Érintkezések a művészeti területen

A 19-20. század fordulójára kiszélesedett az Oroszország iránti érdeklődés, a figyelem az irodalom mellett a művészetekre és a tudományokra is egyre inkább kiterjedt. Igaz ugyanakkor, hogy az irodalmi kapcsolatok intenzitását egyetlen más kulturális terület sem tudta megközelíteni. A két világháború között kiemelt érdeklődés övezte az orosz filmet, amely itthon is nagy sikerrel mutatkozott be a mozikban. A kritika lelkes beszámolókban méltatta az orosz alkotásokat, a továbbfejlődni képtelen egyetemes filmművészet megújításaként értékelve azokat.¹⁷⁵ A Nyugat is figyelemmel kísérte az orosz filmes újdonságokat. Hevesy Iván 1927-ben rajongással számol be az első orosz filmek megjelenéséről a magyar filmkultúrában, hangsúlyozva, hogy az orosz alkotások gyökeresen új hangot hoztak az európai és az amerikai filmművészet unalmas megoldásai után. Figyelemre méltó, hogy a szerző az orosz filmben is

172Minderről Sonnevend Péter idézi Cserépfalvi 1965-ben adott televíziós nyilatkozatát. i.m. 326.

173 Széchenyi Ágnes: Az orosz (b)irodalom recepciója Magyarországon. i.m. 1.

174Fried István: A szláv–magyar irodalmi / kulturális kapcsolatok. i.m. 721.

175 Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon. i.m. 307.

-64-

felfedezi az irodalomból már jól ismert magyar otthonosságérzetet, a rokonságélményt, amelyet a bemutatott orosz tájak, paraszti arcok juttatnak kifejezésre.¹⁷⁶

A magyar kritika azokról, a jellemzően forradalmi tematikájú filmekről is beszámolt, amelyeket a hatóságok betiltottak, így itthon nem láthatott a közönség. Eisenstein Patyomkin páncélosát nem csak a baloldali sajtó, de a Nyugat is külön cikkben méltatta: Kállai Ernő a berlini, míg Kassák a bécsi bemutató kapcsán írt az alkotásról.¹⁷⁷ Gerő István, a Royal-filmszínházak igazgatójának londoni látogatásakor nyílt módja szovjet filmeket megtekinteni. A Nyugat 1934-es lapszáma rövid b1934-eszélgetést tett közzé vele, amelyben az igazgató kijelenti, hogy a látott alkotások a rendezői bravúrról és a tendenciózusságról egyszerre tanúságot tesznek, míg a háromperces filmek a híradó műfaját újíthatják meg gyökeresen.¹⁷⁸ Egy szűk körnek zártkörű bemutatók keretében Budapesten is lehetősége kínálkozott arra, hogy megtekintsen egy-egy alkotást. 1940-ben például a szovjet nagykövet a Nagy Péter című filmet mutatta be meghívott közönségének a Forum moziban, amit a Külügyminisztérium vezetői részére a szovjet követség Bajza utcai épületében is levetítettek.¹⁷⁹

Pudovkin Dzsingisz kán (Vihar Ázsiában) című filmjének 1929-es bemutatója igazi szenzáció lehetett a budapesti filmes életben, a korabeli híradások szerint legalábbis a közönség valósággal megrohamozta a filmszínházakat. A sajtó is jelentős teret szentelt a bemutatónak, még a polgári lapok egy része is nagy lelkesedéssel, szuperlativuszokban számol be a film erényeiről.¹⁸⁰ Az orosz film iránti érdeklődést illusztrálja Gró Lajos 1931-ben Az orosz filmművészet címmel megjelentetett kötete a Munka kiadásában is. A könyvről méltatatást Bálint György tett közzé a Nyugatban, aki kiemeli, hogy az 50 oldalas hézagpótló könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz az orosz filmgyártási és terjesztési viszonyoktól, az orosz filmrendezés ideológiai, esztétikai szempontjain, a rendezési stílusok sajátosságain át az orosz film fejlődéséig. A szerző sajnálatosnak tartja, hogy a magyar közönséghez nem jutnak el az orosz filmek, és megállapítja, hogy a világnézeti és politikai motiváltság nem zárják ki a

176 Hevesy Iván: Iván Moszkvin., A Szentpétervári kurír. Nyugat. 1927. 1. sz.Hevesy ezen túl több ismertetést is közzétett az orosz filmekről: Potemkin.; A kán leánya. Nyugat, 1928. 3.sz.; Puskin. Nyugat, 1928. 4.sz.; A filmszezon mérlege. Nyugat. 1927. 14.sz.

177 Kállai Ernő: Potemkin. Nyugat, 1926. 13.sz.; Kassák Lajos: Új orosz filmek. Nyugat. 1926. 16.sz. Kassák is úgy látja cikkében, hogy a „válságba jutott” egyetemes filmművészet számára az orosz film hozhat friss impulzust.

178 Lóránth László: Gerő István, a Royal-filmszinházak vezérigazgatója nyilatkozik a színház és film viszonyáról, az új orosz filmekről és arról, hogy forradalom készül a híradók világában, Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 19. szám

· / · Film, http://epa.oszk.hu/00000/00022/00583/18260.htm. Letöltés: 2018. november 15.

179 Kolontári Attila: Magyar-szovjet diplomáciai, politikai kapcsolatok 1920-1941. i.m. 320.

180 Lengyel Béla: Szovjet irodalom. i.m. 310.

-65-

művészi minőséget.¹⁸¹ 1944-ben egy másik orosz filmmel, többek között Eisenstein művészetével foglalkozó kötet is megjelenik a montázstechnika egyik megteremtője, Pudovkin tollából A film technikája címmel.¹⁸²

Míg a film új jelenségnek tekinthető, az új orosz színház, ahogy a táncművészet és a balett is, már a bolsevik fordulat előtti időkben komoly nemzetközi elismertségre tett szert, elegendő csak Sztanyiszlavszkij realista színházára gondolni, ahol már a század elején bemutattak Gorkij-műveket. A két világháború között a forradalmi színházi törekvéseket Magyarországon is érdeklődés övezte, Sztanyiszlavszkij, majd Majerhold művészetéről a magyar polgári sajtó is elismerő írásoknak adott helyet.¹⁸³ Az 1920-as évek közepén Sztanyiszlavszkij teátruma, a Művész Színház több darabbal is Budapesten vendégszerepelt. Kosztolányi Dezső a Nyugat hasábjain lelkes kritikákat szentelt az orosz színészek játékának.¹⁸⁴ Az 1920-30-as években gyakrabban láthatott a magyar közönség Csehov-darabot: A Vígszínházban bemutatták a Ványa bácsit, az Ivanovot, a Három nővért, a Cseresznyéskertet, míg a Nemzeti Kamaraszínházban a Sirályt nézhették meg az érdeklődők.¹⁸⁵

A szovjet képzőművészet jóval szerényebb hatást gyakorolt, mint a film, vagy akár a színház.

Leginkább a baloldali lapok számoltak be az új szovjet törekvésekről. Kassák például 1927-ben Új orosz művészet címmel az avantgárd áramlatok friss hajtásait, többek között Malevics, Tatlin munkásságát méltatja az általa szerkesztett Dokumentum című folyóiratban. Az 1920-1930-as évek fordulóján a grafikai, művészeti szaklapok szintén közöltek írásokat, elemzéseket a témában.¹⁸⁶ Végezetül néhány szóban térünk ki a zenei területre. Az orosz zenei életről való tájékoztatásban is fontos szerepet töltött be a Nyugat, amelynek köszönhetően Rahmanyinov munkásságáról, valamint az orosz balettről, Rimszkij Korszakovról és Csajkovszkijról is tájékozódhattak az olvasók. Prokofjev és Sosztakovics munkássága nem volt ismeretlen a magyar közönség előtt. Prokofjev több ízben is hangversenyt adott Budapesten, Sosztakovics

181 Bálint György: Az orosz filmművészet. Gró Lajos könyve. Nyugat. 1932. 19. sz.

/epa.oszk.hu/00000/00022/00543/17015.htm. Letöltés: 2018. november 14.

182 Lengyel Béla: Szovjet irodalom. i.m. 313.

183 Uo: 315.

184 Kosztolányi Dezső: Orosz színészek. Nyugat, 1925.10-11. sz.

·http://epa.oszk.hu/00000/00022/00376/11483.htm. Letöltés: 2018. november 15.

185 Kalina Katalin: Orosz irodalom a Nyugat recepciójában. Doktori értekezés, kézirat. 2010. 79.

doktori.btk.elte.hu/lit/kalinakatalin/diss.pdf. Letöltés: november 15.

186 Lengyel Béla: Szovjet irodalom. i.m. 320.

-66-

I. Szimfóniáját pedig Toscanini vezényelte Magyarországon az 1930-as években, de zongoraversenyét is előadták.¹⁸⁷