Magyary Zoltán

Az utazó tudósok sorába tartozik Magyary Zoltán, a közigazgatás nemzetközileg jegyzett és elismert professzora is, aki azonban nem konferencia meghívásra, hanem saját kezdeményezésére, és saját költségén (!) a szovjet irányítási szisztéma tanulmányozása céljából utazott el 1935 szeptemberében a Szovjetunióba, ahol közel két hónapot töltött. Munkássága iránt, beleértve szovjet útját is a rendszerváltás tájékától mutatkozott intenzívebb érdeklődés.

Babus Antal 2014-ben kiadott, moszkvai levéltári kutatásain alapuló, hiánypótló kötetének köszönhetően immáron sok izgalmas részlet tudható a szovjet látogatásról is.²⁷⁷ A közigazgatási

277 Egy jobboldali úr a baloldali zarándokok között. Magyary Zoltán szovjetunióbeli útja. Az iratokat gyűjtötte és válogatta, fordította, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Babus Antal. Argumentum Kiadó, Moszkvai Magyar Levéltári Intézet, Balassi Intézet, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata. 2. Budapest, 2014.

-101-

professzor nem volt baloldali érzelmű és nem szimpatizált a Szovjetunióval, markánsan konzervatív nézeteket vallott, ráadásul a saját költségén kelt útra. A követségek a látogatás technikai lebonyolításában nyújtottak segítséget. A vállalkozás motivációja nem a lelkesedés, célja pedig szigorúan tudományos természetű volt. Magyary egy általa javasolt, majd 1936-ben Varsóban meg is rendezett nemzetközi közigazgatási konferenciára készült, amelyre őt hívták meg főelőadónak. Miután már járt Angliában, az USA-ban, felkereste az első „autoriter szervezetet”, a Vatikánt, a fasiszta Olaszországot és Németországot, úgy ítélte meg, hogy az alapos felkészüléshez elengedhetetlen a szovjet államműködés, a szovjet irányítási rendszer és adminisztráció helyben történő tanulmányozása is. Azt remélte, hogy miután Németországban Hitler, Olaszországban Mussolini fogadta, a Szovjetunióban is sikerül majd Sztálinnal, de legalábbis a második számú vezetővel, Kaganoviccsal találkozni. Erre azonban nem nyílott mód: legmagasabb szinten mindössze a Szovjet Ellenőrző Bizottság titkára, Amarak Nazaretjan fogadta.

Magyary és feleségének²⁷⁸ programját a koncepciós utaztatásnak megfelelően a VOKSZ munkatársai állították össze és ők kísérték el a házaspárt mintakolhozokba, iskolákba, gyárakba, munkás- és gyermekotthonba, kórházba. A szervezet fontosnak tartotta a professzor tanulmányútjának felkarolását, ugyanis a Szovjetunió hírneve szempontjából egyáltalán nem volt érdektelen, hogy mi hangzik majd el a varsói nemzetközi közigazgatási konferencián. A magyar professzor nem esett bámulatba a látottaktól, sőt visszafogott udvariassággal kételyeinek is hangot adott, ha úgy érezte, épp meg akarják téveszteni, Patyomkin-helyszínnel van dolga. Az előre kiválasztott falvakban a gyerekek feltűnően egészségesek és jól tápláltak voltak, amivel kapcsolatban Magyary megjegyzi, hogy az utcán nem ilyen gyerekeket látott.²⁷⁹ Egy másik alkalommal pedig az egyik munkáslakásban felejtett ikonon akad meg a szeme.²⁸⁰ Másutt amiatt panaszkodik, hogy nem tud érdemi információhoz jutni: beszélgetőpartnereitől, a megkérdezett professzoroktól rendre ugyanazt a sablonos választ kapja, amelynek minden esetben Marx és Engels a forrása.²⁸¹ A VOKSZ leningrádi munkatársának jelentése szerint a professzor bosszankodott, hogy nem kapta meg a kért és többször megígért jogi és általános törvényhozási anyagokat, illetve a szervezetirányításra vonatkozó szakirodalmat, amelyek

278 Magyary neje, Techert Margit filozófus a harmadik nő volt Magyarországon, aki egyetemi magántanári kinevezést kapott. Mivel Techert a nőkérdéssel is foglalkozott, a szovjet vendéglátók erre tekintettel is szerveztek programokat.

279 Egy konzervatív úr. i.m. 24 sz. dokumentum, 126.

280 Egy konzervatív úr. i.m. 26 sz. dokumentum, 130.

281 Egy konzervatív úr. i.m. 59.sz. dokumentum. 179.

-102-

egyébként nem voltak titkosak,²⁸² ahogy amiatt is méltatlankodott, hogy kíséret nélkül nem nagyon mehetett el sehova.²⁸³ A VOKSZ-os jelentéstevők közül többen is megállapítják, hogy a magyar tudós kimondottan kellemetlen figura: visszafogottnak és szűkszavúnak mutatkozik, a normális turistákkal szemben a látottak irányában nem mutat sem lelkesedést, sem meglepetést. Sértődöttnek látszik az át nem adott anyagok miatt, és elégedetlen amiatt is, hogy számos beszélgetőpartnere részéről jogi tájékozatlanságot tapasztalt.²⁸⁴

Magyary az eredményesség és hatékonyság megszállottja volt, mindent ezen a szűk szűrőn keresztül ítélt meg. Azzal a meggyőződéssel indult útnak, hogy a 20. századra felduzzadt népesség, a megnövekedett szükségletek, az egyre kiterjedtebb állami feladatok nem teszik lehetővé a hagyományos módszerekkel történő kormányzást. Kiutat a hatékonyság irányában a központosításban látta. Magyary bornírtsága, érdeklődésének monomániásan szűk, tudományos természete zavarba hozta a szovjeteket, ahogy nem egy megnyilvánulása is: több ízben is kijelentette vendéglátóinak, hogy a Szovjetunió a führerizmus klasszikus országa,²⁸⁵ de az is értetlenséget váltott ki, amikor afelől érdeklődött, hogy miként valósul meg Leninnek az az iránymutatása, hogy minden szakácsnőnek tudnia kell irányítania az államot.²⁸⁶ A VOKSZ jelentéséből az is kiderül, hogy Magyaryt „konzervatív, vallásos, erősen német-fasiszta orientációjúnak” tekintették.²⁸⁷ Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar professzort magas szinten nem fogadták.

A magyar tudós a szovjet tapasztalatokat is figyelembe véve vonta le a tanulságokat. Útirajzot nem írt, így nem tudományos természetű, személyes, illetve kulturális élményeiről, nem tudunk képet alkotni, jóllehet a látogatás során a szervezők számos kulturális programra is elvitték a házaspárt. Szigorúan tudományos tapasztalatait, következtetéseit egy, a hazaérkezést követően adott interjúban, előadásokban, többek között a varsói felszólalásában és későbbi cikkeiben foglalta össze. Úgy látta, hogy a 20. századi, új körülmények közepette, azok az államok teljesítenek jól, közöttük a Szovjetunió, amelyek nem a jogszerűségre, hanem az eredményességre helyezik a hangsúlyt, és kellőképpen központosították irányítási rendszerüket. Az a tény, hogy a Szovjetunióban csak egyetlen párt létezik, megítélése szerint

282 Egy konzervatív úr. i.m. 56.sz. dokumentum,171.

283 Egy konzervatív úr. i.m. 53.sz. dokumentum,167.

284 Egy konzervatív úr. i.m. 57.sz. dokumentum,174.

285 Egy konzervatív úr. i.m. 19. sz. dokumentum, 115.

286 Egy konzervatív úr. i.m. 22. sz. dokumentum, 121.

287 Egy konzervatív úr. i.m. 41.sz. dokumentum, 152.

-103-

növeli a kormányzás hatékonyságát, hiszen így a tisztviselők, akár a népbiztosok kinevezése független a parlamenti választásoktól és a pártok váltógazdaságától, ez pedig biztosítja a testület állandóságát, politikája következetességét. Dicsérte a szovjet ellenőrzési rendszert, a rendszeres tisztogatást, azaz az alkalmatlan munkaerő leváltását (!) (akkor még ezalatt nem a későbbi tisztogatás volt értendő), a fegyelmet, szigorúságot és a keménységet. Ugyanakkor az utazást követő zárt előadásokon azt is kifejtette, hogy a szovjetrendszer idegen Európa kultúrájától, közigazgatási és jogi hagyományaitól.²⁸⁸ Nem tudunk ugyanakkor arról, hogy a professzor a szovjet mindennapokból, a parasztok, vagy az értelmiség helyzetéből mit vett észre, azokról mit gondolt. Egyébiránt Magyary neje is tartott Budapesten előadásokat, ahol ragyogónak festette le a kisgyermekgondozás és az anyaság ügyének kezelését.²⁸⁹

Magyary kijelentéseinek hazai fogadtatása több mint tanulságos a magyar politikai viszonyokat illetően. Egyes vezető politikusok kifejezetten rossz néven vették Magyary szovjet irányítási rendszert dicsérő nyilatkozatait, többen bolsevik barátsággal illeték. A helyzetről sokat elárul, hogy Bethlen István, akivel még kormánybiztosként jól együtt tudott működni, a személyes útibeszámolót követően megszakította vele a kapcsolatot.²⁹⁰