5. M Ű KÖDÉS, ÜGYINTÉZÉS, VISZONYRENDSZER

5.4. V ISZONYRENDSZER

5.4.2. Mez ő város és város

hogy ne sújtsa a jobbágyot szegénysége miatt pénzbüntetéssel, mivel azt vallotta, hogy áldomást is ittak rá és 24 aszparáért vette a tehenet.593 Kőrös mezőváros lakói, az alsó és felsővárosiak közösen fordultak Ernuszt János dalmát-horvát-szlavón bánhoz. Levelük szerint Pekri Lajos az adók fizetése miatt fenyegetőzik, ezért védelmét kérik.594 Ugyan-ők Batthyány Ferenc dalmát-horvát és szlavón bánhoz írott misszilisük útján kérik, hogy sürgős ügyben küldött követeiknek adjon hitelt.595 A sérelmek orvoslását célzó levelek sorát Kőszegnek Batthyány Boldizsárhoz intézett 1492-es küldeménye zárja.

Ebben Kőszeg várának várnagya, Csolnoki Albert vádjai ellen védekezik, amelyek ér-telmében a város adta volna át a várat az ellenségnek.596 Ezeknél a leveleknél felmerül annak a lehetősége, hogy a közösség bírta földesurának hallgatólagos támogatását is, és ezért bátran mert levelezni ilyen ügyekben. Mindent összevetve elmondható, hogy a települések által írt levelek – legyenek azok bármilyen témájúak is – bizonyítják azt, hogy a birtokos és a birtokán élők között nem volt eleve elrendelt ellentét, hanem na-gyon is egymásra voltak utalva, hiszen csak a kölcsönös engedmények útján tudtak bol-dogulni.

Kolozsvár is: egyelőre nem ismerek Kolozsvárnak írt középkori mezővárosi levelet, annak ellenére, hogy a kincses város levéltárának van 1526 előtti anyaga. Várad levéltá-ra sem malevéltá-radt meg, így csak küldőként szerepel, noha az országrésznyi távolságlevéltá-ra nyú-ló kapcsolataiból joggal következtethetünk szűkebb térségbeli intenzív kapcsolataira, gazdasági erejére. Jelzésértékű Zágráb szerepeltetése: a szabad királyi város levéltára ugyanis a XVII. század elején elégett, így nem ismerjük az ide küldött leveleket. Hogy mégis voltak ilyenek, azt Izdenc feltüntetésével kívántam érzékeltetni. A Kőrös megyei mezőváros a zágrábi káptalannak, a káptalani városrész, a Kaptol földesurának írt 1523-ban egy tanúvallomási jegyzőkönyvet magá1523-ban foglaló levelet a káptalani városrész polgára, Szűcs Antal és az izdenci vámszedő közötti perben.601 Hasonlóan jelzésértékű és igazából a kieső Temesvár „pótlására”, illetve annak érzékeltetésére tüntettem fel a Rékas–Karánsebes kapcsolatot. Szigorúan véve nem is városi oklevélről van szó, mivel a rékasi Leke Mihály és a kezesek 1493 júliusában kérnek levélben fizetési haladékot Bíró Domonkos számára a hitelező Lázár-fivérektől és Plugovicai Balázstól.602 A Láz-ár-fivérek egyike, Mihály ekkor városi esküdt,603 egy évvel később, 1494 májusában Lázár Miklós a karánsebesi bíró és az oláh kerület kapitánya, Lázár Mihály és Plugovicai Balázs pedig ugyanekkor sebesi várnagyok – kis jóakarattal tehát úgy is te-kinthetjük, hogy a levelet akár magának Karánsebes városának is címezhették volna.604

Az északnyugati országrészben, illetve a szepesi-sárosi térségben teljesen más léptékű forrásmennyiség birtokában vagyunk, itt a kapcsolatok sokaságát, Bártfa, Eper-jes esetében pedig már-már kibogozhatatlan szövevényét látjuk. Itt az egyes jelentősebb mezővárosok: Késmárk és Igló egyszerre levélírók és címzettek.

Ezeknek a gazdasági kapcsolatokból fakadó ügyek legnagyobb része adósság-ügy, egész egyszerűen azért, mivel ezek maradtak fenn. Kisebb részben peres és ese-ményközlő levelek, esetleg egyéb (borkiméréssel kapcsolatban, ház utáni adófizetés, költözés akadályozása). Sopron példája, hogy a Kelemen győri püspökkel folytatott nagy dézsmaperében 1428-ban a környék kisebb-nagyobb szőlőtermelő mezővárosától és falujától (Kedhely, (Sopron)keresztúr, Kőszeg, Locsmánd, Nezsider, Nyulas, Rohonc) kért tájékoztatást a dézsmaszedés helyi módját illetően, ti. hogy bizonyítsák, hogy náluk is rögtön el kell szállítani az összegyűjtött dézsmabort a településről.605 A soproni nótárius szállt ki, kéthetes időszakban végigjárta néhány soproni polgárral a környező mezővárosokat. Több különböző helyen kelt oklevélnek azonos az írásképe.606 Örökség kiadása: Pécs Bécsnek ír abban a tárgyban, hogy Gusrigh János pécsi polgárfiú bécsi örökségét adják át a levél felmutatójának.607 Polgárköltözés: Visegrád Bártfának.608 Nagybarom Sopronnak: tudomásuk szerint Trappel Pálnál nem volt a sop-roni polgártól ellopott ló, de ha valami jogtalanságra derül fény, igazságot szolgáltat-nak.609 Szakony: A szakonyi lakosok 1458-ban ismeretlen soproni ötvösnél kelyhet ren-deltek, de a mester közben meghalt és az özveggyel huzavona támadt. Kérik Sopron segítségét.610

„A korabeli kereskedelem egyik gyakran használt módszere volt az árukölcsön.

Alkalmazását a forgótőke hiánya vagy a biztonságosabb pénzkezelés tette szükségessé.

601 Izdenc 2. (1523): DF 257190.

602 Rékas (1493): DL 108035. (A DL 65386/a jelzeten őrzik.)

603 Karánsebes 4. (1493): PESTY: Szörény III, 112–113. (108. sz.)

604 Karánsebes 5. (1494): PESTY: Szörény III, 115–116. (111. sz.).

605 SZENDE 2002. HÁZI 1939, 279.

606 Nezsider: Házi I/2. 391 (460. sz.) kézírás megegyezik Nyulaséval. (uo. 391–392.)

607 Pécs 9. (1507): Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, Bd. II/2, Nr. 5849.

608 Visegrád 13. (1475): MÉSZÁROS 2009, 153–154. (53. sz.).

609 Nagybarom (1456): Házi I/4. 92–93. (116. sz.)

610 Szakony 4. (1458): DF 203306.

Lényeg az volt, hogy a kereskedő által megvásárolt áru ellenértékét az eladó megelőle-gezte számára és az összeggel megterhelte a vásárló valamely birtokát. Amikor az árut eladták vagy más készpénz-jövedelemhez jutott a vásárló, megfizette az áru árát, és a terhelést a bejegyzés áthúzásával megsemmisítették.”611

Kereskedelmi ügyletek: hitel, hitelben való értékesítés. (Bánffi)Hunyad Nagy-szebennek írott 1502-es levele szerint a nagyszebeni polgármester fia, a később szebeni jegyző, Mihály diák Bánffyhunyadon egy polgártársuk megbízására bizonyos mennyi-ségű vasat vásárolt Kacs Antal polgár előtt. Konvenciót tett (talán nyugtát írt) és utána az írást vagyis registrumot átadta bizonyos embereknek, hogy vigyék el Szebenbe a házába és hozzák el az árát. Erről az említett Kacs Antal előttük bevallást tett, és noha a lajstrom Szebenben van a polgármesternél, a fizetés nem történt meg, ami miatt a hite-lezők Kacsot teszik felelőssé. Kérik Szeben segítségét, és hogy valaki a szebeniek közül náluk a tartozást rendezze.612

Az egyes településeken rendezett sokadalmak és hetivásárok kiváló alkalmat je-lentettek az árusításon túl az egyes kereskedők között korábban létrejött üzleti kapcsola-tok rendezésére is, hiszen egyfajta találkozási ponkapcsola-tokként is szolgáltak. Nagy szerepe volt például Váradnak az Erdély és az ország középső és északi területei közötti árucse-rében. 1482-ben például Várad Vadkert városrészének tanúsítványa szerint Csép Már-ton eperjesi polgár három brassói kereskedő: Rác István, Polnator Lőrinc és Feketehal-mi András összesen 94 forintnyi adósságának behajtására, Feketehal-mivel ezért nem tud elmenni Brassóig, Szakálas István kalmárt bízta meg az elszámoltatással.613

A levelezési körök és a piackörzetek összefüggéseit vizsgálva megfigyelhető, hogy nagyon szépen elválik például Sopron, Pozsony és Nagyszombat befolyási öveze-te. Sopron és Pozsony négymérföldes gyűrűje éppen a Fertő-tó északi partszegélyénél, Nezsider, Nyulas és Széleskút vonalában ér össze; nem véletlen, hogy Nezsider és Széleskút mindkét városnak küld levelet. Pozsony és Nagyszombat vonzáskörzete már jócskán metszi egymást, és inkább Pozsony az, amelyik Nagyszombaton is túlnyúló távolságból kap leveleket. Körmöcbánya és Selmecbánya gyakorlatilag egy gócot alkot, míg Korpona ezektől elválva, a városjogát átvevő trencséni mezővárosokkal, illetve Turócszentmártonnal áll kapcsolatban. Bártfa, Eperjes és Kassa, illetve Késmárk és Igló gyakorlatilag egymás négymérföldes körzetének határán állnak, így az ezeken belül fekvő települések némelyike mindegyiküknek küld levelet. Bártfa esetében az országha-táron túlnyúló, a térképen nem szereplő lengyel mezővárosi kapcsolatokkal is számol-nunk kell.

Peresztegnek a szomszédos Sopronhoz írott levele szerint Ebergőc falu kifosztá-sakor két pereszteginek, Büki Bálintnak és Teretel Györgynek az Ebergőcön megvásá-rolt hét ökre illetve bértartásba adott három tehene és egy bikája volt a faluban, amit a soproniak a zsákmánnyal együtt elvittek, ezért kérik, hogy adjanak elégtételt.614 1452-ben Csepreg Gaspar Seithel soproni polgár (terragiumot lefizető) adósságügyé1452-ben for-dul Sopronhoz, ugyanis megkapták a polgárukért közbenjáró soproni tanács kérő leve-lét. Noha Gáspár az adósságát Márton-napra nem fizette meg, és az általuk Sopronba küldött két megbízott is eredmény nélkül tért haza, most nem küldhetnek újból senkit a zavaros idők miatt. Gáspár Csepreg földesurának jobbágya, de ha kifizeti tartozását, szabadon jöhet ügyét elrendezni.615 Sárvár (Sársziget) Sopronnak hasonló tárgyú levelet írt. Nagy László sárvári polgár hat vég kölni vásznat adott hitelbe Bertalan soproni

611 H. NÉMETH 2006, 27.

612 Bánffyunyad 1. (1502): DF 245919.

613 Várad 10. (1482): DF 246773.

614 Pereszteg (1508): Házi II/6. 286. (231. sz.), DF 204966.

615 Csepreg 7. (1452): Házi I/3. 347–348. (411. sz.)

gárnak, de az utóbbi ebből csak két véget ismert el. Nagy László soproni panaszára Sop-ron kérte Sárvárt, hogy Nagy tanúkat állítson, és azokat hallgassák ki. Sárvár (Sársziget) magisztrátusa előtt Nagy hat tanút vonultatott fel, akik mind azt vallották, hogy Bertalan valóban hat végre vállalt kezességet.616

Van-e összefüggés a távolság és a tárgy között? A kevés számú interregionális levelezés egyedi eseteket takar. Ritkán, de okkal küldtek az ország egyik végéből a má-sik végébe levelet. Az erdélyi Dés 1497-ben Selmecbányának írt. Ötvös Péter polgártár-suk, aki az ágostonosok megbízásából készítendő ezüst füstölő alapanyagául és árául szolgáló ezüsttel megszökött, tudomásuk szerint náluk tartózkodik. Kérik, hogy az ello-pott ezüstöt adják vissza és a hozzájuk ez ügyben érkező Demeter papnak adjanak hi-telt.617 1510-ben a trencséni Bán pedig az erdélyi Besztercéhez írott levelében bizony-gatta azt, hogy Henrich Simon fia Jakab nem maradt polgártársuk adósa és nem követett el semmi olyat, amivel gyanúsítják, mivel tisztes magaviseletű.618

Az erdélyi Nagyszeben esete azonban eltérő. Itt a beérkező leveleknek csak ki-sebb része adósságügyi és ezek is a távolabbi, nem szász városokból (Bánffyhunyad, Enyed, Tövis) érkeznek, míg a többi levél igazságszolgáltatási ügyben íródott fellebbe-zés, amelyek eldöntésére a nagyszebeni polgármester és esküdtek illetékesek.

A Nagyszebenhez szóló levelek másik jelentős csoportját alkották a helység „ha-társzéli” helyzetéből adódó, neki szóló eseményközlő levelek. Kőhalom polgárai 1497-ben panaszolják az átvonuló zsoldos katonák által tett károkat, akik a házakból és a me-zőkről mindent elvisznek; ezért a lakosok nincsenek biztonságban. Sok kiadásuk van emiatt, így nem tudnak a szokott időben fizetni, türelmet és haladékot kérnek.619 Ugyanők 1516-ban híreket közölnek a Barcaságba induló seregről, a kapitány hátrama-radásáról.620 Hasonló tárgyú korábbi levél János lippai bíró levele Georg Hecht nagy-szebeni királybíróhoz a törökök hadmozdulatairól, illetve Szapolyai István halálhíré-ről.621

Eseményközlő levelek más nagyobb város levéltárában is fennmaradtak, ilyen például Komárom Pozsonyhoz írt 1439-es levele. Ebben tudatják, hogy Albert király Neszmélyen van, nagyon beteg és az a hír járja, hogy meg fog halni. Ha bármit megtud-nak, meg fogják írni.622 Hasonló példa Kőszeg Sopronhoz írott 1435. évi misszilise, amelyben értesíti a szabad királyi várost a császár érkezéséről.623

Az efféle leveleknek sokszor nincs keltezése. Erre példa egyrészt a bezenyei bíró levele, amelyben tudósítja a pozsonyi tanácsot, hogy két polgártársuk, Nikel Salzer és Denchel Fischer Bezenyén éjszakázott Iudica vasárnap előtti pénteken.624 Ilyen Pós György szombathelyi bíró Sopronnak küldött levele is: ha többet megtud, értesíti őket.625 Ezek az esetek egyben rávilágítanak arra is, hogy e városok egyúttal hírelosztási centrumok is voltak. Az ideküldött levélben közölt esemény a „szél hátán” gyorsan el-juthatott bárhová.

616 Sárvár 3. (1458): Házi I/4. 331–332. (410. sz., Sziget alatt.)

617 Dés 15. (1497): DF 234745.

618 Bán (1510): DF 247869.

619 Kőhalom 4. (1497): DF 245427.

620 Kőhalom 5. (1516): DF 246110.

621 Lippa 3. (1492): DF 245372.

622 Komárom 2. (1439): DF 239740. A Langendorff – Neszmély azonosításhoz l. ifj. Rozgonyi István pozsonyi ispán levelét Albert haláláról, amelyben a települést Neszménynek nevezi: DF 239733. Az ada-tot Schmidtmayer Richárd barátomnak köszönöm.

623 Kőszeg 19. (1435): DF 202535.

624 Bezenye (1421–1430): DF 243177.

625 Szombathely 8. (1458): Házi I/4. 291–292 (359. sz.), TÓTH ZÁGORHIDI 1994, 82. (145. sz.)

Átmenetet jelent a szóbeliség felé a kísérőlevél avagy a nemesek egymás közötti levelezéséből is jól ismert credentionalis. Az írásbeliség csak a hitelességet hivatott biztosítani, közlő, közvetítő funkciója nincsen. Úgy is mondhatjuk, hogy önálló tárggyá válik az a fordulat, hogy „a levél vivője majd bővebben beszámol”. Másfelől egyfajta követi megbízólevélnek is tekinthetjük, célja, hogy a levél vivőjét hitelesítse. Példa erre Benedek volt szombathelyi bíró Sopronhoz intézett misszilise, amelyben fiát, Jánost küldi meghatalmazással, egyúttal kéri, hogy szavainak adjanak hitelt.626

626 Szombathely 4. (1409–1426 között): Házi II/6. 33. (32. sz.), TÓTH ZÁGORHIDI 1994, 68–69. (103.

sz.), ZsO II. 7255.

In document Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Lakatos Bálint Péter (Pldal 96-101)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK