• Nem Talált Eredményt

A felsőoktatás és K+F+I területet érintő fejlesztések

A felsőoktatást és a K+F+I területet érintő fejlesztéseket az elmúlt tíz évben jelentős mértékben meghatározta az európai uniós támogatáspolitika. A vizsgált időszak fej-lesztései két programozási ciklushoz kötődnek, amelyek közül az első, a 2007-2013 közötti időszakról több részletes elemzés áll rendelkezésre, míg az újabb, 2014-2020-as ciklus esetében csak a tervezésre, illetve az első előzetes értékelésekre szorítkoz-hatunk. Ezen kívül rövid áttekintést nyújtunk a kiemelkedő alapkutatásokat támogató hazai támogatáspolitikáról és a legutóbbi években kiépülő felsőoktatás-vállalati együttműködésre épülő innovációs intézményrendszerről.

Az európai uniós pályázati konstrukciók során megvalósuló fejlesztések értékelése

Az Európai Unió kutatási keretprogramján kívül (FP7, illetve Horizon 2020) az uniós finanszírozású operatív programok közül K+F+I célúak elsősorban a vállalatokat célzó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), illetve a felsőoktatást finanszírozó, a hu-mán tőke erősítését támogató Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint az új programozási ciklusban az Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Prog-ram (EFOP) konstrukciók. A következőkben ezen operatív progProg-ramok által támogatott területeket tárjuk fel a felsőoktatás és a K+F+I terén, ezek eredményességére fóku-szálva.

Az első programozási időszakban a megfelelő hatékonyságú felhasználást nehe-zítették a folyamatosan változó külső környezeti feltételek, és a felsőoktatási intéz-ményrendszer strukturális és tulajdonlási átalakulásai (a kétszintű képzési rendszer finomhangolása, szervezeti átalakulások, összeolvadások, vagy a finanszírozási struk-túra megváltozása)105, illetve az innovációs rendszerkörnyezetben megfigyelhető ten-denciák. Ebben az időszakban nem állt rendelkezésre olyan kormányzati ágazati stra-tégia sem, amely igazodási pontot jelentett volna, az általánosan megfogalmazott EU-s előíráEU-sokon túl106. A fejlesztéspolitika sajátos logikájából fakad továbbá, hogy nehe-zen illeszkedik a felsőoktatás sajátosságaihoz, ahol a valódi teljesítmény nagyon ne-hezen mérhető, szemben a kemény input- es output-elvárásokat, záros megvalósítási időszakot előíró konstrukciókkal. Az Európai Unió K+F+I támogatási rendszerének

105 KPMG Tanácsadó Kft. A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási időszak vonatkozásában. Beavatkozási terület szintű szakmai elemzések. 2017. március 2.

106 Dr. Nagy Sándor, Dr. Lóránd Balázs, Kiss Gábor Ferenc, Endrődi-Kovács Viktória, Hegedűs Krisztina, Máté Ákos, Szijártó Norbert, Takács Vera: TÁMOP 4.1. felülvizsgálat és elemzés.

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop721/tamop41_zarotanulmany.pdf

további sajátossága, hogy a források döntő többsége a konvergencia régiókra kon-centrálódik, ezáltal a központi régióban működő intézményeket hátrányosan érinti a közösségi források hiánya.

Mindezen tényezők figyelembe vételével összességében a támogatáspolitika je-lentős eredményeket ért el a felsőoktatási intézmények és a kutatás-fejlesztés-innováció területén. Látható eredmények születtek a felsőoktatás-ipar K+F együttmű-ködése terén, az alkalmazott kutatások és az eszközbeszerzések terén, illetve a fiatal kutatók átmeneti megtartása kapcsán. Pozitív a korreláció az oktatói támogatás és a publikációk száma között, illetve az oktatók támogatása és a K+F célú megrendelés-ből, valamint nemzetközi pályázatból származó bevétel között107. Ez a tendencia szo-ros összefüggésben értelmezhető a Community Innovation Survey adataiból látható felsőoktatás-ipar együttműködésének gyakoriságával.

A felsőoktatást célzó TÁMOP program keretében két intézkedés 10 konstrukció-jában lehetett a felsőoktatás területén pályázni. Az elnyert pályázatok 44%-a három intézmény, a maradék 56% 33 intézmény között oszlik meg. Az összes 67 felsőoktatási intézményből 36 kapott támogatást.108

A kutatóegyetemi pályázatok (TÁMOP 4.2.1. B) pozitív fogadtatásban részesül-tek, a konstrukciónak azonban nincs folytatása. A felsőoktatási intézmények alap és alkalmazott kutatásra kaptak támogatást a TÁMOP 4.2.2/08 keretében, kísérleti ku-tatásra azonban kevés lehetőség nyílt, a finanszírozó nem vállalta az ezekkel járó túl-zott kockázatot. A tudományos képzés műhelyei, tehetséggondozás elnevezésű TÁMOP 4.2.2./B konstrukcióból elsősorban a doktori iskolák, szakkollégiumok profi-táltak; itt az egyébként háttérbe szoruló – humán területek is jelentős forrásokból részesültek. A tudományos eredmények disszeminációját támogató TÁMOP 4.2.3.

konstrukció sikeressége nagymértékben függött attól, hogy volt-e lelkes helyi szerep-lő. A TIOP nagy infrastrukturális beruházásaiból sok vidéki egyetem profitált; ennél a konstrukciónál főként a közbeszerzés adminisztratív terhei jelentettek problémát.

Az eredményességet befolyásoló tényezők között megemlítendő, hogy gyakran párhuzamos kapacitások kiépítésére került sor (labor, eszköz), amelyek működése nincs összehangolva. Ugyancsak nehézséget jelent a rendszer fenntartásának költség-vonzata az érintett felsőoktatási intézmények többsége számára. Pozitívan értékelen-dő ugyanakkor például a TIOP 1.3.2-es és a KMOP 4.2.1/A_2 kiemelt projekt-konstrukció, ahol az alapvető cél a kutatás-fejlesztéshez, az innovációhoz, a kutató-egyetemek és a regionális tudásközpontok kialakulásához nélkülözhetetlen informati-kai infrastruktúra európai színvonalra történő fejlesztése. A konstrukció kedvezmé-nyezettje, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) a beruhá-zással a legmodernebb technikával zárkózott fel a nemzetközi élmezőnybe, illetve létrejött egy olyan alapinfrastruktúra, amely elengedhetetlen feltétele az Európai

107 Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ. A felsőoktatást célzó programok értékelése. Értékelési zárójelentés. I.

kötet. 2013. február 28.

108 Forrás: KPMG

Kutatási Térséghez történő csatlakozáshoz, és lehetővé teszi, hogy a hazai kutatóinté-zetek, felsőoktatási intézmények részt vehessenek az Európai Unió keretprogramjai által támogatott nagy nemzetközi projektekben, a projektekre szerveződő nemzetközi konzorciumok egyenrangú tagjaiként. Ez a terület megerősíti a felsőoktatás szerepét a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerekben.

A 2014-2020-as programozási ciklus pozitív fejleménye, hogy a program kialakí-tása során elkészült a hazai felsőoktatási stratégia, amely szinergikusan kapcsolódik az EFOP lehetőségeihez: a stratégia hivatkozik az intézkedések között az EFOP-ban megvalósítandó intézkedésekre, míg az EFOP is támaszkodik a stratégiára. A kapcsolat konkrét intézkedések és indikátorok szintjén is megjelenik.109 Ugyanakkor a kormány nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (2013-2020) nem jelenik meg megfelelően az EFOP K+F-re vonatkozó részeiben.

A 2014-2020-as programozási időszakban a felsőoktatás kutatási feltételrendsze-rének és a felsőoktatás K+F+I rendszerben betöltött szerepének fejlesztésére három, komplex intézményi fejlesztéseket támogató konstrukció került párhuzamosan meg-hirdetésre. Ezek az intelligens szakosodást (EFOP 3.6.1), a tematikus hálózati együtt-működések fejlesztését (EFOP 3.6.2) és a kutatói-oktatói utánpótlás fejlesztését (EFOP 3.6.3) célzó beavatkozások. A három konstrukció alapvető célja a felsőoktatási intézmények profiljának specializálása, a tudásnégyszög kiépítése, a felsőoktatási intézmények és vállalati együttműködések erősítése, az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősí-tésével, tematikusan szerveződő konzorciumok keretében, illetve a hallgatói tudo-mányos műhelyek közvetlen és célzott támogatása a doktori iskolák, szakkollégiumok, fejlesztői versenyek, műhelyek erősítésével, az oktatói és kutatói utánpótlás biztosí-tása érdekében110. A beavatkozások célzottan az innovációs ökoszisztéma szereplői-nek együttműködését segítik, illetve növelik a felsőoktatás innovációs rendszerben betöltött szerepét és saját innovációs potenciáját.

A hazai kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző hazai támogatáspolitika A hazai alapkutatások, a kutatás, fejlesztés és innováció állami támogatását az Orszá-gos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), majd 2015-től az azt felváltó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI) biztosítja. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014-es törvénnyel jött létre a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), azzal a céllal, hogy létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil in-tézményi rendszerét”111.

109 Záró értékelő jelentés az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. január 6-án elkészült, az Európai Bizottságnak elfogadásra benyújtott változatáról (EFOP 5.5), Ernst and Young Tanácsadó Kft, 2015. március 25.

110 A pályázati felhívások alapján.

111 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400076.TV)

2015-ben az NKFIH egységes versenypályázati rendszert alakított ki a K+F+I célú uniós fejlesztési források és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) forrásainak koordinált, célszerű és értékteremtő felhasználására. A ver-senypályázati portfólió összehangolt felhívásai főbb célkitűzései között szerepel a vállalati kutatásfejlesztés és innováció, ipari-akadémiai és egyetemi tudástranszfer, kutatási infrastruktúra fejlesztése, felfedező kutatás, valamint nemzetközi együttmű-ködési programok ösztönzése.

Felsőoktatás-vállalat együttműködések támogatása

Az NKFIH pályázatai közül a felsőoktatást is célzók elsősorban a tudástranszfert, a felfedező kutatást, illetve a nemzetközi K+F+I tevékenységeket támogató konstrukci-ók. Ezek közül a vállalatok részéről felmerülő kutatásfejlesztési és innovációs igények-re alapozott GINOP 2.3.4 transzfer-típusú pályázat keigények-retében jelentős hazai és nem-zetközi innovációs háttérrel rendelkező nagyvállalatok és magyar alapítású innovatív középvállalkozások, valamint nyolc egyetem közreműködésével olyan kutatásfejlesz-tési központok – Felsőoktatás és Ipari Együttműködés Központok (FIEK) – jöttek létre az országban, amelyek a már létező, jól működő felsőoktatás-ipari kutatás-fejlesztési tevékenységeknek adnak újabb lendületet (11. ábra). Az uniós forrásokat hazai for-rásból kiegészítve három közép-magyarországi FIEK jött létre (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szent István Egyetem és Eötvös Loránd Tudomány-egyetem részvételével) az 5 konvergencia régióban megalakuló központ mellett (Győr, Kaposvár, Kecskemét, Debrecen, Miskolc).

11. ábra K+F+I források Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok kialakítására

Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján szereplő információk alapján http://nkfih.gov.hu/hivatal/2016/orszagszerte-indulnak

Az innovációs rendszerkörnyezet sajátosságai, változásai, illetve a finanszírozási és támogatási rendszer által kínált megvalósult és lehetőségként jelenlévő beavatko-zások megerősítették vagy kényszerítették a felsőoktatási szereplők saját innovációs aktivitását is, amelyekről részletesebben a következő alfejezetben lesz szó.