5. A hipotézisek igazolása statisztikai elemzéssel
5.1. A hipotézisek vizsgálatánál használt statisztikai módszerek
A hipotézisek igazolásához a következő statisztikai módszereket alkalmaztam:
attitűdskála, szórás, százalékszámítás, Levene Teszt és ANOVA.
H1 hipotézis szerint a pedagógusok megosztottak abban, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek integrált vagy szegregált nevelésben részesüljenek.
A vizsgálat V. kérdéscsoportja az integrált nevelés kérdését állította a fókuszba. A válaszadó pedagógusok 14 olyan állítással kapcsolatban fejezhették ki egyetértésük mértékét, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésére vonatkoztak. A hipotézis szerint a pedagógusok megosztottak az együttnevelés, illetve a szegregáció kérdésében. A feltételezés helyességének megvizsgálása érdekében áttekintettem, hogy milyen mértékben értettek egyet a válaszadók az egyes állításokkal. A tizennégy állításból tíz az integráció mellett érvel, négy pedig ellene. Előbbieknél alacsonyabb pontértékeket vártam, míg utóbbiaknál magasabbakat, ez jelentené ugyanis, hogy a pedagógusok bizonytalanok az integráció vonatkozásában. Az eredmények a megosztottságot nem bizonyították egyértelműen. A [37. táblázat] megmutatja, hogy az egyes állításokra átlagosan milyen értéket adtak a válaszadók az 1-7-ig terjedő skálán.
Az integrációt hátrányosnak mondó (fordítottan megfogalmazott) tételek a 3, 7, 11 és 13-as mondatok voltak. A táblázatokból látható, hogy ezek esetében jóval alacsonyabb pontszámok születtek, mint a többi kérdés esetében, tehát ezekkel inkább nem értettek egyet.
A többi kérdésnél viszont mindenhol 4-nél magasabb átlagot kaptam, tehát ezekkel az állításokkal egyetértenek a megkérdezett pedagógusok. Azt állapíthatjuk meg tehát, hogy az integrációt előnyösebbnek látják, mint a szegregációt.
37. táblázat: Az attitűdvizsgálat kérdéseire kapott válaszok átlaga és szórása
V.1 V.2 V.3 V.4 V.5 V.6 V.7
Átlag 5,27 5,90 2,93 4,68 4,63 5,96 3,30
Szórás 1,383 1,139 1,749 1,485 1,708 1,060 1,446
V.8 V.9 V.10 V.11 V.12 V.13 V.14
Átlag 4,24 5,28 5,35 3,29 4,46 3,67 6,16
Szórás 1,334 1,422 1,381 1,718 1,504 1,684 1,165
Amennyiben ezt a kérdéscsoportot egyfajta integrációval kapcsolatos skálának tekintjük, megvizsgálhatjuk, hogy összességében milyen pontszámokat adtak a válaszadók ennek a kérdéscsoportnak a tekintetében. Ennek érdekében minden válaszadó esetén összeadtam az egyes kérdésekre adott pontértékeket. A 3, 7, 11 és 13-as tételek esetén pedig fordított értékkel számoltam (ha valaki 1-es értéket adott, akkor 7-nek vettem). Ezen a módon minden mondatnál a magasabb pontszám jelentette az integrációval való egyetértés mértékét. A tizennégy állítást tartalmazó skálán így a minimum pontszám 14, a maximum pontszám 98 lehetett. A [9. ábra] ezen eredményeket szemlélteti. A vízszintes tengely jelenti az összegezett pontszámot, a függőleges tengely pedig a gyakoriságot. Látható, hogy a magasabb pontszámok jelentős túlsúlyban vannak. Az eredmények alapján a válaszadó pedagógusok átlagosan összesen 70,77 pontot adtak (szórás: 11,2) ezen a „skálán”, kifejezve ezzel, hogy inkább támogatják az integrációt, mint a szegregációt, ez megcáfolja tehát azt a megállapítást, hogy a pedagógusok megosztottak az integráció tekintetében.
Jobban támogatják az integrációt azok a pedagógusok, akik H2/A: speciális végzettséggel rendelkeznek,
H2/B: hosszabb ideje dolgoznak a pályán,
H2/C: magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Az előző hipotézis vizsgálatakor azt találtam, hogy a pedagógusok előnyösebbnek látják az integrációt, mint a szegregációt. A második hipotézisben azt kívántam megvizsgálni, hogy találok-e különbséget a pedagógusok között bizonyos szempontok mentén. Van-e
9. ábra: Az attitűd vizsgálatra kapott válaszok elemzése az integrációt tekintve
speciális végzettséggel, mennyi ideje dolgoznak a pályán, illetve iskolai végzettségük milyen fokú.
H2/A hipotézisben feltételeztem, hogy jobban támogatják az integrációt azok a pedagógusok, akik speciális végzettséggel rendelkeznek. A jelen minta esetében a gyógypedagógusokat és a zeneterapeutákat tekintettem speciális végzettségűnek. A hipotézis megvizsgálása érdekében az egyes szakmák (tanár, nevelő, gyógypedagógus, zeneterapeuta, óvodapedagógus, egyéb) képviselőit tekintettem egy-egy csoportnak, és összehasonlítottam az integrációra vonatkozó kérdéscsoporton adott válaszaik átlagértékeit.
Az egyes csoportok közötti különbséget akartam megvizsgálni, ezért egyszempontos varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam, amelynek eredményeit a [38. táblázat]
tartalmazza.
Az eredmények szerint nincs különbség a csoportok között a vizsgált kérdésre vonatkozóan, mivel a szignifikancia a 0,05-ös (5%-os) határértéket meghaladja. Az első táblázatban látható, hogy az egyes szakmák képviselői átlagosan milyen pontértékeket adtak
38. táblázat: A H2/A hipotézis elemzésére használt egyszempontos varianciaanalízis eredményei
Descriptives
Személyek száma Átlag Szórás Minimum Maximum
Tanár 38 73,13 8,984 55 91
Nevelő 37 66,54 13,264 32 90
Gyógypedagógus 22 72,82 10,590 42 92
Zeneterapeuta 16 71,44 10,863 46 86
Óvodapedagógus 37 71,78 11,361 43 93
Egyéb 18 69,28 10,283 51 88
Összesen 168 70,77 11,198 32 93
Test of Homogeneity of Variances Levene Statistic df1 df2 Sig.
,878 5 162 ,497
ANOVA
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 1051,324 5 210,265 1,713 ,134
Within Groups 19888,623 162 122,769
Total 20939,946 167
az integrációra vonatkozó kérdéscsoport tekintetében. Viszonylag magas átlagértéket találtam mindegyik csoportnál. A Levene Teszt és az ANOVA (F-próba) eredményei azt mutatják, hogy statisztikai szempontból nincs különbség az egyes csoportok között. Azt mondhatom tehát, hogy a hipotézist nem tudtam megerősíteni: nem bizonyult igaznak, hogy jobban támogatják az integrációt azok a pedagógusok, akik speciális végzettséggel rendelkeznek. Sem a gyógypedagógusok, sem a zeneterapeuták nem tértek el a többi csoporttól. Ehelyett azt tapasztaltam, hogy nincs különbség az egyes szakmacsoportok képviselői között abban, hogy az integrációt előnyösnek látják.
H2/B hipotézisben az előbbiekhez hasonló módon vizsgáltam meg, hogy jobban támogatják-e az integrációt azok a pedagógusok, akik hosszabb ideje dolgoznak a pályán.
Feltételeztem, hogy akik régebb óta dolgoznak az oktatás-nevelés területén, azok szélesebb körű tapasztalataikra alapozva inkább vélik úgy, hogy az integrált nevelés hatékony lehet, illetve, hogy ők maguk hatékonyabbak lehetnek ennek az alkalmazásában.
A pályán eltöltött idő hosszát négy csoportba soroltam: 1-5 év, 6-15 év, 16-25 év, 25 évnél több. Ennek a szempontnak a mentén tehát négy csoportra tudtam osztani a válaszadó pedagógusokat. Ezt a négy csoportot hasonlítottam össze annak mentén, hogy átlagosan milyen pontszámaik voltak az integrációra vonatkozó kérdéscsoportnál. Az előbbiekhez hasonlóan ennek a kérdésnek a vizsgálatára is egyszempontos varianciaanalízist alkalmaztam, amelynek eredményeit a [39. táblázat] tartalmazza.
Az első táblázatrészben látható, hogy átlagosan milyen pontszámokat kaptam az egyes csoportoknál. A csoportba sorolás szempontja az volt, hogy az egyes személyek hány évet töltöttek el eddig pályájukon. A Levene Teszt és az F-próba esetén is átlépi a szignifikancia az 5%-os határértéket, ami azt jelenti, hogy a szórások (statisztikai szempontból) megegyeznek, és nem található különbség az egyes csoportok között. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy nem találtam eltérést az integráció támogatásának mértékében a pályán töltött idő hossza mentén. Nem igaz tehát, hogy jobban támogatják az integrációt azok, akik régebb óta vannak a pályán. Ugyanakkor az sem igaz, hogy azok találják előnyösebbnek ezt a módszert, akik a pályájuk elején járnak. Ismételten inkább azt mondhatjuk, hogy a pályahossztól függetlenül elfogadják az integrációt a megkérdezett pedagógusok.
H2/C hipotézis harmadik részében azt feltételeztem, hogy azok a pedagógusok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, jobban támogatják az integrációt. Arra alapoztam ezt a feltételezést, hogy a szélesebb körű tudás kedvezőbb alapokat adhat a pedagógusoknak ebből a szempontból. Az iskolai végzettséget négy kategóriába soroltam:
középiskola, főiskola, egyetem főiskolai diploma után, egyetem. Minden válaszadót megkértem a végzettségének megjelölésére, így az adatok alapján négy csoportot tudtam kialakítani a statisztikai próba elvégzéséhez. Az előbbi két vizsgálathoz hasonlóan, erre a kérdésre vonatkozóan is az egyszempontos varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam. Azt szerettem volna megtudni, hogy az integrációval kapcsolatos attitűdöt felmérő skálán milyen pontszámokat adtak a különböző iskolai végzettséggel rendelkező személyek.
Feltételeztem, hogy magasabb pontszámokat fognak adni (vagyis jobban támogatják az integrációt) azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A [40. táblázat]
szerepelteti az egyes csoportok átlag pontszámait, illetve a statisztikai próbák eredményeit.
39. táblázat: A H2/B hipotézis elemzésére használt egyszempontos varianciaanalízis eredményei
Descriptives
Személyek
száma Átlag Szórás Minimum Maximum
1-5 év 76 70,67 11,148 32 93
5-15 év 52 71,29 10,170 42 88
16-25 év 20 72,00 10,998 51 87
25 évnél több 20 68,55 14,332 33 92
Összesen 168 70,77 11,198 32 93
Test of Homogeneity of Variances Levene
Statistic df1 df2 Sig.
1,012 3 164 ,389
ANOVA
Sum of
Squares df Mean
Square F Sig.
Between Groups 143,547 3 47,849 ,377 ,769
Within Groups 20796,399 164 126,807
Total 20939,946 167
A Levene tesztben a szignifikancia érték p=0,009, vagyis 5%-nál kisebb értéket kaptam.
A szórások eszerint nem egyenlőek, különbséget feltételezhetünk. Az ANOVA vizsgálatban F=3,76, a szignifikancia érték p=0,012, tehát 5%-nál kisebb. Mindez azt jelenti, hogy különbséget találtam: legalább egy csoport eltér a többitől abban, hogy mennyire támogatja az integrációt. Az utolsó táblázatban látható az utóvizsgálat eredménye, melyből kiderül, hogy azon személyek, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége a középiskola, átlagosan kevesebb pontszámot adtak az integrációval kapcsolatos skálán. A másik három csoport között nem találtam statisztikai értelemben vett különbséget. Azt mondhatjuk tehát, hogy
40. táblázat: A H2/C hipotézis elemzésére használt egyszempontos varianciaanalízis eredményei
Descriptives
N Átlag Szórás Minimum Maximum
Középiskola 8 59,88 18,287 32 79
Főiskola 99 71,06 11,038 42 93
Egyetem főisk. dipl. után 23 74,74 10,292 51 91
Egyetem 38 69,89 8,974 56 91
Total 168 70,77 11,198 32 93
Test of Homogeneity of Variances Levene
Statistic df1 df2 Sig.
3,969 3 164 ,009
ANOVA
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 1349,421 3 449,807 3,766 ,012
Within Groups 19590,525 164 119,454
Total 20939,946 167
végzettség N
Subset for alpha = 0.05
1 2
Tukey Ba,,b Középiskola 8 59,88
Egyetem 38 69,89
Főiskola 99 71,06
Egyetem főisk. dipl.
után 23 74,74
azok a válaszadók, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége a középiskola, kevésbé támogatják az integrációt. A főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők között nincs számottevő különbség. Igaznak bizonyult tehát az a hipotézis, amely szerint jobban támogatják az integrációt azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.