2005 2010 2011 2012
Örökbe fogadott gyermekek 773 fő 735 fő 808 fő 793 fő Örökbe fogadott fogyatékos gyerekek n.a. 8 fő 16 fő 11 fő
önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok (zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak.
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: [1993. ÉVI LXXIX. TV.] [1997. ÉVI XXXI. TV.]
a) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba-fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik
b) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba-fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek
Veszélyeztetettség
Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról határozta meg a gyermekek alapvető jogait és azok védelmi rendszerét. A törvény célja, hogy a hiányzó szülői gondoskodást pótolja, a gyermek veszélyeztetettségét megelőzze vagy megszüntesse.
A törvény értelmében egy gyermek akkor veszélyeztetett, ha akár saját maga, akár más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy más körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. [ILLÉS, 2013]
A gyermekvédelemben használt kulcsfogalom a veszélyeztetettség. A kliens (veszélyeztetett gyermek, fiatal felnőtt) szolgáltatásra jogosultság megállapítását leíró állapot meghatározást tekintjük „veszélyeztetettség definíciónak”. Az 1997. évi XXXI.
törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ugyanis a veszélyeztetettség meglétéhez, mértékéhez, mélységéhez, időbeni elhúzódásához köti az állami beavatkozás legitimitását. A gyermeket nevelő család autonómiáját akkor korlátozhatja a gyermekvédelmi szakember, ha a gyermek veszélyeztetett. [TÁMOP-5.4.1-08/1-2009-0002, 2011]
Fogyatékosság
2013. évi LXII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról: [2013. ÉVI LXII. TV]
“az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyébjelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;”
2. § „A fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.”
3. § „Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés – jogszabályban meghatározottak szerint – támogatásban részesíti.”
SNI fogalom meghatározása a köznevelési törvény alapján
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. [2011. ÉVI CXC. TV.]
2.1.5. Gyermekvédelmi gondoskodás
Magyarországon 2014-ben a gyermekek egy százaléka élt állami gondoskodásban, mely megfelelt az európai statisztikáknak. A 21 500 gyermek 85 százaléka volt kiskorú, a többiek maximum 25 éves utógondozott fiatalok. Az 1970-es években 35 ezer kiskorú élt állami gondozásban. Az 1997-es Gyermekvédelmi törvény kimondta, a gyermek legfőbb érdeke, hogy a saját családjában nőjön fel, ezt kell minden eszközzel elősegíteni. Ma szigorúbbak a gyermekvédelmi gondoskodásba való bekerülés feltételei, viszont sokszor későn kerül sor erre a lépésre, a korábban történő beavatkozás hatékonyabb lenne. Az illetékes hivatal a gyámhatóság, illetve a település jegyzője. A bekerülés okai lehetnek: a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, a szülők halála, vagy a gyermek magatartási problémája.
Bekerülhet a gyermek a szülő vagy saját kérésére is. A cél az, hogy a gyermek minél előbb
visszakerülhessen a vér szerinti családjába, vagy, ha erre nincs lehetőség, akkor örökbefogadó szülőkhöz. A gyakorlatban a gyerekek túlzottan sok időt, átlagosan 5 évet töltenek el gyermekvédelmi gondoskodás keretében.
A régen ismert állami gondozási forma jelentős átalakuláson ment keresztül, létrejöttek a családotthonok, valamint fontos adalék, hogy az iskolából kikerülő fiatal, amíg nincs saját otthona, intézményi keretek között maradhat. [GYERMEKEK ÁLLAMI GONDOZÁSBAN, 2014]
2.1.6. Gazdasági problémák
Az 1990-es évektől gyárak és üzemek szűntek meg, amiből egyenes arányban következett a munkanélküliek létszámának megugrása (főleg élelmiszeripar, textilipar, gépipar). [MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2013, 2014] [MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2013, 2014]
A magyarországi munkaerőpiacra az 1990-es években a recesszió volt jellemző, mely tendencia lassan megfordult, és 2000-2012 között javulás következett be. A munkaerőpiacon a foglalkoztatottak létszáma stabilizálódott, csökkent az inaktívak száma. A munkanélküliség állandóan jelen volt, hol erősebben, hol gyengébben. Időközben megszigorították az öregségi nyugdíj jogosultságának feltételeit. Az 55 év felettieknek hosszabb ideig kell munkát vállalniuk. Az EU célként tűzte ki a 2000-es évek elején, hogy a nyugdíjas korúak alkalmazása minél szélesebb körben valósuljon meg, mivel az egyes országok nyugdíjalapjai túl vannak terhelve. Ez a terhelés egyre inkább növekszik. Jellemző Magyarországra a viszonylag alacsony foglalkoztatottság, összevetve más EU tagállamokkal. 2006-ban a legaktívabb korosztályban 100 ember közül 74 főnek volt állása.
Nők esetében a gyermekek ellátása miatt alacsonyabb volt az arány, illetve a 24 év alattiaknál a továbbtanulás és az álláskeresés ideje meghosszabbodott. 2001 óta a fiatalok körében megnövekedett a munkanélküliség. Míg az iskolázottsági szint összességében javult, ennek ellenére állandónak mondható azoknak az aránya, akik az iskolarendszerből kikerülve nem rendelkeznek szakmai végzettséggel. [MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2013, 2014]
2000-2006. között a munkanélküliség arányaiban növekedett, 2006-ban éves átlagban 7,5% volt. Az EU többi tagállamához viszonyítva Magyarországon nem magas mértékű a munkanélküliség, és az utóbbi időben egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. A gazdaságilag aktív fiatalok 19,1%-a keresett állást. Ennek az időszaknak a jellemzője, hogy
a fiatalok hosszadalmas álláskereséssel számolhatnak, ha nem rendelkeznek megfelelő szakirányú iskolai végzettséggel. Megjelent a munkanélküli életforma generációs átörökítése, mely akadályozza a fiatalok belépését a munkaerőpiacra. Az oktatás, illetve a szakmai végzettség nagymértékben hat az elhelyezkedési esélyekre, az alapfokú végzettségűek nagyon kellemetlen helyzetben vannak, 2006-ban a munkanélküliség körükben 16% fölött volt. A szakmunkásképzőt végzettek között ez az arány 8%, az érettségizetteknél 5,8%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között 2,8%.
Akiknek van munkahelyük, még ha bármilyen körülmények között is dolgoznak, félnek annak elvesztésétől. A munkaadók sokszor kihasználják, megalázzák az alkalmazottakat, és olyan élethelyzetet teremtenek, amit kénytelenek elfogadni. Túlmunkát végeztetnek velük rossz körülmények között és terhelő elvárásoknak kell megfelelniük, amit nem mernek megkérdőjelezni. A fizikai munkásoknál romlott erősen az egészségi állapot. A társadalmi-gazdasági lecsúszás őket sújtja leginkább. Magasabb lett a dohányosok, alkoholisták száma.
Az EU-ban 2001-től életbe lépett egy rendelet, ami szerint a munkahelyeken a dolgozók jó közérzetét biztosítani kell, a stressz mértékét pedig csökkenteni. A vezetőnek a dolgozókat motiválni kellene konfliktushelyzetben. [KOPP, 2011]
Magyarországon ma a munkahely elvesztése nem ugyanolyan súllyal esik latba, mint tőlünk nyugatabbra lévő fejlett országokban: az egyik szülő állásának elvesztése maga után vonja a család egzisztenciális ellehetetlenülését. Egy fizetésből nem tud megélni a család, nem tudják kifizetni a számlákat. A 2007-ben elindult gazdasági válság számtalan család életét tette tönkre, mert a svájci frank alapon felvett hitel törlesztésekor nem volt maximalizálva a törlesztő részlet. Ahogy változott az árfolyam, úgy növekedtek a havi kiadások. Sok családnak sokszorosára növekedett a részletfizetése. A lakásukat, házukat emiatt sokan elvesztették, és reményük sincs újabb saját tulajdont vásárolni életük folyamán.
A [7. táblázat] mutatja, hogy az adott 2010-2012 közötti időszak adatait nézve az európai átlag feletti mértékű volt hazánkban a munkanélküliség, de még mindig megmaradt a középmezőnyben. Jelenleg ezek az értékek némileg csökkentek, mivel különböző kormányzati intézkedéseket vezettek be ennek visszaszorítása érdekében. [MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2013, 2014]
A magyarországi keresetek, és az EU tagállamok között jelentős eltérés van a dolgozók, alkalmazottak kereseti lehetőségei között. A legfejlettebb országokban akár 3-4-szeres bérezés is elérhető ugyanazért a munkáért, mint Magyarországon. Ez volt az alapvető oka annak, hogy az elmúlt 1-2 évtizedben jelentős tömegek indultak el Nyugatra dolgozni, egy jobb élet reményében. Leggyakrabban a családfő ment ki, sokszor hetekig, hónapokig nem találkozhatott otthon maradt családtagjaival, ez sok házasság felbomlásához is vezetett. Sok