5. M Ű KÖDÉS, ÜGYINTÉZÉS, VISZONYRENDSZER

5.4. V ISZONYRENDSZER

5.4.1. Mez ő város és földesúr

A megfogalmazott okleveleket egymás alá írták, ezeket pedig utólag vágták szét darabokra. Ez nem mindig sikerült ügyesen, mert az egész országterületen több olyan pátens papíroklevelünk avagy misszilisünk is van, ahol vagy a következő szöveg fel-nyúló szárai látszanak a papír legalján,570 vagy az előző szöveg aljának lelógó betűszá-rai látszanak a papír tetején.571 Az előbb említett 1379-es egyedújfalui oklevélen a lap teteje van végigpontozva, hogy ennek mentén történjék meg a papír levágása.572

le Himfi Benedek bolgár bánhoz 1380 tájáról. A falu közössége arra kéri földesurát, hogy Fenesi Györgynek adjon letelepedési engedélyt, és hagyja közöttük maradni. Az oklevél nagyon darabos fogalmazású, lehetséges, hogy papról van szó, akit a kegyúr máshová akarna helyezni.575 Ugyanerről a környékről való a Temes megyei Hódos ok-levele, szintén papválasztási ügyben. Vince mezősomlyói iskolamestert hívták meg saját felelősségükre, ezután mutatta be Péter földesúri káplán a kinevező oklevelét. Kérik Himfi Benedek volt bolgár bánt, hogy fogadja el a választást, ne állítson akaratuk elle-nére káplánt, ne rontsa bizalmukat.576

Gara mezőváros Pál macsói bán unokájához, János mesterhez szóló levelében a következőket írta: tudomásukra jutott, hogy a címzett néhai Nyerges Imre özvegyétől egy hordó bort akar elvenni. Kérik azonban, hogy ezt ne tegye, mert tudomásuk szerint az özvegynek másfél hordónál nincs több bora, és ezt sem a maga részére tartja, hanem a szőlő munkálatainak bérére és elhalt férje lelki üdvösségére teendő intézkedésekre.577 1500-ban Lök bírója és három segítője kéri földesurát, Kállai Jánost, hogy ne büntesse meg őket a három szekérnyi arrestált löki szállítmány miatt, mivel azokat Nyíregyházán az ottani bíró házában Orosi Domonkos és Tamás rájuk támadva elrabolták tőlük.578 Kakonya pedig Zichy Benedekhez fordult levelével, amelyben kéri, hogy adjon felmen-tést a háborús helyzet miatt a György- és Mihály-napi taksa alól.579 Varasd Brandenbur-gihoz György őrgrófhoz írt: megkapták követeik által nekik küldött levelét, amely sze-rint tanúbizonyságot kell tenniük az igazság mellett, amiről írtak már neki, azaz hogy a kapitány procurator révén szabadon kell bocsátania a tanút. Ezért küldik hozzá Hanns Rindmaul elismervényét, aki Jakob idején kapitány volt Varasdon. A kapitánnyal a re-giszterbe összeíratták magukat. Kérik, ne tartsa követeiket sokáig magánál, mivel kevés pénzük van.580 1523-ban Offenbánya fordult a királyhoz abban a tárgyban, hogy a bá-nya műveléséhez és a víztelenítéshez adjon 1000 forintos kölcsönt a szebeni kamarából, amiből új bányát létesíthetnek és a régit könnyebben művelhetnék.581 Majzel falu szin-tén panaszlevéllel kereste meg a királyt.582

Az egyes településeknek – s ezt mindenképpen hangsúlyoznunk kell – komoly érdekérvényesítési eszköztáruk volt arra, hogy különböző kéréseik, panaszaik meghall-gatassanak. Az egyik ilyen az elköltözéssel való fenyegetőzés volt, mint a legegyértelműbb nyomásgyakorlási eszköz (hiszen Magyarországon 1397-től kezdve a jobbágy szabadon költözhetett, egyébként pedig elszökhetett „erősebb” földesúrhoz).

(Ha nem csinál valamit, nem tudjuk nagyságodat tovább táplálni, fenntartani (sustinere).583 Ha nem fogadja el választásukat és akaratuk ellenére káplánt ültet a nya-kukba, Isten bizony nincs tovább maradásunk ezen a birtokán.584 Szentágota Nagysze-benhez írott levelében: ha nem segítenek, opidum nostrum omnino desolabitur.585)

A közösségi sérelmekben a mezőváros rezonőr is lehet. Nem kizárólag a mező-városi polgárok, nem is csupán a városlakók vagy a bíró, hanem az egész uradalom la-kói, kenézei, falunagyai nevében is írhatnak uruknak, ezzel is érzékeltetve a probléma

575 Golonya (1380k.): DL 104549.

576 Hódos (Temes m., 1379–1380).

577 Gara 1. (1379–1386k.): DL 94014.

578 Lök (1500): DL 56310.

579 Kakonya (1495): DL 104856.

580 Varasd 14. (1520) DF 267571.

581 Offenbánya (1523): DL 23755.

582 Majzel (1420–1433): DL 49054.

583 Vári (1380–1396k.): DF 284788.

584 Hodos II. (1379–1380k.): ...Deo teste ulterius super facie ipsius possessionis infrascripte manere

<non> possumus. DL 47873.

585 Szentágota (1504): DF 245939.

nagyságát illetve, hogy nyomást gyakoroljanak rá.586 Lássunk egy-két példát erre is. Az összes blinai polgár és jobbágy levelében panaszolják, hogy Zrínyi Péter vízkereszt ide-jén javaikat, borukat, disznóikat, ruházatukat elrabolta. Tudatják vele saját várnagya erőszakoskodásait is.587 Nem írnak le mindent, hanem kérik, hogy a küldöncnek adjon hitelt.

A Temes megyei Vizesmonostor kenézeinek, polgárainak és uradalmának levele Brandenburgi György őrgrófhoz szintén hasonló példa. Ebben kérik, hogy a temesi ne-mesek által tőlük követelt kártérítést – amit a parasztháborúban való kényszerű részvé-telük miatt akarnak rajtuk behajtani – hárítsa el róluk. (Itt már megjelenik a közös érdek is, mivel a pénz kifizetése az őrgróf gazdasági potenciálját is csökkenti.) Békés János várnagyuk csak időleges békét eszközölt ki a nemesekkel, így ezért írnak sürgősen. Ki-sebb kéréseket is előadnak. Egyrészt Patócsy Péter hunyadi várnagyot, aki rendkívüli szolgáltatásokat kér tőlük lippai házához, intse mérsékletre; másrészt Huza Mihály ne-mest, a temesi nemesek egyikét ne fogadja várnagyi hivatalba, mert ebből sok baj szár-mazik. Harmadrészt Ács Mihály monostori polgár panaszát külön is felvették: azért könyörög hogy a Radics családnak adott mentességét – amibe beházasodott, ezért az rá is vonatkozik –, az őrgróf tartsa meg, mivel ezt a tiszttartók nem tartják tiszteletben. A többit a levelet vivő két emberük adja elő.588 A fentebbi példákból látható, hogy az egyes települések lakossága igyekezett minderről, a legkisebbtől a legsúlyosabb gondja-ikig, panaszaikig és nyílván más egyéb ügyeikről is beszámolni urának, illetve kérni és követelni urától.

Nem tér el érdemben az idegen földesuraknak küldött levelek hangneme, habár közlési stratégiájuk más, és témája: adósságügyek, sérelmek. Adósságügy fordul elő például Komárom Gimesi Forgách Jánoshoz címzett levelében. Ebben szerepel Sirák András komáromi polgár listája arról, hogy Forgách mivel tartozik nekik: boros hor-dókkal 246 forint értékben, továbbá a zsidóknak adott uzsorával 14,5 forint értékben. A város kéri, hogy a kitűzött határnapon fizessen, mert Mindenszentek előtti péntekig nem történt semmi. Az új határidőt karácsony utánra tűzték ki, január 18. tájára. A levél és a lista egyébként két külön kéz írása.589

Más típusú sérelmet kíván orvosolni Lippa elöljárósága Varjasi János özvegyé-hez küldött levele révén. Mivel Radics László lippai polgár előadta előttük, hogy leá-nyát többszöri kérése ellenére sem akarja az özvegy Lippára hazaengedni, kérik, hogy ezt tegye meg, máskülönben jobbágyaival szemben arrestatiót alkalmaznak.590 Losonc ismeretlen földesúrhoz címzett 1472. évi levele valójában jobbágy-szabadságlevél, mi-vel a szomszédos (nem az aradi) kovászi és galsai polgárok Losoncra települtek – tehát szintén sérelem ügyében született.591 Debrecen városa 1475 májusában kéri Kállai Já-nost, hogy bár Szilágyi Erzsébet a közöttük fennálló ügy tárgyalási időpontját, azaz a végső döntést nap nyolcadik napjára tűzte ki, ezt mégis hozzák előre György-nap második György-napjára.592 Egyéni sérelem ügyében lép fel Prázsmár mezőváros közössége is Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdához írott levelében. Eszerint agilis Bodolai Béldi Márton előadta nekik, hogy jobbágya, a már nyolc éve köztük lakó Péter a vajda várnagyától és familiárisától, Solomi Imrétől szabályosan vett egy tehenet, de az lopás-sal gyanúsítja. Vallják, hogy nem tett ilyet és mindig jó erkölcsűnek ismerték. Kérik,

586 Pl. Iudex de Blina et omnes vilichii de uterque Saua simulcum woyeuoda: Blina 2. (1425–1435k.):

Zichy VIII. 439–441. (304. sz.), DL 82801.

587 Blina 1. (1425–1435k.): Zichy VIII. 441. (305. sz.), DL 82800.

588 Vizesmonostor (1516): Mon. rustic. 384–386 (285. sz.), DF 267252.

589 Komárom 5. (1448): DL 59387.

590 Lippa 2. (1482): DL 25394.

591 Losonc 1. (1472): DF 280536.

592 Debrecen 6. (1475. április 16.): DL 55996.

hogy ne sújtsa a jobbágyot szegénysége miatt pénzbüntetéssel, mivel azt vallotta, hogy áldomást is ittak rá és 24 aszparáért vette a tehenet.593 Kőrös mezőváros lakói, az alsó és felsővárosiak közösen fordultak Ernuszt János dalmát-horvát-szlavón bánhoz. Levelük szerint Pekri Lajos az adók fizetése miatt fenyegetőzik, ezért védelmét kérik.594 Ugyan-ők Batthyány Ferenc dalmát-horvát és szlavón bánhoz írott misszilisük útján kérik, hogy sürgős ügyben küldött követeiknek adjon hitelt.595 A sérelmek orvoslását célzó levelek sorát Kőszegnek Batthyány Boldizsárhoz intézett 1492-es küldeménye zárja.

Ebben Kőszeg várának várnagya, Csolnoki Albert vádjai ellen védekezik, amelyek ér-telmében a város adta volna át a várat az ellenségnek.596 Ezeknél a leveleknél felmerül annak a lehetősége, hogy a közösség bírta földesurának hallgatólagos támogatását is, és ezért bátran mert levelezni ilyen ügyekben. Mindent összevetve elmondható, hogy a települések által írt levelek – legyenek azok bármilyen témájúak is – bizonyítják azt, hogy a birtokos és a birtokán élők között nem volt eleve elrendelt ellentét, hanem na-gyon is egymásra voltak utalva, hiszen csak a kölcsönös engedmények útján tudtak bol-dogulni.

In document Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Lakatos Bálint Péter (Pldal 93-96)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK