Bírói mérlegelés, a közvetett bizonyítékok kitüntetett szerepe

Esetleg ezt így nem gondoljuk végig, de a bizonyítékok alapján történő megismerés is egy közvetett folyamat, hiszen az iratok feldolgozása során nem közvetlenül érzékeljük a megismerés tárgyát, hanem a vele valamilyen összefüggésben (nagyrészt ok-okozati összefüggésben lévő) más jelenségek tükrében, és ezek léte, állapota alapján, valamint

572 Bócz Endre: Elgondolások a büntetőeljárás újrakodifikálásához. Belügyi Szemle XXVIII. évf. 1990/1. 55.

o.

573 Így például:

- Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség B.5972/2014./Szegedi Járásbíróság 18.B.1701/2015/17., K. Zoltán Károly a vele együtt élő, 1936-ban született édesanyját egy konyhai eszközzel úgy megütötte, hogy a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes sértettnek eltörött az alkarja.

- Szentesi Járási Ügyészség B.1089/2013./Szentesi Járásbíróság 8.B.194/2014., Cs. Imre hosszú időn keresztül bántalmazta a sértettet olykor súlyos testi sértést okozva is, B. Zoltánnénak utolsó alkalommal a borda hátsó ívének sérülését és csontos szemgödör sérülést okozott.

- Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség B.10345/2016./Szegedi Járásbíróság 5.B.630/2017/22., P. Lászlót a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás és kapcsolati erőszak bűncselekményében felmentette az eljáró bíróság, bűnösségét súlyos testi sértésben és zaklatásban viszont kimondta. A vádlott édesanyja és annak élettársa már több alkalommal tettek bejelentést, mert a vádlott a súlyosan mozgáskorlátozott, járókerettel és bottal is csak nehezen közlekedő, ágyban fekvő nevelőapját (81) bántalmazta, őt testszerte megütötte, megrúgta. Távoltartás elrendelésére is sor került, ezt a vádlott megszegve megjelent az ingatlannál és K. Antal sértettet megöléssel fenyegette (gödröt fog ásni a kertben és abba belelöki, sósavat locsol rá, elvágja a torkát, szétveri a fejét fejszével), majd őt megpofozta.

181 logikai műveletek útján jutunk el a megismerendő jelenség megragadásához.⁵⁷⁴ Ezen belül Tóth Mihály leszögezi, hogy közvetett bizonyítékokról akkor beszélünk, amikor a bizonyíték nem közvetlenül valamely elsődleges (a főkérdéseket érintő) tényre vonatkozik, hanem olyanra, amely ezekkel valamilyen módon kapcsolatba hozható; ilyen lehet a tárgyi bizonyíték, az ún. másodlagos vagy „hallomás-tanúk” vallomása, de úgyszintén ide sorolható a terhelt magatartása is.⁵⁷⁵ Bérczes Viktor a közvetett bizonyítékokat sokkal inkább valószínűségi alapoknak, további gyanúokoknak tekinti,⁵⁷⁶ Tremmel Flórián a zárt láncolat követelményére hívja fel a figyelmet,⁵⁷⁷ Király Tibor a helytelen ténybeli következtetés közvetett bizonyítás során történő gyakori előfordulására utal,⁵⁷⁸ míg Háger Tamás a logika szabályainak jelentős szerepére,⁵⁷⁹ illetve a hozzátartozói viszonnyal és az önvádra kötelezés tilalmával összefüggő mentességi okok szerepére⁵⁸⁰ utal e körben. Seneca szavaival élve magam sem mondhatok mást, mint hogy bízzunk abban: „Veritas nunquam perit.”, vagyis az igazság sohasem vész el.

A hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények és azok bizonyítása az áltagostól eltérő gondolatmenetet igényel. Ezeknél az eseteknél nincs tetten érés, a közvetlen tanúk maguk is családtagok, a sértettek nem fordulnak orvoshoz és nem (vagy csak későn) kérnek segítséget. Az események utólagos rekonstruálása érdekében felmerülhetne még a műszeres vallomásellenőrzési eljárás, vagyis a poligráfos vizsgálat lehetősége, s mindez fokozható lenne a vizsgálatot folytató szaktanácsadó tanúkénti meghallgatásával, mert a törvény ezt is lehetővé teszi. Amint azonban arra Kármán Gabriella és Szabó Judit az empirikus kutatások tükrében rámutatott, a vizsgálati eredmény bizonyítékként történő felhasználását illetően

574 Vö. Alföldi Ágnes Dóra: Gondolatok a büntetőeljárásbeli bizonyítás jelentőségéről és fogalmának elméleti megközelítéséről. Jogelméleti Szemle 2011/2. http://jesz.ajk.elte.hu/alfoldi46.html

575 Tóth Mihály: Közvetett bizonyítás, prekoncepciók és előítéletek. In: Erdei Árpád (szerk.) A büntető ítélet igazságtartalma. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest, 2010. 74. és 76. o.

Tóth Mihály csoportosítása szerint a közvetett bizonyíték eredeti és származékos is lehet, ezen belül pedig közvetlen és közvetett formában is előfordulhat.

576 Bérces Viktor: A büntetőperbeli bizonyítás alapfogalmainak dogmatikai megközelítései a hazai jogtudományban. Iustum Aequum Salutare XIV. 2018/1. 29. o.

http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20181sz/02_BercesV_IAS_2018_1.pdf

577 Tremmel Flórián: Örökzöld kérdések és új kihívások a büntető bizonyításban. In: Juhász Zsuzsanna - Nagy Ferenc - Fantoly Zsanett (szerk.) Sapienti sat: ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára.

Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2012. 494. o.

578 Király Tibor: Büntetőeljárási jog 2. átdolg. kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 463. o

579 Háger Tamás: Gondolatok a bizonyításról. 1. o.

https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/gondolatok_a_bizonyitasrol_ht_0.pd f

580 Háger Tamás: Egyes elhárító tanúvallomási akadályok a büntetőperben. A hozzátartozói viszonnyal és az önvádra kötelezés tilalmával összefüggő mentességi okok. 2014.09.15.

https://ujbtk.hu/hager-tamas-egyes-elharithato-tanuvallomasi-akadalyok-a-buntetoperben-a-hozzatartozoi-viszonnyal-es-az-onvadra-kotelezes-tilalmaval-osszefuggo-mentessegi-okok/

182 vannak még megválaszolatlan kérdések és aggályok, ráadásul a megítéléséhez támpontot adó elméleti és módszertani alapok sem kellően ismertek, és máig nem született konszenzus az alkalmazási lehetőségek, határok és feltételek tekintetében.⁵⁸¹ A bizonyítékok tárházában így az ügyész abból válogathat, ami megmarad: felsorakoztatja az érveket és az ellenérveket, a cselekmény jellegéből adódóan a közvetett tanúk kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozza, a vádlott tagadása mellett pedig bizakodik a bíró komplex látásmódján alapuló mérlegelésben. A bíróságok meggyőző indokát adták annak, hogy a vádlottak tagadó vallomását elvetve védekezésükkel szemben miért a sértett vagy a közvetett tanúk terhelő vallomásait fogadták el. Mindez arra enged következtetni, hogy a bíróságok ismerik a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények specialitását, értik és érzik annak belső tartalmát, ezért a bírói mérlegelés szabadságával élve - a vádemelésig eljutott ügyekben - elítélések valószínűsíthetőek. Szinte nem találni olyan ügyet, ahol ne lennének közvetett tanúk, ezért a bizonyítási eljárás során nekik van kitüntetett szerepük, nem feltétlenül a sértetteknek (mentességi jog, félelem az újabb bántalmazástól, kiszolgáltatottság). Az iratkötegek arról tesznek bizonyságot, hogy a korábbról megszokott látleletek kora leáldozóban van, a technika fejlődésével helyüket a hangfelvételek, sms-ek, e-mail és egyéb üzenetek, illetve kifejezetten a fényképfelvételek vették át.

Mindezek nemcsak az iratvizsgálat, hanem maga a bíróság oldaláról is megerősítést nyertek.

Frech Ágnes ny. bíró, kollégiumvezető éppen arról beszélt egy vele készített riportban, hogy kapcsolati erőszaknál így is csak a megtörtént esetek töredékéről van adatunk, a sértettek nagyon ritkán, nagyon meggondoltan, és nagyon sok bántalmazás után fordulnak a hatóságokhoz (miközben számos intézménynek van jelzési kötelezettsége - jegyzi meg), ezért nehéz, de nem lehetetlen a cselekmények bizonyítása még annak ellenére sem, hogy az események pontos felgöngyölítése reménytelen. „Nem baj, ha nincs orvosi látlelet, mert lehetnek rokonok, ismerősök, akik látták rajta a sérüléseket és tanúskodnak mellette. A sértett beszél az erőszakról a szomszédjának, a barátnőjének, a családtagoknak, akik majd tanúként vallomást tesznek a rendőrségen, bíróságon. (…) Ami azonban nagyon fontos:

senkit ne tartson távol a feljelentéstől az, hogy nincsen okirati bizonyítéka, nincs fényképe, vagy éppen látlelete a sérülésről. Ettől még a törvény, a rendőrség, a bíróság ugyanúgy mellette áll.”⁵⁸²

581 Kármán Gabriella - Szabó Judit: A poligráf alkalmazásának tapasztalatai egy empirikus kutatás tükrében.

In: Vókó György (főszerk.) Ügyészségi Szemle 2020/01. 28. o. http://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202001/ujsag#6

582 Országos Bírósági Hivatal: A törvény a bántalmazott mellett áll. Riport a kapcsolati erőszakról. Interjú Frech Ágnessel, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnökével. 2019.09.19.

https://birosag.hu/hirek/kategoria/magazin/torveny-bantalmazott-mellett-all-riport-kapcsolati-eroszakrol

183 Praktikus előtérbe helyezni a szomszédokat, a pedagógusokat (bölcsőde, óvoda, iskola), a családtagokat, a barátokat és barátnőket, azon személyeket, akik tud(hat)nak a bántalmazásokról, akiknek a sértett már beszámolt a történtekről. Ők a hatóságok igazi segítségei ezekben az ügyekben. A következőkben ezen eljárások sokaságából kivonatoltam néhány ítéleti indokolás lényegét.

a) A közvetlen tanúk hiánya természetes jellegzetesség

„A kapcsolati erőszak vonatkozásában - az ügy jellegéből adódóan is - természetszerűleg főként a vádlott és a sértett előadásai állnak rendelkezésre, mivel a bűncselekmény elkövetése során más általában nem volt jelen, bár a velük egy bizonyos ideig egy házban élő M. Izabella és a hozzá látogatóba érkező fia, valamint korábbi élettársa is azt igyekezett bizonyítani, hogy nem volt olyan mértékű konfliktus, ami elérné a kapcsolati erőszak mértékét.”⁵⁸³

b) A tagadás és a mentességi jog mögötti életszerűség

M. Károly következetesen úgy nyilatkozott, hogy élettársát nemcsak a vádiratban megjelölt időpontokban, de egyáltalán soha nem bántalmazta (a sérülések keletkezését elesésekre fogta). A bíróság értékelte a szomszédságban lakó érdektelen tanú és más közvetett tanúk vallomását, az OMSZ mentési dokumentációját, illetve azt is, hogy a sértett mit mondott el a helyszínre kiérkező mentősöknek.

„A bíróság e körben ugyancsak bizonyítékként értékelte az elfogás végrehajtásáról készült rendőri jelentés tartalmát is, mely a tanúvallomással egyezően rögzítette a bántalmazás tényét és mikéntjét, valamint azt a körülményt, hogy a sértett a vele történtekről a vádlottól való félelme miatt nem mert nyilatkozni, továbbá azt is, hogy a helyszínen jelen lévő vádlott erősen ittas állapotban volt, összefüggéstelenül beszélt. A bíróság R. Ferencné sértett tanúvallomását a bizonyítékok körében értékelni nem tudta tekintettel arra, hogy a sértett hozzátartozói minőségre hivatkozással a bírósági tárgyaláson mentességi jogára tekintettel a tanúvallomás tételét megtagadta. (…) A bíróság a fenti bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelve a vádlotti védekezéssel szemben az annak teljes körű cáfolatát nyújtó érdektelen tanúvallomásokat fogadta el hitelt érdemlőnek, melyet a rendelkezésre álló és okirati bizonyítékként értékelt iratok is teljes mértékben alátámasztott és megerősített. A bíróság mindezekre figyelemmel kétséget kizáróan bizonyítottnak látta, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményeket elkövette.”

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, azonban a II. fokú bíróság az ítéletet helybenhagyta azzal, hogy: „Az elsőfokú bíróság helytálló okát adta az ítélet indokolásában annak, hogy a bűncselekmények elkövetését a nyomozás során és a bírósági tárgyaláson egyaránt tagadó vádlott vallomásával szemben miért bizonyítja meggyőzően a tanúk vallomása.”⁵⁸⁴

583 Marcali Járási Ügyészség B.553/2015., Marcali Járásbíróság 4.B.89/2016/9., Kaposvári Törvényszék 1.Bf.344/2017/2.

584 Veszprémi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály 19010/2288/2013. bü., Veszprémi Járási Ügyészség B.1288/2014., Veszprémi Járásbíróság 5.B.1053/2014/27., Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.460/2015/5.

184 c) Látleletek helyett más információtechnológiai eszközök

A családon belüli bántalmazással összefüggésben megjelenő írások jó része a sértettek szégyenérzetéről számol be, valamint arról, hogy az eseményekről senkinek nem beszélnek.

Az aktavizsgálatok előtt magam is úgy gondoltam ez többnyire igaz lehet, de alátámasztást nyert, hogy az áldozatok sokat „panaszkodnak” a bűncselekmény napvilágra kerülése előtt.

Az egyik ügyben az e-mail és sms-váltások, Facebook üzenetek mind-mind lefűzésre és bizonyítékként értékelésre kerültek:

- „Nem bírom. El kell mennem innen. Elkezdi gyorsan szopjak le egy ügyvédet, mert ő Pestről hívat le egyet, úgyhogy jól szopjak. Undorító féreg. Kikészít idegileg. Azt mondta hogy 60 méterrel a föld alatt lenne e helyem. Elmond mindig mindennek. Már nem bírom. Ez a sok kurvázása meg amiket mond, már nem bírom. Engem nem érdekel már és a gyerekeknek se jó így.”

- „Utánam dobott egy 500-ast, mondta menjek szopni, elintézi hogy olcsó kurva legyek. A pici is tiszta nyűgös. Azt mondja, hogy szeret de nem, csak magát és az alkoholt szereti. Ennyi megaláztatást nem kaptam soha, de a mai volt az utolsó. Nem hagyom magam. Ennél többet érek, minthogy az alkoholista lekurvázzon, megüssön. A gyerekekkel nem foglalkozik, mert ha itthon van csak alszik. Szétmegy a fejem, most vagy a fáradtság vagy ahogy megütött.”

- „De mindegy, csak magamat hibáztatom és hülye voltam. Gyűlölöm. Nagyon megbántott.

Nem is fogok vele beszélni. Értelmes választ nem ad semmire csak szitkozódik. De én se vagyok normális ennyiszer megbocsájtani neki.”

- „Haza jött. Megvert a gyerek mellett. Elalszik de 10 percenként felkel. Álmába sír, biztos visszaálmodja ami történt éjjel. Máskor nevetni szokott most sír  Gyűlölöm ezt az állatot.”

- „Az ágy előtt van egy fotel meg egy szék, a pici nehogy leessen. Azon nyúlt át. De a pici pont azon a felén volt ahonnan ütött, pont cicizett. Ha egy kicsit előrébb üt a pici kapja.

Borzalmas volt… soha többet nem szeretnék ilyet átélni. Szégyenlem, hogy ilyen embernek szültem gyereket. Azt mondta menjek, tágítsam a számat és akkor lesz a picinek pelenkája.⁵⁸⁵