Mez ő város és földesúr

A megfogalmazott okleveleket egymás alá írták, ezeket pedig utólag vágták szét darabokra. Ez nem mindig sikerült ügyesen, mert az egész országterületen több olyan pátens papíroklevelünk avagy misszilisünk is van, ahol vagy a következő szöveg fel-nyúló szárai látszanak a papír legalján,⁵⁷⁰ vagy az előző szöveg aljának lelógó betűszá-rai látszanak a papír tetején.⁵⁷¹ Az előbb említett 1379-es egyedújfalui oklevélen a lap teteje van végigpontozva, hogy ennek mentén történjék meg a papír levágása.⁵⁷²

le Himfi Benedek bolgár bánhoz 1380 tájáról. A falu közössége arra kéri földesurát, hogy Fenesi Györgynek adjon letelepedési engedélyt, és hagyja közöttük maradni. Az oklevél nagyon darabos fogalmazású, lehetséges, hogy papról van szó, akit a kegyúr máshová akarna helyezni.⁵⁷⁵ Ugyanerről a környékről való a Temes megyei Hódos ok-levele, szintén papválasztási ügyben. Vince mezősomlyói iskolamestert hívták meg saját felelősségükre, ezután mutatta be Péter földesúri káplán a kinevező oklevelét. Kérik Himfi Benedek volt bolgár bánt, hogy fogadja el a választást, ne állítson akaratuk elle-nére káplánt, ne rontsa bizalmukat.⁵⁷⁶

Gara mezőváros Pál macsói bán unokájához, János mesterhez szóló levelében a következőket írta: tudomásukra jutott, hogy a címzett néhai Nyerges Imre özvegyétől egy hordó bort akar elvenni. Kérik azonban, hogy ezt ne tegye, mert tudomásuk szerint az özvegynek másfél hordónál nincs több bora, és ezt sem a maga részére tartja, hanem a szőlő munkálatainak bérére és elhalt férje lelki üdvösségére teendő intézkedésekre.⁵⁷⁷ 1500-ban Lök bírója és három segítője kéri földesurát, Kállai Jánost, hogy ne büntesse meg őket a három szekérnyi arrestált löki szállítmány miatt, mivel azokat Nyíregyházán az ottani bíró házában Orosi Domonkos és Tamás rájuk támadva elrabolták tőlük.⁵⁷⁸ Kakonya pedig Zichy Benedekhez fordult levelével, amelyben kéri, hogy adjon felmen-tést a háborús helyzet miatt a György- és Mihály-napi taksa alól.⁵⁷⁹ Varasd Brandenbur-gihoz György őrgrófhoz írt: megkapták követeik által nekik küldött levelét, amely sze-rint tanúbizonyságot kell tenniük az igazság mellett, amiről írtak már neki, azaz hogy a kapitány procurator révén szabadon kell bocsátania a tanút. Ezért küldik hozzá Hanns Rindmaul elismervényét, aki Jakob idején kapitány volt Varasdon. A kapitánnyal a re-giszterbe összeíratták magukat. Kérik, ne tartsa követeiket sokáig magánál, mivel kevés pénzük van.⁵⁸⁰ 1523-ban Offenbánya fordult a királyhoz abban a tárgyban, hogy a bá-nya műveléséhez és a víztelenítéshez adjon 1000 forintos kölcsönt a szebeni kamarából, amiből új bányát létesíthetnek és a régit könnyebben művelhetnék.⁵⁸¹ Majzel falu szin-tén panaszlevéllel kereste meg a királyt.⁵⁸²

Az egyes településeknek – s ezt mindenképpen hangsúlyoznunk kell – komoly érdekérvényesítési eszköztáruk volt arra, hogy különböző kéréseik, panaszaik meghall-gatassanak. Az egyik ilyen az elköltözéssel való fenyegetőzés volt, mint a legegyértelműbb nyomásgyakorlási eszköz (hiszen Magyarországon 1397-től kezdve a jobbágy szabadon költözhetett, egyébként pedig elszökhetett „erősebb” földesúrhoz).

(Ha nem csinál valamit, nem tudjuk nagyságodat tovább táplálni, fenntartani (sustinere).⁵⁸³ Ha nem fogadja el választásukat és akaratuk ellenére káplánt ültet a nya-kukba, Isten bizony nincs tovább maradásunk ezen a birtokán.⁵⁸⁴ Szentágota Nagysze-benhez írott levelében: ha nem segítenek, opidum nostrum omnino desolabitur.⁵⁸⁵)

A közösségi sérelmekben a mezőváros rezonőr is lehet. Nem kizárólag a mező-városi polgárok, nem is csupán a városlakók vagy a bíró, hanem az egész uradalom la-kói, kenézei, falunagyai nevében is írhatnak uruknak, ezzel is érzékeltetve a probléma

575 Golonya (1380k.): DL 104549.

576 Hódos (Temes m., 1379–1380).

577 Gara 1. (1379–1386k.): DL 94014.

578 Lök (1500): DL 56310.

579 Kakonya (1495): DL 104856.

580 Varasd 14. (1520) DF 267571.

581 Offenbánya (1523): DL 23755.

582 Majzel (1420–1433): DL 49054.

583 Vári (1380–1396k.): DF 284788.

584 Hodos II. (1379–1380k.): ...Deo teste ulterius super facie ipsius possessionis infrascripte manere

<non> possumus. DL 47873.

585 Szentágota (1504): DF 245939.

nagyságát illetve, hogy nyomást gyakoroljanak rá.⁵⁸⁶ Lássunk egy-két példát erre is. Az összes blinai polgár és jobbágy levelében panaszolják, hogy Zrínyi Péter vízkereszt ide-jén javaikat, borukat, disznóikat, ruházatukat elrabolta. Tudatják vele saját várnagya erőszakoskodásait is.⁵⁸⁷ Nem írnak le mindent, hanem kérik, hogy a küldöncnek adjon hitelt.

A Temes megyei Vizesmonostor kenézeinek, polgárainak és uradalmának levele Brandenburgi György őrgrófhoz szintén hasonló példa. Ebben kérik, hogy a temesi ne-mesek által tőlük követelt kártérítést – amit a parasztháborúban való kényszerű részvé-telük miatt akarnak rajtuk behajtani – hárítsa el róluk. (Itt már megjelenik a közös érdek is, mivel a pénz kifizetése az őrgróf gazdasági potenciálját is csökkenti.) Békés János várnagyuk csak időleges békét eszközölt ki a nemesekkel, így ezért írnak sürgősen. Ki-sebb kéréseket is előadnak. Egyrészt Patócsy Péter hunyadi várnagyot, aki rendkívüli szolgáltatásokat kér tőlük lippai házához, intse mérsékletre; másrészt Huza Mihály ne-mest, a temesi nemesek egyikét ne fogadja várnagyi hivatalba, mert ebből sok baj szár-mazik. Harmadrészt Ács Mihály monostori polgár panaszát külön is felvették: azért könyörög hogy a Radics családnak adott mentességét – amibe beházasodott, ezért az rá is vonatkozik –, az őrgróf tartsa meg, mivel ezt a tiszttartók nem tartják tiszteletben. A többit a levelet vivő két emberük adja elő.⁵⁸⁸ A fentebbi példákból látható, hogy az egyes települések lakossága igyekezett minderről, a legkisebbtől a legsúlyosabb gondja-ikig, panaszaikig és nyílván más egyéb ügyeikről is beszámolni urának, illetve kérni és követelni urától.

Nem tér el érdemben az idegen földesuraknak küldött levelek hangneme, habár közlési stratégiájuk más, és témája: adósságügyek, sérelmek. Adósságügy fordul elő például Komárom Gimesi Forgách Jánoshoz címzett levelében. Ebben szerepel Sirák András komáromi polgár listája arról, hogy Forgách mivel tartozik nekik: boros hor-dókkal 246 forint értékben, továbbá a zsidóknak adott uzsorával 14,5 forint értékben. A város kéri, hogy a kitűzött határnapon fizessen, mert Mindenszentek előtti péntekig nem történt semmi. Az új határidőt karácsony utánra tűzték ki, január 18. tájára. A levél és a lista egyébként két külön kéz írása.⁵⁸⁹

Más típusú sérelmet kíván orvosolni Lippa elöljárósága Varjasi János özvegyé-hez küldött levele révén. Mivel Radics László lippai polgár előadta előttük, hogy leá-nyát többszöri kérése ellenére sem akarja az özvegy Lippára hazaengedni, kérik, hogy ezt tegye meg, máskülönben jobbágyaival szemben arrestatiót alkalmaznak.⁵⁹⁰ Losonc ismeretlen földesúrhoz címzett 1472. évi levele valójában jobbágy-szabadságlevél, mi-vel a szomszédos (nem az aradi) kovászi és galsai polgárok Losoncra települtek – tehát szintén sérelem ügyében született.⁵⁹¹ Debrecen városa 1475 májusában kéri Kállai Já-nost, hogy bár Szilágyi Erzsébet a közöttük fennálló ügy tárgyalási időpontját, azaz a végső döntést nap nyolcadik napjára tűzte ki, ezt mégis hozzák előre György-nap második György-napjára.⁵⁹² Egyéni sérelem ügyében lép fel Prázsmár mezőváros közössége is Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdához írott levelében. Eszerint agilis Bodolai Béldi Márton előadta nekik, hogy jobbágya, a már nyolc éve köztük lakó Péter a vajda várnagyától és familiárisától, Solomi Imrétől szabályosan vett egy tehenet, de az lopás-sal gyanúsítja. Vallják, hogy nem tett ilyet és mindig jó erkölcsűnek ismerték. Kérik,

586 Pl. Iudex de Blina et omnes vilichii de uterque Saua simulcum woyeuoda: Blina 2. (1425–1435k.):

Zichy VIII. 439–441. (304. sz.), DL 82801.

587 Blina 1. (1425–1435k.): Zichy VIII. 441. (305. sz.), DL 82800.

588 Vizesmonostor (1516): Mon. rustic. 384–386 (285. sz.), DF 267252.

589 Komárom 5. (1448): DL 59387.

590 Lippa 2. (1482): DL 25394.

591 Losonc 1. (1472): DF 280536.

592 Debrecen 6. (1475. április 16.): DL 55996.

hogy ne sújtsa a jobbágyot szegénysége miatt pénzbüntetéssel, mivel azt vallotta, hogy áldomást is ittak rá és 24 aszparáért vette a tehenet.⁵⁹³ Kőrös mezőváros lakói, az alsó és felsővárosiak közösen fordultak Ernuszt János dalmát-horvát-szlavón bánhoz. Levelük szerint Pekri Lajos az adók fizetése miatt fenyegetőzik, ezért védelmét kérik.⁵⁹⁴ Ugyan-ők Batthyány Ferenc dalmát-horvát és szlavón bánhoz írott misszilisük útján kérik, hogy sürgős ügyben küldött követeiknek adjon hitelt.⁵⁹⁵ A sérelmek orvoslását célzó levelek sorát Kőszegnek Batthyány Boldizsárhoz intézett 1492-es küldeménye zárja.

Ebben Kőszeg várának várnagya, Csolnoki Albert vádjai ellen védekezik, amelyek ér-telmében a város adta volna át a várat az ellenségnek.⁵⁹⁶ Ezeknél a leveleknél felmerül annak a lehetősége, hogy a közösség bírta földesurának hallgatólagos támogatását is, és ezért bátran mert levelezni ilyen ügyekben. Mindent összevetve elmondható, hogy a települések által írt levelek – legyenek azok bármilyen témájúak is – bizonyítják azt, hogy a birtokos és a birtokán élők között nem volt eleve elrendelt ellentét, hanem na-gyon is egymásra voltak utalva, hiszen csak a kölcsönös engedmények útján tudtak bol-dogulni.