Történelmünk fennt megjelölt negyven évi folyamatában
három
nagyalak emelkedikki,mintkikazeseményekalakulásáradöntleg
befolytak:
Széchenyi,KossuthésDeák.
Ha már
mostmenten minden
rajongástólelfogulatlan törté-nelmiszigorral,számbaveszszük azon szellemi örökséget,melyet ezennagy embereink mintszellemi tkét a jelen számára hátra-hagytak, ha keressük azon eszmekineseket, melylyel szellemvilá-gunk tkéjétgyarapították,ésegybevetjükazon hallással, melyet szellemök a jelen alakulásaira gyakorolt, igen különös eredmé-nyekre fogunkjutni.Merné-etagadnivalaki, hogy Kossuth szellemi'
nem
kisértma
ishazánkban?Törvényeinkoltalma alatt, színleg loyalisfor-mák
közt a függetlenségiaspiratióképennem
gyengülnek,st
az.utóbbi választásokban
még
gyarapodtakis.155
A
függetlenségitörekvésnekmeg
vanajózan értelme,mely époly loyalismintjogosult.De
azonalakbanmintazmintközjogi kérdésfelállitvalett,végzetesendecomponálóeszme,melynek ren-dezési nagygondjainkközt mihasznát vehetnök—
nehézbelátni.Azt azonban,hogykáros
st
veszélyes— könny
kimutatni.Általában pedig alig lehet kérdés vagy fejtegetés tárgya, hogy Kossuth szelleme és életének egész
mködése mindenben
bomlasztó,semmiben sem
voltalakítótermészet.Hatalmasabb bomlasztó elemet
nem
ismertünk az anyagi világ vegytani rendszerében, mint volt az szelleme a magyar nemzetszellemvilágának alakulásaiban.Deák hatalmas párttal birt azországban. Hivei
még
utóbbisértelmiségünkszine-javátképezek.
Az
szelleme épen ellentéte KossuTHénakminden
atomja nélkülabontó ernek, hatalmasalakitótehetségvolt.De
azeszmekör, melyben az alakításimködése
forgott,nem
terjedttúl azonkibékülési körön, melyközjogiviszonyainkat azuralkodással ésbirodalmi kapcsolatunkkal rendezte.A bens
állanu-endezési nagy alakításokban pártja hét évimködés
után önkényt abdicált s kísérletei felettazország köz-véleményepálczáttört.Tekintsünk el e mellett
még
attól is, hogymind
Kossuth,mind
Deákmködésénél,
ha azon eszmékforrásátkeressük,mely áltatok ésvezetésökáltal reánkszállottak,azokatmintönálló alko-tásokat rajoknem
vezethetjük vissza. Kossuth eszméitazakkor dívott európai statustan chablonjaibólvette.Deák a pragmatika sanctiojózan értelmezésébl sztteközjogi megoldásaitgyakorlati bölcs tapintattal.Be
kell azonban ismernünk,hogy Kosslthalétezelméleti formákat egyszeren átvette, niigDeáka birodalmi kapcsolatfor-máibananemzetiassimilationalisigényeketisteljesen kielégítette.
A
nemzetibens
regeneratió nagy feladatának megoldásá-hoz,mely e korsajátképihivatása, vezéreszméket, útmutató taná-csokat egyikmint másik örökségében hiábankeresnénk.Az
állami és társadalmibens
átalakításoknehéz kérdései-ben KossuTHnál benem
váltott ígéretekre, DEÁKuál meghiúsult kísérletekre találunk.Ha
a forradalom veszélyei és az elnyomatás izgalmai köztnem
jutottid
és nyugalom a recollectio elmélkedéseire,.156
ma már
a rendezési vajúdások tizenharmadik évében tán csak megjöttennekisazideje,éskutatásaink becsét azelfogulatlanság mértékeadjameg.Miután fennebbkétnagytörténelmi alakszellemiörökségét, melylyel korunk nagy feladatának megoldásához járultak, törté-nelmiszigorralszámbavettk,eláll
még
aharmadikkérdés:
Miként állunk szellemi öröklés tekintetében a legnagyobb magyarral?
Megilleti-e
t
eczimteljesjoggal".'Ha
igen—
a nemzeti közérzület ösztönszer elismerését megtaláljuk-eaz utódokméltánylatában".'Ezen'kérdések megvilágítása, melyeket pedig SzÉCHEXYirl szólva, aliglehet mellzni,
nem
lehet, ha némileg sikeri,sem
ér-deksem
gyakorlati haszon nélkül. Legyen ez mentség a türe-lemért,melyet igénybekell vennem.Épen félszázad választ elazon idtl,
midn
Széchenyi gróf nemzetünk regeneratiójárapolitikaieszméitfejtegetnimegkezdte, miutánelbb
a nemzetiség nagy ügyénekhozott áldozatával ma-gánakösvényttört.Ezen ötvenév,a
tudományok
haladásáttekintve,néhány szá-zad.Szellemi haladásunk ezidben
olyóriási,mint nem
mutat-hatfelmás
kor,nem —
századok összegezve.Ötven év eltt a felfogások az állam éstársadalom
bens
mivoltáról
majdnem
olyhomályban voltak,mintplanctarisrend-szernk
körülieszméinkGalilaeiésKepleueltt.A
statustanstatus garantiáival feletteszk
körben mozgott.A
sociologiamég
név-legsem
létezett.Azon
merészlialandúnaktehát,kiegynemzet—
ésne feled-jük egyEurópabelsejébe beékelt maroknyikeletifaj—
regenera-tiójánaknagyfeladatáravállalkozik, ésnem
csupánephemer becs
eszméket hoz kortársainál forgalomba,
hanem
nemzedékekerejét igénylmunkára
hasznavehet szellemiörökségetakar hagyni,e nagy alkotó szellemnek olymélyen bekell vala hatolni a nép-élet és nemzeties fejldés titkaiba, hogy atudomány
késbbi vívmányait ellegezze, és gyakorlati utat mutas<on oly tereken, hova atudomány
világamég
elnem
jutott és holmég
homály uralkodik.E
felfogás alapjából indult ki Kemény Zsuímond is,midn
Forradalomután
czim munkájában
kérdi éskifejti:
(IVolt-e a Széchenyi általképviselt iránynakplasticus ereje, mely a sürgetett reformot élvé, tartóssá és
gyümölcsözvé
tegye•?»nVolt-eremény, mikéntaz átalakulási kísérlet feltartóztatása vagyelfajulásaesetébenis,az eszme,melyareformterv eltér és alakító szellemévé ln,
nem
semmisülend meg,hanem
a legrosz-szabb történhetöség közt is, legfölebbmás
formákat fogmagára ölteni ?»Ezen kérdések sikeritmegoldásábanrejlikagróf szellemé-nek átértése, ránk hagyott szellemi örökségének meghatározása és felismerése, melyet annál inkább fogunk méltányolni, minél igazabbnak kell elismernünk, a mitKemény épen ekérdések kap-csábanoly találólag
mond
:"Hiszem,hogy a magyar nemzettévedéseinagymértékben épenonnaneredtek,mert
midn
cselekedetei ésszenvedéseiáltalgazdaggá tette történetét, e kincs-szekrényt zárva tartotta,vagy legalább belle
nem
mentettajelenszámáraelégtanúságot: ha-nyagvolta visszaemlékezésben,és igysem
erejének,melylyel birt,sem
anehézségeknek,melyek ellen küzdött ismeretéheznem
jut-hatott."Szóról szóra elmondhathatjukezt
ma
isharminczév multá-val napjainkról.Ha
nemzetifejldésünkalakulására a grófszellemimködé-seinek hatásait vizsgáljuk, azonnal
szemnk
elé lép azon tény, hogynemcsakazeurópai polgáriasodás
modern
eszméit vezeti be amagyarszellemvilág ismeretkörébe,ésazujeszmék körüli erje-déstindítjameg,hanem
a nemzeties fejldésirányát,mintegyuj,eddig öntu-datos felismerésrenem
jutotteszmétjelölkiútmutatógyanánt.A
gróf tehát nemcsak a culturalis fejldésben messze elmaradt nemzetének eszmekörébe vezeti be a többi népeknél kifejlettmodern
miveldésifelfogásokat,hanem
önállólag is mint alkotó ésteremt
szellem mutatja ki az utat,melyenjövben
a magyarnakhaladniakell,hanemzeti hivatásának megfelelnis azt betölteni akarja.Nincs aKossutháltal48-ban indítványozott törvények közt
158
egyetlen egy sem, melynek elvét a grót által toigalomba hozott eszmékköztnetalálnánk.
Kell-e elszámlálnom a politikai é.s társadalmi reformok sorozatát,melyet ö a Hitel, Viláfi és Stádium czimü
mveiben
megjelöl a nemzeti njjászüietés elutasithatlan követelményei gyanánt?
Abbólindulva ki:miké))
mindenben
hátra vagyunk, és hol állnakEurópábanaculturalisnépek,odamutat,mitkellsajátben-snkben
tennünk,hogyfajunkat a polgáriasodás azon színvonalára emeljük,hol miis mint egyenjogúnépcsaládléphessünk a többiek sorába,ésmiveldésnk
által miistényezivé váljunkaz emberi-ség egyetemes haladásának a nélkül, hogy nemzeties jellegünket elvesztenök.És a kipogány
seink
eszmevilágábaa kereszténységszelle-mét
bevezetteésvalláserkölcsi fejldésünknek uj, addig ismeret-len irányt jelölt ki, és szellemi haladásunknak a keresztény hit tanaibannjforrásokatnyitottmeg,és a ki socialis szervezetünk
si
pogányságát megingatva, államiéstársadalmi közéletünk szellemvilágába bevezette a mo-dernculturalisintézményekeszméit, ésmint Kemény találólag kife-jezi: "kinekmélybelátásaés óriáscselekvényessége kiemelte azalélt nemzetet kórágyábólés azegészség forrásaihozvezette vissza",csalhatatlanulegyiránt epochalis alakulásoknak volt terem-tje, nemzeti
miveldésnk
történelmében.Mihasznunkvolnakutatni,melyiknehezebbfeladat,egynép vallási fogalomkörét vagy állam-társadalmi rendszerét megcse-rélni egyszerre, lehetegyiknehezebb, másik válságosabb, nálunk
mindkettnek meg
volt az ö KuPÁja.Az els
mindenesetre keve-sebbveszélylyel fejeztetettbe mint az utóbbi.A
hivatásmindamellett óriásisennekteljesítésébennyerte és nyerhette csak Széchenyia nlegnagyobb magyar*nevet kortár-sainak közelismeréseáltal.A
grófeszméinek bonczolásábanaztis találnifogjuk,hogy fejldésünkvezéreszméjét, mely Kemény szerint ((reformterveinek éltetésalakítószellemévé" ln,szabatosanmeghatározta ajöv
számára,hogyszemmeltartsuk fennállásunklétjogát es ne feled-jük, mikép
minden
népnekmeg
van természeti hivatása, és fajunkra nézveennekbetöltésekényszerség,ha mint önálló nép-családlétezniakarunk.159
Ezeu vezéreszmét,mely terveinektengelye,
minden
politikai t?stársadalmieszméinekkiindulási alapja és rendszerének éltet, alakító szelleme, melyetmindigés mindenütt hangsúlyozott, mi-vel mindent színezett,ezt keli napjainkltan aközélet terén is uj életreliivnunk az az felélesztenünk újra.Mertbirjuk-e tagadni napjainkban azon tényt, hogy mig KossiTHnak számoshiveivannak ez országban, ÖEÁKnak pártja csak nevet cserélt,de tényleg fennáll értelmiségünk szivében:
addig a gróf emlékefénybenállanemzetáltalánostiszteletében, de
sem
pártja,sem
követi nincsenek a politikaiterénmköd
hazafi
erk
csoportjában.Pedig fentebb
meg
kellé említenem, hogy ajelen számára szellemi nagy örökséget nagy embereink között egyedül ö ha-gyott hátra.Épen
ezen vezéreszme befolyását keressükmi hiábanazujid
alkotásaiban,és ezen vezéreszmétnem
agróf alkottaanem-zetitudás számára,ezalakító szellemvolt fejldésünkegész törté-nelmében; minket csak felismeréséreés alakítóerejének
tudal-mára
vezetett.Ezen vezéreszmét illetleg
már
most, ha annak becsét a jelen számára meghatározniakarjuk,tudnunkkell,nem
tagadta-tik-e azmeg
atudományok
ujabbvívmányaiáltal,melyek tudá-sunk nagy birodalmának egyik tartományábansem
romboltak annyitfennállóeszméinkben, mint épenasociologiaterén?Tartsunkazértszemlét a grófeszmevilágábana
tudományok
maiszövétnekével:Már maga
azontény,hogymidn
a grófbeláttaannak szük-ségét,hogyavatagéshaladásunkatgátlóállam-stársadalmi szer-vezetünket felkell frissíteni és amás
culturális népek közélet-rendszerét behozni a magyar életbeis,felismerteezenmtét
ne-hézségeit és sajátszerhelyzetnkbl
folyó veszélyeit is, ha az bizonyos óvadékok nélkül kiséreltetik meg,— már
ezen tény bizonyítja világosabban mint bármimás
a socialis állapotokés társadalmi átalakulásokmélyéshelyesfelfogását.Ha
a gróf atudományok
mai álláspontjáról indulhat, ha ismeri úgy, mint mi ismerhetjük azanyagiés szellemi világ tör-vényeinek azonosságátésebben afokozatoséskényszerfejldés nagyjelentségét,haismeri mint mi ma, hogyazegyéniségkifejtéseaz
ember
elévülhetlen természeti joga, és a népéletnek egyik leghatalma-sabbösztöneis,
ha ismeri mint mi, hogyaz állam éstársadalom
él
ésm-köd
organismus,melynek sajátönálló életeélesen megkülönböz-tethetaz egyén életétlésatársadalommaga nem
egyéb,mint collectivember,ha úgyismerimint mi a culturalisállapotok,akifejlett köz-lekedési eszközök alakító hatalmát, és átidomító befolyását, va-lamint azonosító hatásait,
nem
csodálkozhatnánk felfogásainak mélységén, tanainak bölcseségén, mert atudomány
felderítései adták volnameg
az alapot,melyreépítsen,ezeketcsak felhasználniakellettvolna.Ámde
atudományok
mai vívmányai SzÉcHENYmeknem
áll-hattak rendelkezésére, sok igazság, melyma
megdönthetlen elv gyanánt férkzikmeggyzdésnkbe
a téveszmék helyére,még
akkor homálybanvolt,még nem
isképezte a kutatásoktárgyát.Annyival bámulatosabb elttünk,hogyö, ki ötven év eltt kezdi
meg
nemzeti újjászületésünknagy munkájátéskifejti telje-sen ezen nagy átalakulás folyamatábankövetend
eljárásunkat.és ebben oly utat jelöltki
mködésünk
irányául,melyet atudo-mányok
mai világánálsem
mutathatnánkkihelyesebben; és hanem
találjuk organisálóeszméitnapjainkban,még
kellleg méltá-nyolva utódainál, enneknem
az az oka,mintha ezeneszmék el-avultak volna,st
inkább mert atudomány
ujabb vívmányainem mentek
átmég
köztudalombaésértelmnknek még
fejldni kell,hogyazok jelentségét átértsükéshasznosítsuk.Ezért van
szkségünk
a SzÉCHENVi-cultusra,mely fajunk re-generátiójátilletveazonos a társadalmitudományok
cultusával.Keznkbe
adjamaga
a fonalat, melyen újjászületésünk eszméit sztte. Ezeketigytaláljuk feljegyezvemunkáiban
:<iA
magyarnak
napról-napra mélyebbre sülyedése,és azon remény nélküli nézet, miszerintnem
sokára és elkerülhetlenl fogna éltünk végórája ütni,okozáannyipolgárierényekkelfényl atyámolysokszorikeser
epedéseit.u«Mióta mint ,magyar'reménytelen szállott sírjába, azóta
meg nem
szünleg hasonlitgatámmás
nemzetekéletjeleita ma-gyarnak életfonalával össze; mikép kiismerném: van-emég
fel-támadása
köri
remény, vagy nincs-e többé. Életem legmélyebb feladásaez vala.»Í(Í1
•Mióta élek, kiniondhatlan vágy létezik lelkemben Magyar-országkifejtésére.
A
magyar nemzet t'eldicsitéseél mindencsepp véremben.A
nemzetiéletsymplomáinakcsalhatlanszámaiaztmu-tatják, hogy a magyar népnek csak most derill hajnala.Minden jelenetek
jövend
ténytmutatnak nemzetünknek, minek jövendö-lésére semmivel több jóslói tulajdonnem
kell,mint elre meg-mondani, hogy a kisded makkból, hanem
romlott, idvelterm
tölgyfalesz, csak senkielnegázolja. ...»
A más
nemzetek életjeleinek amagyarnakéletfonalával ösz-szehasonlitásából, a nemzeti élet symptomáinak gondos tanulmá-nyozásából két eszme merült fel azöélesszemeieltt,mely ala-kítóerejével minden regenerationalis törekvésekalapjául egyedül helyesneklátszott:
Egyik:anemzetiajt/éniséfj kifejtése.
Másik:anemzethivatásánakmintlétjognakjózanfelfogása.
Mig nemzetének életjeleibena feltámadás reményeitkereste, megtalálta újjászületésénekkulcsát is.
Láttanemzetemúltjából,hogy egymaroknyinép,melyIsten tudja
honnan
amesszekeletrlidevándorolésmegtelepedvea né-metésolaszpolgáriasodás tszomszédságábanmajdnem
ezeréves államot alapit,alkalmazkodikügyesen a helyzet egészenidegen-szer
viszonyaihoz, jelentséget vivkimagának
és összeköttetése-ket szerez, felveszimindjárt a kereszténységei, és hatalmas véd-falat emela barbárkeletiberontásokellen.E
népéletefolytábanszomszédaitólszámtalan intézményeket vesz át, szokásokat kölcsönöz a nélkül, hogy sajáttypusát vesz-tené,st
a mit átvesz, mindenre saját bélyegét nyomja félre-ismerhetlenül.Az
ilynemzetnekmeg
vana tehetsége és elégszívóssága az önálló fejldésre, ebben a sajátosság ösztönemélyengyökerezett éseléggékifejlettarra, hogyátalakulásainál érezze,miképazt szá-mításonkivülhagyninem
lehet,st
továbbfejlesztését csak ezen alapralehethelyesen fektetni.Ilyfelfogásalapján a vezéreszmét,melyrepolitikáját építette, igy fejezteki
:
«
Fajunk
biztosításaésnemesbkifejtése.^«Az emberiségnekegynemzetetmegtartani,sajátságaitmint ereklyét megrizni és szepltlen
minségben
kifejteni,nemesitni erités erényeit,s igy egészen uj, eddignem
ismert alakokbanKovácsL.;Széchenyi1.közélete.1. **
162
kiképezve, végczéljához
—
azemberiség feidicsitéséhez—
vezetni, ezafeladat."((Hivatásunk
nem
csekélyebb, mint a miveltvilágot egy uj nemzettel gazdagítani meg, és képviselni—
Európában egyedVil heterogén sarjadék—
ázsiaibölcsjében rejtez, eddigelé sehol kinem
fejlett,seholérettségrenem
virult sajátságait."Ezekben találjuk anemzetiindividulitás és nemzeti hivatás eszméitkifejezve.
((Ez volt politikájának alapeszméje, és változatlan sark-pontja.»
((Ez a kulcs Széchenyi megértéséhez»
—
igy szól Kemény Zsigmond.Ha
felfogásainakfonalánezen vezéreszme forrásáig akarunk haladni,megtaláljukaztkönnyen.Az
,annyipolgárierényekkelfényl' atyjátasirfelé hanyat-lani láttaamagyarságelpusztulásánakmélybánatában.Maga
isezensutéteszmenyomása
alattnevelkedik fel. Ezen lesújtóérzettlnyerifiatalkedélye azels
mély benyomásokat.De
hátmibenképzeltefajának végpusztulását'?A
magyar nép számszerinti pusztulásának nyonaa sehol az országbannem
mutatkozott.St
aMáriaTeréziaáltal megrendelt népszámlálás ótanépünkszámban
a rendes mértéken túl szapo-rodott.A
közvagyonodás néjiünknél afrancziaháborúalatt és hely-reálltvilágbékeután nemcsaknem
hanyatlott,de láthatókig emel-kedett.Még
azadósságokkalterhelt l)irtukos osztály állapota is a pénzértéknagyváltozásaiban sokatjavult.Nem
azt hitte tehát, hogy mi mint (^ml)erszám veszünk kivagy fogyunk meg.
Nem — st
tudta, hogy a természet rendén minterteljesfajéskedvez
viszonyok köztél
nép szapoiodni és gyarapodni fogunkszámbanésjavakban.Nem
azemberszám,hanem
az eniber))en azon szellem ki-pusztulásán aggódott, mely nemzetet alkot, mely önálló nemzeti életettart fenn, államiéstársadalmiéletnknek minden mozzana-taibannyilatkozik,melyegynemzetszellemi életét képezve, önálló alkotásainak sajátságaibanjelentkezik.Megmaradnak,söt szaporodnak az emljerek,
megmarad
a nyelvis mint tömegek tájbeszéde, de elmosódnak a magasabb nemzeti sajátságok,melyekamivelödéshaladásával önállóeredeti-bégbenfejldve, iij eredeti, niiveltnépcsaládot állítnak
el
a mi-veltnemzeteksorai)an.Nem
azemberekkifogyásátólfélttehát,hanem
attól,mifelettama
kor egyikkedvenczköltjefeljajdul ekkép:
Romlásnakindulthajdanersmagyar NemlátodÁrpádvéremikintfajul.(Berzsenyi.)
Ezenkiindulásbólmitermészetesebb mint,hogyaminek ha-nyatlását látja,minek elpusztulásától félt, azttettea nemzeti fel--támadás, azújjászületésalapjává.
Mélyebben mint
nem
észlelhette senki a nemzeti szellem hanyatlását a nemzetvagyonosalíbésmiveltebbosztályailjan.A
f-úri körök felvidéki része közt ritka tudott magyarul, Bécsben lakott,idegen oltároknál áldozott
— még
avagyonosabb nemességisa felvidékenelvolt németesedve •
—
a mivelt társalgás nyelvenémet
volt.Az
elnémetesedéssel gyengült azalkotmányosérzület is ésa nemzetispeciálisérdekek érzékekialudni kezdett.Az
alkotmányszünetelt.Országgyléseknem
voltak. Az adó és ujonczok ügyét pátensek rendezték, ellenszegül megyékben magyarbiztosokhajtották végre katonai ervel a törvénytapodó bécsi rendeleteket.Mig a franczia forradalom után a világháború alatt egész Európában a culturalis fejldésben hatalmas lendületet nyert a nemzeti öntudatésa francziáknál és németeknél nagyszer
er-kifejtésben nyilatkozott is, nálunk
—
hazájában - nemcsak elmaradást,de kétségbeejt hanyatlástlátott.Csak
midn
huszárezredével a Tiszántúlra vetdött, itt találtameg
ismét amagyarnépet,itt látta a magyar szellemet a nemzet mindenrétegeinelterjedve és merítetthitet-reményt nem-zeteújjászületéséhez.Ésezen újjászületéshezavezéreszmét mint annak éltet és alakítószellemét
nem
keresteegyedül amagyar nép szaporodásá-banvagy anyagi gyarapodásában,hanem
a nemzeti szellemfel-élesztésébenés
megersödésében
azon pontig,migezaköz- és ma-gánéletminden
mozzanatait áthatotta és uralma alá vetette a fejldést amagyarföldön.A
fennebbiekben tán túlságos részletezéssel igyekeztem a grófpolitikairendszerének egyik vezéreszméjét kifejteni és fórrá-:saigkisérvemegjelölni.
11-Legyen
nekem
azonbankegyesen megengedve ezen hossza-dalmasságolyeszmekörül, melyet én a magyar politika«delen-dam
Garthaginemcenseoi) pontjánaktekintek, éspedigkét indok-ból,melyetmeggyzdésem mélyébl mondok
ki.Egyik: hogy 48-banezen vezéreszmeaiakitóbefolyását inel-lzti'ik sezértfejldésünkhelyesvágásából sodortattunkki.
Másik: hogy miután napjainkban a szervezeti vajúdások világosan mutatják, hogy nemzeti organismusunk a felhalmozott idegen anyagot egyszerreassimilálni azonformában mint az elibe adatik,
nem
birja,ésmár
többször tudvalevleg operatiókra szo-rult, csak akkor leszünk ismét alakításimködésünkkel
helyes vágásban,haa gróf aiakitó vezéreszméjére térünk vissza s attól áthatva teszszük lépéseinketaz alakításnagy munkájában.Másik: hogy miután napjainkban a szervezeti vajúdások világosan mutatják, hogy nemzeti organismusunk a felhalmozott idegen anyagot egyszerreassimilálni azonformában mint az elibe adatik,