BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
EGYHÁZÜGYI
HANGULAT-JELENTÉSEK
1)51,1)53
PÁRHUZAMOS ARCHÍVUM
EGYHÁZÜGYI
HANGULAT - JELENTÉSEK
1951,1953
PÁRHUZAMOS ARCHÍVUM
Sorozatszerkesztő
VARGA LÁSZLÓ
EGYHÁZÜGYI
HANGULAT - JELENTÉSEK
1951,1953
Szerkesztette, a bevezető tanulmányokat írta és a mutatókat összeállította
SZABÓ CSABA
OSIRIS - BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA Budapest, 2000
Szakmailag ellenőrizte BALOGH M A R G I T MÉSZÁROS ISTVÁN A térképeket készítette
VARGA GÁBOR
A kötet a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával jött létre
© Szabó Csaba, 2000
© Osiris Kiadó, Budapest Főváros Levéltára, 2000 A kiadásért felel: Gyurgyák János - Varga László
Felelős szerkesztő Németh Zsófia A borítót tervezte Környei Anikó
Szedte és nyomta Budapest Főváros Levéltár Nyomdája Felelős vezető Pesti Márta
NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
ISBN 963 389 005 5 ISBN 1585-2741
Tartalom
E L Ő S Z Ó 11 I . FEJEZET
B E V E Z E T É S 15 1. A katolikus egyház M a g y a r o r s z á g o n 1945-1953 17
2. L á s z l ó István ós Szerényi Sándor jelentései 70
3. A forrásközlés szempontjai 84 I I . FEJEZET
L Á S Z L Ó I S T V Á N 1 9 5 1 . É S 1953. É V I J E L E N T É S E I 89
1. 1951. november 18-i jelentés 91 2. 1951. november 26-i jelentés 94 3. 1951. december 10-i jelentés 96 4. 1951. december 17-i jelentés 101 5. 1953. j a n u á r 1-jei j e l e n t é s 104 6. 1953. j a n u á r 4-i jelentés 109 7. 1953. j a n u á r 11-i jelentés 112 8. 1953. j a n u á r 18-i jelentés 1 14
9. 1953. j a n u á r 25-i j e l e n t é s 117 10. 1953. február 1-jei j e l e n t é s 1 19
11. 1953. február 8-i j e l e n t é s 124 12. 1953. február 12-i és 15-i jelentés 128
13. 1953. február 22-i jelentés 132 14. 1953. március 1-jei jelentés 137 15. 1953. március 8-i j e l e n t é s 144 16. 1953. március 8-i m á s o d i k j e l e n t é s 147
17. 1953. március 12-i jelentés 149 18. 1953. március 22-i jelentés 155 19. 1953. március 29-i jelentés 156
20. 1953. április 4 - i jelentés 162
2 1 . 1953. április 11 - i jelentés 165
22. 1953. április 19-i jelentés 169
23. 1953. április 23-i jelentés 174
24. 1953. április 26-i jelentés 176
25. 1953. április 30-i és május 1-jei jelentés 181
26. 1953. május 2-i és május 3-i jelentés 184
27. 1953. május 9-i jelentés 190
28. 1953. május 10-i jelentés 194
29. 1953. május 17-i jelentés 197
30. 1953. május 25-i jelentés 201
3 1 . 1953. május 31-i jelentés 206
32. 1953. jú n i u s 7-i jelentés 209
33. 1953. jú n i u s 7-i m á s o d i k jelentés 213
34. 1953. j ú n i u s 14-i jelentés 215
35. 1953. jú n i u s 21-i jelentés 219
36. 1953. j ú n i u s 28-i jelentés 224
37. 1953. július 4-i jelentés 229
38. 1953. július 10-i jelentés 233
39. 1953. július 19-i jelentés 235
40. 1953. jú l i u s 26-i jelentés 241
4 1 . 1953. augusztus 1-jei j e l e n t é s 242
42. 1953. augusztus 2-i jelentés 245
43. 1953. augusztus 9-i jelentés 247
44. 1953. augusztus 14-i jelentés 252
45. 1953. augusztus 16-i j e l e n t é s 256
46. 1953. augusztus 20-i jelentés 261
47. 1953. augusztus 20-i m á s o d i k jelentés 263
48. 1953. augusztus 21-i j e l e n t é s 266
49. 1953. augusztus 23-i j e l e n t é s 268
50. 1953. augusztus 30-i jelentós 272
5 1 . 1953. szeptember 7-i jelentés 278
52. 1953. szeptember 13-i jelentés 284
53. 1953. szeptember 20-i jelentés 290
54. 1953. október 6-i jelentés 293
55. 1953. október 1 1-i jelentés 300
56. 1953. o k t ó b e r 18-i jelentés 304
57. 1953. október 25-i jelentés 308
58. 1953. o k t ó b e r 30-i jelentés 311
59. 1953. november 1-jei j e l e n t é s 312
60. 1953. november 11-i j e l e n t é s 314
61. 1953. november 12-i j e l e n t é s 317
62. 1953. november 14-i jelentés 318 63. 1953. november 15-i jelentés 319 64. 1953. november 22-i jelentés 320 65. 1953. november 29-i jelentés 324 66. 1953. december 9-i jelentés 328 67. 1953. december 12-i jelentés 329 68. 1953. december 13-i j e l e n t é s 330 69. 1953. december 15-i jelentés 333 70. 1953. december 20-i jelentés 333 7 1 . 1953. december 25—26-i j e l e n t é s 336 72. 1953. december 31-i jelentés 341 KIEGÉSZÍTŐ D O K U M E N T U M O K LÁSZLÓ ISTVÁN JELENTÉSEIHEZ 346
1. L á s z l ó István j e l l e m z é s e Kunszery G y u l á r ó l 346
2. L á s z l ó István önéletrajza 1954-ből 349 3. László István álláskérelme 1954-ből 350 I I I . FEJEZET
SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI 353
1. 1953. évi j a n u á r havi jelentés 355 2. 1953. évi február havi j e l e n t é s 359 3. 1953. évi m á r c i u s havi j e l e n t é s 368 4. 1953. évi április havi jelentés 375 5. 1953. évi május havi jelentés 380 6. 1953. évi j ú n i u s havi jelentés 386 7. 1953. évi j ú l i u s havi jelentés 393 8. 1953. évi augusztus havi j e l e n t é s 396 9. 1953. évi o k t ó b e r havi jelentés 401 10, 195 3. évi november havi j elentés 412 11. 1953. évi december havi jelentés 417 IV. FEJEZET
FÜGGELÉK 421 A jelentésekben előforduló templomok 423
A jelentésekben előforduló templomok térképe 426
A jelentésekben előforduló iskolák 428
Rövidítések jegyzéke 430 A kötetben szereplő személyek életrajzi adatai 433
Névmutató 456
Szántó Konrád OFM emlékének
T — I 1 TT r
E l o s z o
1997-ben Budapest Főváros Levéltárában ( B F L ) helyezték el az 1989. évi 14. számú törvényerejű rendelet értelmében j o g u t ó d nélkül megszűnt Állami Egyházügyi Hivatal azon iratait, melyek 1951 és 1989 között a Budapest Fővárosi Tanács V B egyházügyi előadóinak tevékenysége n y o m á n keletkeztek.1 Ebből az anyagból kerültek elő egy lát
hatóan iskolázott személy, egyenként 10-14 oldalas kézírásos feljegyzései. Sorba ren
dezésük után kialakult egy összefüggő, szerves egységet alkotó forráscsoport.
A z 1950-es é v e k b e n egy idősödő férfi látogatta rendszeresen, hétről hétre minden szombat este, vasár- és ü n n e p n a p o n délelőtt a főváros katolikus templomait, meg
hallgatta a prédikációkat, betérdelt a gyóntatószékekbe, b e s z é d b e elegyedett a temp
lomok k ö r n y é k é n a hívekkel és a j á r ó k e l ő k k e l . A z idős úr minden igyekezete arra irá
nyult, hogy kitudakolja a megszólított, megfigyelt személyek politikai v é l e m é n y é t , s z e m é l y e s m e g g y ő z ő d é s é t a vallásról, a pártról, a népi d e m o k r á c i á r ó l , a b é k e t á b o r ról. Információit papírra vetette, és m e g b í z h a t ó pontossággal m e g k ü l d t e az állam e g y h á z a k a t felügyelő hivatala fővárosi tanácshoz kihelyezett előadója részére.
Szófoszlányokból, r é m - és álhírekből, naiv feltételezésekből és őszinte r e m é n y e k ből álltak össze a jelentések, melyek bekerültek egy jól m ű k ö d ő rendszerbe, és annak fontos e l e m é v é váltak.
A j e l e n t é s e k nyilvánvalóvá teszik a mai olvasó számára az ötvenes évek fővárosi katolikusainak hitbeli-tudatbeli felkészültségét és erejét, amely a k e m é n y diktatúrá
ban is templomokat töltött meg, és az üldöztetés ellenére is katolikus szellemű gyer
mekeket nevelt. Ugyancsak kirajzolódik az addigra m á r " l e g y ő z ö t t " katolikus e g y h á z helyzete, m o z g á s t e r e és megelevenednek az 1953-as év e s e m é n y e i is, t e r m é s z e t e s e n nem a t ö r t é n e l e m k ö n y v e k p o n t o s s á g á v a l , hanem ú g y , ahogyan azokat az á t l a g e m b e r m e g é l t e . A n y o m a s z t ó idők ellenére is mosolyt keltőek azok a k o m b i n á c i ó k , melyek - az információhiány k ö v e t k e z t é b e n - az utca e m b e r é n e k fejében megindultak: t ö b -
' Ezek a dokumentumok két fondszámon találhatók meg a levéltárban: BFL X X I I I . 134. Budapest Fő
város Tanácsa Egyházügyi Hivatalának ügyviteli iratai, valamint BFL X X I I I . 102. c. Budapest Fővárosi Tanács V B . Visszaminősített TÜK-iratok - az Egyházügyi Hivatal iratai.
1 I
bek között például a Sztálin t e m e t é s é n történt lövöldözésről, Berija amerikai e m i g r á ciójáról vagy Nagy Imre és R á k o s i M á t y á s tűzharcáról.
M a g y a r o r s z á g o n a szocializmus fennállása alatt m i n d v é g i g készültek a L á s z l ó Ist
v á n é h o z hasonló hangulatjelentések. Minden munkahelyen akadt valaki, aki a kollé
gák v é l e m é n y é r e nemcsak hogy jobban odafigyelt, mint m á s o k , de a hallottakat pa
pírra is vetette. Ez volt a feladata az idős p e d a g ó g u s n a k is 1953-ban. Jelentései fontos kortörténeti dokumentumok, mert a mindennapok hangulatának, a katolikus emberek v é l e m é n y é n e k visszatükrözése mellett, vallanak a megfigyelő s z e m é l y r ő l és elvtár
sairól, sőt az egész rendszer, korszak m ű k ö d é s é r ő l is.
A kötet négy részre tagolódik. A z első fejezetben két t a n u l m á n y segíti az olvasót az ötvenes évek egyházpolitikájának, a rendszer m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s á n a k m e g é r t é sében, ezzel kapcsolatos ismereteinek kiegészítésében. A m á s o d i k fejezet tartalmaz
za László István 72 jelentését az 195l-es és 1953-as fővárosi katolikus állapotokról, fontos adalékokkal az oktatás, illetve az iskolák helyzetét illetően. Ugyancsak ebben a fejezetben kapott helyt n é h á n y , a jelentések szerzőjének jellemrajzát p o n t o s í t ó do
kumentum. A harmadik fejezetben a fővárosi e g y h á z ü g y i előadó havijelentései o l vashatók. Feldolgozta, összefoglalta, kiegészítette és helyenként pontosította László jelentéseit, melyekhez hozzáfűzte a m á s felekezetekről és a szektákról szerzett infor
mációit. A negyedik fejezet akár önálló adattárként is kezelhető. Itt k ö z ö l t e m a kötet
ben előforduló templomok és iskolák listáit. A templomok esetében a L á s z l ó , illetve Szerényi által használt nem hivatalos, közismert elnevezéseket vettem fel a listára, azonosításukhoz pedig topográfiai helyüket adtam meg. A h e l y m e g h a t á r o z á s b a n se
gít a mellékelt térkép is, melyen s z á m o k k a l jelöltük az érintett templomokat. A z élet
rajzok összeállításánál arra törekedtem, hogy a kötetben említett o r s z á g o s a n ismert személyek és a papok életrajzi adatait pontosan közöljem. Ehhez elsősorban, a szak
irodalmat, az egyházi sematizmusokat,2 valamint az e g y h á z ü g y i m e g b í z o t t korabeli
A katolikus papok életrajzi adataihoz felhasználtam: Herényi Varga Károly: Papi sorsok a horogke
reszt és a vörös csillag árnyékában. I. kötet, Abaligct, 1992.; Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogke
reszt és a vörös csillag árnyékában. 1. kötet, Pécs, 1999.; A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989.
Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [ 1990]; Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az új
kori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996.; A sematizmusok közül: Nagybudapest katolikus papságának névtára. 1954. Összeállította a Budapesti Érseki Helytartóság. Bp., 1954.; Az esztergomi fő
egyházmegye névtára és évkönyve 1982. Esztergom, 1982.; Az esztergomi főegyházmegye névtára 1989.
Esztergom, 1989.; A székesfehérvári egyházmegye ünnepi névtára 1038-1688-1988. Székesfehérvár, 1988.; A székesfehérvári egyházmegye névtára 1998. Székesfehérvár, 1998.; Váci Püspöki Egyházmegye papi névtára 1959. Vác, 1959.;/í Váci Püspöki Egyházmegye papi névtára 1976. Vác, 1976.; A pannonhal
mi Szent Benedek-rend névtára 1802-1986. Összeállította Bakó Pál, Lcgányi Norbert. Győr, \987.;A Ma
gyar Piarista Rendtartomány történeti névtára 1666-1997. Léh István SCH. P. adatgyűjtését sajtó alá ren
dezte és kiegészítette Koltai András. Bp., 1998.; A református lelkészek adatainak összegyűjtéséhez felhasználtam: A Budapesti Református Theologiai Akadémia története. Szerk.: Bucsay M i h á l y - Pap Lász
ló. Bp., 1955.; Kálvin-kalendárium, 1950-1956. évfolyamai.
listáit3 h a s z n á l t a m . A p e d a g ó g u s o k , tanácsi alkalmazottak és a s z ö v e g b e n előforduló e g y é b nevek esetében csakis a l e g i s m e r t e b b e k n é l közöltem életrajzi adatokat.4 A n é v m u t a t ó b a n kurzívval szedtük a felhasznált szakirodalom szerzőinek, szerkesztői
nek nevét.
E k ö n y v megírása, összeállítása során sokaktól kaptam segítséget. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik tanácsaikkal, ötleteikkel, a kötettel kapcsolatban rendezett m ű h e l y v i t á n hozzászólásaikkal segítették, t á m o g a t ták m u n k á m a t . A n é l k ü l , hogy bárkinek az é r d e m e i t is m á s o k elé h e l y e z n é m k ö s z ö n ö m
A d r i á n y i G á b o r n a k , Agócs Tibornak, A . Varga Lászlónak, Balogh Margitnak, B a r á t h M a g d o l n á n a k , Blaskó Józsefnek, Brcinich Gábornak, Demeter G y ö r g y i n e k , Héjj C s a b á n a k , Horváth J. A n d r á s n a k , Kenedi Jánosnak, Kertész Botondnak, K ó n y á n é Kutrucz Katalinnak, L é n á r d Ödön SCH. P. atyának, M é s z á r o s Istvánnak, N é m e t h Zsófiának, Nyerges A n d r á s n a k , Póth Piroskának, Rainer M . J á n o s n a k , Sarusi Kiss B é l á n a k , Sipos A n d r á s n a k , Szabó Z o l t á n n a k , S z a b ó n é P á c s o n y i Judit
nak, 1 Szántó K o n r á d OFM~] atyának, Toronyi Z s u z s a n n á n a k , Varga G á b o r n a k , Varga L á s z l ó n a k és V á r s z e g i Asztrik OSB főapát ú r n a k kitüntető segítségét.
2000 pünkösdjén
Szabó Csaba
3 A korabeli ÁEH-s papi névsorok közül: Az Esztergomi Főegyházmegyei Hatósághoz tartozó buda
pesti plébánosok, kántorok, lelkészek, sekrestyések, káplánok névsora és lakcíme. BFL X X I I I . 102. c.
110. doboz. 1116/6/2.; Kimutatás a budapesti plébániák nagyságáról kerületenkénti felsorolásban (1953). BFL X X I I I . 134.
4 Az adatok gyűjtésében, a nevek pontosításában a Budapest Főváros Levéltárában lévő Budapest Székesfőváros Tanácsi, majd polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai - Székesfővárosi tisztvi
selők és alkalmazottak nyilvántartásainak gyűjteménye (BFL I V . 1420. m.) volt a segítségemre.
I. fejezet
BEVEZETÉS
1.5
1.
A KATOLIKUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGON 1945-1953
A katolikus e g y h á z m á s o d i k világháborút követő történetének feldolgozásakor az ál
lam és a k ü l ö n b ö z ő politikai erők, de kivált az e g y e d u r a l k o d ó v á vált kommunista párt szerepén túl figyelembe kell venni azt az örökséget is, amivel az e g y h á z az 1945 utáni társadalmi átalakuláshoz érkezett. Ennek a t a n u l m á n y n a k a keretei között azonban csak utalni lehet arra a tényre, hogy a háború után nem csak a k o m m u n i s t á k és balol
dali politikusok sürgették az egyház á l l a m h o z és t á r s a d a l o m h o z való v i s z o n y á n a k gyökeres újrarendezését. A régi rendszer háborús ö s s z e o m l á s á t k ö v e t ő e n nemcsak egy új m e g s z á l l ó hatalom telepedett az országra, hanem megingott a korábbi érték
rend is, aminek egyik oszlopa a katolikus e g y h á z volt. Ebben a történelmi szituáció
ban sokan a magyar t á r s a d a l o m teljes megújulásának pozitív lehetőségét látták. A z 1945 utáni é v e k az egyre e r ő s ö d ő baloldali n y o m á s és az új hatalom fokozatos beren
d e z k e d é s e mellett, az útkeresés korszakát is jelentették a katolikus egyház s z á m á r a egy m i n d i n k á b b szűkülő m o z g á s t é r b e n .
A háború alatt jelentős veszteségek érték a katolikus e g y h á z a t ,1 de a társadalomra gyakorolt hatása nem csökkent. A magyarországi katolikusok h á r o m f ő e g y h á z m e - gyében (esztergomi, kalocsai és egri érsekség), nyolc e g y h á z m e g y é b e n (székesfehér
vári, v e s z p r é m i , győri, szombathelyi, pécsi, váci, csanádi és hajdúdorogi p ü s p ö k s é gek), négy apostoli k o r m á n y z ó s á g b a n (nagyváradi, szatmári, k a s s a - r o z s n y ó i és bácskai) és a pannonhalmi b e n c é s e g y h á z m e g y é b e n éltek a világháború v é g é n .2 A z
1 A magyar katolikusok háború alatti veszteségeire lásd Hctényi Varga Károly: Akikel üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában. Bp., 1985. Uő.: Vapi sorsok a ho
rogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I - I I I . kötet, Abaliget, 1992-1996. Uő. : Szerzetesek a horogke
reszt és a vörös csillag árnyékában. I. kötet, Pécs 1999. Továbbá Szántó Konrád OFM: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Bp., 1992.
2 A kassai és rozsnyói apostoli kormányzóság csak 1937 és 1939 között létezett, majd 1945 és 1952 között külön kassai és külön rozsnyói apostoli kormányzóságot állítottak fel. Az apostoli kormányzósá
gok (adminisztratúrák) közvetlenül a Szentszéknek voltak alárendelve, nem tartoztak a magyarországi cgyháztartományokhoz. A katolikus egyházszervezet 1945 után területileg - az államhatároknak az
1937-cs állapotokra való visszaállításával - szintén az 1937-cs beosztásra tért vissza. Vö. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 38-39. p.
o r s z á g t e r ü l e t é n m é g 1950-ben is 2150 p l é b á n i á n (és 2672 l e á n y e g y h á z b a n ) 3846 f e l szentelt pap m ű k ö d ö t t . U g y a n a k k o r 2429 férfi szerzetes ( k ö z t ü k 1521 felszentelt szerzetes pap) is t e v é k e n y k e d e t t .3
M a g y a r o r s z á g l a k o s s á g á n a k v a l l á s o k szerinti m e g o s z l á s á t t a n u l m á n y o z v a e g y é r t e l m ű e n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a 20. s z á z a d első f e l é b e n lezajlott v i l á g h á b o r ú k , p o l g á r i é s p r o l e t á r f o r r a d a l m a k e l l e n é r e az o r s z á g katolikus jellege 1945 u t á n is v á l t o z a t l a n maradt. M i n t az a alábbi t á b l á z a t b ó l is k i t ű n i k , 1949-re e g y e d ü l a katolikusok s z á m a nem c s ö k k e n t , s ő t n é h á n y s z á z a l é k k a l n ö v e k e d e t t .4
A vallásfelekezetek megoszlása Magyarországon 1910 és 1949 között
Vallásfelekezetek
Népszámlálás 1910 (Lakosságszám:
18 264 533)*
Népszámlálás 1920 (Lakosságszám:
7 980 143)
Népszámlálás 1930 (Lakosságszám:
8 688 319)
Népszámlálás 1941 (Lakosságszám:
9 319 992)
Népszámlálás 1949 (Lakosságszám:
9 204 799) Vallásfelekezetek
A hívek száma Latin szertartású
katolikus
9 010 305 (49,3%)
5 096 729 (63,9%)
5 634 103 (64,9%)
6 122 583 (65,7%)
6 240 427 (67,8%) Görög szertartású
katolikus
2 007 916 (11,0%)
175 247 (2,2%)
201 093 (2,3%)
233 672 (2,5%)
248 355 (2,7%) Ortodox
(görögkeleti)
2 333 979 (12,8%)
50 990 (0,6%)
39 839 (0,5%)
38 321 (0,4%)
36 010 (0,4%) Evangélikus 1 306 684
(7,1%)
497 012 (6,2%)
534 065 (6,1%)
557 647 (6,0%)
482 152 (5,2%) Református 2 603 381
(14,3%)
1.670 144 (21,0%)
1 813 162 (20,9%)
1 934 892 (20,8%)
2 014 707 (21,9%)
Unitárius 74 296
(0,4%)
6224 (0,1%)
6266 (0,1%)
8465 (0,1%)
9447 (0,1%)
Izraelita 911 229
(5,0%)
473 310 (5,9%)
444 567 (5,1%)
400 980 (4,3%)
138 862 (1,5%)
Baptista 8086
(0,0%)
4187 (0,0%)
9399 (0,1%)
17 917 (0,2%)
18 874 (0,2%)
Egyéb** 9366
(0,1%)
6300 (0,1%)
5825 (0,0%)
5515 (0,0%)
19 965 (0,2%)
Fonás: Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 154-170. p. (A hívek száma után zárójelben az összlakosság számához viszonyított arányszámot tüntettük fel.)
* A z 1910-es népszámlálásban feltüntetett adatok a trianoni békeszerződést (1920. június 4.) megelőző állapotokat mutatják. 1920 után az adatok a trianoni szerződést követő helyzetet tükrözik.
** Anglikánok, nazarénusok, mohamedánok, ismeretlen felekezetekhez tartozók.
3 Uo. 192-197. p.
4 Egyes számítások szerint Magyarország lakosságából 62,4% volt katolikus 1964-ben, 1980-ban pedig 61,3%. Vö. András Emmerich - Morel Julius: Bilanz des ungarischen Katholizismus. Kirche und Gesellschaft in Dokumenten, Zahlen und Analysen. München, 1969, 240-241. p. és Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 200-202. p.
1945. m á r c i u s 29-én váratlanul elhunyt Serédi Jusztinián (1884-1945) h e r c e g p r í m á s , aki 1927 óta állt a magyar katolikus e g y h á z élén. Ebben a magyar katolikusok s z á m á r a kritikus helyzetben követelték szovjet részről, hogy Angelo Rótta érsek, pá
pai nuncius haladéktalanul hagyja el az országot a külföldi k ö v e t s é g e k mindazon tag
j a i v a l együtt, akiket m é g a háború alatti magyar k o r m á n y o k idejében akkreditáltak. A p á p a követének különleges helyzetét egyáltalán nem vették figyelembe, mint ahogy a több ezer zsidó és egyéb m e n e k ü l t háború alatti m e g s e g í t é s é b e n szerzett é r d e m e i r e sem voltak tekintettel.5 K é s ő b b a magyar k o m m u n i s t á k a maguk előnyére fordították a helyzetet: ú g y gondolták, hogy a R ó m á t ó l elszigetelt magyar katolikus e g y h á z a t k ö n n y e b b e n térdre kényszeríthetik.6 E törekvést bizonyítja az a k ö r ü l m é n y is, hogy 1949-ig valamennyi kelet-európai kommunista ország megszakította diplomáciai kapcsolatait a S z e n t s z é k k e l .7
A háború v é g é n , a többször kirabolt, feldúlt országban X I I . Pius p á p a választotta k i az új prímást. 1927 óta létezett egy megállapodás („ intesa semplice ") a Szentszék és a magyar állam között a magyar primátus betöltését illetően, amelynek értelmében a magyar k o r m á n y n a k lehetősége volt arra, hogy a pápa figyelmét egy bizalmas jegy
zékben felhívja saját jelöltjeire, ami a pápát nem kötelezte. Ugyanakkor, ha a Szent
atya nem a jelöltek közül választott, a k o r m á n y kifogást emelhetett, a Vatikán viszont felülvizsgálhatta az ellenvetés jogosságát. Amennyiben a p á p a a k o r m á n y jelöltjei közül választott főpapot, elegendő volt az egyszerű tájékoztatás a választás lezajlásá
r ó l .8 Gergely Jenő 1985-ben megjelent k ö n y v é b e n Balog p á t e r r e9 hivatkozva arról írt, hogy 1945-ben létezett egy kormánylista, amit a Vatikán figyelmen kívül hagyott.
A z Ideiglenes K o r m á n y jelöltjei közt Balogh István szerint Mindszenty neve nem szerepelt.1 0 A k o r m á n y jelöltjei az 1945. május 25-i minisztertanácsi ülés j e g y z ő k ö n y v e szerint B á n á s s László (debreceni p l é b á n o s ) , Márton Á r o n (gyulafehérvári p ü s p ö k ) , Grősz József, Czapik Gyula és Mindszenty József voltak. R ö v i d vita után a k o r m á n y tagjai ú g y határoztak, hogy csak h á r o m nevet tüntetnek fel listájukon. Esze
rint B á n á s s Lászlót, Márton Á r o n t és Kelemen Krizosztomot (a pannonhalmi főapá
tot) ajánlották a pápa f i g y e l m é b e .1 1 Arra v o n a t k o z ó a n máig nem került elő semmiféle
5 Bckc Margit: Angelo Rótta apostoli nuncius (1930-1945). In Magyar Egyháztörténeti Évkönyv.
Bp., 1994, 173. p.; Lapo Lombardi: Magyarország és a Szentszék a hidegháború hajnalán. Magyar Egy
háztörténeti Vázlatok, Bp., 1998, 1-2. szám. 69-83. p.
Közi Horváth József: Kardinal Mindszenty. Königstein, 1976, 13. p.
7 Gabriel Adriányi: Das Verhältnis der katholischen Kirche Osteuropas zum Westen nach dem zweiten Weltkrieg. Zeitschrift für Ostforschung, 39/2. (1990) 219. p.
8 Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatának kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp., 1966, 305-308. p.; Továbbá Gabriel Adriányi: Der ungarische Episkopat nach dem I I . Weltkrieg. In Die Führung der Kirche in der Sozialisten Staaten Europas. Szcrk.: Gabriel Adriá
nyi. München, 1979, 110. p.
9 Balogh István
1 0 Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Bp., 1985, 36. p.
" M O L X I X - A - 8 3 - a Az Ideiglenes Kormány minisztertanácsának 30. jegyzőkönyve. (1945. május 25.)
dokumentum, hogy a p á p a k é z h e z kapta-e1 2 az Ideiglenes K o r m á n y listáját. A Szent
atya a v e s z p r é m i p ü s p ö k ö t választotta meg esztergomi é r s e k k é . A z Ideiglenes K o r m á n y t u d o m á s u l vette a döntést, és egy ü d v ö z l ő táviratban k ö s z ö n t ö t t e az ú j o n n a n k i nevezett érseket. Mindszenty J ó z s e f szeptember 2 2 - é n v á l a s z t á v i r a t b a n viszonozta Dalnoki M i k l ó s B é l a m i n i s z t e r e l n ö k j ó k í v á n s á g a i t : „Meleg gratulációját hálásan köszönöm, az ország első közjogi méltósága hazája rendelkezésére áll. "I 3
A z első k o r m á n y i n t é z k e d é s e k ugyan csak k ö z v e t v e , m é g i s r e n d k í v ü l é r z é k e n y e n érintették az e g y h á z a k a t , e l s ő s o r b a n a katolikus egyházat.
A m i k o r 1944. december 21 -én Debrecenben összeült az Ideiglenes N e m z e t g y ű l é s , Budapest és az o r s z á g nagy r é s z e m é g a n é m e t e k és a nyilasok k e z é n volt. A Nemzet
g y ű l é s b e n t ö b b mint 30%-kal, az Ideiglenes Nemzeti K o r m á n y b a n két miniszterrel k é p v i s e l t e t t e m a g á t a Magyar Kommunista Párt, ami e g y á l t a l á n nem felelt meg a va
lós politikai viszonyoknak, hiszen ekkor m é g alig n é h á n y ezer volt a kommunista p á r t t a g o k és s z i m p a t i z á n s o k s z á m a az o r s z á g b a n .
A z Ideiglenes K o r m á n y egyik alapvető fontosságú döntéseként 1945. m á r c i u s 17-én fogadta el a földreformról szóló 600/1945. s z á m ú r e n d e l e t é t ,1 4 amely a h o s s z ú idő óta é g e t ő szükségességü m a g y a r o r s z á g i agrárreform megoldását k í v á n t a .1 5 Ezt a lépést te-
1 2 A korábbi gyakorlat szerint a mindenkori nuncius közölte a kormány nem hivatalos, bizalmas listá
ját a Szentszékkel. Msgr. Angelo Rottának azonban már 1945 áprilisában el kellett hagynia az országot, így ezzel a lehetőséggel nem tudott élni a kormány.
1 3 A távirat eredetije a Politikatörténeti Intézet Levéltárában. PIL 274. f. 7/247. őc. Grősz József, illet
ve Mindszenty József levelezése a miniszterelnökkel. 16. p. A magyar prímások közjogi méltósága a kö
zépkorban gyökerezik. 1715 óta a hercegi cím is megillette a prímást. Egyéb tisztségei mellett a magyar katolikus egyház feje a király fő- és titkos kancellárja (summus ct secretarius canccllarius regius), a kirá
lyi pecsét őrzője és törvényes bíró is volt. Természetesen a méltósághoz tapadó régi jogokat már a két v i lágháború között sem gyakorolta a prímás. Mindszenty nem a régi jogok felújítására utalhatott, sokkal inkább arra, hogy közjogi méltóságából fakadóan, minden pártpolitika felett álló morális erőként hazája szolgálatában áll. Vö. Erdő Péter: Mindszenty és a prímási tisztség. In Magyar egyháztörténeti évkönyv.
Bp., 1994, 178. p.; Mészáros István: A „homo rcgius"-fikció. Valóság, 1995. 4. szám. 68-79. p.
1 4 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. ME számú rendelete a nagybirtokrendszer megszünte
téséről és a fóldmíves nép földhözjuttatásáról. Magyar Közlöny, Debrecen, 1945. március 18. - Kárpót
lás nélkül teljes egészében elvették a háborús bűnösök, nyilasok, nemzetiszocialista vezetők és a Volks- bnnd-tagok földbirtokait. Ugyancsak kisajátították az 1000 holdnál nagyobb birtokokat. Kártalanítás ígéretével vették el tulajdonosaiktól a 100 holdnál nagyobb úri és a 200 holdnál nagyobb paraszti birto
kokat. A rendelet végrehajtásával az Országos Földbirtokrendczö Tanács különböző szintű szerveit, i l letve a községi fóldigénylő bizottságokat bízták meg. Vö. Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I . kötet: Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Bp.,
1985,37. p.
1 5 Katolikus részről már az első világháború alatt is felvetődött a földkérdés megoldatlansága. Pro- hászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök már 1916-ban javaslatot tett az Örökbérleti rend
szerre, amelybe az egyházi birtokokat is be akarta vonni. Majd 1919-ben tési birtokát felosztotta a föld nélküli nincstelenek között. Vö. Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? In Prohászka ébresztése. I I . kö
tet, Szerk.: Szabó Ferenc. Bp., 1998, 1 10-127. p. Az 1920. évi Nagyatádi Szabó István-féle földreform
törvény hatása messze elmaradt a szomszédos országok földbirtokrendezése mögött. Romániában a földbirtokok 15%-át, Csehszlovákiában 13-14%-át, Lengyelországban 8%-át, Magyarországon csak 4,7%-át osztották szét a földigénylők között. Az 1920. évi földosztás kicsi parasztgazdaságokat hozott
hát 1945-ben sem kérdőjelezte meg senki, csakis a rendelkezés véghezvitelének módja és időpontja állt a viták kereszttüzében. A földbirtokrendelet kihirdetése után egyházi részről azt kifogásolták leginkább, hogy nem láttak biztosítékot az elvett földek kárta
lanítására. Bár a rendelet kimondta, hogy az egyházi alapítványok esetében meg kell vizsgálni, hogy azok közcélúak-e, és ha igen, mekkora földbirtok szükséges fenntartá
sukhoz.
Másrészt, ha az egyházi javadalmi birtok egyházi célt szolgálna, akkor az illetékes egyházi főhatóság arra a célra földingatlant i g é n y e l h e t n e .1 6
A földreform során igénybevett terület n a g y s á g a 5,6 millió hold volt, a m i b ő l 58%-ot (3,2 millió hold) osztottak k i 642 000 földigénylő között. A földnélküliek ará
nya így 4 6 % - r ó l 17%-ra csökkent, a kistermelőké 4 7 % - r ó l 80%-ra nőtt. Minden k ö z é p - és nagybirtokot szétosztottak és helyettük átlagosan 5 holdas kisbirtokokat hoz
tak l é t r e .1 7 A m e z ő g a z d a s á g i n é p e s s é g és a m e z ő g a z d a s á g szerkezete is teljesen áta
lakult, ami alapját képezhette volna egy egészséges parasztpolgári fejlődésnek, ha annak lehetőségét n é h á n y évvel k é s ő b b felülről el nem vágják.
A magyar katolikus egyháznak az 1935. évi statisztikai felmérések szerint 862 700 hold földje volt. A z 1945-ös földreform ebből 765 684 holdat kisajátított. A p ü s p ö kök, szerzetesrendek és s z e m i n á r i u m o k csak 100-100 hold földet, a plébániák csak 30 holdat tarthattak meg. A mintegy 6000 egyházi személy, 12 000 egyházi n e v e l ő , 3000 templom, 1500 plébánia, 200 szociális intézmény, 2000 nyugdíjas és több ezer világi alkalmazott eltartása a hívők és az állam feladata lett.1 8 N é h á n y évvel a föld
osztás után, a hatalmat addigra m á r m e g s z e r z ő k o m m u n i s t á k m e g k e z d t é k a földtulaj
don „kollektivizálását". A papok egy része a m ó d o s a b b hívekkel együtt kuláklistára került. 195 l-ben - a háztáji kertnek számító 800 n é g y s z ö g ö l n y i területeik kivételével - ö n k é n t lemondtak minden földről. Ettől kezdve az egyház g a z d a s á g i l a g v é g k é p p kiszolgáltatott helyzetbe került az á l l a m m a l szemben.
1945 nyarától M a g y a r o r s z á g o n a nemzetgyűlési választások előkészületei zajlottak.
Kifejezetten k e r e s z t é n y világnézetű párt nem indult a választásokon, pedig m á r a h á -
létre, de a földbirtok- szerkezetet alapjaiban nem érintette. A Katolikus Püspöki Kar is foglalkozott a földkérdéssel, 1919-ben és 1939-ben, eredménytelenül. Mindszenty József veszprémi püspök 1944-ben kívánt birtokaiból 7000 holdat felparcclláztatni, de a Sztójay-kormány ezt megakadályozta. Vö. A ma
gyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990]
23-24. p.
16 „A megváltás tehát közönséges maszlag; a megváltást szenvedőnek semmiféle jogot nem biztosít, mert az állam csak teherbíró képessége szerint fizet, tehát előreláthatólag semmit, mert nem lesz miből fizetnie. " Grősz József kalocsai érsek naplója. Bp., 1995, 179. p. 1992-ben az Alkotmánybíróság megál
lapította az 1945. évi földreformmal kapcsolatban, hogy az állam jogosan vehet igénybe magánföldbir
tokokat, de csakis törvényesen megállapított kártérítés ellenében. Az elvett földekért természetesen sem 1945-ben, és azóta sem kaptak kárpótlást az egyházak. Vö. Mészáros István: Kimaradt tananyag. Dikta
túra és az egyház 1945-1956. Bp., 1993, 38. p.
17 Magyarország története 1918-1990. Szerk.: Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos. Bp., 1997, 179-180. p.'
1 8 Bcresztóczy Miklós adatai. In Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950.
Bp., 1977, 238. p.
ború v é g é n (1944 októberében) megalakult gróf Pálffy József elnökletével az illegá
lis K e r e s z t é n y Demokrata Néppárt. A párt nem tudta m a g á t Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front m e g a l a k u l á s a k o r képviselni, mivel akkorra m á r nem lehetett kijutni a körülzárt fővárosból. Programját 1945. j a n u á r 2 1 - é n hozta nyilvá
n o s s á g r a ,1 9 de a K D N P elismertetése nagyon nehezen haladt előre. R á k o s i M á t y á s m á r 1945 februárjában ellenezte az új párt bekapcsolódását a politikai életbe. Szerin
te a K D N P politikai szereplése a demokratikus erők összefogását gátolná, s ő t a reak
ció „ d e m o k r a t i k u s köntösben való m e g e r ő s í t é s é t " jelentené.
Ugyanakkor a Keresztény Demokrata N é p p á r t vezetésében m á r a kezdetekkor két irányzat érvényesült: egy „ k o n z e r v a t í v a b b " Pálffy és egy „ d e m o k r a t i k u s a b b " Baran- kovics István vezetésével. A közös cél, a választásokon való részvétel, egy ideig áthi
dalta a két csoport ellentéteit, de a belső konfliktus mégis s z a k a d á s h o z vezetett. A két utódpárt - m i n d k e t t ő Demokrata N é p p á r t n é v e n - m á r nem volt képes a v á l a s z t á s o kon indulni. Pálffy és hívei a Polgári Demokratikus Pártot támogatták az 1945. évi választásokon, B a r a n k o v i c s é k pedig a kisgazdákat, így k é t képviselővel be is kerül
tek a parlamentbe.2 1
A magyar katolikus egyház vezetése - a p á r t s e m l e g e s s é g e t m i n d v é g i g betartva - egyetlen pártot sem támogatott a választásokon. A világháborút követő k é t p ü s p ö k kari értekezlet j e g y z ő k ö n y v e i b ő l is csak annyi derül k i , hogy a „Demokratikus Nép
párt indulási szándékát, és azt, hogy keresztény elvek szerint kíván dolgozni, öröm
mel veszi tudomásul a nm. püspöki kar. "22
A Mindszenty József vezette Magyar P ü s p ö k i Kar 1945. október 18-án adott k i egy k ö z ö s körlevelet, amelyben a híveket a választásokon való felelősségteljes rész
vételre biztatta, és egyben az országban tapasztalható sajnálatos k ö z á l l a p o t o k r a (gya
kori rablások, internálások stb.) is felhívta a figyelmet: „ Vajon az a kormány, amely ily állapotokat tűr, vagy ezekkel szemben tehetetlen, nem fog-e a politikai erőszak zsarnokságával szemben még gyengébbnek és zavartabbnak mutatkozni? Naponta imádkozunk, hogy a magyar nép jobbérzelmű rétegének legyen elég szabadsága a vá
lasztásokon akaratának megmutatására. Titeket pedig Kedves Híveink felszólítunk, hogy fontoljátok meg szavainkat, s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállni s képes lesz küzdeni ejelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. [...]
Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál. Az erőszak természete az, hogy ma csak szavazatot kényszerít ki, holnap már fenyegeté-
1 A párt programját közli Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956.
Bp., 1994,223-225. p.
2 0 Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985, 26-27. p.
2 1 Uo. 64-65. p.
2 2 1945. május 24-i püspökkari értekezlet. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szcrk.: Bckc Margit. In Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14. Köln-Bp., 1996, 50. p.
sekkel szorít munkára, holnapután háborúba visz, majd erőszakkal a megsemmisü
lésbe kerget. "23
A háború utáni első parlamenti választást 1945. november 4-én tartották meg. A sza
vazáson való részvételi arány rendkívül magas volt. A választásra jogosultak 92,4%-a fejezte k i politikai véleményét szavazatával (4 730 409 érvényes voksot számoltak össze a bizottságok).
Az 1945. évi nemzetgyűlési választások eredménye
Pártok Szavazatok száma Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma
Független Kisgazdapárt 2 697 508 57,03 245
Szociáldemokrata Párt 823 314 17,41 69
Magyar Kommunista Párt 802 122 16,95 70
Nemzeti Parasztpárt 325. 284 6,87 23
Polgári Demokrata Párt 76 424 1,62 2
Magyar Radikális Párt 5757 0,12 0
A választások után a Kisgazdapárt vezetésével koalíciós k o r m á n y alakult Magyar
országon.
A z újonnan megalakult parlament első döntései között törvényt alkotott Magyar
o r s z á g államformájáról. 1946. február l-jén kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A parlament megalkotta az 1946. évi V I I . törvényt a demokratikus államrend és a k ö z társaság büntetőjogi védelméről, amely szigorúan büntette a k ö z t á r s a s á g - e l l e n e s szervezkedést és propagandát. M i v e l a bíróságokon és a rendőrségen ekkorra m á r kommunista befolyás érvényesült, ezt a törvényt is az M K P „reakció elleni k ü z d e l e m é n e k " szolgálatába állították, és segítséget adott a keresztény egyesületekkel, majd k é s ő b b a polgári pártokkal való leszámoláshoz. A Sulyok D e z s ő által találóan „ h ó h é r t ö r v é n y "-ként illetett rendelkezés ugyanazt a szerepet töltötte be M a g y a r o r s z á g o n a kommunista rendszer kiépülésében, mint a Harmadik Birodalomban az 1933. feb
ruár 28-án elfogadott törvény „zum Schutz von Volk und Staat", a berlini Reickstag felgyújtása után. Segítségével nálunk is hamarosan megkezdődöli a társadalom
„gleichschallolása ".
1946 tavaszától a baloldali sajtó hangos volt a katolikus egyesületekben, iskolák
ban és a K i s g a z d a p á r t környezetében felfedezett összeesküvésektől. „ F a s i s z t a " r ö p lapok, újságok, sőt fegyverek kerültek elő az ország minden pontján. A z állítólagos reakciós s z e r v e z k e d é s e k természetesen az új d e m o k r á c i a és a V ö r ö s Hadsereg ellen
2 3 A körlevelet közli: Mindszenty Okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok, levelek. 1-3.
kötet. Sajtó alá rendezte Vecsey, József. München, 1956-1957. 1. kötet: Mindszenty tanítása. 86-95. p.
Részleteket közöl a körlevélből: Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 99-102. p.
2 4 Dőlt betűvel jelöltem az ellenzéki pártokat [Sz. Cs.]. Vö. Magyarország története 1918-1990.
Szcrk. : Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos. Bp., 1997, 185. p.
irányultak. T é n y , hogy ebben az időben a r e n d ő r s é g i j e l e n t é s e k , h a n g u l a t j e l e n t é s e k s z á m o s d i á k s z e r v e z k e d é s r ő l is b e s z á m o l t a k . "5
K é t s é g t e l e n , hogy a v é r e s h á b o r ú után, amikor az o r s z á g b a n sok fegyver v o l t el
rejtve vagy csak e g y s z e r ű e n elszórva, a kamasz fiatalok k ö r é b e n é r d e k e s n e k , b á t o r cselekedetnek tűnhetett a tiltott fegyverek vagy akár nyilas anyagok ö s s z e g y ű j t é s e , az azokkal v a l ó „játék". M á s r é s z t tény az is, hogy a „ f e l s z a b a d í t ó " V ö r ö s Hadsereg2 6 sem volt m i n d e n ü t t n é p s z e r ű . G y ö n g y ö s ö n és k ö r n y é k é n 1945 végétől ismeretlen fegyveresek t ö b b esetben r e n d ő r ö k és orosz k a t o n á k ellen. A r e n d ő r s é g i n y o m o z á s e r e d m é n y e k é n t t ö b b fiatal mellett letartóztatták Kiss Szaléz ferences atyát, a g y ö n gyösi K E D I M vezetőjét, aki egyben a K i s g a z d a p á r t ifjúsági s z e r v e z e t é b e n is a k t i v i zálta m a g á t . A t a n ú v a l l o m á s o k2 7 több ponton is ellentmondanak e g y m á s n a k , m é g i s e l e g e n d ő b i z o n y í t é k o t szolgáltattak a r e n d ő r s é g n e k a l e t a r t ó z t a t á s o k h o z . A g y a n ú s í tottakat k e g y e t l e n ü l m e g k í n o z t á k , a l e g e m b e r t e l e n e b b ü l Szaléz atyával b á n t a k , "8 m i vel ő a g y ó n á s i titkot m i n d v é g i g megtartotta. A magyar h a t ó s á g o k végül is nem tud-
„[...] nyomozást indított az esztergomi Szt. Antal kollégium diákjai által szervezett fasiszta szervez
kedés ügyében. Céljuk: Orosz katonák, valamint baloldali mozgalmakban részt vevők elleni merénylet elkövetése abban az esetben, ha az orosz megszálló csapatokat [sic!] angol vagy amerikai csapatok vált
ják fél [...]" VXL 274. f. 11/11. őc. Tömpe András vidéki főkapitány jelentései. 76. p. Továbbá: ,,[...j 1946. március hó 16-ról 17-re virradó éjjel ismeretlen tettesek a kalocsai főszékesegyház mellett lévő szovjet hősi halottak egyik sírkövét félborították és kettétörték. A sírkő egyik darabját a csatornába dob
ták. [...]"TIL 274. f. 11/63. öe. Vidéki hangulatjelentések. 1. p.
2 6 A Politikatörténeti Intézet Levéltára is őrzi azokat a felterjesztéseket, kérelmeket és egyéb levele
ket, melyek az ország különböző részeiről származnak, és amelyekben beszámolnak a Vörös Hadsereg rémtetteiről. „[...] Négy hete már, hogy a Vörös Hadsereg városunk falai között tanyázik, a front is már cca. 70-80 km-re van tőlünk, azért a kezdeti fosztogatások még ma is előfordulnak. Még mindig előfordul, hogy békés családokra éjjel részeg katonák rátörnek, bútoraikat összetörik, ruhaneműiket elviszik és asszonyaikon erőszakot követnek el [...] Különösen a nőkérdésben rettenetes a helyzet. A katonák józan ál
lapotban tűrhetően viselkednek, de ha legkisebb italmennyiség is van bennük, még a legrendesebb is meg
vadul. Tisztességes családanyáikon, 60-65 éves idősebb asszonyokon, 10-12 éves még fejletlen gyermeklá
nyon, nem is szólva a normális korban levő, tisztességes lányokról, erőszakot követnek el és 10-12 személy is keresztülmegy egy nőn, ami által azok nemcsak lelkileg, de a szó legszorosabb értelmében véve testileg is összetörnek, sőt majdnem minden esetben családjaikba súlyos nemibetegséget visznek át. [...] " PIL 274. f 11/27. Jelentések az orosz katonák ellen, illetve általuk elkövetett bűncselekményekről.
2 7 Történeti Hivatal V - 23 621. Zagyi Lőrinc-ügy; V - 27 010. Kizmann Ottó és társai; V - 27 031.
Kizmann Ottó és társai; V - 27 584. Kónya Nándor és társai; V - 71 909. Páter Kiss Szaléz; V - 91 559.
Bozó Adolf és társa; V - 113 398/l-a. Páter Kiss Szaléz.
2 8 Részlet Kováts Zoltán emlékiratából („A vörös fegyverek között 15 évesen"-kézirat):,, Az előszo
báiban ott álltak a falnak fordulva a többiek. Az a bizonyos ajtó most nyitva volt, benéztem. Valamikor egy szép fürdőszoba volt. Most csak egy fürdőkád állt benne. A fürdőkádban egy ember feküdt. Cipő nem volt a lábán. Lábfeje duplájára volt dagadva. Mindenütt kék-zöld volt, itt-ott vérzett is. Arca szintén kék-zöld volt, nagyon megdagadva. Orrán-szciján vékony csíkban folyt a vér. A feje más helyeken is vér
zett. Ebben a rettenetesen összevert emberben Szaléz Atyára ismertem. A felismerésben segített a feren
cesek jellegzetes hajviselete, a rajta levő reverenda és Szaléz Atyáit mindenki mástól megkülönböztető kerek arca, amit a verés sem tudott megváltoztatni. " Itt szeretném megköszönni Patócs Róbert segítsé
gét, aki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen írt szakdolgozatához összegyűjtött, Kiss Szaléz ferences atyára és koncepciós perérc vonatkozó adatokra felhívta a figyelmemet. Az ügy rövid összefoglalását lásd Balogh Margit: P. Kiss Szaléz szovjetellenes „összeesküvésbe. História, 1997. 3.
szám. 20-24. p.
tak mit kezdeni Kiss Szalczzal. Semmilyen terhelő vallomást nem tett, ami alapján n y i l v á n o s perben el lehetett volna ítélni, másrészt féktelen b u z g ó s á g u k b a n annyira m e g k í n o z t á k , hogy egy perben való szerepeltetése fel sem merülhetett. A többi letar
tóztatottal együtt átadták az oroszoknak, akik g o l y ó általi halálra ítéltek Szaléz atyá
val együtt h á r o m fiatalkorút, 22 m á s i k a t pedig szovjet m u n k a t á b o r o k b a n letöltendő szabadságvesztésre. S o p r o n k ő h i d á n egy cellába kerültek a halálraítéltek egy hatéves k i s l á n y m e g e r ő s z a k o l á s á é r t elítélt orosz tiszttel. A tiszt szerint o k t ó b e r 11-én éjjel, i l letve hajnalban v é g e z t é k k i a magyarokat. A z áldozatoknak injekciót adtak be, ami lehetett strichin vagy légbuborék. A z elítéltek nem is sejtették, hogy m e g ö l i k őket, mert golyó általi kivégzésre voltak f e l k é s z ü l v e .2 9
Olofsson Piacid b e n c é s atyát is köztársaság-ellenes s z e r v e z k e d é s és gyilkosságok
ra való felbujtás vádjával tartóztatták le. Piacid atya az 1945. évi választásokon a F ü g g e t l e n Kisgazdapárt listáján indult. A választási k ü z d e l e m b e n egy gyűlésen a hallgatók közül egy diák m e g k é r d e z t e tőle, hogy helyesnek tartja-e szovjet katonák meggyilkolását. Piacid atya azt válaszolta, hogy a kommunizmus l e g y ő z é s é h e z ez nagyon lassú m ó d s z e r . A fiatalembert, Unden Miklóst, k é s ő b b őrizetbe vette a rend
őrség szovjet katonák m e g g y i l k o l á s á n a k vádjával. A z ú g y n e v e z e t t kamaraerdei ü g y kivizsgálásakor Unden m e g e m l í t e t t e a választási gyűlésen elhangzottakat. í g y került sor Olofsson Piacid atya letartóztatására azzal az indokkal, hogy t ö m e g m é s z á r l á s r a buzdított. Piacid atya a „vizsgálati szakasz" lezárultával Kiss S z a l é z h e z hasonlóan orosz bíróság elé került, ami az SZSZKSZ a l k o t m á n y á n a k 49. § 58/2. (antibolsevista propaganda), 58/8. ( T e r r o r c s e l e k m é n y ) és 58/11. (összeesküvés) pontja értelmében 10 év szovjet m u n k a t á b o r b a n letöltendő szabadságvesztésre ítélte. í g y került Piacid atya mint „vrag naroda" (a nép ellensége), P 876. s z á m ú fogolyként a Gulagra.3 0
1946 tavaszától a kommunista sajtóban valóságos h e c c k a m p á n y indult meg a kato
likus „ ö s s z e e s k ü v ő k " ellen.3 1 Ilyen e l ő z m é n y e k után került sor a T e r é z körúton arra az e s e m é n y r e , amit végül is az ifjúsági szervezetek feloszlatásának ü r ü g y é ü l h a s z n á l tak fel. Egy korabeli szemtanú e l m o n d á s a szerint 1948. j ú n i u s 17-én h á r o m szovjet
2'} Patócs Róbert adatai. A kivégzés módjáról közölt információ megegyezik Köllcy György vélemé
nyével, aki abban az időben Sopronkőhidán várt arra, hogy valamelyik szovjet munkatáborba szállítsák.
Vö. Kölley György: Értetek és miattatok. Bp., 1989, 59. p.
3 ( 1 Szeretnék köszönetet mondani Olofsson Károly Piacid bencés atyának, amiért elmesélte életét. Egy
vele készült interjút a televízió is sugárzott. Lásd „Tanúságtevők" című dokumentumfilm. Készítették:
Bálint Szabó Zoltán és Téglásy Ferenc a Vallási és Egyházi Műsorok Stúdiója támogatásával 1990-ben.
Főszcrk.: Csiszér Ferenc.
31 Népszava, 1946. május 3. 3. p.: Fasiszta terrorszervezetet leplezett le a Vidéki Főkapitányság; Vilá
gosság, 1946. május 8. 4. p.: Felfedezték a gyöngyösi összeesküvők fantasztikus fegyverraktárát; Sza
bad Nép, 1946. május 8. 3. p.: Páter Kiss Szaléz május 15-re tervezte az általános felkelést; Esti Szabad Szó, 1946. május 9.: Letartóztatták Lukács Pclbárt pátert a hatvani fasiszta alvezért; Világosság, 1946.
május I I . 1. p.: A nyomozás újabb szenzációs megállapításai Gyulai László kisgazdapárti képviselő és Fillér László kizárt képviselő fasiszta összeesküvése ügyében; Szabad Nép, 1946.június 13. 1. p.: Papok és diákok újabb gyilkos összeesküvését leplezte le a politikai rendőrség. Olafsson [helyesen: Olofsson]
Piacid bencés atya és páter Vágh jezsuita áldozópap felbujtására orosz katonát ölt és merényletekre ké
szült a fasiszta diákok brigádja.
katona tért be a Teréz körúti Edison kávéházba, majd egy ott tartózkodó magyar nő miatt heves szóváltásba keveredtek, ami két áldozatot k ö v e t e l ő utcai lövöldözésbe torkollott. Hamarosan m e g é r k e z e t t a GPU, az orosz katonai rendőrség. A hullákat fcldobálták egy orosz teherautóra, majd a körúti házak ablakaiból b á m é s z k o d ó embe
reket beparancsolták lakásaikba. K í v á n s á g u k n a k a háztetők fölé eresztett géppisz
tolysorozatokkal adtak n y o m a t é k o t . Valószínűleg akkor t é v e d t el az a g o l y ó , ami fe
j e n találta a fiatal P é n z e s Istvánt, akit később úgy állítottak be, mint a k é t szovjet katona o r v g y i l k o s á t .3 2 A korabeli sajtóhírek teljesen e l l e n t m o n d á s o s a k . A k o m m u nisták lapja, a Szabad Nép, két nappal a „ m e r é n y l e t " után foglalkozott az ese
m é n n y e l .3 3 A cikk szerint egy orosz tiszt és egy magyar lány meghalt az orvgyilkos golyóitól, valamint t ö b b orosz katona és járókelő is m e g s e b e s ü l t . A m e r é n y l ő t félig m e g é g v e holtan találták. Feltételezték, hogy K A L O T - t a g vagy cserkész. A cikk írója az esetet egyértelműen úgy értelmezte, mint ami bizonyítja a reakció erőinek felbáto- rodását, az elhúzódó Kiss Szaléz és társai per, valamint az Olofsson P i a c i d - ü g y miatt.
A z esettel kapcsolatos n é h á n y ellentmondásra Havasy Gyula hívta fel a figyelmet.3 4 A napvilágra került számtalan téves i n f o r m á c i ó n a k3 5 talán az lehetett az oka, hogy bár az egyházi szervezetek sorsa m á r korábban eldőlt, de hiányzott egy alapos ok a végrehajtáshoz. Ezt, mint m á r annyiszor a történelemben, most is a véletlen hozta meg. A T e r é z körúti gyilkosságok váratlanul érték a k o m m u n i s t á k a t , talán m é g a pro
paganda sem volt felkészülve az egységes koncepció tálalására, azonban az esetet m i n d e n k é p p e n fel akarták használni céljaik érdekében.
Rajk László belügyminiszter - a SZEB szovjet vezetőjének, Szviridov altábor
nagynak a k ö v e t e l é s e i t3 6 túlteljesítve - 1946 j ú l i u s á b a n megkezdte a katolikus szer
vezetek feloszlatását. R e n d e l k e z é s e i n e k következtében mintegy 1500 egyesületet számoltak fel. A hitbuzgalmi egyesületek (pl. Rózsafüzér, M á r i a - k o n g r e g á c i ó ) erős ellenőrzés mellett egyelőre m ű k ö d h e t t e k . Sorsukat azonban ezek sem kerülhették el,
1949-rc minden katolikus szervezetet felszámoltak M a g y a r o r s z á g o n .3 7
Rajk rendeleteihez a Szviridov-jegyzék teremtett alapot, ugyanakkor a katolikus szervezetekkel kapcsolatba hozott elszigetelt „ b ű n t é n y e k " (a gyöngyösi, kamaraer
dei és T e r é z körúti „ g y i l k o s s á g o k " ) alapján j o g i paradoxonnak m i n ő s ü l másfélezer egyesület feloszlatása. M é g ha minden esetben bizonyítani tudták volna a feltétele-
3~ Révffy László visszaemlékezését „Teréz körút, 1946. június 17." címen közli a História 1998. évi 9-10. száma. 64-65. p.
33 Szabad Nép, 1946. június 19. 1. p.: Felháborító fasiszta orvgyilkosság a Teréz körúton.
34 A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n.
[1990] 46-49. p.
A szovjet jelentés is számos ellentmondást tartalmaz. Vö. Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentu
mok 1944-1948. Szerk.: Izsák Lajos - Kun Miklós. Bp., 1994,98-102. p. '
3 6 Balogh Margit: A KALOTés a katolikus társadalompolitika 1935-1946. Bp., 1998, 199-200. p.
3 7 1948-ban a katolikus egyháznak még 7522 hitbuzgalmi egyesülete működött 708 584 taggal. Vö.
Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyhcizak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996, 195. p.
zett „ g y i l k o s o k " és „felbujtóik" kapcsolatát a katolikus szervezetekkel, akkor sem le
hetett volna tetteik k ö v e t k e z m é n y é t ezekre a szervezetekre áthárítani.
Mindszenty József 1946. július 21-én tiltakozott Nagy Ferenc m i n i s z t e r e l n ö k n é l a b e l ü g y m i n i s z t e r katolikus egyesületeket érintő rendeletei m i a t t ,3 8 majd augusztus 10-én írt levelében ismét felhívta a miniszterelnök figyelmét az e g y h á z h á b o r ú után elszenvedett s é r e l m e i r e .3'
A katolikus egyesületek feloszlatása után felerősödött a propaganda az e g y h á z i is
kolák ellen. A baloldali lapok hevesen kritizálták az egyházi iskolákat, amiért ezek
ben - szerintük - a demokratikus szellemiség háttérbe szorult és a tanítás színvonala alacsony, viszont a szovjetellenesség annál e r ő s e b b . A vádak és a p r o v o k á c i ó k 1947 elején t o v á b b fokozódtak.
A K i s g a z d a p á r t Politikai Bizottságának 1947. február 28-i ülésén Ortutay Gyula javaslatot tett a fakultatív hitoktatás b e v e z e t é s é r e .4 0 Ugyanebben az időben a Kisgaz
dapártra óriási n y o m á s nehezedett. A Magyar Á l l a m r e n d ő r s é g Á l l a m v é d e l m i O s z t á lya ( Á V O ) és a H o n v é d e l m i Minisztérium Katonapolitikai O s z t á l y a a „hóhértör
v é n y " alapján folytatott n y o m o z á s a „köztársaság-ellenes ö s s z e e s k ü v é s t " leplezett le a K i s g a z d a p á r t b a n . A z összeesküvés felfedezését követően ötven k é p v i s e l ő lépett k i a p á r t b ó l ,4 1 s ezzel kezdetét vette a párt erőteljes feldarabolása.
Ebben a feszült belpolitikai helyzetben, a koalíciós pártok m á r c i u s 5-i, majd 11-i közös ülésén került napirendre a kötelező hitoktatás eltörlésének és az e g y s é g e s tan
k ö n y v e k b e v e z e t é s é n e k terve. A z szóba sem került, hogy a k é r d é s b e n az e g y h á z a k v é l e m é n y é t is k i kellene k é r n i .4 2 Rákosi a kérdéssel kapcsolatban így írt M o s z k v á b a :
„A fakultatív vallásoktatást mi Nagy Ferenccel és pártjával akarjuk bevezettetni, ezért kénytelenek vagyunk felfüggeszteni az ellene irányuló közvetlen támadásokat mindaddig, amíg ebben a kérdésben következetes marad. Ha kiderülne, hogy e téren is kettős játékot játszik, akkor könyörtelenül leleplezzük: ő kezdeményezte a fakultatív vallásoktatás napirendre tűzését, és ezzel rá hárítjuk a felelősséget ezért az előkészí
tetlen lépésért. Ugyanakkor követelni fogjuk, hogy vegyék le a napirendről ezt az egy
előre még el nem dönthető, s az újjáépítést zavaró kérdést. Ezután vetjük fel a kér
dést: mennyiben felelős Nagy Ferenc az összeesküvésért. 'A?l
Tehát a fakultatív hitoktatás eredendően kommunista ötlet volt, m é g i s azt akarták elérni, hogy a Kisgazdapárt terjessze a k ö z v é l e m é n y elé. A vallásos t ö m e g e k c s a l ó dottsága így a k i s g a z d á k ellen irányult volna.
3 S Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 135-136. p.
3 9 Uo. 138-139. p. Továbbá: Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák L a j o s - K u n Miklós. Bp., 1994, 104-105. p.
4 0 Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyhcizak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993,263. p.
4 1 Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. I I . kötet, Bp., 1990, 70-104. p.
4 2 Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat 1945-1948. Bp., 1989, 66-67. p.
4 3 Rákosi levele Sztálin, Zsdanov, Bcrija és más szovjet vezetőkhöz 1947. április 5-én. In Moszkvának jelentjük. Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerk.: Izsák L a j o s - K u n Miklós. Bp., 1994, 159-161. p.
A p ü s p ö k i kar tagjai m á r az év elején sejthették, hogy újabb t á m a d á s készül, ezút
tal valószínűleg az iskolák, az egyházi oktatás ellen. A l i g fél évvel azután, hogy meg
indult az e g y h á z i egyesületek elleni v á d a s k o d á s , majd a b e l ü g y m i n i s z t e r elrendelte feloszlatásukat, 1947 tavaszán az egyházi iskolák ü g y e került napirendre. A magyar püspöki kar 1947. február 25—26-i értekezletén Mindszenty érsek szavai előrevetítet
ték az iskolák bizonytalan jövőjét: „Az iskoláink körül szolt összeesküvések összeom
lottak. Am egyesületeink évtizedeken át annyi gonddal kiépített hálózata ugyanazon megokolással, amellyel iskoláinkra támadtak, erőszakosan széttépve. [...] Az iskolák elleni harc - úgy látszik - kiújul. Igaz, hogy a N é p s z a v a [1947. febr. 14. szám. 4. p.]
azt mondja a tiltakozásokra: »Senkt sem tárgyal az egyházi iskolák államosításáról, mert, sajnos, az államnak egyelőre nincs erre pénze. « Ama szoc. dem. kongresszuson hangoztatták az államosítást, és hivatalosan bejelentették, hogy a közoktatás problé
máját megoldják. "44
A katolikus hívek az ország több v á r o s á b a n is tüntetéseken nyilatkoztatták k i el
l e n v é l e m é n y ü k e t a vallási életbe történő újabb durva beavatkozással szemben. Sze
geden például a katolikus d i á k o k tiltakozó felvonulását a r e n d ő r s é g oszlatta s z é t .4 5 A fakultatív hitoktatás és az egységes állami t a n k ö n y v e k k é r d é s e t e r m é s z e t e s e n nem
csak a katolikus egyházat érintette. A z e v a n g é l i k u s p ü s p ö k ö k is tiltakozásra szólítot
ták fel gyülekezeteiket. A református Ravasz László p ü s p ö k hivatalos nyilatkozatai
ban kifejtette, hogy a vallásoktatás tervezett megváltoztatása miatt, akár a katolikus klérussal is hajlandó e g y ü t t m ű k ö d n i .4 6 A koalíciós pártok e g y s z e r ű tagsága sem értett egyet a fakultatív hitoktatás bevezetésével. A z SZDP vezetőit is elárasztották tiltako
zó leveleikkel a csepeli, X . kerületi munkástelepi stb. szülők. A K i s g a z d a p á r t Csong
rád megyei szervezete egyenesen a náci rendszer által alkalmazott „ g l e i c h s c h a l t o - lásnak" minősítette a szabad vallásgyakorlást t á m a d ó tervezetet, s a K i s g a z d a p á r t eredeti p r o g r a m j á h o z való ragaszkodást követelték. „A FKGP szavazóinak tömege a
1947. február 25—26-i püspökkari értekezlet. A jegyzőkönyv hivatalos szövege eddig a mondatig teljesen megegyezik a Belügyminisztérium egyházügyi alosztálya által az ülésről készített jelentéssel.
Vö. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzökönyvei 1945-1948 között. Szerk. : Bekc Margit. Köln-Bp., 1996, 166. p. és Történeti Hivatal O - 13 405/1.'59. p.
A marxista történész, Balogh Sándor szerint a „Kötelező hitoktatást!" és „Hittant akarunk" jelsza
vakkal felvonuló, a „Christus vincit.. ."-et éneklő szegedi diákokat „csak komoly erőfeszítések árán si
került jobb belátásra bírni. A rendőrség önfegyelmén és mértéktartásán [kiemelés - Sz. Cs.] múlott, hogy a felbujtott diákság felvonulása nem vált országos méretű jobboldali provokáció kiindulópontjá
vá. " Vö. Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak - 1947 tavasza. Szcizadok, 1973. 4. szám. 917-918. p. Hamvas Endre csanádi püspök levélben tiltakozott Rajk László belügymi
niszternél, amiért 17 fiatal diákot a tüntetésen való részvétel miatt internáltak. A csanádi püspök sérel
mezte, hogy semmiféle bírói eljárás nem előzte meg az internálások elrendelését. Felhívta a belügymi
niszter figyelmét, hogy az internálások, melyeket még az „előző uralom" vezetett be, sok önkényes és igazságtalan ítéletre adnak lehetőséget. A levél másolata a Történeti Hivatal 0 - 1 2 8 1 7 / 1 . Hamvas End
réről vezetett dossziéjában. 27. p.
4 6 Az Új Ember 1947. évi március 2-i számában közölt interjút Ravasz László püspökkel a fakultatív vallásoktatásról, illetve az Elet és Jövő című református lap 1947. évi március 29-i számában Ravasz László írt cikket a témában.
