésében foglalt bűntettek (három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés) megvalósulását ezzel egyidejűleg, ott és akkor, nyomban vizsgálni szükséges, hiszen a helyes minősítés megtalálása ily módon számos ügyben gyors és törvényes megoldásokhoz vezethet. Ezen túl - amint arra Belovics Ervin is felhívta a figyelmet - lényeges rögzíteni, hogy a szubszidiaritás elve kizárólag a súlyosabb büntetéssel fenyegetett deliktumokkal való anyagi halmazat megállapíthatóságát zárja ki, az azonos vagy enyhébb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménnyel az alaki halmazat valóságos.397