Kormányzati programok, melyek elősegítik a hátrányos helyzetű fiatalok

1) „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, 2007-2032 Törvények és OGY. határozat: 47/2007.(V.31.) OGY határozat

A program célja: a gyermekszegénység, nélkülözés csökkentése, korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola, foglalkoztatás. Képet ad a magyarországi gyerekek helyzetéről Európához képest:

- Átlagos gyerekszegénységi arány: EU:19%, MO:20%

- Egyedülálló szülőknél a szegénységi kockázat valamivel kisebb, mint EU: 34%, MO:33%

- 3 és többgyerekes családok szegénységi kockázata valamivel nagyobb EU:25%, MO:28%

- Területi egyenlőtlenségek a becslések szerint Magyarországon különösen nagyok és növekvők

- Nyugathoz képest sajátosság, hogy a gyerekszegénység egyre inkább falusi, mint városi jelenség

- Oktatás szegregáltabb, szülői háttér hatása szokatlanul nagy (PISA)

- A szülők foglalkoztatása (különösen anyai) Európában egyik legalacsonyabb - Az összes gyerek 14%-a foglalkoztatott nélküli háztartásban él, negyedik

legrosszabb EU 25 tagállamában, ahol az átlag 10% alatt van.

[GYERMEKESÉLY – A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE, 2014]

2) Új Széchenyi Terv

Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható.

Mind nemzetközi (pl.: OECD PISA1), mind hazai (pl. Országos Kompetenciamérés) elemzések rámutatnak a tanulók családi háttere és az iskolai eredményesség közötti összefüggésre. Az OECD 2012-ben megjelent, "Méltányosság és minőség az oktatásban"

(Equity and Quality in Education) című kiadványa szerint a magyar oktatási rendszer azon országok közé tartozik, amelyek nagyon alacsony hatékonysággal képesek kiegyensúlyozni a tanulók gazdasági, szociális és kulturális hátteréből adódó hátrányokat. Az OECD által

vizsgált, az iskolai eredményességet befolyásoló tényezők közül hazánkban magasan kiemelkedik az alacsony társadalmi, gazdasági státusz. Az Európai Unió 2020-as stratégiai célkitűzései között szerepel a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá történő csökkentése.

Hazánk ebben a tekintetben komoly egyenlőtlenségekkel küzd. A lemorzsolódási adatok átlagos értéke 11% körül mozog, de iskolatípusok között és területi összehasonlításban jelentős eltérések vannak. Különbséget tapasztalhatunk a közép-magyarországi és az észak-alföldi, illetve az észak-magyarországi régiók adatai között.

A fentiek alapján elmondható, hogy hazánkban szükség van a méltányos oktatási rendszer megteremtésére irányuló olyan komplex programcsomag összeállítására, amelynek elemei összehangoltan és átfogóan működnek, így egymást kiegészítve és egymás eredményeire építve mozdítják elő a társadalmi befogadást.

Építve az elmúlt évek szakmai tapasztalataira és eredményeire, továbbá együttműködve a meglévő pedagógiai szakmai szolgáltatókkal szükséges megteremteni azt az intézményrendszert, amely speciálisan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók előrehaladásának segítése érdekében – a 48/2012 számú EMMI rendelet 14. §-ban – előírt pedagógiai támogatás, integrációs felkészítés, a képesség-kibontakoztató felkészítés és az óvodai fejlesztő program feladataihoz kapcsolódó tevékenységekhez biztosít pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Ezen intézményrendszer létrehozását célozza a TÁMOP,3.3.13-13/1-konstrukció.

A projekt alapvető célja a befogadó oktatási rendszer megteremtéséhez történő hozzájárulás a közoktatási rendszer hátránykompenzációs hatásainak növelését elősegítő, a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások biztosításával, továbbá kutatás-fejlesztési és tudásmegosztó tevékenységek végzésével;

támogatva ezzel az EU 2020-as stratégiai prioritások elérését, különös tekintettel a lemorzsolódás csökkentésére és a foglalkoztatási adatok növelésére vonatkozó célok elérésének vonatkozásában.

További cél hozzájárulni a mérés-értékelés rendszerének és módszertanának a befogadó iskola szemlélet elvrendszeréhez történő közelítéséhez, a tanulói háttér és az eredményesség közötti finomabb összefüggések feltárásához és a korábban lezajlott, illetve a jelenleg futó, egyes hátránykompenzációs programok hatásainak feltárásához. [ÚJ SZÉCHENYI TERV]

3) Biztos Kezdet Program

A korai beavatkozást középpontba helyező módszertani program. TÁMOP 5.2.2. és 5.2.4. programok (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet).

Legfontosabb célkitűzések:

- a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe

- a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait - iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, az

iskolai sikeresség elősegítésével csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma

- az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása.

A [2. ábra] alapján elmondható, hogy Magyarországon még nagyon sok a feladat a szegregáció csökkentésében, hiszen látható, hogy a speciális helyzetű csoportok leginkább elkülönítve tanulnak a többségiekhez képest. [INKLUZÍV NEVELÉS, 2007]

4) Gyermekesély – A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése

2013-tól a gyermekvédelmi hatáskörök (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélésén és a hátrányos helyzet megállapításán kívül) a jegyzőktől a járási

2. ábra: A nemzetközi „A” kategóriába tartozó gyermekek, tanulók megoszlása elhelyezésük szempontjából [INKLUZÍV NEVELÉS, 2007]

a gyermekjóléti szolgálat fenntartása. A szolgálatok észlelő- és jelzőrendszert működtetnek, együttműködve többek között az egészségügyi, oktatási intézményekkel, hatóságokkal.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak törvényben rögzített feladata a gyermek veszélyeztetettségének figyelése és kezelése (különös tekintettel a rossz bánásmódra:

bántalmazás, elhanyagolás). A szolgálat számára kötelező a jelzések rögzítése, a problémák feltárása, a hatékony megoldások kidolgozása.

2014-ben a mintegy 140 ezer kiskorú veszélyeztetett esetében fő okként 62%-nál környezeti, 18%-nál magatartási, 14%-nál anyagi, 6%-ban egészségi problémákat jelöltek meg. A gyermekek 5%-a bántalmazás, 17%-a elhanyagolás miatt volt veszélyeztetett. A környezeti gondokon belül a nevelési problémák (21%), a szülők és a család életvitele (21%), valamint a családi konfliktusok (13%) voltak a fő okok.

A problémák megoldásához nélkülözhetetlenek a gyermekjóléti szolgálathoz beérkező jelzések, mivel a konfliktusok zöme nem derülne ki, a családok ezeket szégyellik, és titkolják a nyilvánosság előtt.

Legtöbbször az oktatási intézmények dolgozói élnek jelzéssel (39,7%) a gyermekjóléti szolgálat felé, ha veszélyeztetettséget észlelnek a nevelésükre bízott gyermekek életében. A gyermekjóléti szolgálatokhoz önként is fordulhat mind a gyermek, mind a szülő. Az időben történő, hatékony segítségnyújtás alapja, hogy a különböző szervezetek által összegyűjtött információk a kellő mértékben hozzáférhetőek legyenek a szakemberek számára, ennek különösen krízishelyzetben van nagy jelentősége, amikor gyors beavatkozásra és döntésre van szükség.

A [9. táblázatból] kitűnik, hogy a 2014-től életbe lépett új jelzőrendszer is a pedagógusokat helyezi előtérbe. Ők azok, akik időben jelzik, ha probléma van, így segítenek abban, hogy a fiatalok bent maradjanak az iskolarendszerben, ne kallódjanak el, így majd a humántőkét erősítik.

Megállapítható, hogy a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet problémája leginkább Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet és Dél-Dunántúlt érinti. Itt magasan kiugróak az értékek, tehát leginkább az ország e területein van szükség a jelzőrendszer kiemelt működtetésére, mely által ezek a fiatalok jobban a figyelem középpontjába kerülnek.

A hátrányos helyzetű fiatalok száma kor szerinti megoszlás alapján: 0–5 éves kor 57 437 fő, 6–13 éves kor 103 268 fő, 14–18 éves kor 61 254 fő. Összesen 221 959 fő. A számsor alapján kiemelhető, hogy a korai fejlesztés szerepe fontos, vagyis már az óvodában biztosítani kell a megfelelő szakembereket.

9. táblázat: A gyermekjóléti szolgálatokhoz beérkező jelzések megoszlása intézménytípus szerint A jelzést megküldő szervezet típusa 2011 2012 2013 2014

Egészségügyi szolgáltatók 1,7 1,6 1,8 2,1

Védőnői szolgálat 5,5 5,4 6,6 7,5

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 2,9 3,1 3,2 3,9

Napközbeni ellátást nyújtók 1,4 1,8 2,0 2,0

Átmeneti gondozást biztosítók, menekültek átmeneti

szállása 2,1 2,4 2,4 2,4

Köznevelési intézmény 44,0 46,5 43,8 39,7

Rendőrség 5,2 5,2 6,2 6,9

Ügyészség, bíróság 0,6 0,6 0,7 0,7

Pártfogói felügyelet 2,3 2,1 2,0 1,9

Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 0,3 0,3 0,2 0,2 Áldozatsegítést ellátó szervezet, pártfogó felügyelői

szolgálat 0,2 0,1 0,1 0,2

Állampolgári bejelentés 3,1 3,3 3,8 4,2

Önkormányzat (jegyző) 30,5 27,5 26,8 28,2

Munkaügyi hatóság 0,1 0,0 0,2 0,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

10. táblázat: Az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzásokkal érintett gyermekek adatai, 2014 (forrás: Szociális Statisztikai Évkönyv, 2014)

Megállapítható, hogy szükség van az inkluzív pedagógiai módszerekre, az integrációra, hogy ezek a fiatalok a hátrányos helyzetből kiemelkedjenek. Miután ezekben a térségekben jelentős a roma lakosság létszáma, az ő esélyegyenlőségüket előtérbe kell helyezni. A különböző, már meglévő, működő módszerek mellett, a művészetterápiák alkalmasak lehetnek az integrációjuk megsegítésében, hiszen ezek a fiatalok öröklött módon kötődnek a zenéhez, a tánchoz és a művészetekhez. Ha ezeket a fejlesztő módszereket ők örömmel és lelkesen végzik, akkor szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Így biztosítható lenne a hiányzások csökkentése és ez által a magasabb iskolai végzettség, mely biztosítja számukra később a munkaerőpiacon való könnyebb megfelelést. Amennyiben a művészetterápiák

11. táblázat:Megállapított hátrányos helyzetűek és halmozottan hátrányos helyzetűek száma, 2014 (forrás: Szociális Statisztikai Évkönyv, KSH, 2014)

3. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, 2013 (forrás: Szociális-Gazdasági helyzetkép, KSH, 2014)

nagyobb teret kapnának az iskolai integráció terén, ez a módszer bizonyára megnövelné ezen fiatalok esélyeit.

Napjaink társadalmában a humántőke minősége, fejlődése, fejlesztése olyan hatást gyakorol a szervezetek versenyképességére, mely stratégiai fontosságú lehet. A humántőkével való gazdálkodás az emberi erőforrás menedzsment színvonalát minősíti.

[GYÖKÉR et al., 2010]

A fiatalokba eszközölt beruházások növelik az emberi tőkeállomány nagyságát. Az emberi tőkébe való beruházás, a munkaerő munkavégző képessége egyéni beruházás, ugyanakkor társadalmi beruházás is. Az emberi tőke növelésének elemei az oktatás és nevelés.

Az emberi erőforrás és társadalmi lét szorosan összekapaszkodó kifejezések. A társadalom az emberi erőforrás termelésének színtere és felhasználója is egyben. Az emberi erőforrásokat termelő folyamatok a társadalom keretei között reprodukálódnak, majd felhasználódnak, s ismétlődik a folyamat újra és újra.