MÁJUS 9.
Kádaménak 448i?l]
1. Kedden este a kelenföldi kiskápolna esti h i t t a n m a g y a r á z a t á n a k m e g f i g y e l é s e volt célom. K o r á n érkeztem s először a templomi litániára mentem. A litániát T a k á c h plé
bános v é g e z t e . Meglepetés ért: T a k á c h p l é b á n o s volt az idősebb pap, aki vasárnap reggel 8 órától a templomnak s a kisegítő k á p o l n á n a k összes miséin perselyezgetett s akiről azt gondoltam, hogy reakciós magatartásáért hivatása gyakorlásától eltiltott pap. Erre nemcsak azért gondoltam, mivel - S z ú n y o g h X a v é r h o z h a s o n l ó a n - sekres-tyési m u n k á t végzett, de reakciós magatartását is elárulta, amikor p e r s e l y e z é s közben ü d v ö z ö l t e az „ ú r i " fiatalokat, arcukat megsimogatta, m á s k o r a templomok t ö m e g e i nek o d a a d ó , lelkes buzgóságáról s a május 1-jei felvonulás szerinte „kihajszolt" tö
megeinek bosszúságáról tett megjegyzést.
Fél 8 ó r a k o r kezdődött a kiskápolnái hittanmagyarázat. A Tallóczi Lajos utca k ö zeli általános iskolájának egyik frontján lévő ablakokból j ó l idelátni és megfigyelhet
n é a tantestület a kápolna udvarán összesereglő gyerekeket. Egyik ablakból világos
ság áradt k i fél 8 órakor, majd fél 9 órakor is. Ú g y m o n d t á k az asszonyok, hogy az a
„tanári szoba".
László István utólag illesztette ezt a részt jelentéséhez.
1 3 1 Szerényi Sándor utólagos bejegyzése. Kádár Erzsébetről, a fővárosi tanács oktatási osztályának
előadójáról van szó. A 448-as szám talán telefonmellékre vagy szobaszámra utalhat.
2. Ezen az esti h i t t a n m a g y a r á z a t o n az elsőáldozás előkészítéséről beszélt a kb.
100-110 szülőnek Szappanyos k á p l á n , akit nagyon szeretnek. Szappanyos először v é g i g m e n t a padok mellett s összeszedte az a n y a k ö n y v i kivonatokat, a m i k b ő l m e g á l lapítja, hogy az elsőáldozók vallási, származási ü g y e rendben. Egy füzetbe be volt írva minden gyermek neve, szülői neve és egyéb adatok. Oda jegyezte fel azt is, hogy katolikus vallásuk igazolva van. Egy túlbuzgó asszony megjegyezte, hogy a gyerme
kek vallását az iskolában is nyilván kellene tartani s hogy nyilván is tartják majd újra.
A mindenkivel k e d v e s k e d ő Szappanyos erre nem szólt semmit. Egy m á s i k t ú l b u z g ó asszony ezt a m e g j e g y z é s t hangoztatta: „Milyen kár, hogy a s z e n t á l d o z á s után nem lesz k ö z ö s reggeliztetés. N e m engedik meg. Sajnos, hogy ezt kellett m e g é r n ü n k , s hogy ilyeneket kell m e g é r n ü n k n a p r ó l napra." Szappanyos azt válaszolta, hogy meg
e n g e d n é k a közös reggelizést, de nincs hely, ahol m e g r e n d e z h e t n é k . A z udvaron nincs hely, a templom kertjében nem tudnak asztalt felállítani. Ennyi (kb. 200) széket nem lehet szerezni, kölcsönkérni a hívektől. De fényképezés lesz. Egy-egy ilyen cso
p o r t k é p örök emlék a gyermekeknek; drága kincs akkor is, ha m á r felnőtté lesz. Be
s z é d é b e n - helyesebben: a m e g b e s z é l é s e n - is erről s ilyesmiről volt s z ó . A z asszo
nyok boldogan helyeseltek Szappanyosnak, amikor az „első s z e n t á l d o z á s " nagy k e g y e l m é r ő l beszélt. Kérte a szülőket, hogy á l d o z z a n a k g y e r m e k ü k k e l együtt. Hang
súlyozta, hogy e m l é k ü l képet is adnak a gy enne kéknek. Sajnálja, hogy nem tudtak egy fonna képet szerezni. Ne v e g y é k szándékos m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n e k , hogy egyik kép nagyobb lesz a másiknál. Ne fájjon az „apró e m b e r k é k n e k " sem ez. Gondoskod
janak erről a szülők. - Valaki megjegyezte: „A barátnők gyermekeinek tessék egyfor
ma képet adni" - „ Ú g y lesz" - mondta Szappanyos és dicsérte, hogy igen hasznos, okos m e g j e g y z é s volt. Ebből és általában mindabból, ami itt, ezen az estén megnyi
latkozott, az vált nyilvánvalóvá, hogy Szappanyos, vagy a plébánia állandó kapcsola
tot tart fenn az asszonyokkal s mozgósítja is őket bizonyos célokra. Most az volt a k é rése, hogy a mai esti m e g b e s z é l é s e n rész nem vett szülőknek - kb. az e l s ő á l d o z ó k szülői 1/3-ának - adjanak tájékoztatást az asszonyok, akik ilyen b u z g ó l k o d á s s a l rendszercsen foglalkoznak, s akiknek „ t e m p l o m s e g í t ő k " elnevezéssel a májusi u t á n i ak sorában külön ájtatosságot rendeznek.
A z egyik asszony jeleskedni, szerepelni akart s azt mondta, hogy j ó volna m a g á n vállalkozó fényképésszel dolgoztatni. í g y kellene megcsináltatni a képet. Szap
panyos eleresztette a füle mellett ezt a megjegyzést. Egyáltalán - m i n d e n k é p p e n ipar
kodott éleszteni, fokozni a szeretetteljes hangulatot, de reakciós színezetű megjegy
zésekre nem reagált ezúttal.
3. B e s z é d é b ő l egyetlen részt emelek k i . „Ha semmi mással nem t u d n á n k b i z o n y í tani Isten létezését, a hit világfenntartó, csodálatos, isteni erejét, csak azzal a boldog
sággal, azzal a figyelemmel, értelmcsséggel, amivel az »apró e m b e r k e k « részt vettek az elsőáldozásra előkészítő tanításokon, akkor is m e g d ö n t h e t e t l e n lenne a t e r m é s z e t feletti erők valósága, a megváltás titka, az örök élet csodája."
4. V é g ü l elmondta, hogy május 19-én egész nap e g y é n i l e g s a szülők j e l e n l é t é b e n vizsgáztatni fogja az a p r ó s á g o k a t „ m i n d a b b ó l , amit tudniuk kell, hogy az első szent
áldozás k e g y e l m é b e n m é l t ó k é p p e n vehessenek részt, ennek a s z e n t s é g n e k k e g y e l m é ben változhatatlanul megmaradjanak". Kérte a szülőket, hogy legyenek segítségére:
beszéljék meg egymás k ö z t a beosztást, s látogassák le az itt meg nem jelent szülőket;
így majd elérhető lesz, hogy a szülők - legalábbis az é d e s a n y a - j e l e n l é t é b e n történő vizsgáztatás egy teljes napon befejeződjék. Ismételte, hogy minden gyermekkel a szülő j e l e n l é t é b e n s e g y é n i l e g kíván foglalkozni a vizsgán.
5. Persze, ez a vizsga is j ó lesz arra, hogy embereket m i n é l szorosabban kapcsolja
nak magukhoz s mindenféle misszióra - politikaira is - aktivizálhassák őket. A z sem lehet e g é s z e n mentes a taktikázástól, hogy politikai vagy hatósági b e a v a t k o z á s r a Szappanyos egyáltalán nem hivatkozott. A z meg éppen nem valószínű, hogy Szap
panyos vagy m é g i n k á b b : T a k á c h csak hitbuzgalmi é r d e k b ő l akarná m a g á h o z kap
csolni az embereket, s hogy politikai szempont máris ne j á t s z a n a itt k ö z b e .
J e l l e m z ő a hívek b u z g a l m á r a Szappanyos k á p l á n n a k az a bejelentése, hogy az elsőáldozásra jegyeket fognak kiadni s a templomba (ott áldoztatják meg a gyerme
keket, nem a k i s k á p o l n á b a n ) , felnőttek csak jeggyel l é p h e t n e k be.
6. Elvtársat, de K á d á r Erzsébet elvtársnőt is érdekli, hogy k i k azok a fontosabb vagy iskolavezetői állást betöltő budapesti p e d a g ó g u s o k , akik a klerikális reakcióval meleg, erős kapcsolatot tartanak fenn.
Domanick Imréné, a X V I . kerületi (cinkotai) tanítóképző m e n n y i s é g t a n t a n á r a fiát a piarista g i m n á z i u m I I . osztályába járatja. D o m a n i c k n é férje m é r n ö k . D o m a n i c k n é tudja, hogy a piarista g i m n á z i u m b a n kapott érettségi b i z o n y í t v á n y az egyetemi felvé
tel ü g y é b e n ma nem jelent előnyt. - A fiút papi g i m n á z i u m b a n taníttatja m é g i s . T ö p renkedett ezen, de nem tudott mást határozni - mondta.
A véletlen gonosz tréfája, hogy n e m r é g ugyanitt tanított - a szocializmus építése, a kommunizmus építése iskoláinak j ö v e n d ő tanítónőit é p p e n p e d a g ó g i á r a és pszicho
lógiára tanította K o v á c s Ferenc volt cisztercita, aki a „felszentelés" előtt kilépett ugyan, de bizonyos v a s k a l a p o s s á g o t nagyon is m e g ő r z ö t t egész m a g a t a r t á s á b a n , g o n d o l k o d á s á b a n . J e l l e m z ő , hogy K o v á c s Ferenc nem p e d a g ó g i a , hanem latin sza
kos tanár volt, s felesége mint alkalmi tanítónő katolikus hitoktató volt, amikor ez m é g lehetett.
7. Windisch István, a budapesti V ö r ö s m a r t y G i m n á z i u m igazgatója, cisztercita ta
nárnak készült s kilépett a felszentelés előtt. Windisch nem szerelemből lépett k i (mint ahogy D o n á s z y közvetlenül a tanári szakvizsga előtt otthagyta a piaristákat), de kilépése m é g s e m jelentett olyan elvi fejlődést, olyan természetű felismeréseket s olyan tudatosodást, hogy ne lenne kétségünk aziránt: lehet-e múltja után alkalmas a szocialista nevelés egy igen jelentős iskolájának vezetésére.
Ennek a múltnak ugyanis m é g egy kényes problémája van. A z I . világháború után Nagykátán tanítottam a polgári iskolában. Windisch, akit abban az időben m é g
szerze-tesi nevén: Taszilónak neveztek, ugyanitt magyar tanító volt: egy 14-15 éves gimnazis
tát készített elő magánvizsgára. Közben letette a tanári vizsgát és - ez a kényes pont életében - egyik Zichy grófhoz ment nevelőnek. Ahogy ez szokásos volt akkoriban: a nevelői m ű k ö d é s lejártával Zichy gróf szerzett állami tanári kinevezést Windischnek.
Sőt előnyös kinevezést szerzett - Budapestre. Hálából és gavallériából a gróf egyik bu
dapesti házában szép lakást adott ingyenesen Windischnek, amikor ez megnősült, Pa
lotás Irén szép, de jelentéktelen színésznőt vette el.
Windisch a szerzetestanárok és volt szerzetestanárok módján szeretett fölényesked
ni. (Arisztokreténeknek emlegette az arisztokratákat.) De bizonyos vaskalaposság, csö
könyösség, elfogultság maradt a mentalitásban így is. És nem valószínű, hogy szakítani tudott volna régi ideáljával: A „szélsőségektől mentes középosztálynevelés" csúcsin
tézményeinek: a régi szerzetesi iskoláknak formalista módszerével s egyéb ma lehetet
lenné vált egyoldalúságával. De a polgári érdekeket védő szigorúskodásokkal, kivéte
lezésekkel sem. A m i k o r beszéltem vele, nem nyilatkozott a népi d e m o k r á c i a kultúr
politikája ellen, de az kétségtelenül megmutatkozott, hogy a j ó gimnáziumot a régi szempontoknak megfelelően képzeli el. Beszéde olyan hatást tett rám, hogy Windisch a régi fogalmak szerint[i] j ó iskolát akarja, s nem akarja felismerni az új iskola szüksé
gét és lehetőségeit. Tipikus jellemvonás ez a középiskolákban.
8. P é n t e k e n este újra kimentem Kelenföldre. A r r a számítottam, hogy be tudok j u t ni T a k á c h p l é b á n o s gyóntatószékébe. (Vasárnap erre nincs lehetőség, mivel T a k á c h állandóan perselyez.) Nem sikerült bejutnom, de egy „ t e m p l o m g o n d o z ó " asszonnyal b e s z é l t e m . Feljegyzem, hogy a t e m p l o m g o n d o z ó k itt külön élcsapatot alkotnak. A hirdetések közt fel van tüntetve, hogy melyik litánia az ő felajánlásuk s e g y e b ü t t is mindig elöl vannak feltüntetve a templomi és plébániai hirdetéseken. Ú g y látszik, hogy „Ági n é n i " az ő fővezérük. De nemcsak k ö z é p k o r ú és ö r e g a s s z o n y o k tartoznak ebbe az élcsapatba, hanem egy fiatal lányokból álló k ü l ö n í t m é n y ü k is m u n k á l k o d i k . Ezek egyike végzi a kántori teendőket. Egy simára fésült szőke hajú, magas, kissé merev arcú lány, aki egyebekben is központ.
A z idősebb asszony, akivel beszéltem, elmondta, hogy őt is m e g l á t o g a t t á k n é h á n y szor a k o m m u n i s t á k s beszéltek neki a választásról, szavazásról. M e g k é r d e z t e a p l é b á n o s urat, aki azt mondta: „ M o s t ne t e g y ü n k ellenükre, hagyjuk a büntetést a j ó Is
tenre. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek." Szerettem volna t o v á b b is beszélni az asszonnyal, de hirtelen mást gondolt és nem nyilatkozott. „ N o , Isten áldja meg" -szóval elbocsátott.
Holnapi megfigyeléseimről külön feljegyzést küldök.
László István