bankok vonatkozásában arról, hogy mennyi volt a 2001-2015. közötti időszakban folyósított „deviza alapú” kölcsönök ill. hitelek száma és összege /Mrd Ft/
összesen és évenkénti megoszlásban, külön-külön feltüntetve:
a magánszemélyeknek folyósított kölcsönöket, hiteleket,
(kis, közép és nagy) vállalkozásoknak folyósított kölcsönöket,
az önkormányzatoknak folyósított hiteleket,
a pártoknak, társadalmi szervezeteknek folyósított (kedvezményes) kölcsönöket?
2. Arról sem tudunk mindmáig minden szükséges részletre kiterjedő, konkrét információkat, hogy miként alakult a 2001-2015. közötti időszakban a magánszemélyeknek nyújtott „deviza alapú” kölcsönök jellege (éves bontásban, kölcsönök száma, átlagos összege és az átlagos időtartam, amennyire felvették; a folyósított lakáscélú hitelek, kölcsönök és támogatások célja szerinti bontásban83):
a. lakáscélú kölcsönök:
lakáscélú forintkölcsönök
lakáscélú devizakölcsönök
lakáscélú „deviza alapú”/”devizában nyilvántartott” kölcsönök (külön-külön a CHF, EUR, USD, YPY deviza alapú” kölcsönök);
b.szabad felhasználású kölcsönök
szabad felhasználású forintkölcsönök
szabad felhasználású devizakölcsönök
szabad felhasználású „deviza alapú”/”devizában nyilvántartott” kölcsönök (külön-külön a CHF, EUR, USD, YPY deviza alapú” kölcsönök)
82 Utóbb, „Az önkormányzati adósságkonszolidáció során 2011 decembere és 2014. júniusa közt 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az állam az önkormányzati alrendszert.”. Forrás: Gregóczki Etelka: A hitelezés, a devizahitelezés elterjedésének, majd korlátozásának jogi környezete (az önkormányzatoknál). In: Lentner Csaba (szerk.) (2015) A devizahitelezés nagy kézikönyve. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 287.
83 A lakáscélú hiteleket, kölcsönöket és támogatásokat általában az alábbi hivatalos célok megjelölésével folyósították: építés; új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása; korszerűsítés, bővítés; hitelkiváltás;
áthidalás.
31
3. Semmiféle konkrét, hitelt érdemlő információ ill. extrapoláció nem tudható biztosan mindmáig a jelzálogalapú lakossági „devizahitelezésben” érintett bankok vonatkozásában:
a. sem arról, hogy mekkora volt a kihelyezett „deviza alapú” kölcsönökre vonatkozóan:
a kölcsönök teljes mennyisége,
a kölcsönök összértéke,
a kölcsönök „tőkeösszege” után az adósok által befizetett összegek,
a kölcsönök után az adósok által befizetett kamatok,
a kölcsönök után az adósok által befizetett kezelési költségek,
a kölcsönök kérelmezésével, a szerződéskötéssel, folyósítással ill.
szerződésmódosítással összefüggésben az adósoknak direkt módon a bankoknak befizetett teljes összeg,
a kölcsönökkel összefüggésben az adósok által a kölcsön közvetítőinek befizetett összegek,
a kölcsönökkel összefüggésben az adósok által a közjegyzőknek különböző jogcímen befizetett összegek (egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozat, tartozáselismerő nyilatkozat, stb.);
b. mekkora bruttó és nettó bevételt ill. nyereséget realizáltak eddig az adott,
„devizahitelezés”-ben részt vett bankok a 2001-2017. december közötti időszakban, s azon belül külön-külön:
x a 2001. decembere84 - 2010. augusztus 13-a85 közötti,
84A devizahiteleket 2001. nyarán az I. Orbán-kormány engedélyezte, a „2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról”
elnevezésű jogszabállyal, mely alapján 2002. január 1-től devizabelföldiek belföldön és külföldön, devizakülföldiek belföldön devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek.
(Törvényjavaslat előterjesztve a parlamentben: 2001.december 17-én, előterjesztő: Dr. Varga Mihály pénzügyminiszter; jogszabály kihirdetve a Magyar Közlöny 2001/146. számában, Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr aláírásával).
85 A parlament a 2010. évi XC. törvény 81. §-a alapján megszavazta a polgári törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény módosítását és a Polgári Törvénykönyvbe beemelte 261.§ (4) bekezdést (kihirdetve a Magyar Közlöny 132. számában, a VI. fejezetben). A 2010.augusztus13-i kihirdetést követő napon a 264.§
(4) bekezdés az alábbi szöveggel lépett hatályba: „Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.” Ugyanígy a 132. számú Magyar Közlöny VI. fejezete emelte be az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvénybe a 16/A§. (1)-(3) bekezdéseit, az alábbi tartalommal: „16/A.
§ (1) Az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadára olyan jelzálogjog, amelyet
természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak. (2) Az (1)
bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében, vagy a jelzálogjoggal biztosított követelés pénznemében és összegében a kölcsönszerződés módosítása miatt történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás), valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének (fedezetcsere) abban az esetben, ha a jelzálogjog és az azzal biztosított követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb. A fedezetcserére vonatkozó rendelkezés alkalmazandó az ingatlanok megosztása vagy összevonása esetén a zálogjog törlésével egyidejűleg a megosztással vagy összevonással kialakított ingatlanra a korábbinál nem terhesebb zálogjog bejegyzésére nézve is. (3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell a követelés eredeti és módosított összegét forintban is.” Azaz 2010. augusztus 14-től megtiltották a devizaalapú kölcsönszerződések fedezeteként a magánszemélyek ingatlanára jelzálogjog alapítását; ekkortól kezdve nem lehetett jelzálogjogot bejegyezni
32
x a 2010. augusztus 14 - 2015. február 9.86 közötti és x a 2015.február 10-től napjainkig terjedő időszakban;
c. mekkora bruttó és nettó bevételt ill. nyereséget realizálnak még majd a jövőben, az adott, „devizahitelezés”-ben részt vevő bankok ugyanazon, jelen vizsgálatunk tárgyát képező „lakossági lakáscélú” „deviza alapú”
jelzálogkölcsönöknek a szerződés szerint a futamidő végéig való maradéktalan törlesztése esetén, különböző (jogilag megalapozott vagy talán jogilag nem is annyira megalapozott) jogcímeken (pl. tőke, kamat, „kezelési költség”, stb.);
d. arra vonatkozóan sem lelhető fel semmiféle konkrét, statisztikai eszközökkel feldolgozható információ, adatsor, hogy az eddig bedőlt és ezen túl várhatóan nagy valószínűséggel bedőlő egykori „deviza alapú” jelzálogalapú kölcsönökhöz kapcsolódó banki követelések kielégítésére jelzálogfedezetként szolgáló ingatlanok (alapvetően lakások, házak, valamint nyaralók, telkek, termőföldek, stb/), ingóságok (autó, motor, berendezési tárgyak, műszaki cikkek, stb.), fizetések, nyugdíjak, cégek, cégüzletrészek, megtakarítások) esetén:
mennyi az elárverezett ingatlanok száma és százalékos aránya az összes Ft- és „devizaalapú”/”devizában nyilvántartott” (CHF, EUR, USD, YPY) kölcsönök esetén (országosan, összesen, s az egyes régiókban, megyékben, településtípusonként),
mennyi az elárverezett ingatlanokra vonatkozóan:
o a felvételkor az átlagos eredeti kölcsönérték,
olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott kölcsönszerződés alapján kapott „deviza alapú kölcsönt”. Ez a rendelkezés az árfolyamgát rendszerének és a kényszerértékesítési kvótáknak a bevezetésével ugyan hatályát vesztette 2011 júliusától, A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény alapján, de a jelzálogalapú devizahitelezés már nem indult újra.
86 2015. február 9-én került sor a Magyar Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti Egyetértési Megállapodás aláírására. Az aktuson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Suma Chakrabarti EBRD elnök és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
A megállapodás 1. szakasz b)-c) alpontjaiban egyebek között kimondták: „b) A devizában denominált (a szerk. megj.: „devizaalapú” hitelek) forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban
elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek. c) Biztosítani kell, hogy a bankok nemteljesítő hitelportfóliójának leépítésére irányuló kezdeményezésék …a jövőbeni zálogjog érvényesítések (a szerk. megj.: ingatlanárverések) és kilakoltatások további korlátozásától tartózkodni kell.” Az EBRD eredetileg közvetítőként vett részt az Ersté-ben történt állami tulajdonszerzésben, ezért is tartalmazza a memorandum a vételre vonatkozó utalást. (Utóbb, 2016. májusában az EBRD igazgatótanácsa jóváhagyta, hogy az EBRD 15 százalékos részesedést vásároljon az Erste Group magyar leányvállalatában, az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, s a magyar kormánnyal együtt 15-15 százalékos részesedést vesz.) A megállapodás szövege hosszú ideig csak angolul volt hozzáférhető.
Lásd: Appendix 1 – EBRD-Government Memorandum of Understanding (MoU) between the Government of Hungary and European Bank for Reconstruction and Development. Cooperation in Support of the Banking Sector and Real Sector in Hungary. (Magyarul: Függelék 1 - EBRD – Kormány kötelezettségvállalási nyilatkozat. Egyetértési Megállapodás a Magyar Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között).
http://www.kormany.hu/download/f/8e/30000/Appendix%201%20EBRD.pdf (Letöltés időpontja: 2018.
02. 10.). A Kormány-EBRD megállapodásról és utótörténetéről lásd, egyebek között:
- Index: Így száll le a kormány a bankokról (2015. február 9.)
https://index.hu/gazdasag/2015/02/09/ebrd_orban_megalapodas/ (Letöltés időpontja: 2018. 02. 10.) - Index: Tényleg beszáll az Erstébe az EBRD (2016. május 4.)
https://index.hu/gazdasag/2016/05/04/ebrd_erste_allam_bank_vasarlas/ (Letöltés időpontja: 2018. 02.
10.)
33
o a tartozás banki állítás szerinti értéke a bedőléskor,
o az ingatlan átlagos becsült értéke a kölcsönfelvételkor versus a bedőléskor, o az eredeti becsült érték hány százalékáért sikerült összátlagban
elárverezni az ingatlanokat,
o egy-egy bedőlő ingatlanon mekkora hasznot realizált a bank, annak alapul vételével, hogy mennyi volt egy-egy „hitelkihelyezésnek” a tényleges költsége devizában /állítólag alapvetően CHF-ben/ és HUF-ban - ahhoz képest, hogy mekkora tiszta bevétel származott „bedőlt” kölcsön után (nem csupán pénzben, de a bank tulajdonába került, majd továbbadott ingatlan reálértékében is),
o kikhez (milyen cégekhez, cégcsoportokhoz, üzleti körökhöz, esetleg netán strómanként eljáró magánszemélyekhez) kerültek az elárverezett ingatlanok, s utóbb mi lett a sorsuk (jellemzően hány százalékkal nagyobb összegért, tipikusan hová, kiknek, milyen érdekcsoportokhoz tartozóknak értékesítették, ill. adták tovább azokat)….
Csak annyi tudható a különböző elérhető forrásokból, hogy:
x 2001. december 31-én a háztartások hitelállományán belül a 21,6 milliárd forintnyi devizahitel-állomány az összes hitelállománynak (702,3 milliárd forintnak) a 3,1%-át tette ki87 ;
x „A 2002 és 2010 közötti instabil állami pénzügyi környezetben a lakosság készpénz- és betétállománya 95,6%-kal nőtt, míg a hitelállománya az öt és félszeresére, megközelítette a 11.000 milliárd forintot. …A lakossági hitelállomány főbb összetevőit vizsgálva a szabad felhasználású jelzáloghitelek értéke a 2005. évi 388 milliárd forint állományadatról 2010-re 2556 milliárdra nőtt, vagyis több mint 6 és félszeresére. A háztartásoknak nyújtott fogyasztási hitelek 2004 és 2010 között 495%-ra nőttek. A 2010-es 3130 milliárd forintban kimutatott állományadatnak a 68,4%-a jelzáloghitel volt.”88;
x 2008. évre vonatkozó adat, hogy: „Az új kibocsátásokon belül a devizahitelezés részaránya 2008 végére 80 százalékra emelkedett, sőt a jelzáloghiteleknél már 90 százalék fölé ugrott.”89;
x 2010-ben a KSH adatai szerint állítólag 4,284 milliárd forint volt a lakáscélú hitelek állományának összértéke, aminek kétharmadát (65,8%-át) a „devizaalapú hitelek” tették ki90 - ezzel szemben a MNB adatai alapján az alábbi volt az összkép:
87 Forrás: http://www.origo.hu/archivum/20061213frankhitelek.html (letöltés: 2014. 06.27.) Idézi: Bagány Márton – Dávid Máté – Fási Csaba – Kiss Ottó: A devizahitelezés elterjedésének empirikus vizsgálata, hallgatói gazdasági-szociológiai kutatások alapján. In: Lentner Csaba (szerk.) (2015) A devizahitelezés nagy kézikönyve. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 566.o.
88 Lentner Csaba: A túlhitelezés globalizálódása a világban és Magyarországon. In: Lentner Csaba (szerk.) (2015) A devizahitelezés nagy kézikönyve. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 44.
89 Balás Tamás – Nagy Márton (2010) A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása. In: MNB Szemle, 2010. október, 7. oldal https://www.mnb.hu/letoltes/balas-nagy-mnbszemle-1007.pdf (Letöltés időpontja:
2018. 02. 10.)
90 KSH: Magyarország, 2016. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 2017. (ISSN: 1416-2768. A kézirat lezárásának időpontja: 2017. április 5. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök.), 92.o.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2016.pdf (Letöltés időpontja: 2018. 02. 10.)
34
A háztartások hitelállománya és ügyletszáma, 2010. június 30.
Idézi: Balás Tamás – Nagy Márton (2010) A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása. In: MNB Szemle, 2010. október, 7. oldal
x „2011 nyarán 576 ezer háztartásnak volt lakáscélú jelzáloghitele, 1 millió 900 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érintett a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287.172 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele volt.”92 A jelzáloghitellel rendelkező háztartások közel felét kitevő, devizaalapú jelzáloghoz kötött lakáshitellel bíró 287 ezer családban a KSH adatai szerint a lakosságnak legalább 1/10-e (945 ezer fő) élt. A lakáscélú devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező 287.172 háztartás több mint kétharmadában (69%-ában, 198.304 háztartásban) gyermekeket neveltek: 77.083 háztartásban egy gyereket, 86.940 háztartásban két gyereket, 34.281 háztartásban három gyereket) – s ezen családok jelentős hányada fizetési nehézségekkel küzdött már 2011. tavaszán is93; x 2012-ből származó adat, miszerint: „Mára a magyar lakosság több mint 6.300
milliárd forint értékű lakáshitelt nyög,... A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint 2011. június végén 1.225.419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (kb. 142 ezer) pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.”94, s „A fizetési nehézség jellemzően a gyermeket nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, és a gyermekek száma egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet.”95;
91 A szerzők megjegyzik, hogy a MNB adatforrásainak felhasználásával készített, 2010 június 30-ra vonatkozó áttekintésükben: „A szerződések száma becslésen alapul”!
92 KSH: A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői. KSH, V. évfolyam 77. szám. 2011. november 17. 3. o. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf (Letöltés időpontja: 2018. 02. 10.)
93 A KSH-nak a jelzáloghitellel rendelkező háztartások összetételéről, szociális jellemzőiről készült, eredeti helyzetet rögzítő, fent idézett összefoglaló jelentése alapján tehát 2011-ben minden ötödik magyar embert érintett a lakáshitelezés; a jelzáloghitellel rendelkező háztartások közel felének, 287 ezer családnak (amelyek összlétszáma a KSH adatai szerint 945 ezer fő) volt devizaalapú jelzáloghoz kötött lakáshitele volt. A lakáscélú devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező 287.172 háztartás több mint kétharmada (69%-ában, 198.304 háztartásban) gyermekeket neveltek: 77.083 háztartásban 1 gyereket, 86.940 háztartásban 2 gyereket, 34.281 háztartásban 3 gyereket) - s jelentős hányaduk fizetési nehézségekkel küzdött már 2011. tavaszán is. Lád: KSH: A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői. KSH, V. évfolyam 77. szám. 2011. november 17. 3. o.
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf (Letöltés időpontja: 2018. 02. 10.)
94 Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében, 2.o. (frissített - 2012.06.25.) (2012. június 25.
13:00), http://2010-2014.kormany.hu/hu/gyik/kormanyzati-intezkedesek-a-lakashitelesek-erdekeben (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.)
95 Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében, 3. o. (frissített - 2012.06.25.)(2012. június 25.
13:00) http://2010-2014.kormany.hu/hu/gyik/kormanyzati-intezkedesek-a-lakashitelesek-erdekeben (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.)
35
x A KSH által közzétett statisztikai áttekintések szerint idővel csökkent a „deviza alapú”-nak mondott kölcsönszerződések száma96 - végül 2014. II. félévében (a kényszerforintosítás előtt) az akkor nyilvántartott összesen 726.339 lakáscélú jelzáloghitelből a deviza alapúak száma állítólag 206.218 db volt (amelyek állítólag mintegy 1.738.871 millió forintot tettek ki az összesen 3.324.184 millió Ft lakáscélú jelzáloghitel-állományból97);
x 2014-ben, az állami segédlettel végrehajtott „kényszerforintosítás” előtt 762 ezer darab „deviza alapú hitelt” tartottak nyilván együttesen a bankrendszerben és szövetkezeti hitelintézeteknél, fiókoknál, melyek közül 474 ezer volt jelzáloghitel.
A 762 ezer devizahitel állományának összértéke 3.663 milliárd Ft volt, aminek túlnyomó többségét, 3.403 milliárd Ft-ot a jelzáloghitelek tettek ki. Az összesen 474 ezer „deviza alapú” jelzáloghitelből az MNB adatai szerint 209 ezer volt a piaci kamatozású „deviza alapú” lakáshitelek száma (s ennek az állománynak az értéke 1.778 milliárd Ft-ot tett ki)98 ;
A magyar háztartások deviza-eladósodottságának főbb jellemzői Bankrendszer,
Forrás: Prof. Dr. Lentner Csaba: A túlhitelezés globalizálódása a világban és Magyarországon. In: Lentner Csaba (szerk.) (2015) A devizahitelezés nagy kézikönyve. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 45.o. (1. táblázat: A magyar háztartások deviza-eladósodottságának főbb jellemzői., frissítve MNB adatok alapján: 2014. október 13-án)
96 A KSH legfrissebb, elérhető statisztikai áttekintése szerint:
x 2013 I. félévében a 741.879 lakáscélú jelzáloghitelből a deviza alapúak száma 217.984 volt, amely mintegy 1.822.262 millió forintot tett ki az összes lakáscélú jelzáloghitelből (3.398.797 millió Ft).
x 2014. II. félévében (a kényszerforintosítás előtt) a 726 339 lakáscélú jelzáloghitelből a deviza alapúak száma 206.218, amely mintegy 1 738 871 millió forintot tett ki az összes lakáscélú jelzáloghitelből (3.324.184 Ft). Forrás: KSH STADAT 3.7.6. Lakáscélú hitelek.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_zrh001.html (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.) x 97 2017. I. félévében a 640 834 lakáscélú jelzáloghitelből a deviza alapúak száma állítólag már csak
883 darab volt, amely mintegy 4 734 millió forintot tett ki az összes lakáscélú jelzáloghitelből (2.916.550 millió Ft). Forrás: KSH STADAT 3.7.6. Lakáscélú hitelek.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_zrh001.html (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.) Másutt a KSH azt állítja: „A devizaalapú hitelállomány 2015 végére 6,8 milliárd forintra (a hitelállomány 0,2%-ára) esett vissza, majd 2016 végére tovább mérséklődött, 6,1 milliárd forintra.” Ezek szerint egy naptári év alatt eltűnt több milliárd forintnyi tartozás? Hová lett vajon?
Lásd: KSH: Magyarország, 2016. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 2017. (ISSN: 1416-2768. A kézirat lezárásának időpontja: 2017. április 5. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök.), 92.o.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2016.pdf (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.)
98 Lentner Csaba: A túlhitelezés globalizálódása a világban és Magyarországon. In: Lentner Csaba (szerk.) (2015) A devizahitelezés nagy kézikönyve. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 45. o. 1. táblázat: A magyar háztartások deviza-eladósodottságának főbb jellemzői
36
Más banki szakemberek úgy tudják, hogy „2014 közepén… a magyar lakossági hitelek több, mint 50%-a, 4.300 Mrd forint még mindig devizában denominált volt.
A devizahitelek több mint háromnegyede jelzáloghitel volt.”99
Ne feledjük ugyanakkor: 2014. közepére már több tízezer ingatlant elárvereztek,
amelyek már említés szintjén sem szerepeltek a fenti MNB-forrásokra
támaszkodó statisztikai áttekintésben! A 2010. január - 2014. december között elárverezett ingatlanok pontos száma nem tudható, mert erre vonatkozó hivatalos adat sehol nem lelhető fel. Csak annyit tudunk, hogy: „A 2010. és 2012 . év között kb. 80 ezer ingatlan, 2013 és 2017 között pedig kb. 240 ezer ingatlan került árverésre meghirdetésre…”100
Megjegyezzük: több kritikus szerint vélhetően az sem véletlenül történt (és gyaníthatóan utóbb az adósok számára súlyos anyagi plusz áldozatokban is mérhető oka van annak), hogy a bankok a hozzájuk kölcsönért folyamodóknak félrevezető módon sokszor előbb forint-, majd „deviza alapú” kölcsönt ígértek, s az adósokkal kölcsönszerződést írattak alá – majd utóbb a bankok mindig
„devizahitelekről” beszéltek. Erről később bővebben.101
Sajnos, nem áll rendelkezésünkre frissebb adat a KSH-tól 2015. óta az egykori
„deviza alapú kölcsönök”, valamint az azokat anno felvevő adósok és hozzátartozóik pontos számára, alakulására, valamint a hitelállomány fent említett belső mutatóinak, indikátorainak változásaira vonatkozóan sem – amit pedig nagy ritkán közzétesznek, az gyakran meglehetősen zavaros, belső ellentmondásokkal terhelt. Úgy tűnik, a KSH folyamatosan kerüli, hogy konkrét, részletes, idősoros számadatokkal szolgáljon a 2015 utáni időszakra vonatkozóan az egykori
„devizahitel-adósok” és családtagjaik tényleges számát, belső összetételét (így szocio-ökonómiai státuszának /SES/ jellegadó vonásait (pl. iskolai végzettség, nem, kor, családi állapot, gyerekek száma, háztartás típusa, munkahely, ágazat és foglalkozás jellege, régió, lakhely település jellege) és valóságos anyagi terheit illetően.102
99 Bethlendi András : Egy rossz termékfejlesztésből rendszerszintű piaci kudarc.A hazai lakossági devizajelzáloghitelezés. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 1. szám, 2015. március, 5–29. o. (idézet forrása:
6.o.) http://www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/1-bethlendi-3.pdf (Letöltés időpontja: 2018. 01. 12.)
100 Dr. Völner Pál, az Igazságügyminisztérium parlamenti államtitkárának válasza Bangóné Borbély Ildikó képviselő részére (2017. augusztus 28.) Idézi az eredeti dokumentum másolatának közreadásával:
Több mint harmincezer adósra vár kilakoltatás Forrás: MNO.hu (2017. augusztus 29.)
https://mno.hu/gazdasag/tobb-mint-harmincezer-adosra-var-kilakoltatas-2414612 (Letöltés időpontja:
2018. 01. 07.)
101 Ennek kapcsán lásd különösen: https://www.facebook.com/peter.menyhert ;
https://www.facebook.com/groups/584870318200840/ (Letöltés időpontja: 2018. 04. 07.);
https://www.facebook.com/groups/devizacsalas/ (Letöltés időpontja: 2018. 04. 07.)
102 A KSH például 2016. augusztusában közzétett ugyan egy kiadványt, amelynek címében azt ígérik,
102 A KSH például 2016. augusztusában közzétett ugyan egy kiadványt, amelynek címében azt ígérik,