Megoldási kísérletek 2010 után

A 2010-es választások után is alapvető jelentőséggel bírt az, hogy a lakosság tömeges elszegényedését és hajléktalanná válását előidéző devizahitelek problémája megoldásra kerül-e. Nem vitás tényként állapíthatjuk meg azt, hogy 2010-ben is a tényleges forintosításnál lényegesen alacsonyabb árfolyam mellett lehetett volna forintosítani a devizahiteleket, megvédve a lakosság egy jelentős részét a teljes elszegényedéstől. Ez sajnálatos módon nem történt meg. A 2010-es választások után is alapvető tételként jelentkezett, hogy a rendszerváltó ellenzéki politikai és gazdasági uralkodó réteg hatalma csak az EU és a külföldi befektetők pénzéből tartható fenn, mert a privatizációk során kivont pénzeket nem a gazdaság működtetésére használták fel. Ez a vagyon nem vállalkozói működő tőkeként funkcionált, hanem a privatizálók luxusfogyasztására fordították, így 2010 után sem állt rendelkezésre az a társadalmi működő és humán tőke amelyből fenn lehetett volna tartani az ország működőképességét.

143 2008. november 6-i megállapodás (jpg file), Szabadriport, 2013.03., Forrás:

https://szabadriport.files.wordpress.com/2013/03/2008_as_megc3a1llapodc3a1s_veres_bankszc3b6vetsc 3a9g_kozott1.jpg (2017.03.20.)

79

Ezzel a jelenlegi kormányzati is teljes mértékben tisztában volt. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte, hogy 2011-ben az ország a fizetésképtelenség határán állt, és ezen helyzet megszüntetését csak külföldi pénzügyi segítséggel tudták megoldani.¹⁴⁴ A devizahitelekből származó extraprofit elvonása a külföldi tulajdonú bankoktól vélhetően azonnal az EU támogatások és a külföldi befektetők pénzének elvesztéséhez és ezáltal az ország fizetésképtelenségéhez és a kormányzat bukásához vezetett volna.¹⁴⁵ Ennek elkerülése végett a kormányzat, ha nem is kifejezett, de minimum hallgatólagos paktumot köthetett már 2010-ben a külföldi bankrendszerrel a vonatkozásban, hogy a magyar kormányzat további pénzügyi támogatása fejében¹⁴⁶ mekkora extraprofit realizálását biztosítják a korábban megkötött devizahitelekből a külföldi tulajdonban lévő bankok részére. Ezt a teóriát támasztja alá, hogy 2010-ben sem kerültek piaci árfolyamon forintosításra a devizahitelek annak ellenére, hogy ekkor még jóval előnyösebb volt a devizaárfolyam a hiteleseknek, és emiatt egy forintosítás esetén sokkal kisebb kár érte volna a lakosságot mint 2014-ben. Ha a kormányzat a saját klientúráját segítő végtörlesztési törvényt¹⁴⁷ meg tudta hozni ebben az időszakban, akkor az általános, piaci árfolyamon történő forintosítás sem lett volna kivitelezhetetlen, főleg úgy, hogy még 2011 áprilisában is csak 202 Ft volt a CHF árfolyam. Még ezen az árfolyamon is lényegesen kisebb veszteség érte volna a lakosságot, mint a 256 Ft-s árfolyamnál.

A kormányzat és a Bankszövetség a fent leírtak biztosítása érdekében konkrét megállapodást is kötött 2011.12.15. napján.¹⁴⁸ Ezen megállapodás alapján az ország fizetőképességének a megőrzése és a kormányzat bankok általi pénzügyi támogatásának és ennek egyik formájának a bankadónak a fenntartása érdekében a kormány biztosította a bankok számára a devizahitel-szerződésekben foglaltak végrehajthatóságát. Itt kell megjegyezni, hogy az árfolyamgát bevezetése lényegében semmilyen könnyítést nem jelentett az adósok részére és, ezért nagyon kevesen vették azt igénybe. A végtörlesztési lehetőség sokak számára pedig a bankok összejátszása miatt hiúsult meg.¹⁴⁹ A fenti megállapodásra figyelemmel a devizahitelek tömeges és kötelező forintosítása továbbra sem történt meg.

144 Orbán: Öt-hat órán múlt az államcsőd (Portfolió szerkesztősége), Portfolió, 2015.10.12., Forrás:http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban_othat_oran_mult_az_allamcsod.604386.html (2017.03.01.)

145 Nem Orbánnal van a baj, hanem mással (Napi.hu szerkesztősége), 2016.05.16., Napi.hu,

Forrás:http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/nem_orbannal_van_a_baj_hanem_massal.614571.ht ml (2017.03.27.), lásd még: Görögországot 2010 és 2016 között

146 Megszavazták a banki különadót (Origo szerkesztősége az MTI híre alapján), Origo, 2010.07.22, Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20100722-megszavazta-a bankadot-a-parlament-hatter-elozmenyek.html (2017.03.27.),

147 Lásd: 2011. évi CXXI. törvény

148 Megállapodott a Kormány a Bankszövetséggel (Kormány.hu híre), Kormany.hu, 2011.12.15., Forrás:

http://2010-2014.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/megallapodott-a-kormany-a-bankszovetseggel http://www.bankszovetseg.hu/wpcontent/uploads/2012/10/targyalasi_jegyzokonyv_fedlapos.pdf (2017.03.22.)

149 Példátlan összegű büntetéseket fizetnek a bankok (Portfolio.hu szerkesztősége írása), Portfolió , 2013.1123., Forrás:

https://m.portfolio.hu/vallalatok/peldatlan_osszegu_bunteteseket_fizetnek_a_bankok.192116.html (2017.03.22.)

80

2013. közepére mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy rendezni kell a devizahiteles szerződések ügyét, mivel ennek elmaradása olyan társadalmi robbanáshoz vezethetett volna, amely a kormány társadalmi legitimitását is veszélyeztethette. A kormányzat vélhetően a fentiek ellenére sem akarta felmondani a Bankszövetséggel 2011.12.15. napján megkötött egyezséget, mivel ezzel veszélyeztette volna a saját hatalmának pénzügyi alapjait is. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy közvetlenül a 2014. évi a FIDESZ-nek létfontosságú országgyűlési választások előtt nem lehetett olyan jogszabályt elfogadni, amely a bankok érdekeit nyíltan szentesíti a devizaadósokkal szemben, és amely az árfolyamveszteséget minden kompenzáció nélkül teljes egészében az adósokra terheli. A bankokkal 2011 decemberében megkötött paktum a választások közelsége miatt nem volt jogszabályokban foglalható, mivel egy ilyen lépés a választások elvesztését is jelenthette volna a FIDESZ számára. Az Orbán-kabinet ezért azt a stratégiát folytatta ebben az ügyben, hogy azt kommunikálta a lakosság felé, hogy ha a Kúria által megállapításra kerül a bankok tisztességtelen magatartása, akkor a tisztességtelenül felszámolt díjakat visszafizetteti a bankokkal. Arról azonban elhallgatták, hogy a romló piaci árfolyamon való forintosítás milyen hatással lesz az adósok tőke tartozására és egyéb terheire. A választások után a Kúria 6/2013 PJE és az 2/2014 PJE határozata alapján a kormány javaslatára az Országgyűlés meg is hozta a „DH törvényeket¹⁵⁰, köztük a forintosítási törvényt. Ezek alapján piaci árfolyamon forintosították a deviza alapú hiteleket, és kötelezték a bankokat a tisztességtelenül felvett díjak visszafizetésére. A fentiek azon teóriát erősítik, hogy a bankadóra és a kormányzatnak banki támogatására figyelemmel az Orbán-kabinet által a külföldi tulajdonú bankoknak megígért extra profitot biztosító szint legalább 256 Ft-os svájci frank árfolyamnál lehetett, és vélhetően ezért kerültek ennél a szintnél forintosításra a deviza hitelek. Ami a közmű vagyon privatizálásakor a garantált 10%-os nyereség és beruházási monopólium volt az a deviza hiteleknél a 256 Ft-s forintosítási árfolyam formájában jelentkezett. Az extra profit meglétét mi sem bizonyítja jobban mint, hogy a bankok a deviza alapú hitelezésből eredő követeléseiket 60- 65 %-os értéken adják el a követeléskezelőknek. Ezzel még azt a célt is elérik, hogy a kilakoltatásokkal járó presztízsveszteség ne a pénzintézetek renoméját érintse. A fentieket támasztja alá az is, hogy az EBRD és a kormányzat 2015.12.15. napján megállapodást írtak alá, amelyben a kabinet vállalta a fenti jogszabályokban foglaltak végrehajtását, és betartását illetve betartatását.¹⁵¹

A 2014-es országgyűlési választások és a „forintosítási” törvények elfogadása után derült csak ki, hogy milyen bagatell összegű kárpótlást kaptak az adósok annak fejében, hogy az árfolyamváltozásból eredő veszteségeket teljes egészében nekik kell viselniük. Ez nagyfokú elégedetlenséget váltott ki a deviza adósok körében. Ezt az elégedetlenséget csak fokozta, hogy a társadalom széles rétegei egyre jobban kezdtek elszegényedni a kormányzati politika és a bankok magatartása miatt.

150 Lásd: 2014.évi XXXVIII. tv, 2014.évi XL. tv, 2014.évi LXVII. tv

151 SZABÓ Zsuzsanna: Mit vállalt valójában az Orbán-kormány?, Napi.hu, 2015.02.09., Forrás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mit_vallalt_valojaban_az_orban-kormany.593302.html (2017.03.22.)

81

A társadalmi vagyon és az EU támogatások „magánosítása” állami irányítással, korrupción, irányított privatizáción, és túlárazott közbeszerzési pályázatokon keresztül folyt tovább. Ezen magánosított társadalmi vagyont és EU-támogatást jórészt továbbra sem a termelő-szolgáltató vagyon képzésére használta fel a kedvezményezett FIDESZ-klientúra, hanem ugyan úgy, mint a vörös bárók a luxus-fogyasztásukat fedezték ebből.¹⁵² Itt kell megjegyezni, hogy 1989 és 2017 között mai áron számolva kb. 40-50.000 milliárd Ft-ot „magánosított” különféle formában a társadalmi vagyonból és költött nagyrészt luxus fogyasztásra az ezen időszakban regnáló rendszerváltó politika és gazdasági „elit”, vagy hagyta, hogy extra profit formájában vigyék ki külföldi vállalatok és bankok az országból.

A „rendszerváltó politikai és gazdasági elit” magatartása miatt jelenleg az oktatás és az egészségügy a működőképesség határán áll, ¹⁵³ és a szociális ellátások kritikus szintje pedig a leszakadó rétegek mindennapi megélhetését és szociális biztonságát veszélyezteti. Ezek a problémák hatványozottan jelentkeztek a devizaadósoknál, mivel sokszor a lakásukat és a munkájukat is elvesztették. A politikai elitnek a társadalmi vagyon magánosításából eredő vagyonának a szegényebb társadalmi csoportok kárára történő hihetetlen mértékű gyarapodása,¹⁵⁴ és a devizahitelesek, valamint a leszakadó rétegek gyorsuló elszegényedése törvényszerűen ezen csoportok radikalizálódásához vezetett.¹⁵⁵

Mára ez a folyamat oda vezetett, hogy a kilakoltatás rémével fenyegetett devizahiteles lakossági réteg elégedetlensége nyílt lázadásba csaphat át. A devizahitelezésből eredő problémák megoldatlansága miatt mára ismét a 2014. évi helyzet állt elő, ezért a 2018. évi választások közelsége miatt a kormányzatnak lépnie kell, ha nem akarja megkockáztatni a választások elvesztését. Nyilvánvalóan ennek hatására került elfogadásra a 2017.évi XIV. tv., amely szerint egy évig csak a lakás becsértékének 100%-án árverezhető el az ingatlan, ha a deviza alapú hitel miatt kerül árverezésre a lakás.

A deviza alapú hitelezésből eredő és elsősorban az adósoknál jelentkező problémák ezzel nem oldódtak meg, de a kormányzat ezen jogszabállyal ismét megpróbálja elérni, hogy a lakások tömeges elárverezése a 2018. évi választások utánra tolódjon ki.

152 WINDISCH Judit: Kövér: Lázár kijelentése után lehet törésvonal a Fideszben, vs.hu, 2014.12.21., Forrás: http://vs.hu/kozelet/osszes/kover-lazar-kijelentese-utan-lehet-toresvonal-a-fideszben-1221 (2017.03.22.)

153 SZEPESI Anita: Ezt tette az Orbán-kormány az egészségüggyel hét év alatt – grafikonon a meghökkentő eredmények, Napi.hu, 2017.03.22., Forrás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_tette_az_orban-kormany_az_egeszseguggyel_het_ev_alatt_grafikonon_a_meghokkento_eredmenyek.631920.html?ut m_sou (2017.03.22.)

154Itt az új lista ! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon (Napi.hu szerkesztősége írása), Napi.hu, 2016.05.06., Forrás:

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_az_uj_lista_ok_a_leggazdagabbak_es_a_legbefolyasosabbak _magyarorszagon.614247.html (2017.03.22.)

155 EMBER Zoltán:A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek, 24.hu, 2016.10.06., Forrás:

http://24.hu/fn/gazdasag/2016/10/06/a-gazdagok-gazdagodnak-a-szegenyek-szegenyednek/

(2017.03.22. )

82

Így reményeik szerint ugyan úgy, mint 2014-ben a kilakoltatások miatti lakossági elégedetlenség nem fogja veszélyeztetni majd a FIDESZ választási esélyeit. Ezt az

„adósmentő” intézkedést is a politikai hatalom megtartásának célzata inspirálta, az teljesen alkalmatlan a problémák megoldására.

A politikai hatalommegtartás elsődleges céljának a szem előtt tartása miatt soha nem merült fel annak a lehetősége, hogy ezen polgári jogviszonyokat a megkötésükkor érvényes nemzetközi és hazai jogi standardok alapján rendezzék.

Az Orbán- és a Gyurcsány-kormány politikai haszonszerzés céljával szabályozta ezt a kölcsönviszonyt. Mind a két politikai erő politikai tőkét kívánt csak kovácsolni a deviza alapú hitelezésből, és ezért nem tudták mind a bankok mind a lakosság érdekeit figyelembe vevő „jogi úton” rendezni a devizahitelezés anomáliáit.¹⁵⁶ A DH-törvények is hatástalanok mivel, az Orbán-kabinet csak és kizárólag a Bankszövetséggel tárgyalt a forintosítás mikéntjéről, és a deviza adósok civil szerveződésivel egyáltalán nem. Abból indult ki a politika elit, hogy ha 2008-ban nem fogtak össze a devizahitelesek, és nem volt tömeges tiltakozás a terhek drasztikus megemelkedése miatt, akkor ugyanez lesz a helyzet 2015-ben is, amikor kiderül, hogy a forintosítás folytán az eredeti összeg háromszorosára emelkedik az adósok tőketartozása. A többszázezer devizahiteles kevesebb kockázatot jelentett a kormány hatalmára, mint a bankszövetség és a külföldi pénztőke. Itt nem társadalmi érdekek vagy polgári jogelvek érvényesültek, hanem a hatalommegtartás céljából a legdurvább formában az „erősebb kutya” elve győzött. Ezen a helyzeten kezdett változtatni 2016-tól az országgyűlési választások közeledte illetve a deviza hiteles civil szerveződések kezdődő összefogása, radikalizálódása. Itt kell azonban megjegyezni, hogy ha a kormányzat továbbra is a hatalmi érdekei és nem a nemzetközi és magyar polgári jogi elveknek megfelelően akarja felszámolni a devizahitelezés problémáit, akkor nem is várható, hogy nagyobb társadalmi konfliktusok nélkül fog rendeződni a helyzet. Megdöbbentő, hogy 2017-ben még mindig ismeretlen a 27 éve hatalmon lévő politikai „elit” számára a konszenzusos demokrácia elvei és működése.

Itt merül fel a kérdés, hogy a bíróságok e vonatkozásban be tudták-e tölteni azon jogállami funkciójukat, amely a konszenzusos demokráciákban rájuk hárul, illetve érdemben befolyásolni tudták-e a polgári jogviszonyokat. A konszenzusos demokrácia¹⁵⁷ jellemzője, hogy a társadalom nagyobb csoportjait érintő kérdéseket az érintett csoportok egyetértésével szabályozza a politikai és törvényhozó hatalom.

A konszenzusos döntéshozási folyamattal elkerülhető a nagyobb társadalmi konfliktusok kialakulása. Az Európában megvalósult tömegdemokráciák léte elképzelhetetlen a társadalmi konszenzus minimális szintű megléte nélkül.

Amennyiben az őket érintő döntési folyamatból a többségi és erősebb hatalmi pozícióban lévők által rendszeresen kizárásra kerülnek a gyengébb hatalmi pozícióban lévő társadalmi csoportok, akkor már nem beszélhetünk demokratikus jogrendről, mivel a társadalom széles rétegeinek jogos érdekei maradnak figyelmen kívül hagyásra az egyes társadalmi problémák megoldásánál. A devizahitelezéssel kapcsolatos 2002 és 2017 közötti politikai döntési folyamat jól mutatja, hogy a társadalmi konszenzus hiánya milyen problémákat okoz.

156 Pl.: „A pannon puma száguld”, „megmentettük a devizahiteleseket”

157 Lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Konszenzusos_demokr%C3%A1cia (2017.03.22.)

83

Valamilyen akár kisebb mértékű szociális és hatalmi, érdekérvényesítési egyenlőség nélkül nincsenek valódi szabadságjogok sem.

A modern európai konszenzusos tömegdemokráciákban a bírósági szervezeti rendszer legalapvetőbb feladata a kisebbség és a gyengébb hatalmi pozícióban lévők védelme a többség jogellenes a kisebbségi társadalom jogos érdekeit sértő intézkedéseivel szemben. Alapvető feladata még a bíróságoknak, hogy ha valamelyik hatalmi ág túlsúlyba kerül az államrendszeren belül. és e miatt felborul a hatalmi egyensúly a döntési folyamatokban, akkor ezt kontrollálja, és a jellemzően túlsúlyos kormányzati hatalommal szemben védelmet nyújtson a társadalomnak^158.

Így a bírósági szervezeti rendszer alapvető feladata a legerősebb hatalmi csoportok megegyezésén alapuló és a társadalom érdekeit sértő döntések¹⁵⁹ végrehajtásának a megakadályozása az egyedi ügyekben hozott döntéseikkel. Itt alapvetően az a kérdés merül fel, hogy a magyar bíróságok függetlennek és pártatlannak tekinthetőek-e illetve, hogy a döntéseik befolyásolhatóak-e a politikai és egyéb hatalmi csoportok által. Ennek következtében a deviza alapú hitelezés problémájának megértéséhez szükséges annak megvizsgálása, hogy a magyar bíróságok rendszer szinten függetlennek és pártatlannak tekinthetők-e, és be tudják-e tölttudják-eni a dtudják-emokratikus jogállami kontroll funkciójukat. Csak így érthtudják-ető mtudják-eg, hogy miért politikai szempontok szerint és nem a nemzetközi és magyar polgári jogelveknek megfelelően próbálta megoldani a jogalkotó a devizahitelezés anomáliáit.

I.5. A bíróságok 2012 utáni szakmai irányítása, befolyásolhatósága és ezek