3.1 Az erdőgazdálkodás helyzete az agrárvállalkozásokban
3.1.4 A mezőgazdasági területek erdősítése
A rendszerváltás és az EU-csatlakozás a hazai agrár- és erdészeti politikát merőben új feladatok elé állította. Új lehetőségek nyíltak az ország számára, ugyanakkor a piaci verseny éleződése is új helyzetet teremtett az agrárium szereplői előtt. Az Unióban az agrártermelés legtöbb területe (gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények, tej, marhahús stb.) szigorúan kvótákhoz kötött, melyhez a termék előállításához szükséges referenciaterületek kapcsolódnak. Ezen területek aránya azonban messze elmarad a hazánkban jelenleg művelt mezőgazdasági területektől. Így hazánkban is szükségszerűen módosulnia kell az agrárstruktúrának, alternatív földhasznosítási módokat kell találnunk. Ezt a problémát a korábban belépő tagállamok (Spanyolország, Portugália, Anglia, Írország) az erdőterületek jelentős megnövelésével (együttesen közel 2,5 millió hektár) oldották meg. Döntően fenyő, illetve a mediterrán országokban eucalyptus telepítéseket végeztek, főként EU-s forrásokra támaszkodva. Ezt követően rövid időn belül lehetőség nyílt korszerű feldolgozó kapacitások létesítésére, mely további munkahelyeket teremtett, javította a belső faellátást és exportbővüléssel is járt. A művelésiág-váltással növekedett az egységnyi terület árukibocsátása, ami kedvezően befolyásolta a termelékenységet és a GDP-t. (Erdős, 2004) Az EU tagállamaiban jelentős mennyiségű erdőt telepítenek, melyet részben a közös EMOGA garanciális és strukturális részéből, részben pedig az államok saját nemzeti költségvetéséből, programok alapján támogatnak.
Az Európai Unió országaiban az erdőtelepítés céljai az alábbiakban foglalhatóak össze:
• a mezőgazdasági túltermelés miatt a művelés alól kivett területek hasznosítása;
• a környezetvédelmi szempontok egyre hangsúlyosabbak (talaj, erózió, árvízvédelem stb.);
• a rekreáció szerepe kiemelkedővé vált;
• a természet megőrzésének élettere (biodiverzitás, természetvédelem);
• a vidékfejlesztés és a vidék népességmegtartó szerepének növelése (Nemzeti Erdőstratégia, 2002; CAP Reform, 2004; Council Regulation on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD) 2004).
Magyarország a csatlakozással jelentős mennyiségű többletforráshoz jutott, amely elősegíti a mezőgazdasági területek egy részének beerdősítését. Mint már említettük, az erdőtelepítések 90%-ban magánterületeken valósultak meg. A racionális termőföld hasznosítás napjainkban az agrárpolitika kiemelt céljává vált. A hazai szántóterületek 30%-án a termelés egyre kevésbé kifizetődő, nem biztosítja a tisztességes megélhetéshez szükséges jövedelemszintet.
Elengedhetetlenné válik tehát a gazdaságtalan (lejtős, nehezen megközelíthető, rossz termőképességű, vadkáros) szántó- és gyepterületek szerkezetváltása a racionális földhasznosítás jegyében. Erdős (1999) felmérései szerint az országban 300 ezer hektárra tehető a fent említett gyenge képességű szántóterületek nagysága, 70-100 ezer hektár körül van az elhanyagolt, nem gondozott szőlő, gyümölcsösök területe, és a gyepek több mint fele (600-630 ezer hektár) sincsen kellően hasznosítva. E területek erdősítése tehát egybeesik az uniós és az állami célokkal, egyúttal racionális alternatívát kínál a termőföldek hasznosítására.
A fenti szükségszerűséget már 1980-ban felismerte néhány vezető agrárszakember, melynek eredményeként az MTA elnöksége 1988-ban össztársadalmi érdekből javasolta az erdőterületek növelését (Keresztesi, 1988); valamint a nagy „zöld programban” 2050-ig 1 millió hektár erdő telepítését mezőgazdasági területeken. Az állásfoglalás szerint az ezredfordulóig, illetve az azt követő években közel 1 millió hektár szántóföldi terület fog parlaggá válni, ahol ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt az erdőtelepítés látszik célszerűnek. (Izinger, 1988, 1989) A fenti elveket követően egy szűkebb munkacsoport kidolgozta a „Szántóföldi fatermesztés” koncepciós vázlatát. (Izinger, 1991; Erdős, 1992) Az EU vidékfejlesztési politikájában külön fejezetet szentel az erdőgazdálkodás integrálásának a mezőgazdasági vállalatok tevékenységébe, valamint az agrárterületek egy részének beerdősítésére (Enlargement and Agriculture, 2004). Ezt az eredeti költségvetési elképzelések szerint úgy kívánja elérni, hogy 2007 és 2013 között várhatóan évente 13,7 milliárd euróval fogja növelni a megreformált Közös Agrárpolitikában (CAP) az erre szánt
finanszírozás mértékét. A megreformált CAP három fő célkitűzéséből az első a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelése (Reform of the CAP, 2004). A célok között szerepel az erdők gazdasági értékének növelése, és az agrár-, valamint az erdészeti termékek feldolgozottságának, hozzáadott értékének növelése (Council Regulation on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD) 2004). A támogatások az erdőterületek fenntartható használatára vonatkoznak az alábbiak szerint (csak a témához kapcsolódó sorok kiemelésével):
1. mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítések;
2. erdő- és mezőgazdasági rendszerek8 létrehozása agrárterületeken;
3. erdőtelepítések nem agrárterületeken;
4. NATURA 2000 kifizetések9;
5. az erdő hozamtermelő képességének visszaállítása és védelme;
6. nem termelő beruházások kivitelezése10.
A mezőgazdasági területeken kivitelezett erdősítéseket alapvetően három címen támogatja az EU:
1. a telepítés költségeinek normatív jellegű támogatása területre alapozva;
2. az első évet követő maximum 5 évig a telepítésben elvégzendő munkák finanszírozása;
3. a mezőgazdasági termelés elmaradó jövedelmének pótlása a telepítéstől számított maximum 20 évig (Enlargement and Agriculture, 2004)
A megreformált Közös Agrárpolitika irányelveinek megfelelően elkészült Magyarországon a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, mely a hazai viszonyokra alkalmazza az EU-célokat és megfogalmazza a hazai gazdálkodók által elérhető támogatások jogcímeit és kereteit (Mihálffy, 2004).
Az erdőtelepítések szerepe a vidékfejlesztésben sokrétű. Az elmúlt időszak erdőtelepítéseinek nagy része a hátrányos helyzetű régiókban történt. A kedvezőtlen adottságú területek fásítási programjainak egyik fő célja a vidéki lakosság munkalehetőségeinek, foglalkoztatásának bővítése és ezáltal a gazdasági, szociális és ökológiai körülményeinek javítása. Az
8 Olyan termesztési és telepítési struktúrák, ahol a mezőgazdasági növények termesztése és a fanevelés egymással kombinálva ugyanazon területen történik.
9 Éves, terület alapú támogatások olyan költségek kompenzálására, melyek a 79/409/EEC és 92/43/EEC direktívák alkalmazása értelmében az erdők használatának korlátozásából eredően (természetvédelmi célokat szolgálva) a magánerdő-tulajdonosoknál felmerülnek
erdőgazdálkodás hosszú távú jövedelmezőséget biztosít. Az erdészeti munkák idényjellegűek, javítják a foglalkoztatottságot. A mezőgazdasági munkákkal összehangolt erdőgazdálkodás kiegészítő jövedelmet jelent, és javítja a faanyag-szükséglet hazai biztosítását. A fafeldolgozás jelentős részben a vidéki térségekben folyik, a koncentráció eredményeként nagy fűrészüzemekben, illetve más, faanyagot feldolgozó üzemekben, de továbbra is jelentős a korábbi termelőszövetkezeti erdészethez kapcsolódó melléküzemági és a hagyományos
„kisipari” fafeldolgozás. Az erdőtelepítéseknek hatása lesz a vidéki fafeldolgozásra is, további munkalehetőséget teremtve ezzel a vidéki lakosságnak.
Az erdősítéssel összefüggő munkaszükségletet az NVT-ben a következőképpen becsülték meg: 1000 ha erdőtelepítés végrehajtása mintegy 40 fő munkaerő, az erdőtelepítés ápolása és védelme több mint 45 fő munkaerő éves munkateljesítményének felel meg. Tekintettel arra, hogy az erdészeti munka szezonális, így félévre számítva 1000 ha erdősítés mintegy 80, az ápolásában pedig 90 fő munkaerőnek biztosít foglalkoztatást. Ezen kívül 1000 ha erdőn végzett gazdálkodáshoz hosszú távon a szükséges adminisztrációs struktúrával együtt mintegy négy fő munkaerő kapcsolódik. Az NVT (2004) szerkesztői szerint a mezőgazdasági üzemek összefüggő erdőterületei általában kiegyenlítik a szezonálisan ingadozó munkaszükségletet, és kiegészítő jövedelmet nyújtanak. Az új erdő ökológiai hatásai miatt a továbbra is intenzív mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeken javulnak a versenyképes termelés feltételei. A régióban a jobb levegő, szebb táj miatt nő a turisztikai kereslet, az őshonos fafajú erdők bizonyos fejlettségi kor után nagy ökoturisztikai vonzerőt jelenthetnek. A kapcsolódó szolgáltatások idővel egyre több gazdálkodó esetében kiegészítő jövedelemforrássá válhatnak.
Az erdőtelepítésre szánt területek kiválasztásánál természetvédelmi és tájvédelmi irányelvekre is tekintettel kell lenni. Az ökológiai szempontból értékes gyepterületek erdősítése nem kívánatos a jövőben sem. Az erdősítési projektek tervezése során a meghatározandó Natura 2000 területekkel is számolni kell (NVT, 2004).
A mezőgazdasági területek erdősítése uniós csatlakozásunkat megelőzően is támogatást élvezett. Mértéke évről évre változott. Az 1997. évi CXIV. – az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló – törvény ugyan garantálta, hogy az agrártámogatások összege a GDP növekedése és az infláció függvényében emelkedjen, a támogatások mértéke azonban a célok teljes körű eléréséhez kevésnek bizonyult.
Az agrártámogatások segítségével ennek ellenére is jelentős technikai-műszaki fejlesztés valósult meg; folytatódott a földhasználati struktúra átalakulása (erdősítés, a többcélú erdőgazdálkodás támogatása); kis mértékben gyorsult a birtok-koncentráció. Tekintettel
azonban a források szerény mértékére, a támogatások inkább csak a romló tendencia megállításához, és nem az érezhető javulás eléréséhez voltak elégségesek.
További problémákat jelent, hogy hazánkban a mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként űzők jelentős része 50 évesnél idősebb, és nagyon alacsony a fiatalok, pályakezdők aránya. (6. táblázat) Ez az ágazat erős elöregedésre utal, ami már az EU-ban is ismert tendencia.
6. táblázat: A főfoglalkozásúak korösszetételének alakulása Magyarországon (2001) Megoszlás (%)
Életkor (év)
Mezőgazdaság Ipar Nemzetgazdaság
14 – 29 17,8 28,6 26,8
30 – 39 23,1 24,4 25,1
40 – 49 34,1 29,9 29,7
50 – 59 22,5 16,2 16,8
60 – felett 2,5 0,9 1,6
Összesen 100 100 100
Forrás: A foglalkoztatás alakulása, Területi/összefoglaló adatok. KSH, (2002)
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) a problémák feloldását több támogatási célintézkedés bevezetésével próbálja elősegíteni, melyek között helyet kapott a fiatal, pályakezdő gazdálkodók és a mezőgazdaságból élők korai nyugdíjazásának támogatása is.
Szintén kiemelt cél a mezőgazdaság fejlesztése mellett más jövedelemforrások és munkalehetőségek teremtése a gyengébb termőképességű területeken tevékenykedő gazdálkodók részére.
Az erdőtelepítés alternatív földhasznosítási formát kínál azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelés egyéb ágazatai nem lennének jövedelmezőek, vagy a terület víz- vagy szélerózióval, belvízzel veszélyeztetett. Ezért a telepítés és az erdősítés ápolásának támogatása, valamint a meglévő erdősítések minőségének javítása alapot nyújt az erdőgazdálkodásban dolgozók gazdasági tevékenységének kiterjesztésére.
Jelenleg a mezőgazdasági szerkezet-átalakítás elősegítése, az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív összegű támogatás vehető igénybe a „Mezőgazdasági művelésű területek erdősítése” jogcímen. 2004-től háromféle támogatás igényelhető (ezek az 1783/2003 EK tanácsi rendelettel módosított 1257/1999 EK rendelet 31. cikkén alapulnak, és magyarországi implementációjukat a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet tartalmazza):
• Erdőtelepítési első kivitel11 normatív jellegű támogatása, és a mezőgazdasági művelésű területek erdősítésére és szükséges esetekben az ezt kiegészítő, a létesítéshez tartozó, igazolt többletköltség igényű munkákra.
• Az erdőtelepítések ápolása és védelme az erdőtelepítési első kivitelt követő maximum öt évig.
• Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás az erdősített területek után maximum húsz éves időtartamon keresztül a kieső jövedelem fedezésére.
A 2004-et megelőzően telepített erdőterületek normatív támogatása a régi hazai rendszer szerint történik, a 2004-ben és azt követően viszont a 132/2004. rendelet szerint igényelhetőek a támogatások. A telepítésekre folyósított normatív támogatás mértéke a terület lejtési viszonyaitól és a telepítésre kerülő fafajtól függően 842 – 2780 euró/ha-ig terjed, mely nagyjából az eddigi normatívák mértékével egyezik meg. Védett területek12 esetén magasabb összeg is igényelhető. Jellemző az is, hogy a támogatások kifizetését fafajtól függő minimális csemeteszám alkalmazásához kötik. (7. táblázat)
A telepítések ápolására és védelmére igényelhető támogatás mértéke a lejtési viszonyoktól és a telepítésre kerülő fafajtól függően 126 – 463 euró/ha-ig terjed. (8. táblázat) Fontos megemlíteni, hogy külön támogatások igényelhetőek az erdőtelepítések vadvédelmére, így például a vadvédelmi kerítések építésére (3,15 – 3,79 euró/m), mely lehetővé teszi az értékesebb (többnyire őshonos, preferált) fafajokból álló telepítések kevésbé saját forrás igényes védelmét, ezáltal várhatóan az ilyen erdők elterjedésének mértékét is növeli. Ez egybeesik a Nemzeti Erdőstratégia célkitűzéseivel.
11Első kivitel: az erdőtelepítés első éve.
12 A védett területek forrásai: Védett Természeti Értékek Törzskönyve (13/1997.(V. 28.) KTM rendelet); Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET); Érzékeny Természeti Területekre (ESA) vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet;
NATURA 2000 területek
7. táblázat: Első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke védett és nem védett Tízfokos és az alatti lejtésű,
illetve géppel járható
erdőtelepítés védett 2148 1474 1348 842 927 969
nem védett 2569 1769 1600 1348 - 1600
Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható
erdőtelepítés védett 2780 1937 1727 1095 - 1263
Forrás: 132/2004 FVM rendelet
8. táblázat: Az ápolás normatív támogatásának mértéke (euró/ha/év)
Célállomány-típus Tízfokos és az alatti lejtésű,
illetve géppel járható 358 253 168 126 168 211
Tíz fok feletti lejtésű, illetve
géppel nem járható 463 337 221 168 - 274
Forrás: 132/2004 FVM rendelet
A normatív támogatások rendszere a csatlakozást megelőzően is működött hazánkban, és igényelhető volt támogatás az ápolási munkák elvégzésére is. Új elemként a mezőgazdasági termelés elmaradása miatt kieső jövedelem pótlása lépett be a támogatási struktúrába. Az 1257/1999 EK rendelet csak az egy gazdálkodónak adható jövedelempótló támogatás maximális éves mértékét írja elő 725 euróban (178 ezer forint)13, valamint azt, hogy legfeljebb 20 évig adható (ez utóbbi a telepítésre kerülő fafaj függvénye). Az NVT a támogatás mértékét a terület minőségétől és művelési ágától függően 13,86-281,9 euró/ha/év-ben állapította meg. (9. táblázat)
Az erdőfelújítások támogatásának a rendszere nem változott meg. Az Unió gyakorlatával ellentétben, hazánkban az erdőfelújítások is normatív támogatásban részesülnek, igaz az EU-ban a fakitermelés után nem kell fizetni az itthon alkalmazott kitermelt bruttó köbméter utáni erdőfenntartási járulékot. Ezt a jogcímet a hazai erdészeti gyakorlat megtarthatta, így mértékét továbbra is a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabja meg. (25/2004 FVM rendelet: Az erdészeti feladatok támogatása) (10. táblázat)
9. táblázat: Az erdőtelepítés miatti jövedelempótló támogatásra jogosult időszak célállományonként (év) és a támogatás mértéke (euro/ha/év)
Célállomány-típus Megnevezés tölgy és
bükk
egyéb kemény lombos
egyéb lágy
lombos akác nemes
nyár fenyő
Jövedelempótló tám. időszak 20 20 15 10 10 10
Jövedelempótló támogatás
Szántó és egyéb művelési ág Gyep (rét, legelő) művelési ág
kedvezőtlen átlagos kedvezőtlen átlagos adottságú terület
Gazdálkodók és azok társulásai 187,93 281,90 55,50 95,14 Minden egyéb magánjogi
személy 46,97 70,45 13,86 23,77
Forrás: 132/2004 FVM rendelet
10. táblázat: Az erdőfelújítás normatív támogatása célállományonként (eFt/ha/év)
Célállomány-típus Megnevezés tölgy és
bükk
egyéb kemény
lombos
egyéb lágy
lombos akác nemes
nyár fenyő Tíz fok alatti lejtésű
- befejezett felújítás 280 185 172 120 133 146
- egyéves 171 126 112 83 97 110
Tíz fok feletti lejtésű
- befejezett felújítás 320 240 172 133 - 185
- egyéves 205 167 112 91 - 137
Forrás: 25/2004 FVM rendelet
Ezek az intézkedések várhatóan jelentősen felgyorsítják majd a mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítéseket és a szerkezetváltást, mely az egyéb vidékfejlesztési célok mellett a mező- és erdőgazdálkodás egységes fejlődését segítik elő a hazai agrárvállalkozásokban.
3.1.5 A mező- és erdőgazdálkodás társításának lehetőségei a