Az előző részekben elemzett adatok azt mutatják, hogy az elvándorlás, s különösen a magasan képzett munkaerő elvándorlása valós kihívásként jelentkezett Magyarország számára, még akkor is, ha mértéke sem európai, sem régiós viszonylatban nem tekinthető kiemelkedőnek. Ennek tükrében az is tagadhatatlan, hogy a magyar kormányzat valós közpolitikai problémára reagált 2012-ben, amikor a hallgatói szerződések bevezetése mellett döntött. Mindazonáltal a választott eszköz adekvátsága, s a probléma kezelésére vonatkozó hatásosság már nem ilyen egyértelmű.
A választott eszköz megfelelőségének értékelése ugyanakkor nagymértékben függ a közpolitikai probléma definiálásának mikéntjétől. E tekintetben a korábban már idézett EMMI (2012) kommunikációra hagyatkozhatunk, melyből az rajzolódik ki, hogy a kormányzat a felsőoktatásra fordított közpénzek meg nem térülésében látta a jelenség káros hatását. Ennek tükrében a hallgatói szerződések bevezetése – noha morálisan esetleg vitatható volt – egy humántőke-befektetői logikában legitim dön-tésnek tűnhetett.
Mindazonáltal az intézmény hatásosságával kapcsolatban még ebből a szem-szögből is merülhetnek fel kételyek. Az államilag finanszírozott képzésen részt vevő hallgatók ugyanis a képzési idővel arányos magyarországi munkavégzést a diploma megszerzését követő húsz éven belül vállalják, tehát az esetleges visszafizetési köte-lezettségek leghamarabb csak a 2030-as évek közepén „élesednek”. Az addig hátralé-vő hosszú idő azonban bizonytalanságot hordoz – az esetleges politikai változások következtében akár a hallgatói szerződések létét és megmaradását illetően is. A bi-zonytalanság ráadásul a végrehajtás, a visszafizetés kikényszerítése tekintetében is fennáll: kétséges ugyanis, hogy milyen arányban lesznek elérhetők, s jogi eszközökkel rábírhatók a fizetésre olyan személyek, akik adott esetben húsz éve nem élnek már itt és semmilyen kapcsolatuk nincs már az országgal. Mindez pedig a vállalást tevő hall-gatók ösztönzőit is ronthatja, s így olyanok is aláírhatják a nyilatkozatot, akiknek egyébként nincs szándékuk a végzést követően idehaza dolgozni. Összességében te-hát a társadalom számára nem hasznosuló közpénzek jövőbeli visszaszerezhetősége igencsak kétséges, míg az intézmény bevezetése nyomán jelentkező adminisztratív költségek (hazai munkavégzés számon tartása, s az érintettek erről történő rendsze-res tájékoztatása) már a jelenben is manifesztálódnak.
A fentieken túl a „röghöz kötésként” elhíresült intézmény bevezetésének szoci-álpszichológiai hatásai sem elhanyagolhatók. Egyrészről az intézkedés vitathatatlanul rombolta az oktatásirányítással szembeni bizalmat, amely több ponton alááshatja a felsőoktatás rendszerének megfelelő működését. Másrészről pedig – mint az a bemu-tatott adatokból is látható – többeket elriaszthatott a magyar egyetemekre és főisko-lákra történő jelentkezésről. Ez csökkentette a felsőoktatás merítési bázisát, s ezáltal a társadalom is potenciális tehetségeket veszíthetett el, hiszen azok, akik már
felsőfo-kú tanulmányaikat is külföldön végzik el, nagyobb eséllyel döntenek később is a kül-földi munkavégzés mellett.
Felhasznált irodalom
2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösz-töndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésről
2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról
2012. évi CXXIII. Törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény mó-dosításáról
2013. évi LXX. Törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról
32/2012. (VII. 4.) AB határozat a felsőoktatási hallgatói szerződéseket szabályozó egyes jogszabályi rendelkezések megsemmisítéséről
Blaskó, Z.-Gödri, I. (2016): A Magyarországról kivádorlók társadalmi és demográfiai összetétele. In Z. Blaskó, & K. Fazekas, Munkaerőpiaci tükör 2015 (old.: 59-67.), Budapest, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgaz-daság-tudományi Intézet
Brücker, H.-Capuano, S.-Marfouk, A. (2013): Education, gender and international mig-ration: insights from a panel-dataset 1980-2010, Institute for Employment Rese-arch,
http://www.iab.de/en/daten/iab-brain-drain-data.aspx .
EMMI Sajtó és Kommunikációs Főosztály (2012): A kormány tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését a hallgatói szerződésről. Kormányportál, http://2010-
2014.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/hallgatoi-szerzodes-ab-dontes
European Commission & European Parliament (2016), Eurobarometer 85.1OVR (April 2016), Brussels, TNS opinion, GESIS Data Archive, Cologne. ZA6696 Data file Version 1.0.0.
European Parliament & DG Communication (2014). Flash Eurobarometer 395 (Euro-pean Youth 2014), Brussels, NS Political & Social, GESIS Data Archive, Cologne.
ZA5908 Data file Version 1.0.0.
Eurostat (2017a): Emigration by age and sex [migr_emi2], Eurostat Database,
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_emi2&lang=en Eurostat (2017b): Degree mobile graduates from abroad by education level, sex and
country of origin [educ_uoe_mobg02]. Eurostat Database,
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=educ_uoe_mobg02
&lang=en
Eurostat (2017c): Population on 1 January by age and sex, Eurostat Database, http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=demo_pjan&lang=e n
Golovics, J. (2015): Agyelszívás: egyensúly európai szinten? In: Ferencz, Á (szerk.).
Gazdálkodás és menedzsment tudományos konferencia. I. kötet (old.: 456-460.), Kecskemét, Kecskeméti Főiskola KIK Nyomda
Higher Education Statistics Agency (2017): HESA Data Request 52756.
Lakatos, J. (2015): Külföldön dolgozó magyarok, Magyarországon dolgozó külföldiek, Statisztikai Szemle, 93(2), 93-112
Massey, D. S.-Arango, J.-Hugo, G.-Kouaouci, A.-Pellegrino, A.-Taylor, E. J. (1993): The-ories of International Migration: A Review and Appraisal, Population and Deve-lopment Review, 19(3), 431-466
OECD. (2017): Stock of foreign-born population by country of birth, International Mig-ration Database, https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=MIG#
OECD. (2017a): Inflows of foreign population by nationality, International Migration Database, https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=MIG#
Sik, E-Szeitl, B. (2016): Migrációs szándékok a mai Magyarországon. In Blaskó Z.-Fazekas K.: Munkaerőpiaci Tükör 2015 (old.: 54-58.), Budapest, MTA Közgazda-ság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KözgazdaKözgazda-ság-tudományi Intézet United Nations, Department of Economic and Social Affairs (2015): Trends in
Interna-tional Migrant Stock: Migrants by Destination and Origin, United Nations data-base, POP/DB/MIG/Stock/Rev.2015,
http://www.un.org/en/development/desa/population/migration/data/estimate s2/data/UN_MigrantStockByOriginAndDestination_2015.xlsx
Horva th La szlo -Ka lma n Orsolya-Saa d Judit
Felsőoktatás és innováció
A felsőoktatás megkerülhetetlen szereplője és alakítója a nemzeti és nemzetközi in-novációs rendszereknek és oktatási inin-novációs rendszereknek, melyekben a hármas (vagy többes) spirál elméletek (triple helix) alapján a gazdasági szereplők, a kutatási, akadémiai és felsőoktatási világ, valamint a kormányzati szektor közötti lazább-szorosabb együttműködések befolyásolják az adott régió vagy ország társadalmi, gaz-dasági fejlődését és innovációs dinamikáját.
Jelen tanulmányban a felsőoktatásnak azt a tágabb kutatási, fejlesztési és inno-vációs rendszerkörnyezetét és változásait mutatjuk be (top-down perspektíva), mely-ben a felsőoktatás is aktív szereplőként működik, majd az Európai Uniós és egyéb fejlesztések összegzése után áttérünk a kifejezetten a felsőoktatási rendszerben és a felsőoktatási intézményekben zajló oktatási innovációkra. Az első alfejezet tehát a felsőoktatási intézmények szerepét mutatja be a kutatás-fejlesztés-innováció terüle-tén, míg a második alfejezet az innováció szerepét értelmezi a felsőoktatási intézmé-nyekben.
A tanulmányban az innovációt úgy értelmezzük, mint „egy új vagy jelentősen ja-vított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, egy új marketing módszer, vagy egy új szervezeti megoldás bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban, amely a gazdaság bármely szektorában és a közszférá-ban is folyhat”100. Esetünkben ágazatspecifikus jelleggel értelmezzük az Oslo Kézi-könyv idézett definícióját, a felsőoktatás világára fókuszálva. Ezt a definíciót terjeszt-jük a felsőoktatási intézmények innovációs sajátosságainak bemutatásánál, ahol az innovációt a rutintól való eltérő működésként értelmezünk.