Érdemes a felsőoktatás kiadásaira is egy pillantást vetni a 4. táblázat adatainak segít-ségével. A kiadások felét a személyi juttatások és illetményeik teszik ki. A kiadások fedezetében az állami támogatás csökkenése azt is jelenti, hogy a személyi juttatások és járulékaik „mögött” egyre kisebb arányban áll támogatás, s egyre nagyobb mér-tékben bevételek fedezik. (A költségvetési szervek gazdálkodását ismerő idősebb szakemberek tudják, hogy volt olyan időszak, amikor a közalkalmazotti béreket fede-zete csak állami támogatás lehetett. Ez mára messze nincs így.) Már 2010-ben is csak a személyi juttatások 77%-át fedezte állami támogatás a költségvetési tervben, ami a zárszámadásra kicsivel 90% fölé emelkedett, 2014-ben – a radikális támogatás csök-kenést követően – a költségvetési tervben az állami támogatás alig több mint negy-ven százalékát fedezte a személyi juttatásoknak és járulékainak, s ez a teljesítés során
sem emelkedett 75%-ra sem. Könnyen belátható, hogy az ilyen költségvetési szerke-zet magában hordja az eladósodás veszélyét, hiszen a bevételek elmaradása vagy csökkenése esetén sem csökkenthető (illetve csak igen nehezen csökkenthető) közal-kalmazotti bérek törvényszerűen okoznak súlyos egyensúlyzavart.
4. táblázat A személyi juttatások és azok aránya az állami támogatáshoz viszonyítva
2010 2014 2015 2018
Költségvetési törvény tervszámai alapján Intézmények tervezett személyi juttatása és
annak járulékai (milliárd Ft) 210,2 226,6 230,5 269,4 Intézmények működésének állami támogatása
(milliárd Ft) 155,0 98,2 121,9 183,1
Tervezett személyi juttatás és illetményének
támogatási aránya 73,7% 43,4% 67,8% 68,0%
Költségvetési zárszámadás (teljesítés) Intézmények személyi juttatása és annak
járulé-kai (milliárd Ft) 209,6 229,6 240,1
Intézmények központi irányítószervi támogatása
(milliárd Ft) 193,1 169,4 187,1
Tényleges személyi juttatás és illetményének
támogatási aránya 92,1% 73,8% 77,9%
4. ábra A felsőoktatási intézmények (költségvetési tervek szerinti) kiadási szerkezete
A felsőoktatási működési kiadásokon belül a személyi juttatások és járulékaik aránya a 4. ábrán láthatóan 55-56% körül alakult az elmúlt időszakban. Az ellátottak pénzbeli juttatása – ami nagyrészt a hallgatók pénzbeli támogatásait tartalmazza – tíz év alatt 8%-ról 6%-ra csökkent.
A 2015 után bekövetkezett támogatás növekedés (amelynek reálértékéről már korábban volt szó) jól láthatóan alapvetően a személyi juttatás növekedését fedezte.
A kormányzat 2015-ben jelentette be a felsőoktatási oktatók béremelését, amely úgy
tűnik, a közoktatási béremelés gyakorlatához hasonlóan eleve háromlépcsősre volt tervezve. A béremelés 2016. január 1-én (a 95/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet értel-mében) 15%-os volt (pótlék jelleggel), így az egyetemi tanár 1 kategória, a felsőokta-tási bérek vetítési alapja a korábbi majdnem egy évtizede változatlan 437,3 eFt/hóról 503,0 eFt/hóra emelkedett. 2017 január 1-jén –immár a költségvetési törvényben – újabb 5%-os emeléssel 528 eFt/hó lett, majd 2018 január 1-jével ismét 5%-os növe-kedéssel 554 Ft/hó összegre változott.
5. táblázat A felsőoktatási bér összege, valamit az összes intézményi támogatás a költségvetési tervekben (milliárd Ft)
2015 2016 2017 2018
Intézmények tervezett személyi juttatása 180,5 181,3 198,6 226,2
Az előző járulékai és adói 49,9 50,1 54,7 43,3
Intézmények működésének állami
támogatása 121,9 123,6 172,4 183,1
Mindez az intézményi bértömeg (személyi juttatások előirányzat) 25%-os növe-kedésével járt 2015-2018 között (5. táblázat). (A járulékok növekedése ennél lénye-gesen kisebb, sőt, a 2018-as tervben csökkenést mutat 2017-hez viszonyítva, nyilván a járulékok és adók mérséklése miatt.) Mindenesetre jól látszik, hogy az intézmények működésének állami támogatásnövekedése 2015 és 2018 között 61 milliárd forint-tal emelkedett, amelynek háromnegyedét a személyi juttatások ugyanezen idő-szakbeli mintegy 46 milliárd forintos növekedése vitt el.
Az hogy ez a béremelés mit is jelentett valójában, mennyire javította a felsőokta-tás oktatóinak helyzetét, erről később lesz szó.
Kicsit részletesebben is érdemes a felsőoktatás alkalmazottainak létszámalaku-kását megvizsgálni (6. táblázat). A magyar felsőoktatásban kevéssel több mint 20 ezer oktató dolgozik, akiknek mára mintegy fele minősített. Mellettük mintegy másfélszer annyi egyéb alkalmazottat találunk a felsőoktatási intézményekben. Tehát nagyjából 55 ezer ember dolgozik a valamivel több mint 200 ezer hallgatót oktató magyar felső-oktatásban.
6. táblázat Oktatók, alkalmazott, hallgatók száma, 2009-2016
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Oktatók
Teljes munkaidős 16 123 16 079 15 870 15 534 15059 14976 15272 15392 Részmunkaidős 1 897 1 731 1 609 1 528 1610 1436 1493 1463 Megbízással
fog-lalkoztatott 3 914 3 685 3 878 3 493 4468 4606 4892 5563
Összes oktató 21 934 21 495 21 357 20 555 21137 21018 21657 22418 Teljes munkaidős oktatóból
Egyetemi tanár 1 700 1 742 1 747 1 697 1564 1 576 1 603 1 618 Minősített 9 166 9 760 9 963 10 221 8 469 9 634 10 651 10 836 30 évnél fiatalabb 768 728 713 627 651 563 561 528
Kutatók
Teljes munkaidős 975 1179 1280 1300 1354 1295 1285 1257
Részmunkaidős 261 356 333 358 401 372 387 350
Megbízással
fog-lalkoztatott 231 240 132 96 144 55 64 97
Összes kutató 1467 1775 1745 1754 1899 1722 1736 1704 Teljes munkaidős kutatóból
Kutató professzor 17 19 24 18 18 17 23 22
Minősített 415 514 553 577 467 549 562 562
30 évnél fiatalabb 145 226 281 296 301 288 254 222
Nem oktatók (egyéb alkalmazottak)
Teljes munkaidős 26 679 30 221 27488 27 965 25 920 28 061 29 262 30 132 Részmunkaidős 2 659 2 880 2854 3 218 2 861 2 589 4 595 2 813 Megbízással
fog-lalkoztatott 426 644 670 825 497 1 009 472 429
Összes egyéb
alkalmazott 29 764 33 745 31012 32 008 29 278 31 659 34 329 33 374 Hallgatólétszám
Összes hallgató 370 331 361 347 359824 338 467 320 124 306 524 295 316 287 018 Nappali tagozatos
hallgató 242 701 240 727 241 614 233 678 223 604 217 248 210 103 205 560
A vizsgált időszak oktatói és nem oktatói alkalmazására is rányomta a bélyegét a 2012. és 2013. évi radikális támogatás csökkenés.
Az 5. ábra jól mutatja, hogy az oktató, kutató létszám 2012-ben csökkent, az egyéb alkalmazotti létszám pedig 2013-ban mérséklődött. Ugyanakkor az is szembe-tűnő, hogy a kancellári rendszer bevezetésével (2014, 2015) az egyéb alkalmazottak száma ugrásszerűen megnövekedett, (bár az oktatólétszám is emelkedett, ha nem is
olyan intenzíven). Mélyebb elemzést igényelne az a több egyetemen is tapasztalható vélelmezett jelenség, hogy a kancellária intézményének bevezetésével a gazdasági apparátus intenzíven duzzadni kezdett.
5. ábra A felsőoktatás alkalmazottainak létszámalakulása, 2009-2016
A támogatáscsökkentés nyilvánvalóan keményen kihatott a minőségre is. Mind a minősítettek, mind a professzorok száma jól érzékelhetően csökkent a forráskivonás hatására (6. és 7. ábra). De nemcsak a támogatáscsökkentésnek van romboló hatása.
A 30 évesnél fiatalabb oktatók, kutatók számának radikális csökkenése (8. ábra) más tényezők – elsősorban a bérezés – hatására utal.
6. ábra A minősített oktatók számának alakulása (fő), 2009-2016
7. ábra Professzorok száma (fő), 2009-2016
8. ábra A harminc évesnél fiatalabb oktatók, kutatók számának alakulása 2009-2016
Ennek a létszámcsökkenésnek a magyarázatát alighanem megtaláljuk, ha az egyes oktató kategóriák bérarányait nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. A 7.
táblázatban azt látjuk, hogy a hazai arányok a legkedvezőtlenebbek az alacsonyabb – s egyben a fiatal, utánpótlást jelentő – oktatói kategóriákat illetően.
7. táblázat Oktatói fokozatok keresetarányai néhány országban (a 2010-es évek elején)
Professzor
Associate Professzor
(docens)
Assistant Professzor /Senior Lecturer
(adjunktus)
Junior Lecturer/
Instructor (tanársegéd)
Magyarország 1,00 0,74 0,50 0,37
Csehország 1,00 0,76 0,52 0,40
Spanyolország 1,00 0,86 0,74 0,44
USA 1,00 0,76 0,64 0,51
Ausztria 1,00 0,82 0,69 0,58
Új-Zéland 1,00 0,93 0,72 0,58
Egyesült Királyság 1,00 0,89 0,70 0,58
Görögország 1,00 0,86 0,75 0,68
Forrás: http://ec.europa.eu/euraxess/ országadatai alapján saját számítás
Nyilvánvaló, hogy a junior oktatói kategóriák bérarányaira a professzorokéhoz viszonyított alacsony arányai az utánpótlás eláramlását sajnálatosan előmozdítják.
Az adatok alapján az is egyértelmű, hogy a felsőoktatási bérek rendezése elke-rülhetetlen és halaszthatatlan volt.