Az ültetvényerdő elemzése

Az ültetvényerdő létesítésének célja – mint arról korábban már említést tettünk – elsősorban ipari minőségű faanyag kinyerése, melyre akác vagy nyár állományokat használnak.

Természetesen itt is keletkezik a választékban tűzifa, melyet energiatermelési céllal használnak fel, de ez csupán egy bizonyos hányada, és nem célja a faanyag-termelésnek. Az elemzésre felhasznált adatok Erdős László kísérleti eredményein alapulnak. Erdős (2000) kísérletei 5 éves korú akác állományban történtek, mely hagyományos módon üzemtervezett akácerdőként lett nyilvántartásba véve az erdészeti hatóságnál. Emiatt a terület jogosult a normatív támogatásra, ellentétben az eleve ültetvényszerűen telepített erdővel. Ezen a területen azonban még számos további kérdés tisztázásra vár a jövőben, ugyanis nincs jogilag egyértelműen definiálva a különbség a faültetvény és az ültetvényszerűen kezelt erdő között.

A hatályos jogszabályok a támogatások igénybevételének feltételeként a minimum 15 éves vágásfordulót szabják meg. Az ültetvényerdők hasznosítási időtartama 20-25 év, ami azt jelenti, hogy elméletileg tulajdonosuk jogosult mindazon támogatásra, mely az erdőtelepítések után igényelhető. A használt akác célállomány hagyományos vágásfordulója 30-35 év. Mivel azonban az intenzíven kezelt ültetvényerdőben a kívánt fejlettségi állapot már 20-25 éves korra elérhető, az Állami Erdészeti Szolgálattól kérhető a hagyományostól eltérő korábbi véghasználat engedélyezése. Az elemzéshez használt számításokban tehát két lehetséges forgatókönyvvel kalkuláltunk, ahol az első esetben („A” változat) figyelmen kívül hagytuk a támogatások összegét, míg a második esetben („B” változat) számoltunk a támogatásokkal is.

A szántóföldi növénytermesztéshez hasonló intenzív technológia jelentős költség- és eszköz-felhasználással jár, mely során a szántóföldi gépek kihasználhatóak. A technológia olyan elemeket tartalmaz (sortávolság, tőtávolság, növényvédelmi és talajerő-visszapótlási igény), melyek lehetővé teszik a mezőgazdasági gépek alkalmazását a növény- és talajápolás során. A kézimunkaigényes technológiai elemek, mint a nyesés és az ápolás elvégezhetőek a mezőgazdasági kampányidőszak után, illetve előtt is; a technológia ebből a szempontból a munkaerő-kihasználás idényszerűségét csökkenteni képes. A magas kézimunkaigény számításánál minden elvégzett munkát bérmunkatarifával számoltunk. A nettó jelenérték kalkulálásánál 7,5%-os kamatlábat használtunk.

„A” változat

A támogatások hiányában a legnagyobb problémát a magas telepítési költségek, illetve a magas eszköz-szükséglet mögötti fedezethiány jelenti, ami csak a véghasználatkor kompenzálódik az árbevételben. Az erdőgazdálkodással ellentétben azonban a – folyó kiadásokat ebben az esetben nem fedező – megtérülések a ciklus közben is jelentkeznek (4 évenként), mely a költségek és a fedezeti összeg alakulását is hullámzóvá teszik. (14. ábra.) A jövőértéken átlagolt éves hozam 145 000 Ft, amely ugyan több, mint a hagyományos erdőgazdálkodás esetében, a jóval magasabb technológiai költségek miatt azonban a fedezeti összeg közel azonos a tölgyerdőével. Éves szinten a ciklus végéig negatív, a termelés csak a véghasználatnál hoz tényleges eredményt, melynek egy évre számított 77000 Ft-os értéke a növénytermesztésének a négyszerese. A jelenértéken számolt átlagos fedezeti összeg alacsonyabb a mezőgazdaság eredményénél, és az ültetvényerdő a 100 forint költségre jutó fedezeti összeg terén is rosszabb eredményt mutat. Az egy hektárra eső költségek azonban egyértelműen itt kedvezőbbek. (32. táblázat)

32. táblázat: Az akác ültetvényerdő-gazdálkodás gazdasági elemzésének eredményei támogatások nélkül („A” változat)

Költség Bevétel FÖ FÖ Költségkülönbség FÖ különbség

Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/év/ha /100 Ft ktg Búza Kukorica Búza Kukorica Jövőértéken

Ültetvényerdő 66 680 144 360 77 680 116 21 836 52 236 68 300 59 949

Jelenértéken

Ültetvényerdő 26 946 29 978 3 031 11 61 570 91 970 -6 349 -14 700

A felmerülő költségek és bevételek diszkontált értékei alapján számított mutatók a következő- képpen alakultak:

- NPV: 75 782 Ft/ha - Pi: 11%

- IRR: 8,546%

A nettó jelenérték ugyan pozitív, de értéke alacsony. A jövedelmezőségi index (Pi) és a belső megtérülési kamatláb (IRR) támogatások nélkül is gazdaságosnak mutatják az ültetvényerdő-gazdálkodást. Az IRR és a diszkont kamatláb között azonban a különbség kicsi, és a Pi sem haladja meg a jelenleg elérhető kockázatmentes vagy alacsony kockázatú befektetési lehetőség hozamait, befektetési szempontból tehát az akácültetvény nem feltétlenül kedvező választás.

Összegezve tehát: a támogatások nélkül az ültetvényerdő befektetési szempontból lényegében nem kínál jobb alternatívát mint a mezőgazdasági termelés, és a közvetlen jövedelem-termelő képessége is alacsonyabb. Ha azonban eltekintünk a mezőgazdasági területalapú támogatásoktól, és csupán a nyers hozamok értékét nézzük, az ültetvényerdő jóval nagyobb jövedelmet hoz. Az egy hektárra eső költség-különbségek révén alkalmas arra, hogy fejlesztési alapot nyújtson a jobb adottságú termőterületek számára úgy, hogy egyúttal veszteségmentes termelést is biztosít a mezőgazdaságilag kedvezőtlen termőhelyeken.

„B” változat

Ebben az esetben számoltunk az összes elérhető állami és uniós támogatással. A jövedelempótló támogatás morális értékét növeli, hogy hosszú időszakon keresztül biztosítja a gazdálkodók földterület utáni éves jövedelem-igényét. Fontos megjegyezni, hogy a jövedelempótló támogatás értéke magasabb, mint a földalapú támogatás, azzal szemben viszont csak meghatározott ideig kapható. A hektáronként elérhető támogatások mértéke akácban:

Támogatás jogcíme euro/ha Ft/ha

Telepítésre 1053 268515

Ápolásra (5 év) 126 32130

Jövedelempótló (10 év) 187,93 47922

Összesen 3562 872764

Árfolyam 245 Ft/euro

A támogatások jelentősége két szempontból mérvadó. Egyrészt a telepítésre kapható összeg fedezi a költségeket, tehát nem képződik veszteség, valamint az első 10 évben a jövedelempótló támogatások fedezik a kezdetben felmerülő forgóeszközigényt. Emiatt a nettó pénzáramok egyenlege a ciklus első felében folyamatosan pozitívvá válik, és nagyon kedvező, az első tíz év átlagában évi 52 ezer Ft-os fedezeti összeget biztosít hektáronként. Az éves fedezeti összeg a 11. évtől ugyan negatív, de az előhasználatokból származó bevételek a költségek nagy részét fedezik, így a kumulált FÖ végig pozitív marad. A teljes ciklusra átlagolt 107 ezer forintos fedezeti összeg egy kiváló adottságú mezőgazdasági terület éves hozamát is eléri. (14-15. ábra)

A pénzáramok hatékonyságát szemléltető mutatók:

- NPV: 702 291 Ft/ha - Pi: 101%

- IRR: 67,408%

14. ábra. Az ültetvényerdő-gazdálkodás költségei és eredménye 25 éves termelési ciklusra a támogatások nélkül („A” változat)

-1 000 000 -500 000 0 500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000 3 000 000 3 500 000

O 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

év

Ft

Összes éves költség Kummulált költségek Éves bevételek

Fedezeti hozzájárulás (FH) Kummulált fedezeti hozzájárulás

15. ábra. Az ültetvényerdő-gazdálkodás költségei és eredménye 25 éves termelési ciklusra a támogatásokkal („B” változat)

-500 000 0 500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000 3 000 000 3 500 000

O 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

év

Ft

Összes éves költség Kummulált költségek Éves bevételek

Fedezeti hozzájárulás (FH) Kummulált fedezeti hozzájárulás

A pénzáramok nettó jelenértéke pozitív, 700 ezer Ft, ami a támogatások jelentőségét hangsúlyozza, hiszen közel tízszerese az „A” változaténak. A jövedelmezőségi index és a belső megtérülési kamatláb egyaránt magas megtérülést jeleznek, meghaladják a legtöbb kockázati befektetés hozamait is. Befektetési szempontból az ültetvényerdő-gazdálkodás kiemelkedően jó eredményt produkál, messze felülmúlva a növénytermesztést ezen a téren. A jelenértéken számolt egy hektárra eső fedezeti összeg értéke sokkal magasabb a támogatás nélkül számított értékeknél, és a hatékonysági mutatók is jobbnak tüntetik fel ezt a forgatókönyvet. Ez annak köszönhető, hogy a pénzáramok időbeli eloszlása kedvezőbben alakul a korai bevételek miatt.

A költség-különbségek tekintetében az ültetvényerdő a hagyományos erdőnél gyengébb, de a növénytermesztésnél jobb eredményeket produkál. Kevesebb ráfordítást igényel, mint a búzatermesztés, annak ellenére, hogy intenzív technológiáról van szó, ahol jelentős mennyiségű élőmunkát használnak fel. A jövőértéken számolt különbségek sokkal jobbnak mutatják jövedelem termelő képesség szempontjából az ültetvényerdőt. Hasonló képet festenek a jelen időpontra diszkontált átlagok is. A költségek szempontjából jelentős a különbség, és a hatékonyság terén is az ültetvényerdő hoz jobb eredményt. Az „A”

változathoz képest a FÖ közel tízszeres, jobb jövedelemtermelő (33. táblázat)

33. táblázat: Az akác ültetvényerdő-gazdálkodás gazdasági eredményei támogatásokkal

Költség Bevétel FÖ FÖ Költség-különbség* FÖ különbség*

Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/100 Ft ktg Búza Kukorica Búza Kukorica Jövőértéken

Ültetvényerdő 72 080 179 271 107 191 149 16 436 46 836 97 811 89 460 Jelenértéken

Ültetvényerdő 27 832 55 923 28 091 101 60 684 91 084 18 711 10 360 (*Költségkülönség: gabona ktg – erdő ktg, FÖ különbség: erdő FÖ – gabona FÖ)

Elmondható tehát, hogy a támogatásokkal együtt az ültetvényerdő hozama a legjobb mezőgazdasági hozamokat is megközelíti olyan földterületeken, melyek profitabilis mezőgazdasági termelésre nem alkalmasak. A megtakarítások természetesen itt is alapját képezhetik a fennmaradó területeken a mezőgazdasági termesztés fejlesztésének. Emellett az idénymunkák jelentős része a téli időszakban elvégezhető, így képes javítani a gazdaság élőmunka-kihasználását. Összegezve, az ültetvényerdő-gazdálkodás a mezőgazdasági termelés kiemelkedően jó alternatívája a rossz adottságú területeken.

Részletes háttérszámítások a 6. mellékletben találhatóak.