A megalázó magatartás tanúsításáról

Az emberi méltóság és az erőszakos magatartás gazdag szakirodalmat tudhat magáénak, de a tényállásban szereplő megalázásra kevesebb figyelem összpontosul, pedig éppúgy szót érdemel. A Btk. 212/A. § (1) bekezdésének a) pontjában a jogalkotó „az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít” fordulatot alkalmazza, melynek kapcsán az „és” kötőszó azt tolmácsolja felénk, hogy a törvényhozó álláspontja szerint ez a

343 Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. Előszó. 7-8. o

344 Koltay András: Az emberi méltóság védelmének kérdései a médiaszabályozásban és a joggyakorlatban. In:

Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. 193-246. o.

345 Szomora Zsolt: A becsület mint jogi tárgy – büntetőjog-dogmatikai és alkotmányjogi fejtegetések. In:

Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. 247-268.

346 Filó Mihály: Személy és személyiség mint jogi tárgy. In: Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. 269-286. o.

347 Zakariás Kinga: Személy és személyiség az orvosi jogban. In: Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. 139-174. o.

348 Filó Mihály: Személy és személyiség mint jogi tárgy. In: Menyhárd Attila - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) Személy és személyiség a jogban. Wolters Kluwer Budapest, 2016. 286. o.

96 három fogalom más és más, vagyis az emberi méltóság súlyos megsértése, a megalázás és az erőszakoskodás egymástól teljesen eltérő jelentéstartalommal bírnak.

A Btk. több helyen használja a megalázó magatartás tanúsítása, a magalázó bánásmód vagy megalázás kifejezéseket, és nemcsak használja, hanem a miniszteri indokolás álláspontja szerint a magyar büntetőjogi környezet ismeri is ezeket.³⁴⁹ „Az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a tényállást, mintha a kizárólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással próbálnánk a háztartáson belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni” - írja a törvényhelyhez fűzött indokolás,³⁵⁰ holott álláspontom szerint ezek szubjektivitását elvitatni nem lehet, és a „könnyebb” bizonyítást sem vetíthetjük előre.

Frech Ágnes ny. kollégiumvezető a megalázó helyzetek alatt a szóbeli agressziót, illetve a másik ember megalázó cselekedetekre kényszerítését érti, vagyis azokat az élethelyzeteket, amikor „nem veri, nem bántalmazza, csak olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza, amiből a másik nem tud jól kikerülni.” Álláspontja szerint ilyen a bántalmazó akaratából történő gazdasági függés, de megtörténhet az ellenkezője, hogy folyamatosan dolgoztatja a sértettet úgy, hogy ő maga nem dolgozik, és elveszi a jövedelmét. Beszélhetünk a gazdasági-pénzügyi vetületéről is, amikor az elkövető pénzzé teszi a közös vagyontárgyakat, olyannyira elvonja az anyagi javakat, hogy a másik egyszerűen ellehetetlenül.³⁵¹

A Btk. 225. §-a szerinti kiszolgáltatott személy megalázása tényállásban szerepel a megalázó magatartás tanúsítására rábírás, a magát megalázó személyről felvétel készítése, vagy ilyen felvételnek a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele; de megtaláljuk a Btk.-ban a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés szófordulatait is.³⁵² A kiszolgáltatott személyek megalázása körében az indokolás nem nyújt segítséget a keresett definíció megfejtéséhez, mert csupán magát a magatartást, néhány szóba jöhető élethelyzetet mutat be, amelyből visszafelé következtethetünk, hogy az a sértett számára megalázó lehet (rabszolgaként tartják, alantas munkákat végeztetnek vele, csicskáztatják).³⁵³ Ennél érdekesebb viszont a Btk. 449. §-a szerinti alárendelt megsértése

349 Btk. 212/A. §-hoz kapcsolt miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Kft. Jogtár.

350 Uo.

351 Országos Bírósági Hivatal: A törvény a bántalmazott mellett áll. Riport a kapcsolati erőszakról. Interjú Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével. 2019.09.19.

https://birosag.hu/hirek/kategoria/magazin/torveny-bantalmazott-mellett-all-riport-kapcsolati-eroszakrol

352 Btk. 327. § (Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése), Btk. 449. § (Alárendelt megsértése), Btk. 465. § (Az Európai Unió jogának való megfelelés).

353 Btk. 225. §-ához fűzött miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Hungary Kft. Jogtár.

97 tényállás, mert ott a bűncselekmény alapesetét az valósítja meg, aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durva módon megsérti. Összeolvad tehát a megsértés az emberi méltósággal, viszont adott helyen a „feltűnően durva” megítélése individuumonként úgyszintén eltérő lehet. Itt ad segítséget a jogalkotó az emberi méltóság belső tartalmához, mert azt írja az indokolás, hogy az emberi méltóság megsértésének minősíthető minden olyan megalázó magatartás, amellyel szemben a függőségi viszonyok miatt a sértett átmenetileg kiszolgáltatott helyzetben van. Ilyennek tekinthető a meg nem engedett fegyelmező eszközök használata, a tettleges becsületsértés, illetőleg azon kifejezéseknek közlése, amely alkalmas a becsület csorbítására vagy rágalmazásra. A sértő magatartás csak akkor állapítható meg, ha azt más előtt vagy feltűnően durván fejtik ki;

ennek olvasatában a más előtt történő megsértés értelemszerűen azt jelenti, hogy (legalább) még egy személynek jelen kell lennie, aki viszont bárki lehet.³⁵⁴

Próbálja tehát meghatározni az indokolás, hogy az emberi méltóságot milyen esetekben véli megsértettnek, sőt azt is láthatjuk, hogy egyes megalázó magatartások méltóságsértéshez vezetnek, de magához a „megalázó” fogalmához nem jutottunk közelebb. Ennek oka lehet, hogy a leírtak és a vonatkozó joggyakorlat alapján azt kell feltételeznünk, az emberi méltóság megsértése és a megalázó magatartás tanúsítása lényegében ugyanazt jelenti, ezek rokon értelmű szavak, szűkebb vagy tágabb értelemben egymás szinonimái lehetnek.

Álláspontom szerint az emberi méltóság megsértésének alkotóeleme a megalázó cselekedet, mert a megalázó magatartás (egyidejűleg) az érintett emberi méltóságát sérti. Koltay András szerint a fogalomnak a körvonalai adhatók csupán, mert „az emberi méltóság kiemelkedő érték, a jog számára megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen. Definiálni, valamennyi részelemét összefoglalni, lényegét megragadni a jog technikai értelemben nem tudja, védelmét ellenben a kimerítő meghatározás hiányában is biztosíthatja.” Tanulmányának összegzésében sem tehet mást, mint rögzíti, hogy „az emberi méltóság korunk gyakran használt és hivatkozott jogi koncepciója; hivatkozási alap, de számos elemében még kidolgozásra vár”;³⁵⁵ mit mondjunk hát ennek függvényében a kapcsolati erőszak „megalázó magatartást tanúsít” fordulatáról? A magam részéről azt ígérhetem, hogy a következő fejezetben a bíróságok álláspontját részletesen ismertetem, és a de lege ferenda javaslatok között egyebek mellett ezen szó elhagyására teszek jogalkotói megfontolást érdemlő kísérletet.

354 Btk. 449. §-ához kapcsolt miniszteri indokolás. Wolters Kluwer Hungary Kft. Jogtár.

355 Koltay András: Az emberi méltóság védelme a médiajogban. 38. és 79. o.

http://real.mtak.hu/98816/7/2016_4-38-80.pdf

98 4.2.1.3. Erőszak versus erőszakos magatartás

A Btk. 212/A. § (2) bekezdésében meghatározott - súlyosabban büntetendő - bűncselekményre tekintettel az (1) bekezdés vonatkozásában az erőszakos magatartás nem lehet testi sértést okozó (vagy annak kísérletét megvalósító) bántalmazás, és nem valósíthat meg tettleges becsületsértést sem, mert ez esetben a cselekmény már a (2) bekezdés szerint minősül. Gondolhatunk e körben tányér vagy pohár földhöz vágására, székek felborogatására, de ez csak akkor valósítja meg a kapcsolati erőszakot, ha a passzív alany előtt történik (implicit tényállási elem) és kifejezetten az ő megalázására irányul - hozza a Karsai Krisztina (szerk.) kommentár.³⁵⁶ Gilányi Eszterrel egyetértve, álláspontom szerint sem feltétlenül szükséges, hogy ezen magatartás a passzív alany jelenlétében történjen, hiszen nemcsak elképzelhető, hanem az iratok tanúsága szerint meg is történik, hogy az elkövető úgy rongálja meg a sértett ruháit, értéktárgyait, berendezései tárgyakat, számítástechnikai vagy elektronikai eszközöket, az ingatlan burkolatait stb., hogy azokkal a sértett egy későbbi időpontban szembesül.³⁵⁷ Pápai-Tarr Ágnes vélekedésében e fordulat körébe tartozhat az olyan testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés is, mely elől a sértett csak hátrálással vagy meneküléssel képes kivonni magát,³⁵⁸ ami az iratok szerint ugyancsak nem életszerűtlen. Az első bekezdésnek kísérlete nincsen, az erőszakos magatartás ugyanis a dolog elleni erőszak alkalmazásának kísérletét (beleértve az állatkínzást) vagy az azzal való fenyegetést átfogja, s ezzel befejezett.³⁵⁹

Büntető törvénykönyvünk mintegy száztizenhat helyen említi az erőszak szót, azonban annak fogalmát nem, csupán - a bírói gyakorlat által már kimunkált - erőszakos magatartás meghatározását biztosítja. „Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés

356 Szomora Zsolt: XX. fejezet. A gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In: Karsai Krisztina (szerk.) Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Complex Kiadó, Budapest, 2013. 445. o.

Ez a gyakorlatban jellemzően - bár nem kizárólag - szóbeli becsületsértés szabálysértését is megvalósító módon képzelhető el leginkább azzal, hogy a szabálysértést a kapcsolati erőszak bűncselekménye konszumálja - írja a Karsai Krisztina (szerk.) Kommentár 445. o.

357 Gilányi Eszter: A nők elleni erőszak és magyar büntetőjogi szabályozása a nemzetközi elvárások tükrében.

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. PhD értekezés. 2017. 237. o.

358 Pápai-Tarr Ágnes: A kapcsolati erőszak kritikai megközelítésben. Magyar Jog 2015/11. 623. o.

359 Szomora Zsolt: XX. fejezet. A gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In: Karsai Krisztina (szerk.) Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Complex Kiadó, Budapest, 2013. 445. o.

99 okozására.³⁶⁰ Az erőszak és az erőszakos magatartás nem azonos fogalmak. A személy elleni erőszakos magatartás általában más személy testének támadó szándékú megérintését jelenti, de ide tartozhat a mozgást zavaró, tolakodó, zaklató vagy az erőszak nyombani bekövetkezésére utaló fenyegető fellépés is.³⁶¹ Ezek alapján tehát a cselekménykör a tettleges becsületsértés és a (könnyű) testi sértés között helyezhető el; a tettleges becsületsértés lényegi eleme ugyanis nem a támadó jelleg, hanem az ennél enyhébb

„durva tapintatlanság”.³⁶² A büntetőjogi alapfogalmak alkalmazása és a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények elbírálása során sem válhat a jogalkalmazás kényelmessé vagy rutinszerűvé: a jogszabályok felgyorsult és/vagy jelentős változásának időszakában érdemes a büntetőjogi alapfogalmakat és az értelmezési kérdéseket szem előtt tartani mind a jogelméletben, mind pedig a jogalkalmazásban.³⁶³ Amint arra László Balázs is utal, az életviszonyokba erőteljesen beavatkozó büntetőtörvénnyel szemben kiemelten elvárható a fogalmi rendszer letisztultsága, vagyis hogy a kódexen belüli azonos kifejezés ugyanazt a belső tartalmat jelenítse meg; másfelől a különböző fogalmak mögött eltérő jelentéstartalomnak kell állnia. „Az egy fogalomkörbe tartozó jogintézmények esetében ez a kettős követelmény kiegészíthető még a „genus proximum - differentia specifica” elemek viszonyával: a közös elem lényegi azonosságával és a megkülönböztető elemek elhatárolhatóságával” - mutat rá a szerző.³⁶⁴ László Balázs hivatkozott tanulmányában az erőszak-fogalommal kapcsolatos időszerű kérdéseket vizsgálja két, alapvetően csekélyebb tárgyi súlyú, de tömegesen előforduló bűncselekmény, a garázdaság és a zaklatás körében.

Írásában kiemeli a Btk. által adott fogalom-meghatározás vélhetően mindenki számára feltűnt „is” hozzárendelését, ekként a törvény nem kimerítő jelleggel nyújt segítséget a jogalkalmazás számára, csupán deklarálja: a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást is erőszakos magatartásnak kell tekintenünk.³⁶⁵ A szerzőnél maradva, és az erőszak fogalmát tovább göngyölítve utalnék a témában született nemrégiben megjelent tanulmányára, amelyet „A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai

360 Btk. Záró rész. Értelmező rendelkezések. 459. § (1) bekezdés 4. pont.

361 Erdősy Emil - Földvári József - Tóth Mihály: Magyar büntetőjog. Különös rész. 4. kiadás. Osiris Kiadó, Budapest 2007. 255. és 349. o.

362 Kónya István: Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények. In: Kónya István (szerk.) Magyar Büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára. I. kötet. 3. kiadás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2016. 886. o.

363 László Balázs: Erőszak, erőszakos magatartás, személy elleni erőszakos cselekmény – értelmezési kérdések a csekély súlyú, tömegesen előforduló bűncselekmények körében. 2018.02.08.

http://ujbtk.hu/dr-laszlo-balazs-eroszak-eroszakos-magatartas-szemely-elleni-eroszakos-cselekmeny-ertelmezesi-kerdesek-a-csekely-sulyu-tomegesen-elofordulo-buncselekmenyek-koreben/

364 Uo.

365 Uo.

100 beilleszthetőségéről” címmel készített. László Balázs tanulmányának áttekintése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerző nem feltétlenül „üdvözli” az új bűncselekmény megalkotását. A kapcsolati erőszak tényállási szerkezetének és az erőszakos magatartás korábban kialakult értelmezésének ellentmondását úgyszintén rögzíti, továbbá utal arra, hogy „(…) a jogalkotó a Btk. 212/A. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a (2) bekezdés a) pontjának első fordulatában írt elkövetési magatartásokat egymáshoz viszonyítva hibás módon helyezte el a tényállásban. Ha pedig a jogalkotó az alapesetben valóban a tettleges becsületsértés szintjét el nem érő magatartásokat kívánt büntetni, akkor hibás döntés volt ezekre a büntetőjogban már kialakult jelentéstartalommal bíró erőszakos magatartás megjelölést alkalmaznia. E két lehetőség közül pedig inkább az előbbinek megerősítését látom abban, hogy a tettleges becsületsértésnél is enyhébb személy ellen irányuló magatartások büntetőjogi értékelést a büntetőjog ultima ratio jellege miatt nem feltétlenül érdemelnek (legyen bár szó családi kötelékekről).”³⁶⁶

Az erőszakfogalom bírói gyakorlatának feltérképezése körében - a Szomora Zsolt témavezette - Deák Zoltán kiemelte: már viszonylag korán megfogalmazódott a judikatúrában, hogy az erőszaknak olyan absztrakt fogalmát nem lehet meghatározni, amely a különböző törvényi tényállásoknál általánosan alkalmazható lenne, ehelyett a definíciót eltérően kell értelmezni az egyes bűncselekmények esetén, méghozzá az erőszak erőssége, kifejtésének módja és hatásfoka alapján.³⁶⁷ A szerző kitér arra is, hogy a bírói gyakorlatban uralkodó felfogás különbséget tesz a garázdaság törvényi tényállásában elkövetési magatartásként szabályozott „erőszakos magatartás” és az erőszak fogalmai között, illetve hogy az „erőszakos magatartás” elkövetési magatartásként szerepel a kapcsolati erőszak tényállásában is, ekként az erőszakos magatartás garázdaság kapcsán kialakított fogalma e bűncselekmény esetén is relevánsnak tekinthető.³⁶⁸

A 34/2007. BK vélemény iránymutatása szerint az erőszakos magatartás az erőszakhoz hasonlóan támadó jellegű, viszont annál enyhébb fellépést jelent. „Az erőszakos magatartás kétirányú, személy vagy dolog ellen nyilvánulhat meg. A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez támadó

366 László Balázs: A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai beilleszthetőségéről. 2020.07.24.

https://ujbtk.hu/dr-laszlo-balazs-a-kapcsolati-eroszak-eroszak-fogalmanak-dogmatikai-beilleszthetosegerol/

367 Deák Zoltán: A kényszer, az erőszak és a fenyegetés fogalma és jelentősége a magyar büntetőjogban.

Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés. Szeged, 2017.

177. o.

368 Uo. 182. o.

101 jellegű. Így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. A dolog elleni erőszakos magatartás pedig tanúsítható egyrészt a dolgok helyének rendeltetésellenes megváltoztatásával (dobálással stb.), másrészt úgy is, hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem, rongálódás keletkezik. A dolog egyszerű érintése vagy megfogása azonban nem minősül dolog elleni erőszakos magatartásnak. Az erőszakos magatartás fogalma azonban nemcsak ezért szélesebb körű, mint az erőszak, hanem azért is, mert a személy vagy dolog elleni erő közvetlen alkalmazásán túlmenően magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet vagy az azzal való fenyegetést is, amikor a fenyegetés hatókörébe kerülő személy csak meghátrálással, meneküléssel képes kitérni az erőszak elől.”³⁶⁹

Megjegyzem, a sui generis bűncselekményi tényállás megjelenését követő időszakban néhány tanulmány úgyszintén amellett igyekezett érvelni, hogy szükségtelen volt ennek megalkotása, illetve igazolni törekedtek, hogy nem tekinthetünk ezen tényállásra a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés hatékony eszközeként.³⁷⁰ Úgy látom viszont, hogy a kezdeti ellenkezések mára alább hagytak, s több szerzővel történt személyes beszélgetésem során megtudtam, hogy időközben megváltoztatták álláspontjukat ezzel összefüggésben, sőt egyesek mára úgy vélekednek, indokoltnak tűnik az önálló bűncselekmény, mert nem vitatják azt a tényt, hogy „az idő igazolta”. A tényállás „megszületésének” egyébként is kaotikus szakaszaira és nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségünkre figyelemmel úgy gondolom, mára okafogyottá vált azon elmélkedni, hogy szükséges és indokolt volt-e az új tényállás létrehozása vagy sem,³⁷¹ a hatályos és alkalmazandó Büntető Törvénykönyvünkbe bekerült, ezáltal nem hagyható figyelmen kívül. Itt szükséges utalni emellett a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról szóló 30/2015. (VII.7.) OGY határozatra, vagy az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló 129/2014. (II.3.) Korm.

határozatra³⁷² is. Különösen igaz lehet ezen kijelentés annak függvényében, hogy számos fórumon foglalkoznak az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának hiányával,³⁷³ mely dokumentum bűncselekményhez kapcsolódó hatásával a nemzetközi kitekintés részben foglalkozom.

369 Ld. a szerző idézése szerinti EBH 2014.23.; BH 2008.291. (EBH 2007.1589.) döntéseket.

370 Így például Kanyuk Petra Ágnes: A kapcsolati erőszak sui generis tényállásának szerepe a családon belüli erőszak megfékezésében. Magyar Rendészet 2016/5. 31. o.

371 Így például Pápai-Tarr Ágnes: A kapcsolati erőszak kritikai megközelítésben, Magyar Jog, 2015/11., 626-627. o. vagy a szimbolikus jogalkotás kapcsán Nagy Ferenc: Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntető jogtudományban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 96. o.

372 A Strasbourgban, 2011. május 11-én kelt Egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról.

373 Ennek okát ld. például a 2/2020. (V.5.) OGY politikai nyilatkozatban.

102 4.2.2. A kapcsolati erőszak bűncselekmény (1) bekezdésének b) pontja

Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknál a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, míg a b) pont esetében a törvény eredményt is értékel; a befejezettséghez itt az szükséges, hogy a sértett súlyos nélkülözése következzen be az elkövető magatartása folytán. Ennek hiányában kísérlet állapítandó meg.³⁷⁴ A b) pont tehát materiális fordulat: ok-okozati összefüggést követel meg azzal, hogy mindez súlyos nélkülözést eredményezzen (ami a megalázáshoz hasonlóan szintén szubjektív megítélésű);

ez tekinthető lényegében a gazdasági ellehetetlenítésnek, a pénzügyi abúzusnak. Súlyos nélkülözésről akkor beszélhetünk, ha a vagyon elvonása folytán a sértett az elemi létszükséglet kielégítéséhez szükséges javakban (táplálkozás, ruházkodás, tisztálkodás, szálláslehetőség) szenved hiányt. Ha az eredmény bármely okból elmarad, kísérlet állapítandó meg.³⁷⁵ A b) pont elkövetési tárgya a tettes és a sértett közös gazdálkodása körébe vagy közös vagyonába tartozó anyagi javak, ezalatt mind az ingó, ingatlan vagyont, mind pedig a bármilyen vagyoni értékkel bíró jogokat és kötelezettségeket érteni kell. Mind az elkövetési tárgy, mind pedig az elkövetési magatartás értelmezéséhez a tettes és a passzív alany közötti családi viszonyok vagyonjogi tartalmának feltárása szükséges (házasság, élettársi vagyonközösség stb.). Kiemeli az egyik Kommentár,³⁷⁶ hogy a tartási kötelezettség nem teljesítése e bűncselekmény szerint nem tényállásszerű, a tartási kötelezettség ugyanis a saját javak terhére áll fenn és nem a közös gazdálkodás körébe tartozó vagyonból valósul meg (a bűncselekmény így határolható el a tartási kötelezettség elmulasztásától).