A mezőgazdasági termelés elemzése

A megkérdezett gazdálkodók többsége az erdőtelepítésre használt – rossz termőképességű – szántóterületeken korábban búzát vagy kukoricát termelt, gazdaságtalanul alacsony termésátlagokkal. A kukorica esetében ez 3,6 t/ha-os, a búzával pedig átlagosan 2,1 t/ha hozamot jelentett, amit a számításban a kukorica esetén 4 t-ra, a búza esetén pedig 2,5 t-ra korrigáltunk az időjárás-hatás kiküszöbölése érdekében, mert a vizsgált év különösen száraz volt, országosan is a szokásosnál alacsonyabb termésátlagokkal. Fontos tény, hogy a gazdálkodók ezeken a területeken extenzív termelési technológiát alkalmaztak, így a hozamok jelentősen elmaradtak a jövedelmet biztosító 5-6 t/ha-os kukorica, és 4-5 t/ha körüli búza hozamától. A területek aranykorona értékei 7-15 között mozogtak, tehát rozs termesztésére alkalmas földekről van szó. Az is fontos tényező, hogy a gazdálkodók által jelenleg növénytermesztésre használt földterületek több mint 40%-a rendelkezik hasonló aranykorona értékkel, vagyis tartozik a gyenge termőképességű szántó kategóriába.

Modellszámítást végeztünk mindkét növényre, mely során az időértékelvét alapul véve havi bontásban kezeltük a költségeket és a bevételeket. A számításban alkalmazott termesztési technológia megfelel az átlagos gazdálkodási gyakorlatnak, az alkalmazott árak pedig többnyire piaci szolgáltatási árak.

A terményárnál a gabona intervenciós értékesítésével számoltunk. Az intervenciós átvételi ár 2004-ben 101, 31 euró/t volt, ami 255 Ft-os árfolyamon számolva 25834 Ft/t árnak felel meg.

Ez 2004-ben meghaladta a piaci árat, ezért használatát célszerűbbnek tartottuk.A másik ok amiatt az intervenciós árat használtuk a kiszámíthatóság volt. A piaci árak még intervenciós minőség estén is nagy szórást mutatnak. A bevételi oldalon még számoltunk az általánosan, elméletileg minden gazdálkodó által elérhető földalapú támogatással (SAPS³⁴), melynek mértéke 33311 Ft/ha. Az SAPS alkalmazásának időtartama azonban bizonytalan, legkésőbb 2 éven belül várható, hogy a CAP-reformban foglalt farmalapú támogatás (SFSP³⁵) veszi át a helyét, melynek összegéről még nem állnak rendelkezésre pontos információk, de a szakértői feltételezések szerint a támogatások egy hektárra eső mértéke várhatóan nem fog jelentősen változni.

A támogatási pénzek kifizetése szakaszos. Igénylésük októberben történik (a magyar kezdeményezések az augusztusi igénylési időponttal kapcsolatban sajnos a tárgyalásokon kudarcba fulladtak), majd ezt követően három részletben: novemberben, decemberben és februárban kerülnek átutalásra. Tehát az adott évi termelési ciklus végén, illetve után történik meg a kifizetés. A modellszámításban egyszerűsítéssel éltünk és úgy számoltunk, mintha a gazdálkodók a termelési ciklus végén megkapták volna a teljes összeget.

A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy mindkét növény fedezeti összege negatív, amennyiben a támogatások összegét figyelmen kívül hagyjuk, ez egyúttal azt is jelenti, hogy jövedelmet csak a földalapú támogatással lehet ezeken a területeken elérni. Elfogadhatjuk azon hipotézisünket, mely szerint a vizsgált területeken a növénytermesztés gazdasági szempontból nem racionális földhasználati forma, mert a támogatások összegével is csak igen csekély jövedelem termelését teszi lehetővé. (29. táblázat, 10-11. ábra)

34 SAPS: Single Area Payment Sheme, egyszerű földalapú támogatás. Az Unió a 2004 során csatlakozott tagállamok részére biztosított átmeneti támogatási formája. 2004-ben a következő elemekből épült fel: 8000 Ft előleg, 16311 Ft EU-forrás, és két részletben 7000, majd 2000 Ft „top up” nemzeti kiegészítés. Összesen 33311 Ft/ha.

35 SFPS: Single Farm Payment Sheme, egyszerű farm alapú támogatás, a CAP-reform részeként megállapított új támogatási rendszer, melyben a gazdálkodók az előző években kapott támogatások mértékének megfelelően kaphatnak támogatást, függetlenül a termelés volumenétől.

29. táblázat: A modellszámítás eredményei búzára és kukoricára

Búza Kukorica

Termésátlag t/ha 2,5 4,0

Termelési költség Ft/ha 88 516 118 916

Önköltség Ft/t 35 406 29 729

Árbevétel Ft/ha 64 585 103 336 Támogatás Ft/ha 33 311 33 311 Összes bevétel Ft/ha 97 896 136 647 Összes bevétel Ft/t 39 158 34 162 Fedezeti összeg

- támogatással Ft/ha 9 380 17 731 - támogatás nélkül Ft/ha -23 931 -15 580 Fedezeti pont

- támogatással t/ha 2 3,1

- támogatás nélkül t/ha 3,7 4,7 100 Ft költségre jutó FÖ

- támogatással Ft 11 15

- támogatás nélkül Ft -27 -13

A termelés tehát ezeken a földeken a támogatások nélkül negatív szaldós. Érdemes azonban megnézni, mi várható egy nagyobb termésátlag mellett. A fedezeti pont a búza esetében 2 t/ha, azonban 3,7 t/ha lenne, ha nem számolnánk a támogatás összegével, a kukoricánál pedig 3,1 t/ha, illetve 4,7 t/ha. A számításban használt hozamok a két fedezeti ponthoz tartozó hozamértékek közé esnek, melyek szerint a támogatás összege jelentős mértékű veszteséget takar el. Ebből is látszik a földalapú szubvenció erős torzító hatása, mely jelentősen megnöveli a gazdálkodók termelési biztonságát. A fedezeti pontnál magasabb hozamok garantálnak csak jövedelmet, amelyek kielégítő mértékéhez jelentős többlet-ráfordításra volna szükség (elsősorban tápanyag és talajművelés tekintetében). A földterület rossz adottságai miatt ezek a plusz ráfordítások azonban nem lennének hatékonyak. A többlet-ráfordítások érvényesülése emelheti a termésátlagot, és a hatékonyság függvényében csökkenthetné a főtermék közvetlen önköltségét, amely jelen esetben magasan meghaladja az értékesítési egységárat. Ezek a pótlólagos ráfordítások azonban a jobb minőségű földterületeken nagyobb hatásfokkal érvényesülnek, tehát alkalmazásuk ott célszerű. Amennyiben ezeken a rossz adottságú területeken a növénytermesztéssel a gazdálkodó felhagy, a termesztés költségeinek megszűnése révén felszabaduló tőkét a kedvezőbb adottságú területeken nagyobb hatékonysággal használhatja fel.

A gazdálkodók tehát a jelenleg használt szántók jelentős részén folytatnak alacsony eredményt hozó gazdálkodást, melynek mértéke az alkalmazott technológiától függően változhat. A részletes modellszámítást a 4. számú melléklet tartalmazza.

10. ábra: A búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyai a modellszámítás alapján

-80 000 -60 000 -40 000 -20 000 0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

hó

Ft

Összes költség Kummulált költségek Fedezeti hozzájárulás Kummulált FH

támogatás

11. ábra: A kukoricatermesztés költség- és jövedelemviszonyai a modellszámítás alapján

-100 000 -80 000 -60 000 -40 000 -20 000 0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

hó

Ft

Összes költség Kummulált költségek Fedezeti hozzájárulás Kummulált FH

támogatás