A külföldi hallgatók szempontjából az első kérdés, hogy milyen országokból ér-keznek a hallgatók és milyen motivációkkal. A motivációt tekintve a legfontosabb különbségtétel, hogy kreditszerzés céljából (részképzés és csereprogramok), illetve diplomaszerzés érdekében érkeznek hazánkba a hallgatók. 2013-ig a központi statisz-tika az utóbbiakat tartotta csak nyilván. Ettől az évtől kezdve viszont már az aktuális
év október 15-i állapotot felmérő statisztikai számbavétel minden külföldi státusú hallgatót rögzít, aki magyar felsőoktatási intézményben tanul. A 2. táblázatban sze-replő adatok összehasonlításánál tehát figyelembe kell venni, hogy a 2017-ben meg-adott 32 309 külföldi hallgató közül, becslés szerint 4-5 ezer hallgató kreditért tanul Magyarországon, vagy előkészítő programban vesz részt, ezért a 2009-ben megadott 18 154 fő diplomakreditért tanuló hallgatóhoz képest a növekedés reálisan kisebb mértékű.93 Ezt figyelembe véve is a 8 év alatt közel 50 százalékkal nőtt a külföldi hall-gatók száma, ami meghaladja a nemzetközi trendet.
2. táblázat A legtöbb külföldi hallgatót adó 10 ország 2017-ben és 2009-ben (októberi adatok)
Forrás: Oktatási Hivatal, FIR, KSH Felsőoktatási Statisztika
A legfontosabb megfigyelés az első 10 országot vizsgálva, hogy 2017-ben már 162 küldő országot jegyezhetünk, és a koncentráció foka csökkent. 2009-ben a C-1094
93 A tanulmány keretei nem engedik meg, hogy részletes megjegyzéseket fűzzünk a statisztikai adatok értelmezésé-hez. Ezért itt csak néhány kiegészítést teszünk. Az OH-FIR adatbázis nem tartalmazza azokat a Magyarországon tanuló külföldi hallgatókat, akik külföldön akkreditált programokban vesznek részt Magyarországon. Ugyanakkor szerepelteti azokat a külföldi hallgatókat, akik külföldön tanulnak, de Magyarországon akkreditált szakokon, azaz magyar felsőok-tatási intézmények határon túli képzési helyein. A FIR OSAP statisztikában a kettős magyar állampolgárok abban az esetben minősülnek külföldi állampolgárnak, ha születési helyük országa nem Magyarország. Abban az esetben, ha egy hallgatónak több intézményben is van képzése, akkor mindegyik intézmény statisztikai létszámába beszámításra kerül, de intézményenként csak egyszer. Országos szinten tehát ez a mérőszám nem azonos a fizikai hallgatói lét-számmal.
94 Itt és a továbbiakban a C mutatók (C-10, C-9, stb.) az egyes rangsorokban az első 10, 9 (Top 10, Top 9 jelölésű) vagy egyéb számosságú elem (tanulmányunkban legtöbbször ország vagy intézmény) összesített százalékos részesedését (koncentrációját) jelentik.
mutató még 74,5% volt, ami 2017-re 53,5 százalékra mérséklődött. Ugyancsak fontos fejlemény a határon túli magyar származású hallgatókat illetően, hogy míg a négy szomszédos ország (Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia) hallgatói 2009-ben 46,2 százalékot tettek ki, ez az arány 2017-ben 21,5 százalékra mérséklődött: abszolút számokat tekintve 8 384-ről 6 950 főre csökkent a határon túli, döntően magyar anyanyelvű hallgatók száma. A top 10-ből Izrael és Svédország esett ki, csúszott vissza a 15. és a 31. helyre. A legnagyobb horderejű változás, hogy Kína a korábbi 14. helyről feljött a 3. helyre, és Törökország a 11. helyről bekerült a 8. helyre. Ehhez az kellett, hogy a kínai diákok száma nyolcszor, a török diákok száma pedig háromszor több legyen. A legnagyobb lemaradásunk a világszintű helyzethez képest Kína esetében volt, hiszen a külföldi hallgatók között a kínaiak vezetik a világranglistát. Ez azt is je-lenti, hogy még van tartalék, ha a lehetőségeket keressük95. A legújabb magyar rang-sorban már a 18. helyet elfoglaló India 506 hallgatóval, jelenthet egy újabb piaci áttö-rést. 2016-ban még csak 313 indiai tanult nálunk, közöttük 106 SH hallgató. Még na-gyobb a változás, ha 2013-hoz, az akkori 69 diákhoz mérjük a fejlődést, ami több mint hétszeres, azaz megközelíti a kínai növekedési ütemet.
A szomszédos országok magyar származású hallgatói egyedül Szerbiából jöttek nagyobb létszámban, mint korábban. Ennek olyan oka is van, hogy Erdélyben és a Felvidéken növekedett a helyben tanulás lehetősége magyar nyelven, míg a Vajda-ságban erre nincs lehetőség. Mélyebb elemzésre lenne szükség annak megítéléséhez, hogy a diplomakreditért tanulást miért nem váltotta fel a kreditszerzést biztosító ma-gyarországi képzés. Ez lehetne az egyik kitörési pont a többségi nemzeti nyelven ta-nuló magyarok számára a magyar szakmai nyelv elsajátítására. A román, szerb, szlo-vák, ukrán anyanyelvűek számát pedig az angol nyelvű programokban lehetne növel-ni. A gazdasági és kulturális kapcsolatainkat ismerve, nagy valószínűséggel állítható, hogy nem lenne célszerű a szomszédos országokkal kialakított mobilitási kapcsolata-inkat 20 százalék alá engedni. Erre vannak törekvések a kormányzat részéről, mint a CEEPUS és újabban a Makovecz program támogatásával.
Az egyes országok mellett fontos annak a trendnek a bemutatása is, hogy a kül-földi hallgatók földrajzi régiók szerinti megoszlása hogyan alakul (3. táblázat). Jólle-het, a 2012-es adatok csak a diplomáért tanuló hallgatókat tartalmazzák, szemben a 2015-ös adatokkal, amelyek a részidős és cserehallgatókat is magukba foglalják, az arányok a két nagy régió között nem sokat változtak. Európa részesedése csökkent ugyan, de továbbra is vezet, közel kétharmados aránnyal. Ázsia tartja a 22 százalékos részesedését, miközben Afrika részesedése 7 százalékra nőtt, részben a Stipendium Hungaricum programnak köszönhetően. Dél-Amerika látványos, közel ötszörös növe-kedését a brazil programnak és a Stipendium Hungaricumnak köszönheti. Észak-Amerika, mint a legnehezebben meghódítható régió, részesedése alacsony szinten kissé csökkent.
95 A globális világban, a magyar helyzettel ellentétben, fokozódott a top 8 ország koncentrációja a külföldi hallgatók területén. 2001-ben a C-8 mutató még 66% volt, ami 2016-ra felment 77%-ra. A leglátványosabban az USA-ban nőtt a koncentráció, ahol az első két ország, Kína és India adja a több mint 1 millió külföldi hallgató 50%-át. Forrás:
www.iie.org/projectatlas.
3. táblázat A külföldi hallgatók regionális megoszlása 2012 és 2015 között
Forrás: Tordai, 2017 és az OH-FIR adatbázis alapján
Az elmúlt 5 esztendő folyamatait, a 2013-2017 között, egységesen, minden kül-földi hallgatói státusú diákra kiterjesztve kívánjuk a továbbiakban elemezni. Először az országos trendet mutatjuk be (4. táblázat), majd a különböző felsőoktatási intézmé-nyekre helyezzük a hangsúlyt, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a döntések az intézményekben jelennek meg. Ott zajlik a külföldi hallgatók élete, az ott tapasztaltak alapján formálnak pozitív vagy negatív képet a magyar felsőoktatásról.
4. táblázat Külföldi és magyar hallgatók száma a felsőoktatásban 2013-2017 (október 15.) Magyar hallgatók Magyarországon 296 916 281 926 269 161 258 390 251 041
Magyar hallgatók külföldön 9 559 10 364
Forrás: Oktatási Hivatal, Tempus Közalapítvány, Megjegyzések: 1/ Az Erasmus beutazó hallgatók számát az éves beutazók számának felezésével kalkuláltuk, feltételezve, hogy a két félév között egyenletesen oszlanak meg. 2/
Az SH hallgatók számát becsültük, 3/ A külföldön tanuló magyar hallgatók számát az UNESCO UIS kiadványból nyertük
Miközben folytatódott a magyar felsőoktatásban a hallgatók számának csökke-nése az elmúlt öt esztendőben (11,5%-kal), addig a külföldi hallgatók száma dinami-kusan nőtt, 39 százalékkal. Ennek eredményeként a külföldi hallgatók aránya elérte a 11,4 százalékot. (Csak összehasonlításként, az USA-ban ez az arány 5%.) A növekedés legnagyobb forrása a kormány által finanszírozott SH program, amely a külföldi hall-gatók 16 százalékát biztosítja. E nélkül csak 23 százalékos lenne a növekedés. Ha azt
feltételezzük, hogy 11 000 körül van a külföldön diplomáért tanuló magyar hallgatók száma, akkor 2017-ben 262 ezer magyar állampolgár tanul a felsőoktatásban. Ez ezer lakosra vetítve 26 főt jelent. (Az USA-ban ez a szám 57 fő.) A népességszámhoz képest tehát van fejlődési lehetőség.
A külföldi hallgatók képzési szintek szerinti eloszlását vizsgálva a nappali tagoza-ton (5. táblázat), 2016-ban a legtöbb hallgató az alapképzésben található. Arányát tekintve azonban ez a legalacsonyabb, 9,3%, ha a kis létszámú felsőfokú szakképzést nem vesszük figyelembe. Az ugyancsak kisebb létszámú szakirányú képzéstől eltekint-ve, az „osztatlan képzés” (28,3%), amelynek döntő része orvosi képzés, adja a legma-gasabb arányt évek óta. Bátran mondhatnánk, hogy itt nemzetközi képzés folyik, de ez nem teljesen állja meg a helyét, mert tudjuk, hogy a képzésben eléggé elkülönül-nek a külföldi és a magyar hallgatók. A doktori képzés, a kis létszáma miatt, többnyire együtt folyik a magyar és a külföldi hallgatók számára. Ebben nagy jelentősége van a Stipendium Hungaricum programnak, hiszen a külföldi doktori hallgatók közel felét SH hallgatók adják. A mesterképzésben pedig a külföldi hallgatók több mint egy harma-dát adják az SH hallgatók, ami szintén jelentős tétel. Ezek az arányok, a 2017. szept-emberében 5 100-ra bővülő SH hallgatói körrel tovább növekedhettek.
5. táblázat Külföldi hallgatók aránya képzési szintenként, a nappali tagozaton és a Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjasok, 2016/2017 tanév
Képzési szint Külföldi
Forrás: Palkovics László előadás, 2017. okt. 10.
Évről évre felmerülő kérdés, hogy miként vélekednek a külföldi hallgatók Ma-gyarországról, az egyetemekről, az oktatásról és kutatásról, továbbá a városokról, közlekedésről és sportolási lehetőségekről, egyéb tényezőkről. A TKA megbízásából az elmúlt 6 évben 3 hallgatói megkérdezés is történt a külföldi hallgatók elégedettségét illetően. Ezekből a vizsgálatokból csak azt a kérdést emelnénk ki, hogy mennyire elé-gedettek Magyarországgal, és ha ismét választaniuk kellene, akkor visszajönnének-e (6. táblázat)? A különböző összetételű és nagyságú mintákból az derül ki, hogy
2010-hez képest növekedett az elégedettség 2016-ra. Ez azonban inkább annak köszönhe-tő, hogy az utóbbi felmérésekben nagy arányban voltak Erasmus csere és SH ösztön-díjas hallgatók, akik mindig nagyobb arányban elégedettek, mint azok, akik jelentős tandíjat fizetnek és a megélhetést is maguknak kell biztosítani. Mélyinterjúk is készül-tek 2016-ban a különböző országokból érkezett és különböző programokban résztve-vő hallgatókkal. Ezek során nagyon eltérő véleményt is formáltak a magyar emberek-ről (lusták és szorgalmasok), vagy a közlekedési rendszerről, amit általában jónak ítélnek meg. A mindennapi életben, a közszolgáltatásban beleütköznek abba a prob-lémába, hogy a hivatalnokok, de még a banki munkatársak sem beszélnek idegen nyelvet. A fogadó intézményeket illetően sokan panaszkodtak arra, hogy eléggé ma-gukra vannak hagyva, legyen szó a tanulmányokról, illetve a társadalmi beilleszkedés-ről. Magyar hallgatókkal keveset találkoznak, eléggé izoláltan élnek (Malota, 2017).
6. táblázat A külföldi hallgatók véleménye Magyarország választásáról, ha ismét választaniuk kellene (%)
2010 2013 2016
Minta elemszám N=302 N=404 N=1566
Biztosan újraválasztaná 58 73 70
Talán újraválasztaná 32 22 26
Biztosan nem választaná újra 10 5 4
Összesen 100 100 100
Forrás: Berács-Malota-Zsótér, 2011; Malota, 2014 és 2017
Megjegyzések: 2013-ban csak cserehallgatók szerepeltek a mintában, 2016-ban a megkérdezettek döntő része SH hallgató volt