A kérdőív összeállítását számos gyakorlati és elméleti szempont vezérelte. Mivel a mező- és erdőgazdálkodás összehangolt fejlesztéshez kapcsolódó vizsgálatok hazánkban ezidáig nem készültek, illetve a fellelhető szakirodalom alapján nem álltak rendelkezésre, a kérdések megfogalmazásában elsődleges célunk az volt, hogy képet kapjunk a felmért sokaság jellemzőiről az uniós és hazai problémák, célok tükrében.
Kutatási kérdéseink az alábbi témák köré csoportosultak:
• Milyen személyes preferenciák jellemzik a gazdálkodókat?
• Milyen gazdálkodási viszonyok között tevékenykednek?
• Milyen módon képzelhető el az erdő- és mezőgazdaság társítása a gazdálkodók számára?
• Milyen terveik vannak a jövővel kapcsolatban?
• Mi motiválja őket arra, hogy mezőgazdasági termelésre használt földjeik egy részén erdőt telepítsenek?
A kérdőív összeállításának szempontjai
A kérdőíveket az 1. melléklet tartalmazza. A kérdések megfogalmazásakor alapvetően négy szempontot vettünk alapul.
• Az agrártermelés volumenének és a kapcsolódó birtokstruktúra megismerése.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen gazdálkodási formához milyen birtok vagy földbérleti struktúrát használ a gazdálkodó, illetve milyen növények termesztésével, állatok tenyésztésével foglalkozik. A termőföld aranykorona értéke, illetve a termesztett növények terméseredményei is részét képezték a felmérésnek, hogy képet kaphassunk a gazdálkodás körülményeiről.
• A következő csoportba az erdővel kapcsolatos kérdések tartoztak, melyekben arra kerestük a választ, hogy hányan rendelkeznek már erdőterülettel (fafaj típusonként);
mekkora területeken és milyen formában gazdálkodnak; illetve hányan telepítenek erdőt a közeljövőben. Fontos szempontként merült fel, hogy a mezőgazdasági területeken, ahol az erdőtelepítést végezték vagy tervezik végezni, milyen termelés folyt korábban. Itt kíváncsiak voltunk a pontos termesztési technológiára is, valamint részletesen arra, hogy a telepítések milyen módon történtek, illetve, hogy a gazdálkodót mi motiválta a döntésre. A célállományok (fafajok) felmérésére az erdőérték és a telepítési motivációk szempontjából is szükség volt; fontos ugyanis, hogy milyen értékű erdők telepítését milyen célból határozzák el a gazdálkodók, illetve, hogy terveik mennyire állnak összhangban a Nemzeti Erdőstratégiával. A telepítések körülményeinél minden lehetséges szempontot figyelembe akartunk venni, ezért az erre vonatkozó kérdéseket részleteztük a leginkább.
• A harmadik csoport a munkaerő-ellátottsághoz és a munkaidő kihasználtsághoz kapcsolódott. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hány családtag, alkalmazott dolgozik teljes vagy rész- munkaidőben, és mennyi munkaórát használnak fel a termelés egyes területei. Külön kitértünk az erdőgazdálkodásra e téren, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy képes-e az erdő munkaerőigénye csillapítani a mezőgazdasági termelés idényszerűségét, biztosítani a munkaerő egyenletesebb kihasználását.
• A negyedik kérdéskör a gazdálkodó személyes jellemzőivel foglalkozott. Mivel az agráriumban hazánkban és az Unióban egyaránt gondot okoz a mezőgazdaságban dolgozók és vállalkozók magas életkora és a fiatal pályakezdők alacsony aránya, kíváncsiak voltunk rá, hogy a vizsgált sokaság milyen képet mutat kor, végzettség és a gazdálkodásban eltöltött idő szempontjából.
A mintavétel szempontjai
A minta kiválasztásánál az első elképzelések szerint azokat mértük volna fel – országos szinten −, akik mező- és erdőgazdálkodással egyaránt foglalkoznak. Sajnos ennek a kritériumnak megfelelő sokaság nem volt elérhető, semmilyen szakirodalmi vagy statisztikai forrásból információt nem tudtunk szerezni róla. A populáció csak egy teljes összeírás alkalmával válna kideríthetővé, de a 2000-ben történt Általános Mezőgazdasági Összeírás kérdései nem terjedtek ki az erdőgazdálkodásra.
Szükségessé vált tehát a mintába választási kritérium finomítása. Mivel a kutatásunk elsődleges kérdése az volt, hogy miért és hogyan hajlandóak a magyar gazdák szántóföldi területeiken erdőt telepíteni, és ezáltal gazdaságukat az erdőgazdálkodással kibővíteni, így a fent említett „elsődleges” ismérv (mező- és erdőgazdálkodással egyaránt foglalkozik)
„módosításra” került. „Másik irányból” közelítettük meg az alkalmas populáció meghatározását. Olyan gazdák kerülhettek a mintakeretbe, akik 2001 és 2003 között erdőt telepítettek, vagy 2004 és 2006 között erdőt terveznek telepíteni, és emellett mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A felmérés során két régióban végeztünk vizsgálatokat, a nyugat-dunántúlon Győ-Sopron-Moson megyében, a dél-nyugat-dunántúlon pedig Somogy megyében.
A mintaterületek meghatározásakor két megye – Győr-Moson-Sopron és Somogy kerültek kiválasztásra. A Győr-Moson-Soproni térség erdőgazdálkodási szempontból a szombathelyi ÁESZ28-igazgatóság hatáskörébe, Somogy pedig a kaposvári igazgatóság fennhatósága alá tartozik. Azért választottuk ezeket a megyéket, mert a két régióban itt folyik a legaktívabb erdőtelepítés, és ezekben a megyékben magas a mezőgazdaságilag művelt területek aránya.
A megyékben a gazdálkodó-mintakeret, azaz a két ágazatot együttesen vállalók listájának összeállítása az Állami Erdészeti Szolgálat (erdőfelügyelőség) munkatársainak közreműködésével történt. Ugyanis az ÁESZ folyósítja az erdőtelepítések normatív támogatásait, melyek igényléséhez üzemterv benyújtására van szükség a telepítő részéről. Az erdőfelügyelők az üzemtervek és személyes ismeretségük révén napi kapcsolatban állnak az erdőtelepítőkkel és erdőgazdálkodókkal, így azzal is tisztában vannak, hogy az érintett gazdálkodó folytat-e mezőgazdasági tevékenységet. Így pontos listával rendelkeznek azokról, akik 2003-ban erdőtelepítést végeztek (üzemtervezett telepítési lista), illetve információjuk van arról, hogy várhatóan ki tervez telepítést. A lista kibővítésre került azokkal a gazdálkodókkal, akik üzemterveket nyújtottak be, illetve akikről személyes ismeretség révén
tudható volt, hogy várhatóan erdőt fognak telepíteni a közeljövőben. A teljes lista több mint 500 nevet tartalmazott.
Ebből a mintakeretből a felügyelők kiválasztották azokat a gazdálkodókat, akikről ismert, hogy mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkoznak (300 név). Majd megyénként véletlenszerűen, a gazdálkodók számával arányosan választottuk ki ebből a listából a mintába kerülő 200 gazdát, akik megkérdezésre kerültek. A felmérést követően n=183 kiértékelhető kérdőív került a mintába.