Jelentkezők és felvettek
A 2010-et követő felsőoktatás-politika hatása igen erőteljes volt a felsőoktatási felvé-telire. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, 2013-ra mélypontra esett mind a jelentkezők, mind a felvettek létszáma. A jelentkezők számának visszaesése nem magyarázható kizárólag a demográfiai folyamatokkal, illetve az érettségizettek számának alakulásá-val. Bár mindkettő a csökkenés irányába hat, de nem olyan radikális mértékben, mint a jelentkezők vagy a felvettek száma. A jelentkezők számának ilyen méretű csökkené-sét az önfenntartó felsőoktatás és a képzés széleskörű önköltségessé tételének 2013.
évi bejelentése idézte elő, amely együtt járt az állami finanszírozású helyek csökkené-sével, újraelosztásával és a hallgatói szerződés bevezetésével. Ha 2001-től nézzük meg az idősort a 2. ábrán, akkor hasonló jelenséget lehetett tapasztalni 2006-2007-ben is, amikor az akkori kormány fejlesztési részhozzájárulás címén akart tandíjat bevezetni.
1. ábra A jelentkezők és felvettek ill. a nappali alapképzésre jelentkezők és felvettek számának alakulása a 18 éves korosztállyal és az adott évben érettségizettek számával
Mind 2007-ben, mind 2013-ban szinte teljesen azonos a reagálás a tandíj beve-zetésének hírére: 2007-re 58 ezer fővel esett a jelentkezők száma (35%-os csökke-nés), 2013-ra pedig 52 ezer fővel (32,5%-os csökkenés).
2. ábra A jelentkezők és felvettek számának alakulása, 2001-2017
Visszatérve a 2010-es oktatáspolitikai váltásra, a létszámvisszafogásnak alapve-tően két eszköze volt: részint az államilag finanszírozott helyek számának majdnem 20%-os csökkentése (3. ábra), részint a bejutási minimum pontszámok megemelése, s a népszerű (bölcsész és társadalomtudományi) szakok bejutási pontszámának radiká-lis megemelése, lényegében önköltségessé tétele.
3. ábra Az egyes években az államilag finanszírozott helyekre felvettek számának alakulása
A különböző felvételi eljárások arányváltozásai
Mint közismert, 2008 óta évente három felvételit szerveznek: az általánost (szeptem-beri kezdéssel veszik fel hallgatókat), a (sikertelen felvételizőknek vigaszági) pótfelvé-telit, ahol ugyancsak szeptemberi kezdéssel, de csak egyetlen helyre lehet jelentkezni, és a keresztféléves felvételit, ahol tavaszi félévkezdésre vesznek fel hallgatókat.
4. ábra A különböző felvételi (pótfelvételi, általános felvételei, keresztféléves felvételi) eljárásokban jelentkezettek (bal oldal) és felvettek (jobb oldal) aránya - összes tagozat
Az egyes felvételi adatokat elemezve úgy tűnik, hogy a pótfelvételi jelentősége egyre inkább csökken. Az elmúlt tíz évben (amióta bevezették) a pótfelvételire jelent-kezők aránya megfeleződött (4. ábra bal oldali része). A keresztféléves felvételire jelentkezők aránya viszont két és félszeresére növekedett, de így is a pótfelvételire jelentkezők aránya alatt marad.
A felvettek aránya egy kicsit más (4. ábra jobb oldali része). A pótfelvételin fel-vettek aránya lényegében a jelentkezettek arányával együtt mozog, azaz megfelező-dött. Ugyanakkor a keresztfélévre felvettek aránya némileg jobban növekedett, mint a jelentkezettek aránya.
Az összes felvettek 90%-át az általános felvételi eljárásban veszik fel. Árnyalja a képet, ha a különböző felvételi eljárások szerepét az 5. ábra segítségével a részidős képzések esetében vizsgáljuk. A korábbi viszonylag jelentősebb felvételi arány mára itt is 10% körülire szelídült.
5. ábra A különböző felvételi (pótfelvételi, általános felvételei, keresztféléves felvételi) eljárásokban jelentkezettek (baloldal) és felvettek (jobboldal) aránya – részidős képzés
Bár a pótfelvételinek van némi esélykiegyenlítő szerepe a felvételizők számára, és egyes intézmények bizonyos szakjainak indulása is múlhat a meglétén, meggondo-landó, hogy kis hatékonysága miatt érdemes-e megtartani ezt a lehetőséget. Mivel amúgy is csak a már egyszer jelentkezettek számára működik a rendszer, érdemes lehet intézményi hatáskörbe utalni, megfelelő szabályozással. A keresztféléves eljárá-sokat pedig érdemes lehet kizárólag a mesterképzéseknél fenntartani.
Regionális struktúraváltás
A vizsgált időszakban jelentősen átalakult a felsőoktatásba jelentkezettek és felvettek száma és struktúrája. (A jelentkezetteknél az ún. első helyre jelentkezést elemezzük, mivel ez tükrözi legjobban a hallgatók szándékait.)
6. ábra A felsőoktatásba jelentkezők első helyre történő jelentkezésének megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (fő)
2009 és 2017 között a 6. ábrán jól érzékelhetően növekedett a felsőoktatásba történő (első helyes) jelentkezések tekintetében a fővárosi dominancia. Míg 2009-ben még az első helyes jelentkezések nagyobbik része vidéki intézményekbe történt, 2012-től a fővárosi intézmények kezdenek előtérbe kerülni, s 2017-re már a jelent-kezések 53%-a budapesti intézménybe történik (1. táblázat adatai).
1. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők első helyre történő jelentkezésének megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (%)
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A felvettek esetében is egyértelmű a fővárosi intézmények előtérbe kerülése:
miközben 2009-ben a hallgatók 42%-át vették fel fővárosi intézménybe, aközben 2017-ben már 51%-át. Az 1. és 2. táblázat együttes vizsgálata nem mutat nagy átren-deződést: az első helyes jelentkezésekben kimutatott regionális szándékok összetéte-lét a realizálódott felvételek alig módosítják.
2. táblázat A felsőoktatásba felvettek megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (%)
51 DE, ME, PE, PTE, SZTE, SZIE – megjegyzendő, hogy a Szent István Egyetem ebbe a kategóriába sorolása sok tekintet-ben torzít, és talán vitatható is. Nélküle ez a kategória lényegesen stabilabb helyzetű.
7. ábra A felsőoktatásba felvettek megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (fő)
A felvettek létszámadataiból világosan látszik, hogy a 2010-es felsőoktatás-politikai kurzusváltás nyomán bekövetkezett felsőoktatási létszám megszorítás vesztese a vidéki felsőoktatás. Miközben a budapesti művészeti és tudományegye-temek évente felvett hallgatólétszáma egészen kis ingadozásokkal stagnált, aközben a vidéki regionális egyetemek által felvett létszám mintegy 13 ezer fővel csökkent. A 7.
ábra is ezt szemlélteti. A vidéki főiskolák (amelyek egy része később alkalmazott tu-dományegyetem lett) mintegy 10 ezer főt vesztettek 2011 és 2013 között, miközben a fővárosi hasonló intézmények „megúszták” mintegy 5 ezer főnyi vesztességgel.
Regionális szerep
Ha azt vizsgáljuk, hogy miként alakult a nagy vidéki regionális egyetemek rekrutáció-ja52, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Debreceni Egyetem (DE) és a Miskolci Egyetem (ME) regionális beiskolázási szerepe kissé növekedett és igen magas. Ez a két intéz-mény a 3. táblázat és a 8. ábra adatai szerint hallgatóinak több mint 80%-át saját megyéjéből és a szomszédos megyékből toborozza. Nagyjából hasonló helyzetet ta-pasztalunk a Nyíregyházi Főiskola (NYF) (illetve Alkalmazott Tudományok Egyeteme) esetében is (3. táblázat alsó részében), amely intézményi szintén közel 90%-ban saját megyéjéből és a szomszédos megyékből veszi fel hallgatóit.
A gödöllői egyetem (SZIE) esetében azt lehet látni, hogy miközben a befoglaló megye felsőoktatásában jelentéktelen szerepet játszik, hallgatóinak egyre nagyobb hányadát teszik ki a budapesti tanulók.
52 A vizsgálatot az adott évi felvételi adatbázisok elemzésével végeztük. A felvételi adatbázisokat az Oktatási Hivatal bocsátotta rendelkezésünkre, amiért köszönettel tartozunk.
Ugyanakkor a Pannon (Veszprémi) Egyetem (PE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) regionális rekrutációja némileg csökkent.
Közel hasonló képet mutat az egri főiskola is, amely intézmény regionális szerepe csökken, fővárosi beiskolázási aránya pedig növekszik.
Mélyebb elemzést igényelne a folyamat, amire itt most nincs hely. Nyilvánvaló-an szerepet játszik benne a hallgatólétszám csökkenése és az adott régió gazdasági helyzete. Úgy látszik, hogy a szegényebb régiók egyre inkább bezárulnak, azaz a gió fiataljai egyre kevésbé tudnak a saját régiójukon kívül tanulni, a gazdagabb ré-giók esetében pedig egyre inkább növekszik a fővárosban továbbtanulók aránya.
Az elmondottakat részben megerősíti az egyes intézmények hátrányos helyzet miatt többletpontszámban részesülő hallgatóinak aránya a hátrányos helyzet miatt kompenzációban részesült hallgatók országosan összesített számához viszonyítva, a 4.
táblázatban.53 Az összes hátrányos helyzet miatt kompenzált hallgató majdnem egy-negyede a Debreceni Egyetemre került felvételre 2016-ban, és egyértelműen látszik az, hogy 2010 óta növekszik az arányuk. Növekszik Nyíregyházán és Egerben is, stag-nál Miskolcon. A többi egyetemen kissé csökkenni látszik.
3. táblázat A nagy regionális egyetemek (és két kelet-magyarországi főiskola) adott évben felvett hallgatóinak megoszlása születési megye szerint
2010 2013 2016
Forrás: Saját számítás a felsőoktatási felvételi adatbázis alapján
53 Azért ilyen körülményes a megfogalmazás, mert nem lehetett az intézményeken belüli arányokat vizsgálni, ugyanis az időszakban megváltozott a hátrányos helyzet miatt adott többletpontszámok rendszere. Ezért csak azt lehetett vizsgálni, hogy az egyes intézményekbe felvett hallgatók között mennyi volt a hátrányos helyzet miatt kompenzáltak aránya az országosan kompenzáltakhoz viszonyítva.
8. ábra A nagy regionális egyetemek adott évben felvett hallgatói között a saját és szomszédos megyékben születettek aránya
Forrás: Felvételi adatbázis alapján saját számítás
4. táblázat Az adott intézménybe hátrányos helyzet miatt többletpontszámban részesített felvett tanulók aránya az országosan összesen hátrányos helyezet miatt előnyben részesítetthez viszonyítva
2010 2013 2016
DE 15,1% 15,1% 23,7%
ME 4,8% 3,3% 4,8%
PE 2,6% 1,3% 0,9%
PTE 8,9% 4,8% 7,6%
SZTE 8,7% 6,7% 8,0%
SZIE 4,6% 2,2% 3,0%
NYF 5,0% 3,6% 5,9%
EKF 3,9% 3,5% 5,4%
Forrás: Felvételi adatbázis alapján saját számítás