• Nem Talált Eredményt

1953. május 10-i jelentés

In document 1)51,1)53 (Pldal 196-199)

MÁJUS 10.

Feldolgozva, kivonatolás után lerakandó.132

1. Reggel 7 órakor a T a b á n b a n voltam misén. Csak a p ü s p ö k k a r i k ö r l e v e l e t1 3 3 olvas­

ták fel, ami nem szokatlan, mivel az a mindig követett gyakorlat, hogy p ü s p ö k k a r i körlevél felolvasása alkalmával nem prédikálnak s a körlevelet, amely elvi állásfog­

lalást tartalmaz, nem m a g y a r á z z á k . M a g y a r á z a t o t legfeljebb olyan k ö r l e v e l e k h e z fűznek, amilyen a böjt enyhítésére v o n a t k o z ó pápai rendelkezés volt.

A v o l t cisztercita templomban a gyermekek elsőáldozása történt meg a 8 órai m i ­ sén. A gyermekeket előkészítőjük: a Szent I m r e - p l é b á n i á h o z tartozó U l á s z l ó utcai templom káplánja készítette elő. (Nevét „elfelejtették" vagy „ n e m tudták", akiknél érdeklődtem.) Ez a káplán állította sorba őket s vezette helyükre: a kb. 22 p a d b ó l álló első padsorokba, ahol j o b b r ó l a fiúk, balról a lányok ültek. A fiúk mind kicsinyek v o l ­ tak, a l á n y o k közt 8 nagyobb (10-11 éves) is volt. Ezek a hitbuzgalom s a hitoktatás fellendülésével kapcsolatban most szánták rá magukat, hogy csatlakoz[za]nak a fő­

tisztelendő urak kedvelt híveihez. Vagy szülőik tartották szépnek és k í v á n a t o s n a k ezt a lépést. A gyermekek nagyon szépen voltak öltöztetve: a lányok fehér r u h á b a n és g y ö n g y v i r á g k o s z o r ú v a l fejükön. Nagyobbfajta gyertyát tartottak k e z ü k b e n , a gyer­

tyákon szalag. A m i k o r mise végére Albertfalváról visszaérkeztem, az e m l é k k é p e k szétosztása hamarosan m e g k e z d ő d ö t t . Ezeket az elsőáldozók m á s i k hitoktatója: egy idős, ő s z , s z e m ü v e g e s pap osztotta k i a n a g y d i á k (talán papnak készülő) fősekrestyés és 9 ministráns segítségével. ( A fősekrestyést azért tartom gyanús vagy különleges s z e m é l y n e k , mert előtte két kultuszminisztériumi n a g y s á g : K ó s a K á l m á n , H ó m a n jobbkeze és a G r ő s z - k o r m á n y1 3 4 kultuszminiszter-jelöltje és Stolpa József, H ó m a n

államtitkára, ugyancsak ennek a templomnak sekrestyéjéből végezték s z e r v e z ő m u n ­ kájukat.) A z idős pap az elsőáldozók listájáról 197 nevet olvasott fel, de ennél kb. 20 gyermekkel többen is voltak, mivel a kiosztás befejezése előtt felbomlott a rend és így m á r a sekrestyében végezték be a képkiosztást.

A m i s é n az elsőáldozók énekeltek. Jól betanították őket az énekre, ami nem volt k ö n n y ű munka, mert egy részük m é g nem volt iskolás. Pétery váci p ü s p ö k n e k régi el­

g o n d o l á s a volt az, hogy a gyermeket korán vigyék elsőáldozásra a szülők. L e h e t ő l e g m é g az iskolába járás előtt. Most ez a mozgalom különleges lendületet vett, hiszen a papok azt akarják biztosítani, hogy az iskola esetleges m á s irányú hatásaival szemben is m e g t a r t h a s s á k a gyermekeket. A mozgalom lendületére mutat az a j e l e n s é g , hogy a

" Szerényi Sándor utólagos bejegyzése.

1 3 3 Vö. a 127. számú lábjegyzettel.

1 3 4 Grősz József 195 l-es peréhez kapcsolták az úgynevezett „Grősz-kormány" ügyét. A koncepciós

per szerint Grőszék már odáig jutottak a szervezkedésben, hogy készen álltak egy esetleges hatalomát­

vétel esetén azonnal kormányt alakítani.

Domonkos-templomban, a Ritában, Albertfalván, a V á r o s m a j o r b a n , a budai ference­

seknél - m i n d e n ü t t azt mondják, hogy az idén l é n y e g e s e n nagyobb az e l s ő á l d o z ó k száma a tavalyinál.

A cisztercita templomban fényképezés nem volt. M e g k é r d e z t e m egy anyát erről.

Azt mondta: „ K ü l ö n fényképet csináltatunk, de c s o p o r t k é p r e nincs semmi s z ü k s é g . Csináltatunk olyan k é p e t is, amin a baráti családok gyermekeivel együtt van a m i ap­

róságunk, de h á z m e s t e r g y e r e k e k képeire igazán nincs s z ü k s é g ü n k . "

H o r v á t h Richárd tartotta a misét. Felolvasta a pásztorlevelet az elsőáldozók m i s é ­ j é n . Ú g y értesülök, hogy ezt tették m á s u t t is, ahol ma volt az elsőáldoztatás.

2. A z ilyen mise sokáig tart. Ez majdnem két óráig tartott. Közben kimentem Albert­

falvára, ahol a 9 órás diákmisén kb. annyi fiú és annyi lány volt, mint az elmúlt hetek­

ben. Mintha kevesebb fehér bóbita lett volna a lányok hajában, mint az előbbi alkalom­

mal. T ö b b e n jöttek elkésve. Ezek egy része beállt a sorba, m á s részük nem próbálta meg ezt: hátrább ült vagy állt valahol. Ezt olyanok is tették, akik nem késtek el. Ez a do­

log ú g y hat, mintha a sorbaállítottak valami nyilvántartóban fel lennének jegyezve, olyan szívgárdafélét alkotnának. Megállapításom szerint most nem az a két asszony lát­

ta el a felügyeletet, aki múltkor szerepelt. Gyermekükkel érkeztek ezek is, de amikor helyükön megálltak, aztán m á r nem a saját lányukra vagy fiukra ügyeltek, hanem a ne­

kik jutott részre. Bizonyos rendszert, szervezettséget lehet sejteni a g y e r m e k g o n d o z á s ­ ban. Erre vall annak módja és rendje is, ahogy a gyermekek a szószék felé fordulnak, s azt körülveszik, amikor T e é s z Imre felmegy. - Persze, mindebben a bizonyosságot az iskolaigazgató s a nevelőtestület deríthetné fel könnyen, ha szándékában volna ilyesmi.

3. A Pamutipar F e h é r v á r i úti kultúrházában s az udvaron legalább 60 gyermek (nagy részben úttörőruhás) játszott vagy beszélgetett, amikor az a u t ó b u s z ott elha­

ladt. A z albertfalvai általános iskolára teljes csend az elhagyottság teljes csendje -borult, amikor a templomban s a templom körül ugyancsak sok volt a gyermek.

Feljegyzem, hogy a 8 órás mise után egy csoportban 16 gimnazistakorú fiú és lány maradt együtt v i d á m tereferére. Ú g y látszik: a g i m n a z i s t á k a 8 órai m i s é r e j á r n a k , ha nem is olyan szervezetten. Gimnazistákat ugyanis a 9 órai diákmisén is látni. Hátul állnak a padok mögött.

4. Doroszlai plébániájára j e l l e m z ő az az apróság, hogy a mai alkalommal, amikor a választásokkal kapcsolatos pásztorlevelet olvasták fel, a m e g e l ő z ő részt: a plébániai híreket nagyon is h o s s z ú 1ère eresztették. A májusi Utániakkal kapcsolatos hirdet-m é n y b e n S z ű z Máriáról n é h á n y strófányi lírát zengedeztek. Ebben a tehirdet-mplohirdet-mban a békéről s z ó csak annyiban esett, hogy kihirdetik: az esti m i s é k előtt (1/2 7 órakor) r ó ­ zsafüzért i m á d k o z n a k a „ n é p e k békéjéért". Igaz, hogy a békéről m á s templomokban is csak ezen a m ó d o n e m l é k e z n e k meg, nem a prédikációkban.

5. Kelenföldön bejutottam egyik pap gyóntatószékébe. Tartózkodóan, óvatosan v i ­ selkedett. A z t mondta: „ A z a fő, hogy vallási kötelességeinket odaadóan és nagy

gon-dossággal teljesítsük, ezek alapján Isten megadja a kegyelmet, hogy tisztán lássunk minden kérdésben, s kétségeink közben is rátaláljunk önmagunkra, lényünk j o b b részé­

re." Megemlítettem, hogy azt hallom: „Szovjet-Oroszországban felbomlott a rend, s a hadifoglyok m á r anélkül j ö n n e k haza, hogy bárhol feltartóztatnák őket." Kérdeztem:

„ N e m kell-e felkészülnünk bátrabb kiállásra?" - A felelet: „Csak az i m á d s á g , csak a gyakori szentgyónás, szentáldozás, az állandó templomlátogatás szerezheti meg azt a kegyelmet, hogy ezekben a problémákban eligazodhassunk." - A pap n e v é t nem sike­

rült megtudnom. Nem Galambos, nem Szappanyos és nem Takách volt.

6. M á s g y ó n t a t ó székekben is voltam, m i n d e n ü t t ezt az elzárkózást tapasztaltam.

Elzárkózást a hitbuzgalomnak mint egyetlen é l e t m e g o l d á s n a k ajánlásába. Szinte ú g y hatott, mintha központi irányításra vették volna fel ezt a magatartást. N é m i l e g így ha­

tott az is, amit szintén hallottam párszor: „Isten malmai lassan ő r ö l n e k . " Ezzel vala­

hogy messzebb jutottak az őszinteségben, mert ezt ú g y értették, hogy Isten malmai lassan m e g ő r l i k a k o m m u n i s t á k a t . Ketten ismételték az azonos m e g f o g a l m a z á s t . H a n g s ú l y van a „lassan" szón, de m é g h a n g s ú l y o s a b b a „ m e g ő r l i k " vagy „őrölnek".

Meglesz ez bizonyosan. A m á s i k úgy fogalmazta meg ezt: „ M e g n y u g v á s b a n , lelki felemelkedettségben kell v á r n u n k erre." A z igazság k e d v é é r t megjegyzem, hogy mindkettőt szinte belelovaltam ebbe a kijelentésbe azzal, hogy nagyon panaszkod­

tam. Adtam a kétségbeesettet. A z első formulát Zsidai Domonkos templomi káplán, a m á s o d i k a t a kelenföldi idős pap (nem Doroszlai) használta. A megértőt j á t s z o t t a vagy mutatta Debrei káplán a Bazilikában.

Ilyennek találtam a gyóntatások tónusát. A prédikációkban igen k e v é s volt a k ö z e ­ ledés h o z z á n k . Legtöbbje semmi ilyen hajlandóságot nem árult el. H a t á r o z a t l a n , b i ­ zonytalan, jelentéktelen k ö z e l e d é s volt Galambos kelenföldi kápláné, de a többiben m é g ennyi sem volt.

Külön említhető Horváth Richárd múlt heti prédikációja, amely felszínre hozott kér­

déseket, de nem fejtett k i - a szándékot megértetőn k i sem mondott - semmit. Inkább távolodásnak hatott, mint közeledésnek. Tartalmát múlt feljegyzésemben ismertettem.

7. A m i t az 5. részben Szovjet-Oroszországról megemlítettem, azt Kassai Ferenc nyugdíjas rendőrőrmestertől, iskolánk egyik hivatalsegédjétől hallottam. Kassai csön­

des, megrögzött reakciós. Valami rokona j ö t t meg szovjet-oroszországi hadifogságból.

Ez beszélte, hogy Sztálin halála óta négy párt van Oroszországban. M i n d e n rend fel­

bomlott; az anarchia teljessé vált. A hadifoglyokat nem tartóztatja fel a hazatérésben senki. Kassai elbeszélése szerint Gottwald Malenkov elvtárs mellett volt a Sztálin-te­

metésen. Egy merénylő Malenkovra akart rálőni, de eltévesztette a célt, s helyette Gottwaldot ölte meg a g o l y ó .1 3 5

Sztálin temetésén semmiféle merénylet nem történt. A híresztelésnek az adhatott alapot, hogy Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, 1953. március 14-én, 9 nappal Sztálin halála után hunyt el.

Kassai többször tapasztalhatta, hogy kifelé sem vagyok reakciós, m é g i s elmondta ezt nekem. Társaival nincs valami k ü l ö n ö s barátságban, mert folytonosan az a t é m a , hogy k i dolgozik többet, k i kap több mellékeset. A z t nem hiszem, hogy t a n u l ó k k a l érintkezése volna, s nekik beszélne ezekről. Viszont az nem valószínű, hogy ezeket az „ i n f o r m á c i ó k a t " ne terjesztené, s ne k a p n á valahonnan. N e m lehet kivételes az, hogy nekem erről beszélt. A m i k o r Elvtárssal beszélhetek, majd szóba hozom Kassai ügyét. E g y e l ő r e azt iparkodom megtudni, hogy van-e kapcsolata pappal vagy régi rendőrtisztekkel.

L á s z l ó István

29.

In document 1)51,1)53 (Pldal 196-199)