5.2 A szántóföldi és az erdészeti földhasznosítás összehasonlító elemzése
5.2.2 Az erdőgazdálkodás elemzése
Az erdőgazdálkodás hozamainak számításánál két tényezőt vehetünk alapul. Egyrészt értéket képez a faanyag, mely folyamatosan termelődik, másrészt bevétel szerezhető a mezőgazdasági területek erdősítésekor igényelhető jövedelempótló támogatásokból. Az erdő értékének számításánál számos tudományosan elfogadott, ám pontosságát tekintve nem a legjobb eredményt adó módszer ismeretes. Ezek az értékszámítások az erdő haszonvételeiből származó összegek diszkontálásával számolnak, melyeknek részét képezik az alternatív lehetőségekből származó bevételek is. (Márkus-Mészáros, 2000) Ezek becsülhetősége azonban komoly hibával terhelt, ezért a számításban ettől eltekintünk. Ehelyett az erdő értékének és hozamainak számításakor objektív tapasztalati adatokból indultunk ki. Az egyéb erdei haszonvételek értékelésétől – rendelkezésre álló adatok hiányában – sajnos el kellett tekintenünk. Nem számoltunk az esetleges vadkerítés építésének költségeivel sem, mert erre támogatás igényelhető; építésére nem mindenhol van szükség, és a felmérés eredményei szerint a területek viszonylag kis hányadát védték ténylegesen ezzel a módszerrel a vadkár ellen, annak ellenére, hogy kétségkívül ez a leghatékonyabb eljárás (Andrásevits, 2000).
Számoltunk viszont a jövedelempótló támogatások összegével, ami 2004-től minden erdőtelepítés után igényelhető, valamint a telepítés és az ápolások költségeivel, és az arra igényelhető támogatásokkal.
Az elemzést akác és tölgy célállományokra végeztük el, mert ez a két fafaj dominált az erdőtelepítésekben a felmérés során. A tölgy vágásfordulója (100 év) jóval hosszabb, mint az akácé (35 év). Az akácban viszont mindössze egy alkalommal van lehetőség haszonvételre a véghasználat előtt, míg a tölgyben ez három alkalommal fordul elő. A számításnál átlagárakat használtunk, ami a haszonvételkor keletkező választékárak36 súlyozott számtani átlaga. A költségek között a kitermelés elfogadott piaci köbméterenkénti vállalkozói árai, és az erdőfenntartási37 járulék szerepelnek, melyet szintén köbméterenként kell fizetni. A fahozamokat nettó köbméterben38 adtuk meg, erre számoltuk át a járulékok és a kitermelési költségek összegét is. A költségeket jelen időpontra diszkontáltuk, 7,5%-os kamatlábat alkalmazva.
36 Választék: a véghasználatkor keletkező, eltérő minőségű faanyag kategóriák. Az egyes választékfajták nem csupán minőségükben és felhasználási területeikben, de piaci értékesítési árukban is eltérnek egymástól. Jellemző választéktípusok:
iparifa, támfa, tűzifa stb.
37 Erdőfenntartási járulék: törvényesen a kitermelt faállomány minden bruttó köbmétere után az államnak fizetendő illeték jellegű díj, melynek mértéke fafajonként kerül megállapításra az erdőtörvényben.
38 Nettó köbméter: a kitermelt faanyag megtisztított, háncstalanított, feldolgozható, értékesíthető része.
Az elemzés eredményeként azt kaptuk, hogy az akác egy termelési ciklus alatt jóval kevesebb jövedelmet termel, de ha figyelembe vesszük, hogy a tölgy vágásérettségéig három akáctermelési ciklust lehet befejezni, nyilvánvalóvá válik, hogy abszolút tekintetben jövedelemtermelő-képessége elérheti a tölgyét. (30. táblázat, 12-13. ábra)
A költségek jelentős része a ciklus elején és a végén jelentkezik. Átadásig a telepítés és az ápolások, illetve pótlások költségeit a támogatások – az első évet kivéve – fedezik, ezért a fedezeti összeg végig pozitív, a legelső évet kivéve, mert a normatív támogatást csak a következő évben kapja meg a gazdálkodó. A költségek ingadozása az erdőtelepítés átadásáig jelentős, ezt követően a költségek csak gyérítéskor és véghasználatkor jelentkeznek. (5.
melléklet)
A pénzáramok nettó jelenértékét kiszámítva nem kaptunk jelentős eltérést a két fafaj között (mindössze 22% a tölgy javára), ami szintén az eltérő ciklusidőnek köszönhető. 100 évre vetítve és jelenértéken számolva az akác jövedelemtermelő-képessége magasabb mint a tölgyé, mert ez idő alatt az akácban három termelési ciklus befejezhető. Bár az első termelési ciklust követően jövedelempótló és telepítési támogatás nem jár, csupán ezeknél szerényebb összegű felújítási kifizetés, az egyéb jogcímek azonban továbbra is élnek.
Ha a bevételeket egy évre átlagoljuk, akkor az akác esetében 96000 Ft/ha-t, a tölgy esetében pedig 107000 Ft/ha-t kapunk, ami összevetve az átlagos éves költségekkel – melyek közel azonosak – a tölgy előnyét jelzi ökonómiai szempontból. A jelenértékek alapján azonban a tölgy kedvezőtlenebb eredményt mutat, ami a hosszú vágási forduló következménye. A belső megtérülési kamatlábak a piaci kamatláb felett találhatóak, és a jövedelmezőségi indexek is 100% felett mozognak, ami befektetési szempontból is értékesnek minősíti az erdőgazdálkodást ezeken a területeken. (30. táblázat)
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a mezőgazdasági termelők erős igényét az évenkénti rendszeres jövedelemre a föld után. E tekintetben a tölgy a támogatási rendszer következtében jobb, hiszen ugyanazt az éves támogatási összeget az akác 10 évével szemben 20 évig kapja a tulajdonos. A gyorsabb vágásforduló viszont az akác mellett szól. A gazdálkodók jövedelem- és befektetés-orientált motivációinak megalapozottságát a számítások alátámasztják.
30. táblázat: A modellszámítás eredménye a mutatók alapján
NPV IRR Pi
Ft/ha % %
Akácerdő 500 292 68,730% 124%
Érdemes összehasonlítani egymással a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás egy évre vetített (átlagolt) költségeit és jövedelmezőségét. Az összevetést két módon végeztük el.
Az első esetben a várható bevételeket és költségeket átlagoltuk a termelési ciklus éveire (a táblázatban „jövőértéken”), a második esetben pedig a diszkontált értékekkel tettük ugyanezt (a táblázatban „jelenértéken”). Mindkét esetet összevetettük a szántóföldi termesztés értékeivel, kiszámoltuk a költségarányos jövedelmezőséget és a különbségeket. (31. táblázat) 31. táblázat: A modellszámítás eredményei erdőre jövőértéken és jelenértéken átlagolva
Költség Bevétel FÖ FÖ Költségkülönbség (1 évre) FÖ különbség Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/100 Ft ktg Búza Kukorica Búza Kukorica Jövőértéken
Akácerdő 35 021 96 650 61 629 176 53 495 83 895 52 249 43 898 Tölgyerdő 33 408 107 943 74 535 223 55 109 85 509 65 155 56 804 Jelenértéken
Akácerdő 11 564 25 797 14 233 123 76 952 107 352 4 853 -3 498 Tölgyerdő 6 092 12 235 6 144 101 82 424 112 824 -3 236 -11 587
Az erdő várható költségeit egy évre vetítve jelentős különbség tapasztalható. A számított fedezeti összegek különbségei egy jó adottságokkal rendelkező mezőgazdasági terület éves hozamait is elérik, az eszközarányos jövedelmezőség magas.
Ha a diszkontált értékekkel végezzük el az összehasonlítást, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az erdőgazdálkodás éves átlagos fedezeti összegei alig magasabbak vagy alacsonyabbak, mint a mezőgazdasági termelésé. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a fedezeti összegek pozitívak, a költségkülönbségek 80-110 ezer forint körül alakulnak hektáronként, és a 100 Ft költségre jutó fedezeti összeg a mezőgazdaság termelésének 7-8-szorosa, akkor ismét megállapíthatjuk, hogy ezeken a területeken az erdőgazdálkodás racionálisabb választás.
Ez a megtakarítás felhasználható a fennmaradó mezőgazdasági területek fejlesztésére, beruházásra, vagy termőképesség növelését szolgáló technológiai eljárások alkalmazására, ahol a pótlólagos ráfordítások nagyobb hatékonysággal érvényesülnek. Így a rossz termőképességű területeken a mezőgazdasági termelés erdővel való felváltása nemcsak a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítását teszi költség szempontból jövedelmezőbbé, hanem egyúttal segíti a fennmaradó területek fejlesztésének lehetőségeit is.
A részletes modellszámítást az 5. melléklet tartalmazza.
12. ábra: Az erdőgazdálkodás költségei és eredménye 35 éves termelési ciklusra akác állományú erdőben
-500 000 0 500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 35
év
Ft
Összes éves költség Kummulált költségek Éves bevételek
Fedezeti hozzájárulás (FH) Kummulált fedezeti hozzájárulás
13. ábra: Az erdőgazdálkodás költségei és eredménye 100 éves termelési ciklusra tölgy állományú erdőben.
-1 000 000 0 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 5 000 000 6 000 000 7 000 000 8 000 000
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 35 55 70 100
év
Ft
Összes éves költség Kummulált költségek Éves bevételek
Fedezeti hozzájárulás (FH) Kummulált fedezeti hozzájárulás