A bíróságok 2012 utáni szakmai irányítása, befolyásolhatósága és ezek hatása a bírói pártatlanságra hatása a bírói pártatlanságra

A bíróságok pártatlanságát és befolyástól mentes ítélkezését két irányból is fenyegetheti veszély. Egyrészt a külső a bírósági szervezeti rendszertől független személyek és szervezetek részéről történik kísérlet a bírói ítélkezés befolyásolására.

Ennek legklasszikusabb formája a bírók megvesztegetése, illetve velük szemben különféle pressziók alkalmazása.¹⁶⁰ Másrészt a bírói szervezeti rendszeren belülről az ott szolgálatot teljesítők elsősorban a bírósági szakmai és igazgatási vezetők, részéről is fenyegetheti veszély a bírói függetlenséget és pártatlanságot. A hatását, hatékonyságát és elterjedtségét tekintve a belső befolyásolás a legveszélyesebb a bírói ítélkezés pártatlanságára. A bírósági szervezet részéről megnyilvánuló belső szervezeti befolyásolása a bíróknak a döntéseik meghozatala során történhet direkt és indirekt módon is. A direkt befolyásolás megnyilvánulási formája a törvényes bíróhoz való jogot sértő irányított az automatikus ügykiosztást mellőző bíró kijelölés az adott ügy tárgyalására. Az indirekt befolyásolás mindig a szakmai irányítás alakjában jelenik meg.

158 Eötvös Károly Közpolitikai Intézet: Alkotmányjog, Tankönyvtár.hu, 2005,Forrás:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch05s02.html (2017.03.22.) és POKOL Béla : Jogelmélet: Társadalomtudományi trilógia II., Századvég Kiadó, Budapest, 2005., Forrás:

http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10429/ssoar-2005-pokol-jogelmelet_tarsadalomtudomanyi_trilogia_ii.pdf?sequence=1 (2017.03.22.)

159 Lásd részletesen: kormány és a Bankszövetség megállapodásai

160 Pl.: sajtó cikkek, kormányzati nyilatkozatok, demonstrációk stb.

84

A fenti módszereket a bírósági vezetők jelenleg is alkalmazzák a bírósági szervezeti rendszeren belül, megsértve ezzel az ügyfeleknek a tisztességes eljáráshoz és pártatlan ítélkezéshez való jogát.¹⁶¹ Itt kell megjegyezni, hogy ezek a módszerek nem új keletűek, hanem már 60 éve használják a bírósági vezetők a bírói döntéseknek a pártatlan ítélkezést sértő befolyásolására, és amelyek alkalmazására a bíróságoknak a politika általi irányíthatóságának fenntartása érdekében a bírósági szervezeti és jogállási törvény adott és ad lehetőséget.

A direkt belső befolyásolási rendszer alkalmazására jelenleg is a bírósági szervezeti és jogállási törvény ad lehetőséget a bírósági vezetés számára. Az 1997.

évi bírósági szervezeti reform során egy olyan bírósági szervezeti rendszer épült ki, amely az egyéni bírói függetlenség megszüntetésén és az egyéni bírói felelősség hiányán, valamint a szakmai irányításon keresztül biztosítani tudta, hogy a kiemelt jelentőségű politikai és magánérdekeket be tudják vinni a bírói ítélkezésbe. A 2012.

évi szervezeti reform ezen a helyzeten nem változtatott. Erre figyelemmel a kiemelt párt- és egyéb hatalmi érdekek által érintett ügyekben hozott bírói döntéseket továbbra is az egyéni bírói függetlenség és felelősség hiányára alapítottan tudják befolyásolni, akként mint a megelőző időszakokban. Ezen hatalmi érdekek bevitelét az egyedi ügyekben hozott bírói döntésekbe a bírósági vezetői kinevezési és utasítási rendszer biztosítja, ugyanúgy, mint 1972 és 1990, valamint 1998 és 2012 között. A 2010 után hatalomra került politikai „elit” is vélhetően ugyanazt gondolta, mint a korábbi kormányzat, hogy ha olyan személy kerül kinevezésre a bírósági rendszer élére, aki az ő pártérdekeikkel szimpatizál, akkor az érdekeiket meg tudják jeleníteni az ítélkezésben. Vélhetően nem véletlenül került kinevezésre az OBH elnökének Handó Tünde, akinek a pártszimpátiája tekintetben nem lehetnek kétségeink. Az OBH elnökének a bírósági vezetők kinevezése, ellenőrzése és utasítása tekintetében az 2011.évi CLXII. tv (továbbiakban Bjt.) és a 2011.évi CLXI.

tv (továbbiakban Bszi.) valamint az OBH utasítások olyan korlátlan és ellenőrizhetetlen az önkényes eljárást lehetővé tevő jogokat biztosítanak, amelyek kizárják az egyéni bírói függetlenséget, és ez által lehetővé teszik a bírói ítélkezés befolyásolását^.162

Ilyen jognak tekinthető, hogy a Bszi. 133. §-ának (1) bekezdése alapján az OBH elnöke bármikor indokolás nélkül érvénytelenné nyilváníthat egy vezetői pályázatot, így minden kontroll nélkül megakadályozhatja, hogy a neki nem tetsző bírót ki kelljen neveznie bírósági vezetőnek (ítélőtáblai elnök, törvényszék elnöke, kollégiumvezető stb.). Emellett az OBH elnöke bármikor minden kontroll és bírói önkormányzati szerv jóváhagyása illetve pályázati eljárás nélkül egy évre is megbízhat bírósági vezetői tisztség ellátásra egy bírót (Bszi. 133.§ (2) bek.) A házon belül lévő elnök utána már hendikeppel indul a többi pályázóval szemben az egy év után újra kiírt pályázatnál.

Ha például az összbírói értekezlet megfelelő támogatásának hiánya miatt nem tudja az OBH elnöke az új pályázat után 6 évre kinevezni a neki tetsző bírót, akkor az adott vezető tekintetében az egy éves kinevezés korlátlan számban megismételhető.

Ezt a jogát rendszeresen gyakorolja is az OBH elnöke. Itt kell megjegyezni, hogy Handó Tünde lecserélte a korábbi vezető réteget, a baj ebben csak annyi, hogy sokszor szakmailag és etikailag is megkérdőjelezhető volt az eljárása.

161 Lásd: ügyek áthelyezése, ügyelosztási rendek nélküli ügykiosztás, 6/2013PJE stb.

162 lásd: Bszi, 133.§ (2) bek. Bszi 76.§ (6) bek., Bszi.136.§ (4) bek., 6/2016. (V.31.) OBH utasítás, 6/2014.(IV.30.) OBH utasítás

85

Az így kinevezett és az OBH elnökéhez az újbóli kinevezés elnyerése okán is lojális bírósági elnök és kollégiumvezető nem tagadhatja meg az OBH elnök utasításának a végrehajtását, mivel akkor megsérti a Bszi. 118.§ (3) bekezdését, 119.§ m./ pontját és 136.§ (4) bekezdését illetve a 6/2016.(V.31.) OBH utasítás 5.§

e./pontját, és amivel maga is fegyelmi vétséget követ el. Ilyen esetben az OBH elnöke vele szemben kezdeményezhet - mint a munkáltatói jog gyakorlója - fegyelmi eljárást a szolgálati bíróságnál. Így megállapítható, hogy a bírósági vezetők teljes személyi és egzisztenciális függésben állnak az OBH elnökétől. E miatt általában minden ellenvetés nélkül végre is hajtják az OBH elnökének az utasítását illetve eleget tesznek a kifejezett vagy hallgatólagos elvárásának. Az ilyen függő helyzetben lévő vezetőknek pedig sajnos jogi lehetősége van arra, hogy az automatikus szignálás hiánya illetve az ügyelosztási rendektől igazgatási úton való eltérésre a Bszi. 11.§ (2) bekezdésére tekintettel olyan bíróra szignálja ki a „fontos”

ügyet vagy ügycsoportot, akiről tudja, sejti, hogy hajlékonyabb, s még az sem zárható ki elvi síkon, hogy az ő illetve az OBH elnöke érdekeinek megfelelő ítéletet meghozza az adott ügyben, A bírósági vezetőnek nem kell direkt utasítást adnia a bírónak, ő tudni fogja mit kell tennie, és a torz szervezeti szocializáció miatt még el is hiteti magával, hogy semmi rosszat nem tesz a tekintélyelvű, minden hatalmat (helyi főorvos, polgármester, vállalkozó, elitbe tartozó) tisztelő ítélkezésével.¹⁶³ Ezen bírói befolyásolást lehetővé teszi az elnök számára az is, hogy az egyéni bírói függetlenség hiánya miatt a bírók egzisztenciálisan ki vannak szolgáltatva a bírósági vezetőknek. A fentiek alapján megállapítható, hogy az OBH elnöke és a bírósági vezetők bármikor érvényre tudják juttatni a konkrét bírósági ítélkezésben az általuk képviselt párt- és egyéb hatalmi érdekeket, a jogi lehetőségnek nincs valós ellensúlya. A magyar sajtó is már felvetette, hogy néhány ügyben nyíltan látszik az összefonódás lehetősége a bírósági eljárás szereplői között, amelyre a fenti rendszer adott lehetőséget. Ez a módszer semmiben nem különbözik az elmúlt 50 évben használt az irányított bíró kijelölésen és a bíró egzisztenciális függésén alapuló kommunista rendszertől.¹⁶⁴

A párt és egyéb hatalmi vagy magánérdekek nem csak a fent leírt direkt módon vihetők be jelenleg az ítélkezésbe, hanem indirekt a szakmai irányításon keresztül is. A kúriai vezetés az alábbi okok miatt és módszerrel ha akarják ugyanúgy befolyásolni tudják az ítélkezést, mint az OBH elnöke vagy a helyi, megyei bírósági vezetők. 2012-ben a Kúria elnöke, Baka András is leváltásra került, és helyébe Darák Pétert választották, akinek a pártszimpátiája feltételezhetően ugyanolyan, mint az OBH elnökének. A Kúria jelenlegi elnöke aztán le is cserélte a korábbi kúriai vezetést a neki megfelelő bírókra. A politika legálisan a jogszabályokon keresztül tudja befolyásolni a bírói ítélkezést, mivel a jogszabályok kötik a bíróságokat. A bírósági rendszer függetlenségének elve és annak az EU általi számonkérése miatt nem lehet a jogszabályi formában meg nem jeleníthető¹⁶⁵ az általános és szélesebb társadalmi réteget érintő és bizonyos esetekben a társadalmi elvárásokkal ellentétes kormányzati, párt- és egyéb hatalmi érdekeket nyíltan bevinni az ítélkezésbe. Ennek a befolyásolhatóságnak a megoldására szolgál a bírósági szakmai irányítási rendszer.

163 lásd.: bíróságok perbeli képviselete az OBH által , 54/2016. AB alkotmányjogi panasz

164 részletesen lásd: 54/2016. AB ügy indítvány kiegészítése 1-2. és 4. pont

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/f7e330d89723015fc1257f9a0058e7a8/$FILE/IV_54_14_2016_

ind_kieg.002.pdf/IV_54_14_2016_ind_kieg.pdf 2017.06.04.

165 például: nemzetközi szerződés, tiltása, nemzetközi szervezetben való tagság

86

Mivel már nem lehet olyan bírósági döntést direkt módon befolyásoló politikai iránymutatásokat felvállalni, mint a 70-80-as években használt jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei, ezért a jogszabályokban meg nem jeleníthető politikai és egyéb hatalmi illetve magánérdekeknek az ítélkezésbe csatornázása illetve érvényre juttatása továbbra is az 1997. évi „bírósági szervezeti reform” keretében egyes szocialisták által kidolgozott módszerrel folyik.

A Bszi. 32.§. (1) bekezdés a./pontja szerint is még mindig lehetősége van arra a Kúriának, hogy a bíróságokra kötelező jogegységi döntést ne csak az eltérő ítélkezési gyakorlat miatt szükséges jogegység megteremtése, hanem a jogalkalmazás fejlesztése érdekében is kibocsásson. Gyakorlatilag továbbra is él a bírósági rendszerben a szakmai irányításba burkoltan a bírói ítélkezés nyilvános politikai és egyéb magánérdekek mentén való befolyásolása – ugyan úgy, mint a Kádár-korszakban vagy mint 1997 és 2012 között. Ez a módszer azért nagyon ravasz, mert nyílt és nyilvános, mégsem átlátszó még a szélesebb jogkereső közönség számára sem. Látszólag a jogfejlesztő szakmai szempontokat teszi nyíltan és nyilvánosan kötelezővé, de ezzel ellentétben e mögött sokszor hatalmi érdekek érvényre juttatása húzódhat meg. A jogalkalmazás továbbfejlesztésének semmi köze a jogegység megteremtéséhez, és csak arra jó, hogy a Kúria igazgatási és szakmai vezetése felé sokszor nyilvánosan is közvetített és általuk is elfogadott civil mozgalmak vagy nemzetközi szervezetek tiltása miatt jogszabályba nem foglalható, párt-, kormányzati és egyéb hatalmi érdekek (quasi jogalkalmazás jogpolitikai irányelvek) becsatornázhatók legyenek a bírói jogalkalmazásba úgy, hogy azt kötelezően alkalmazniuk kell az egyes ügyekben eljáró bíróknak. Ezen jogalkalmazást fejlesztő jogegységi eljárásnak semmilyen jogállami garanciális szabályai nincsenek. Bármikor hozhatók ilyen jogegységi döntések, és az eljáró jogegységi tanács összetételéről a Kúria kollégiumvezetője vagy a kollégiumvezető-helyettese minden kontroll nélkül önkényesen dönt. Itt semmilyen törvényes bíróhoz való jog vagy egyéb jogállami garanciális szabály nem érvényesül.¹⁶⁶ Ez az ad hoc összetételű jogegységi tanács bármilyen a bíróságokra kötelező „jogalkalmazást fejlesztő” döntést hozhat, ami alapjaiban sérti a bírói függetlenséget. Az eljárási biztosítékok az eltérő ítélkezési gyakorlat miatt összehívott jogegységi tanács eljárására is igazak, de annál legalább az eljárás indoka jogállaminak tekinthető.

Azt, hogy a joggyakorlat fejlesztése címén meghozott jogegységi határozatok milyen formában tartalmazzák a párt és egyéb hatalmi érdekeket, illetve, menyire alkalmasak arra, hogy a valamilyen ok miatt¹⁶⁷ jogszabályokba nem foglalható párt és egyéb hatalmi érdekeknek megfelelően a jogállami normákat megkerülve befolyásolják a bírói ítélkezést jól prezentálja a 6/2013. PJE és 2/2014. PJE határozatok¹⁶⁸ elfogadásának körülményei.

A kormányzat 2013. közepén nem akarta felmondani a Bankszövetséggel 2011.

december 15. napján megkötött egyezségét veszélyeztetve ezzel a saját hatalmát is.

166 például: Egy évre előre a Kúria Összbírói Értekezlete által választott jogegységi tanács

167 például.: társadalmi elégedetlenség kialakulása, nemzetközi szerződés tiltása

168Forrás: http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat (2017.03.22.) és http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat (2017.03.22.)

87

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy közvetlenül a 2014. évi országgyűlési választások előtt nem lehetett olyan jogszabályt elfogadni, amely a bankok érdekeit nyíltan szentesíti a devizaadósokkal szemben, és amely az árfolyam veszteséget minden kompenzáció nélkül teljes egészében az adósokra terheli. A bankokkal 2011 decemberében megkötött paktumot a választások közelsége miatt nem lehetett jogszabályokba foglalni, mivel egy ilyen lépés a választások elvesztését is jelenthette volna a FIDESZ számára. Ennek elkerülésére a kormányzat azt a stratégiát választotta, hogy a Kúriát kereste meg a devizahiteles probléma megoldása végett. Gyakorlatilag felhívta a Kúria vezetését, hogy ebben a témakörben jogalkalmazás fejlesztő jogegységi határozatot hozzon. Nyíltan ki is jelentette ekkor a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter, hogy addig nem kezdeményezi a devizahitelek vonatkozásban jogszabály elfogadását az Országgyűlésnél, amíg meg nem hozza a Kúria a jogegységi határozatát. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy a Kúria hoz majd egy olyan jogalkalmazás fejlesztő jogegységi határozatot, amely szentesíti a Kormány és a bankok egyezségét, és majd erre hivatkozással tud ugyanilyen tartalmú jogszabályt hozni a Kormány indítványára a FIDESZ-többségű Parlament.

Az Orbán-kabinet egyértelműen bízott abban, hogy a FIDESZ által kineveztetett kúriai vezetés hajlandó lesz beemeltetni a bírósági jogalkalmazásba a Kormány által megkötött paktum rendelkezéseit, és majd erre hivatkozással hozhatnak meg a bankok érdekeit szolgáló jogszabályokat. E taktika végrehajtását az is megkönnyítette, hogy a Kúria a jogegységi határozat meghozatala előtt annak a MNB-nek a szakvéleményét kérte ki, amelynek vezetője 2013. márciusától az a Matolcsy György lett, aki a kormány nevében 2011 decemberében megkötötte a devizahiteles paktumot a Bankszövetséggel. Az MNB természetesen a Kormány és a Bankszövetség érdekeit és paktumukban foglaltakat tükröző szakvéleményt adott.

Hogy mennyire elfogulatlan volt az MNB a szakvélemény megadásakor jól bizonyítja az is, hogy több mint 200 milliárd forint haszna lett az általa javasolt rendezés kapcsán, amelyet aztán Matolcsy György elnök annak közpénz jellegét tagadva maga által is bevallottan az Orbán- kormány hatalmának támogatása érdekében költött el. Ezen szakvélemény alapján a Kúria a 6/2013-as PJE és a 2/2014-es PJE határozatokban ki is mondta, hogy az árfolyamkockázat teljes egészében az adósokat terheli. Az is rögzítésre került a Kormány és a Bankszövetség érdekeinek megfelelően, hogy a deviza alapú hitelszerződések nem nyilváníthatók teljes mértékben érvénytelennek. A Kúria az MNB szakvéleményére támaszkodva lényegében kormány- és pártérdeket juttatott kifejezésre a jogegységi határozataiban. Azt nem vitatjuk, hogy egyes kúriai bírók a szakmai meggyőződésük alapján szavazták meg a fenti jogegységi határozatokat. Ez azonban nem változtat a véreredményen illetve ezen jogegységi határozatok jogi megítélésén.

A jogegységi határozatokat meghozó Kúria úgy is megtehette mindezt, hogy a Kormánnyal ellentétben az egyéni bírói anyagi és személyi felelősség hiánya miatt semmilyen felelősséggel nem tartozott a társadalom felé a döntésért. Gyakorlatilag kockázatmentesen tudta a Kúria - mindegy, hogy nem akaratlagosan vagy legfeljebb csak egyes fajsúlyos szereplőknél szándékoltan - mentesíteni a Kormányt és a FIDESZ-t a népszerűtlen döntések meghozatala alól javítva ezzel azok az országgyűlési választási esélyeit.

88

Természetesen ezen párt- és banki érdekek meg is jelentek a bírósági ítélkezésben, mivel a jogegységi határozat köti az alsóbb bíróságokat.¹⁶⁹ A Kormánynak ezt követően a kúrai jogegységi határozatra hivatkozással lehetősége volt elfogadtatnia egy olyan jogszabályt, amely szentesítette a kormányzat és a bankok közötti paktumban foglaltakat. Azt is elérte ezzel a miniszterelnök, hogy ne a FIDESZ-nek kelljen ezért vállalni a felelősséget, és a választások előtt hangoztatni tudja, hogy meg fogják menteni a devizahiteleseket. A 2014-es országgyűlési választások és a „forintosítási” törvények elfogadása után derült csak ki, hogy milyen bagatell összegű kárpótlást kaptak az adósok annak fejében, hogy az árfolyam változásból eredő veszteségeket teljes egészében nekik kell viselniük. Ez már nem okozott gondot a FIDESZ-nek, mivel ekkorra már 2/3-os többséggel megnyerte a választásokat, és továbbra is a Kúriára mutogatott a rendezés nem megfelelő volta miatt.

Itt kell kiemelni, hogy a devizahitelezés anomáliáiért a felelősség nyilvánvalóan a Gyurcsány-kabinetet, a Bankszövetséget illetve a PSZAF-et terheli,¹⁷⁰ de a 2010 után kialakult helyzetért az Orbán-kormány az MNB és a Bankszövetség mellett a Kúria elnöke Darák Péter és kollégiumvezetője Wellmann György tehető felelőssé, mivel ők voltak azok, akik nem akadályozták meg tisztségük által rájuk eső felelősségük ellenére és az egyéni bírói függetlenség kúriai hiányának tudatában a szakmai irányításnak álcázott ilyen tartalmú jogegységi határozatok megszületését, s annak kötelező ereje folyományaként a bírói kar felhasználását a társadalmi érdekekkel ellentétes, legfeljebb formálisan jogszerű jogalkalmazásban. A kialakult helyzetért nem kis felelősség terheli a 6/2013. PJE határozatot elméletileg megalapozó két előadó bírót is.¹⁷¹ Az előbbiek még hatványozottabban jelentkeztek az 1/2016 PJE elfogadásakor, mivel látszatra a Bankszövetség „utasítására” annak érdekeit tükröző jogegységi határozat került elfogadásra.¹⁷²

Óriási baj, hogy a fentiek következményeit nagyon hosszú ideig az egész bírói karnak, köztük a nem kis számban ítélkező tisztességes bíróknak (köztük, félreértés ne legyen sok kúriai bírónak) kell majd viselnie. Sajnos nagyrészt ezen előbbi vezetők tevékenysége miatt vált a társadalom szemében „szitokszóvá” a „bíró”, és vesztette el teljesen és véglegesen a közbizalmat a bírói szervezeti rendszer. Ennek hatása pedig a devizahiteles mozgalmak törvényszerű radikalizálódásnak indultak, s ez kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el, így ma már a jogalkotás is szükséges a megoldáshoz.

A szakmai irányítás alsóbb szintjein sem történt változás a korábbiakhoz képest és a jogfejlesztő jogegységi döntésekben foglalt, és így az összes bíróság által kötelezően érvényre juttatandó párt és egyéb magánérdek becsatornázása az egyedi bírói döntésekbe a kádár rendszerben kialakított szisztéma szerint a

169 A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8-án megtartott devizakonferencia, Hitelsikerek.hu, 2017.02.01., Forrás:

http://hitelsikerek.hu/wp-content/uploads/2017/02/P%C3%A9cs-20160408.pdf (2017.03.01)

170 lásd még: SZILOVICS Csaba (2014): A devizahitelezés központi költségvetésre gyakorolt hatásairól.

In: LENTNER Csaba (szerk.) A devizahitelezés nagy kézikönyve. 609 p. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2014. pp. 175-192.

PITZ, M., SCHEPP Z. (2012): Lakossági devizahitelezés Magyarországon: problémafelmérés és a frankhitelek banki árazásának empirikus vizsgálata. KRTI Műhelytanulmányok 2012/3. 1-46.o.

171 Kemenes István Szegedi Ítélőtábla, kollégiumvezető, Vezekényi Ursula Kúria, tanácselnök

172 Wellmann eleget tett a Bankszövetség kérésének ? (Hiteles Mozgalom szerkesztősége), Hiteles Mozgalom, 2016.04.15., Forrás: http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/wellmann-eleget-tett-a-bankszovetseg-keresenek-.html (2017.03.22.) és HORVÁTH CSABA László: Fogy a levegő a Kúria vezetője körül, Magyar Nemzet, 2016.04.20., Forrás:

http://mno.hu/belfold/fogy-a-levego-a-kuria-vezetoje-korul-1338457 (2017.03.22.)

89

kollégiumi rendszeren keresztül folyik tovább. A kollégiumok feladata továbbra is a Kúria és helyi bíróságok szakmai irányítása, és ezen keresztül azok ítélkezésének a befolyásolása. A kollégiumi üléseken tájékoztatják a helyi bírókat arról, hogy milyen a Kúria vezetése által meghatározott a jogegységi és elvi döntésekbe átültetett, de sajnos hatalmi érdekeknek, elvárásoknak megfelelően kell ítélkezniük. A devizahiteles PJE határozatoknál is ez volt az eljárás, a tudatosság hiánya a többségnél önmagában nem megnyugtató tényező.

A fentiek mellett a kollégiumokon keresztül szakmai irányításnak álcázva érvényesíthetik továbbra is a pártakaratot vagy az egyéb hatalmi érdekeket az ítélkezésben. A nem kiemelt jelentőségű, de bármely okból fontos és az országos és helyi pártérdekeket vagy a politikai és gazdasági „elit” érdekeit érintő jogalkalmazási kérdésekben a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki bírósági kollégiumok továbbra is állásfoglalásokat és iránymutató döntéseket hozhatnak. A kép itt vegyes, pozitívum, hogy Handó Tünde az iránta lojálisak körén belül az OIT-rendszerhez képest preferálja a nyelvtudást, a jogászi műveltséget és a szakjogászi diplomákat, az elmélyültséget. Mindazonáltal a jogi garanciák hiánya miatt mégsem rögzíthető más, mint az a körülmény, hogy a kollégiumokat és a helyi bíróságokat a Kúria és az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők, részben az utóbbiak által kinevezett vezetők irányítják, ők az egyéni bírói függetlenség és felelősség hiánya miatt rá tudják kényszeríteni a kollégium bíró tagjaira az akaratukat, és az őket kinevező

A fentiek mellett a kollégiumokon keresztül szakmai irányításnak álcázva érvényesíthetik továbbra is a pártakaratot vagy az egyéb hatalmi érdekeket az ítélkezésben. A nem kiemelt jelentőségű, de bármely okból fontos és az országos és helyi pártérdekeket vagy a politikai és gazdasági „elit” érdekeit érintő jogalkalmazási kérdésekben a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki bírósági kollégiumok továbbra is állásfoglalásokat és iránymutató döntéseket hozhatnak. A kép itt vegyes, pozitívum, hogy Handó Tünde az iránta lojálisak körén belül az OIT-rendszerhez képest preferálja a nyelvtudást, a jogászi műveltséget és a szakjogászi diplomákat, az elmélyültséget. Mindazonáltal a jogi garanciák hiánya miatt mégsem rögzíthető más, mint az a körülmény, hogy a kollégiumokat és a helyi bíróságokat a Kúria és az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők, részben az utóbbiak által kinevezett vezetők irányítják, ők az egyéni bírói függetlenség és felelősség hiánya miatt rá tudják kényszeríteni a kollégium bíró tagjaira az akaratukat, és az őket kinevező