(1790, 1791) 1788. december 1789. április 24.
Korai versek I.
(1789) 1789. április 24.
1789. augusztus 18.
Szövegállapot (11. dal) (33. dal)
Korai versek I.
(1789) AA
Korai versek II., III.
(1790, 1791) Bb–BcB–B
A dátumok egyezése (aug. 18., ápr. 24.) alapján arra is gondolhatunk, hogy Kazinczy elírta, össze cserélte a versek dátumait, de ez magyarázatnak elég kevés és nem is bizonyítható. Sokkal inkább az feltételezhető, hogy e későbbi források olyan előzményhez nyúltak vissza, amelyek idő-ben megelőzték jelen forrásunkat, s így a jelen forrás egyfajta kiágazásnak lenne tekinthető, csak-úgy mint Az Esthajnal vagy az Eggy Hajóhoz esetében is. Bizonyíték azonban előzményforrás hiá-nyában nem áll rendelkezésre.
(összefoglalva)
A jelen csomó keletkezési idejére nézve tehát csak időhatárok jelölhetők ki meggyőző bizo-nyossággal: a versek Kazinczy által megadott keletkezési dátumai alapján a jelen csomó összeírása 1789. április 21. után és szeptember 21. előtt történhetett. Az életrajzi adatok és a levelezés tanul-ságai alapján további szűkítéssel elsősorban két időszak nevezhető meg, az előbbinél kisebb bizo-nyossággal: május és augusztus. Feltételezhető továbbá, hogy a csomó összeírása két szakaszban történt: előbb májusban vagy július elején Aszalay lejegyzése, majd augusztus végén Kazinczy pót-lásai, de e feltételezés sem bizonyítható érdemben.
Jól látható azonban a versek alakulástörténetének szignifikáns esetei alapján, hogy e csomó sajátos szövegállapotot őrzött meg, amely nem illeszkedik szervesen az alakulástörténeti folyamat-ba, mert nem mutathatóak ki előzményforrásai az ismert források között, s maga sem szolgál előz-ményforrásként a későbbi forrásokhoz. Épp ezért egyfajta kiágazásként tekinthetünk rá, melynek keletkezési körülményei a részleteket illetően végső soron homályban maradnak, ahogy további sorsa is (a legvalószínűbb, hogy Kazinczy megvált tőle, talán ezért is maradt fenn a többi korai forráscsoporttól eltérően a Ráday Gyűjtemény Szemere-tárában).
Az viszont állítható, hogy a jelen csomó a legkorábbi költői időszak kiadásra szánt óda- és dalfordításait tartalmazza, a kijelölt keletkezési idő szerinti sorrendben. Ez Kazinczy első ilyen összeírása, melyet két másik követ 1790-ben és 1791-ben, a Heliconi virágok első és második köte-tének szerkesztési fázisában. A jelen csomó háttereként a megindítandó új folyóirat, az Orpheus tervezési fázisa sejlik fel, a levelezés adatai alapján időben legalábbis ez esik egybe a kikövetkezte-tett keletkezési időszakkal.
Korai versek II.
(Studiumok 2.)
A jelen kéziratos csomó az akadémiai kézirattárban egykorú félbőr kötésben található, ketted-rét méretű, a gerincen Studiumok 2. címet viselő kötet egyik egysége (MTAK RUI 2r. 2/II.
55a–84b). A kötetben található lapok egy csomó kivételével azonos méretűre vannak vágva, a cso-mók papírszíne és egyéb jellemzők alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy hat na-gyobb egységből áll.
1a–11b Dayka Gábor heroida-fordításainak cenzúrai példánya, Kazinczy másolatában (1792) 12a–54b A Heliconi virágok 1792. évi kötetének cenzúrai példánya, Kazinczy másolatában 55a–84b Korai versek II.
86a–101b Ódák Klopstockból, Kazinczy autográf versfordításai (sok üres lap, kisebb méret) 102a–109b Nyomtatványok (sárospataki kiadvány, 1777; színlapok 1793–1802)
110a–145b Autográf latin és német nyelvű másolatok (kék színű papír, egységes írás)
Az első két egység önálló kiadvány cenzúrára került példánya, Kazinczy utólagos, 1802-ből származó magyarázó jegyzéseivel ellátva. Az Ódák Klopstockból papírmérete kisebb a többiétől, utána nyomtatványokból összeállított csomó következik, a másolatok és kijegyzések pedig kék színű papíron állnak, alapvetően egységes írással (a Korai versek II. csomójáról később részletesen szólunk).
Mivel a kötet egykorú félbőr kötésben maradt fenn, nem kerülhető meg összeállítása körülmé-nyeinek és idejének vizsgálata. A Studiumok 2. esetében bizonyosan állítható, hogy Kazinczy saját kéziratos kötetéről van szó, s hogy ez 1811-ben már egybe volt kötve. Kazinczy Horvát Istvánnak írott 1811. május 18-i levelében olvasható a következő, Szemere Pálhoz szóló kérés: „Szemerét ké-rem hogy feleljen Sonettjeim eránt tett kérdéseimre, ’s írja meg, Pesten vannak e már Töviseim exemplárjai, ’s a melléjek tett Studiumokból írja-ki ezt: Éjjeli harczom után etc. ’s küldje fel.”
(KazLev. VIII. 529., 2006. sz.) Szemere május 24-én válaszol, s teljesíti Kazinczy kérését: „Meg-erőltetem szemeimet ’s a’ kívánt Verseket a’ Helikoni Virágokból kiírom:”, s itt következik a Közös lélek című Johannes Secundus-fordítás másolata (KazLev. VIII. 539., 2011. sz.). Egy évvel későbbi, 1812. szeptember 29-i levelében pedig a Studiumok Vidának történt átadására utal (KazLev. X.
132., 2322. sz.). Az adatok egyértelmű azonosításra adnak lehetőséget, hiszen a jelen Studiumok 2. címet viselő kötetben a 48a oldalon található az „Éjjeli harczom után…” kezdetű vers, amely a Heliconi virágok tervezett második kötetének része, s amelynek itt található szövege megegyezik Szemere levélbeli másolatával. A Studiumok cím csak a bekötött kötet gerincén szerepel, a csomók-ban vagy azok előtt nem, így az utalásnak a jelen formácsomók-ban ismert kötetre kell vonatkoznia.
Megállapítható tehát, hogy a jelen kéziratos kötet bekötve, Studiumok 2. címmel 1811 májusában már létezett. A másik határoló időpont meghatározásához segít a kötetben található egyik színlap 1802. október 6-i dátuma, s az, hogy az első csomót képező Dayka-fordítás Kazinczy általi kom-mentárja 1802. október 11-én kelt (az utólagos bejegyzések, rajzok keltezéseit természetszerűleg nem vesszük itt figyelembe, elkülönítésük az eredeti rétegtől egyértelmű az íráskép, illetve a késői dátumok, pl. 1814, 1828 alapján). Megállapítható tehát az is, hogy a beköttetés nem történhetett korábban 1802 októberénél.
Ha viszont a Studiumok 2. 1802 októbere és 1811 májusa között keletkezett, akkor a sorszámo-zás miatt logikus a feltételezés, hogy a Studiumok 1. is ekkorra tehető, de legalábbis nem későbbre 1811 májusánál. Ennél korábbi időpontra látszik azonban utalni a kötet 1a oldalán található, 1804.
február 4-i keltezésű autográf bejegyzés: „Most akadok elhányt papirosaim köztt erre a’ dalomra.
Minden hibájival írtam-bé Jegyző Könyvembe, hogy a’ most lelt papirosat elvethessem.” A szó-használat ’bekötött könyv’-re utalhat elsősorban, de önmagában ez még nem nyújt kétségen kívü-li bizonyítékot, ugyanis Kazinczy kéziratos csomói gyűjteményére (pl. a Pandektákra) is használta időnként a jegyzőkönyv megnevezést. A bejegyzés elhelyezkedése azonban, úgy véljük, megadja az egyértelmű bizonyítékot. Említettük, hogy a csomókat üres lapok választják el, s ezek éppen ebből a célból vannak a kötetbe kötve (ahogy a Ráday Gyűjtemény Szemere-tárának köteteiben is).
A jelen bejegyzés a kötetet nyitó négy előzéklap közül az utolsóra van írva, tehát eredetileg elvá-lasztásra szolgáló üres lapra, így a bejegyzés csak a kötetbe való kötést követően kerülhetett ide, vagyis a köttetés 1804. február 4. előtt kellett megtörténjen. Ha tehát a Studiumok 2. beköttetése nem történhetett 1802 októbere előtt, a Studiumok 1. beköttetése nem történhetett 1804 februárja után, és a Studiumok 1. beköttetése nem későbbi, mint a Studiumok 2. beköttetése, akkor a két kötet összeállítását és beköttetését 1802 októbere és 1804 februárja közé tehetjük, vagyis döntően az 1803-as évre. Ezen az éven belül megemlíthetjük, hogy a május–július közötti időben zajlott le Kazinczy bécsi utazása, december elején pedig súlyos beteg lett, így e néhány hónap sem nagyon jöhet szóba szempontunkból. E két időpont között pedig arról van adatunk, hogy a Heliconi virá
gok kéziratban maradt második kötetét elkérte tőle Kis János (Kozma Gergelynek, 1803. szeptem-ber 1., KazLev. III. 96., 614. sz.), de hogy a csomó ekkor be volt-e már köttetve, nem derül ki a megfogalmazásból, mint ahogy az esetleges elküldésre és visszakapásra nézve sincsenek pontosabb információink. (A jelen kötetek és a többi egykorú félbőr kötéses kötet összefüggéseire, valamint Kazinczy életművében való jelentőségükre nézve l. Debreczeni, 2014a).
Mindebből fontos következtetések adódnak a Korai versek II. csomójára nézve:
1. Ha a kötetbe való kötés, ami rögzíti a lapok sorrendjét a csomókban, csak 1803 körül történt meg és a csomók ennél egyöntetűen korábban keletkeztek, akkor a keletkezés idején nem volt egy-bekötve a jelen csomó sem.
2. Ha viszont a keletkezés idején nem volt egybekötve e csomó, akkor azzal is számolnunk kell, hogy a lapok bekötés előtti sorrendje más is lehetett, mint ahogy most a kötetben látjuk (de persze nem feltétlenül volt más).
3. Ebben az esetben pedig a csomóban olvasható versek sorrendje nem feltétlenül egyezik meg a leírás sorrendjével, így a keletkezésre nézve ennek alapján csak korlátozottan fogalmazhatóak meg következtetések.
4. Leginkább tehát a csomóban elkülöníthető lejegyzési rétegekre kell koncentrálnunk, s ezek időrendjét meghatároznunk.
(a Korai versek II. lejegyzési rétegei)
Lejegyzési rétegnek a csomón belüli azon kéziratos lapok halmazát nevezzük, amelyek kézirat-típusuk és írásképük alapján karakterisztikus hasonlóságot mutatnak egymással, s így feltételezhe-tő egy időben való keletkezésük is (az ezekre való, eltérő sajátosságokat mutató rájegyzéseket ter-mészetesen külön kell kezelni, noha fizikailag ugyanezen lapokon vannak). A jelen csomóban egyértelműen csak az eredeti lejegyzések rétegét tudjuk azonosítani, az ebbe nem tartozó hét kéz-iratos lap jellemzői szórtak, egyedi vizsgálatot kívánnak. A legnagyobb réteget tehát azok a tisztá-zati lapok alkotják, amelyek írásképe feltűnő azonosságot mutat: a címek verzállal vannak írva, alattuk egy kivétellel dátum szerepel, ahogy a korai versek másik két csomójának az itteniekkel jórészt megegyező verseinél is (a dátum nélküli vers csak itt van meg). Utóbb e tisztázati lapok némelyike fogalmazványként funkcionált, más versek utólagos rájegyzései azonban nem található-ak egyiken sem. A csomó másik egységét az eredeti lejegyzési rétegbe nem tartozó hét lap alkotja.
Ezek közül öt ugyancsak tisztázati lap, amelyek között azonban nincsenek fogalmazványként használt lapok, rájegyzések viszont vannak rajtuk, címük nem tartalmaz dátumot és többnyire nincsenek is verzállal írva. A szövegek nem egyeznek meg a másik két korai verscsoport darabjai-val, csak itt találhatóak meg, s egységesen Kazinczy legkorábbi versei közül valók, műfajukat te-kintve epigrammák (ez alól csak két kivétel van, erről alább még szó lesz). A másik két lapon fogal-mazványok találhatóak, valamint hátoldalukon rájegyzések.
– publikálási célú (majd részben fogalmazványként használt) tisztázati lapok
57ab A’ meg-tsaltt öreg 1788. október 9.
58a Anakreonnak XIXd. Dala 1788. október 11.
62a P. Szaitz Leo Mariahoz 1790. október 15.
63a–64b (+1) Keresztes Bálint Tornai Margithoz 1789. szeptember 24.
65ab Édes aggódás 1788. október 12.
66ab Eggy hajóra 1789. április 21.
67ab Anakreonnak XXXIII. Dala 1789. április 24.
68ab Baróti Szabóhoz 1786. október 16.
69a–70a Sóhajtás a’ Tavaszhoz 1787. január 1.
71a Sóhajtás. Metastasio után 1789. szeptember 21.
72ab Anakreonnak XLVd. Dala 1789. augusztus 18.
73a73b Anakreonnak XId. Dala
78ab Döme Károlyhoz 1790. január 1.
79ab Bóldog bolondoskodás 1788. június 30.
81ab Az est-hajnalhoz 1787. október 28.
82ab A’ gyermek-poéta 1789. december 12.
83ab A félénk lyányka 1788. október 8.
– fogalmazványlapok
rájegyzés 55a
55b Czenczim, leg-első rózsájától…
Nem, nem! most ha szép szemeid… [1791. január–február]
[1787. március 9.]
60a 29 8br 1791. 1791. október 29.
61a Boris az első kakuk-szó halláskor Muretusból
Gvalterus Mapes [cím + 4 áth. sor]
[1781]
– a különböző lejegyzési rétegekbe tartozó lapok világosan elkülönülnek, vagyis egy lap a rajta lévő írás képe alapján soha nem sorolható két különböző rétegbe, mindig csak egybe;
– a kézirattári oldalszámozás nem esik egybe a lejegyzési rétegek határaival, az öt tisztázati és két fogalmazványlap az első rétegbe tartozó lapok között található, minden megállapítható rend nélkül;
– s ugyanígy nem állapítható meg rendszer ezen első rétegbe tartozó lapok sorrendjét illetően sem, a leginkább kézenfekvő időrend például egyáltalán nem érvényesül.
E ponton válik lényegessé a belátás, mely szerint korántsem biztos, hogy a kéziratos lapok be-köttetéskor rögzített sorrendje az eredeti sorrendjük volt, ez akár véletlenül is alakulhatott ilyen-né. A táblázat sorai azokat a kéziratos lapokat, lapegységeket mutatják, amelyek a lejegyzés sajá-tosságai alapján fizikailag szükségszerűen együtt mozognak egy esetleges átrendezés vagy
össze-keveredés során. Az első lejegyzési rétegen belül feltűnő a sorrend variálhatósága, hiszen általában egy lapon egy vers van. Ha kifér egy oldalra a vers, akkor a másik oldal többnyire üres, ez alól csak az Anakreón-fordítások lapjai jelentenek kivételt (73ab, 74a–75b). A sorrendnek ez az írásjellem-zőkben adott variabilitása akár szándékolt is lehetett, legalábbis későbbről ismerjük Kazinczynak olyan megnyilatkozását más verscsoportja kapcsán, ami ezt emeli ki: „Azért adtam minden darab-nak más levelet, hogy ha majd meg lesz határozva, melly rendben vétessenek fel, el lehessen szelni a’ hajtásokat, ’s mindenike oda tétethessék, a’ hol állania kell.” (MTAK K 642., 1a) Hogy a Korai versek II. esetében is ez volt-e a szándék, nem tudjuk, de kizárni sem lehet ezt a lehetőséget, külö-nösen azért nem, mert a jelenlegi sorrendre semmilyen logikus magyarázatot nem tudunk adni. Így azonban e sorrend nem alapozhat meg keletkezéstörténeti következtetéseket sem, tehát csak a vi-lágosan elkülöníthető lejegyzési rétegek datálására tehetünk kísérletet.
(a lejegyzési rétegek időponthoz kötése)
– publikálási célú (majd részben fogalmazványként használt) tisztázati lapok
A kézirat írásképe teljesen egységes, s ez alapján azt tételezzük fel, hogy ez a lejegyzési réteg nagyon szűk időintervallumban készült, a csekély terjedelem miatt akár egyszerre is történhetett a lejegyzése. A letisztázott versek köre lényegében egybeesik a Korai versek I. csomójában található versekével, de ahhoz képest az 1789 augusztusa után született kilenc verssel többet tartalmaz. A cí-mekben található legkésőbbi dátum 1790. október 15., ugyanennek a versnek a másik fennmaradt szövegforrásában azonban 1789-es évszám szerepel, így a vers keltezése bizonytalan (l. a 36. szö-vegidentitás jegyzeteit). Az időben ezt megelőző dátum 1790. szeptember 18. (itt a másik szöveg-forrás eltérése csak néhány napnyi: szeptember 23.), az első lejegyzési réteg tehát ezt követően keletkezhetett. A másik határdátumot a Bóldog bolondoskodáson végrehajtott utólagos javítások jelölik ki. A szövegösszevetés alapján egyértelmű, hogy e tisztázati példányon, ezen javításokkal készült el a Heliconi virágokban megjelent változat (e versen kívül még Anakreón 45. dalának for-dítása és az Eggy hajóra című Horatius-fordítás esetében is). Mivel pedig a Heliconi virágokban a Bóldog bolondoskodás alcíme azt közli, hogy ez a megigazítás 1790. október 24-én történt, így a Korai versek II. első lejegyzési rétegének keletkezését ez előttre kell tegyük. Az első lejegyzési réteg így az 1790 szeptemberének és októberének vége közötti egy hónapban keletkezhetett, ami-kor is Kazinczy szeptember 17-től előbb Pesten időzött, majd október 12-én már Kassán, október 24-én pedig Tokajban volt, amikor is az Orpheus második kötetének első számait és a Heliconi vi
rágok anyagát állította össze. E kéziratos csomót ezek kiadásához készült összeírásnak és munka-példánynak tekinthetjük.
– az előbbi rétegbe nem tartozó hét lap
A két fogalmazványlapon négy vers található, ezek közül a hátoldalakon lévők az íráskép alapján egyértelműen rájegyzések, a Hamlet-monológ verses fordításpróbáját pontosan nem tudjuk kel-tezni (talán az 1790 tavaszán megjelent prózafordítás után készülhetett). A negyedik vers azonban (amely aztán a Minnyihez, a’ Tavasz első zsengéjével címet kapta) viszonylag pontosan keltezhető:
1791. január 20–22. körül íródott (l. az 50. szövegidentitás jegyzeteit). S mivel a jelen szövegforrás az első fogalmazványa a versnek, e dátumot az itteni lejegyzés dátumának tekinthetjük. Ez csak néhány hónappal későbbi, mint az első lejegyzési réteg keletkezési ideje, viszont e datálás nem feltétlenül érvényes a Hamlet-fordításra, a rájegyzések esetében pedig egyáltalán nem, azok idejét nem tudjuk pontosan meghatározni, csak a dátumban megadott időpont (1795. január 13.) szolgál támpontul az egyik esetben. E kérdések vizsgálatához fontos lenne tudni azt, hogy a most egymás mellett lévő két lap, amely egy ívet tesz ki (mivel kettedrét kötetről van szó), fizikailag is egybetar-tozott-e eredetileg, vagy a hajtás mentén szétvágva önálló lapok voltak – ezt azonban a kötés miatt nem tudjuk megítélni, így az egyes versekhez tartozó dátumoknak a többi szövegre való alkalmaz-hatósága erősen kérdéses.
Az öt tisztázati lap közül az első kettő esetében ugyancsak nem dönthető el ez a kérdés, pedig itt is fontos információt jelentene, melynek hiányában ebben az esetben sem beszélhetünk önálló lejegyzési rétegről. Így csak annyit tudunk megállapítani, hogy az 59a oldalon lévő Hamlet-fordítás a fogalmazványlapról lett letisztázva, így sorrendileg azután készült, a rájegyzés pedig a
dátumban megadott időpont (1794. január 20.) után. A 60a oldalon lévő versnél a címként alkalma-zott dátum (1791. október 29.) ugyancsak ’után’ típusú keltezésre ad lehetőséget. A korai epigram-mák datálásához az itteni lejegyzés nem ad támpontot, keltezést nem tartalmaznak. A hét kézira-tos lap ponkézira-tosabb keltezéséhez további vizsgálati szempontok bevonása szükséges.
(a hét kéziratos lap szövegeinek összefüggése más szövegcsoportokkal) – korai epigrammákat tartalmazó lapok (61a, 80ab, 84a)
A hét lap közül három Kazinczy korai epigrammáit tartalmazza. A 61a és 84a lapokon található négy vers közül három latinból készült fordítás, egy pedig eredeti, közülük csak ez jelent meg ko-rábban a Magyar Hírmondóban (Egy Kakukhoz). A 80ab lapon található öt vers (a rájegyzést most nem számítjuk) mind németből, franciából készült fordítás, s megjelentek korábban (a Magyar Hírmondóban, a Mindenes Gyűjteményben és az Orpheusban), valamint be lettek osztva a Heliconi virágok valamelyik kötetébe is.
Korai versek II. 80b MHírm.
1784 MindGy.
1789 Orph.
1790. tavasz–nyár HV1.
1790 ősz HV2.
1792 eleje Az inség’ két Barátjai.
Frantzból + +
Brútus. Kaestner után + +
Hólnap. Lessing után + + +
A’ henye Bibliothecarius. + + +
Az Ivó. + +
Az alakulástörténet, ha csak a szövegösszevetésre koncentrálunk, nem túl informatív, mert az egyes szövegállapotok (különösen az 1789-es, 1790-es szövegforrásoké) meglehetős hasonlóságot mutatnak a Korai versek II. szövegállapotával. Két javítás jelenthet inkább támpontot. A Hólnap szövegében a Magyar Hírmondó 1. sorának egyedi változata részben feltűnik a Korai versek II.
eredeti lejegyzésében, majd az ezen végrehajtott javítás után a szöveg megegyezik a két nyomtatott forrás első sorával. Mivel nem teljes a Magyar Hírmondó szövegállapotával való egyezés, nem állít-ható, hogy arról készült a Korai versek II. eredeti lejegyzése, így sorrendiséget sem alapozhatunk erre. A másik javítás a Brútus szövegén történt, ahol az Orpheus-beli ’Fijam’ helyett a Heliconi vi
rágokban ’Fiam’ alak áll, s a Korai versek II. egyetlen javítása éppen ez, ami így egybehangzik a szövegforrások keltezéséből levonható következtetésekkel. Az Orpheus I. kötetének 2. és 3. szá-mában jelentek meg a szóban forgó epigrammák, mely számok 1790 tavaszán és nyarán kerültek nyomdába. Ez tehát korábban történt a Korai versek II. eredeti lejegyzésének (amelyet a csomó legkorábban keletkezett rétegének tekintünk) 1790. október tájára tehető keletkezésénél. A He
liconi virágok anyagának leadása viszont közvetlenül ezután történt, még 1790-ben. A Korai versek II.-ben található öt epigramma közül négy megjelent itt, méghozzá ugyanebben a sorrendben, a kötet legvégén (a 109–112. oldalakon), közéjük mindössze egy kétsoros epigramma ékelődött.
Mindebből arra következtetünk, hogy a 80a lapon található összeírás a Heliconi virágok szerkesz-tése idején készült, mintegy pótlólagosan (ezért az írásképi eltérések az eredeti lejegyzési rétegtől), de az ottani publikálás szándékával. Ha ezt nem is tudjuk teljes bizonyossággal állítani, annyi azonban a tágabb értelemben vett alakulástörténeti tanulságok alapján megfogalmazhatónak lát-szik, hogy a 80a lap 1790 körülre tehető. A másik két kéziratos lapot az íráskép hasonlósága alapján ugyancsak 1790 körülre tesszük, analógiásan, feltételezve, hogy egyszerre készültek, továbbá a 80b oldal rájegyzését is ehhez az időszakhoz kötjük, hangsúlyozva, hogy pontos datálás ebben az esetben sem lehetséges a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint.
– a másik négy kéziratos lap rectója (55a, 56a, 59a, 60a)
A másik négy kéziratos lap közül kettő fogalmazványt, kettő tisztázatot tartalmaz, ez a tény azonban a valóságosnál nagyobb különbséget sugall közöttük. A Hamlet-tisztázat 13 sora (59a)
nem több, mint a fogalmazvány alig több mint fele, s maga a fogalmazvány sem teljes, vagyis köz-vetlen kapcsolata valamely kiadással, kiadási tervvel nem mutatható ki. A 60a oldal kétszakasznyi tisztázatának pedig nincs címe, csak a dátum funkcionál címként, a töredékben maradt versek ar-chiválási tisztázataira jellemző módon, vagyis ez sem kiadásra készült. Ezen sajátosságuk a fogal-mazványokkal azonos módon választja el e lapokat a csomó többi részétől, melyek a kiadás céljával készültek, miként az az epigrammáknál valószínűsíthető, az eredeti lejegyzési rétegnél pedig bizo-nyítható.
A négy lap belső kapcsolatai is átnyúlnak a fogalmazvány – tisztázat határvonalon. A Hamlet-monológ két kidolgozása között nyilván nem szorul magyarázatra a kapcsolat. A másik két esetben az azonos keletkezési év (1791) képez közös pontot, valamint az, hogy mindkettő feltűnik a Korai versek III.-ban is, s a hét kéziratlap versei közül kizárólagosan csak ezek. A szövegek alakulástör-ténetét vizsgálva pedig megállapítható, hogy mindkét esetben az itteni lejegyzés tekinthető
A négy lap belső kapcsolatai is átnyúlnak a fogalmazvány – tisztázat határvonalon. A Hamlet-monológ két kidolgozása között nyilván nem szorul magyarázatra a kapcsolat. A másik két esetben az azonos keletkezési év (1791) képez közös pontot, valamint az, hogy mindkettő feltűnik a Korai versek III.-ban is, s a hét kéziratlap versei közül kizárólagosan csak ezek. A szövegek alakulástör-ténetét vizsgálva pedig megállapítható, hogy mindkét esetben az itteni lejegyzés tekinthető