Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett 1788. június 30.
(Korai versek I.) 1789 A 867.
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
177
(Korai versek II.) 1790 Ba 895.
5/2. Utólagos
(Korai versek III.) 1791 Bb 916.
7/2. Utólagos Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
178
11. A’ kor’ örömei. Poetai Berek,
158. Kötet részlet. 1812/1813 Cb 630.
12/1. Bor mellett. 1788. OSZK Analekták, 2971/I.
Autográf
tisztázat. Önálló. ? Cc –
12/2. Utólagos
javítások. ?1826–
1827 Cd
13. Bor mellett. MTAK K
622. 94b–95a. Autográf
tisztázat. Csoportos.
(Lyrai darabok.) 1828
körül Cd 1256.
Megjelenések
2. Museum, 2004., I. 59.
4. KazLev. XXIII. 21–23., a vers: 22. (5659. sz.)
10. KazLev. VI. 411–414., a vers: 412–413. (1497. sz.); KölcseyLev. I. 61–64., a vers: 62–63.
12. Handbuch, 1828., 11., az utólagos javítások szerint, de annak ö-ző írásmódját figyelmen kívül hagyva.
13. Bajza–Toldy, 1836., 12–13.; Gergye, 1998., 46.
Abafi Lajos Bor mellett címmel erősen kontaminált szöveget adott ki, több forrás felhasználá-sával (Abafi, 1879., I. 6.).
Alakulástörténet
(a szövegidentitás keletkezése)
A keletkezési dátum (1788. június 30.) azonos minden kéziratváltozatban, ahol szerepel, noha a cím változik. A keletkezés körülményeiről a Régibb Stúdiumaim kommentárjában ez olvasható:
„Zrinyit kapám ajándékúl Rádaytól. A’ Enekben a’ török éneke tűzbe hoza. – Egészen más lőn dalom. De ha ez nem egyéb is mint eggy német Bordal, Zrínyinek köszönöm támadását.” (Az üresen maradt helyek az eredetiben is ki vannak hagyva, Zrínyi eposzának III. énekéről van szó, Mehmet daláról, Kazinczy ezen a címen közli Ráday átdolgozását önállóan a Heliconi virágokban, a 61–63. oldalakon.) A jegyzetben foglaltak megegyeznek Ráday és Kazinczy korabeli levélváltásá-nak adataival. Ráday Zrínyi eposzát 1788. június 12-én küldte el Kazinczylevélváltásá-nak (KazLev. I. 186–
187., 132. sz.). Kazinczy utazásai miatt leveleik keresztezték egymást, így a küldeményre Kazinczy csak 1788. június 30-án válaszolt, csatolván a jelen verset. E levél és a mellékelt vers nem maradt fenn, mindezt csak Ráday válaszából tudjuk: „Az ur 30-a Juny dátált, Regmetzrűl írt, ’s Tokai Postára adott levelét hiba nélkűl vettem. Örvendek rajta, hogy az én Zrinyim az Ur előttis kedves;
azt pedig köszönöm, hogy azon versetskéit, mellyekre Zrinyi alkalmatosságot adott, nékem meg kűldeni méltóztatott, és az iránt való itéletemet kérdezi. Az versek az Urnak szokása szerént, elég elevenek és valamint Zrinyiben azon Mechmet Basa éneke, ugy ezek a’ szivnek sorsán és boldogsá-gán való meg nyugovását elegendőképpen ki teszik, és igy a tzélnak, a’ miért irattattak, meg felel-nek.” (1788. július 28., KazLev. I. 198., 139. sz.) Csatoltan küldi „ugyan azon Mechmet Basa éne-ké”-nek saját átdolgozását, ez jelent aztán meg a Heliconi virágokban, a Kazinczy-verssel párban.
Utóbb a Pályám emlékezetében Kazinczy arról emlékezik meg (PEml., 2009., 617–618.), hogy 1788. augusztus 7-én, mikor Pécelre érkezett, Ráday mindkét verset felolvasta: ez a történetelem vezeti be Kazinczy egyik fontos témáját, Zrínyi és Gyöngyösi, vagyis az általuk megjelenített ver-selési hagyományok összevetését.
(a szövegállapotok összevetése és sorrendje)
A jelen szövegidentitás genetikus dossziéjának összeállítását és vizsgálatát egy korábbi tanul-mányunk is elvégezte, a mostani vizsgálatok azonban jóval részletesebbek, s immár kidolgozot-tabb fogalmi rendszer alapján történnek, így némileg módosítják, pontosítják a korábbi eredmé-nyeket (Egy Kazinczy-vers genetikus dossziéja, in Széphalom 20. kötet, 2010, 43–49.).
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
179
A fennmaradt 13 (a Régibb Stúdiumaimban lévők egyikének töredékessége miatt valójában 12) szövegforrás 17 szövegállapotából mindössze kettő egyezik egymással teljes mértékben (az 1. és a 2.), a többiben kisebb-nagyobb eltérések vannak. A források részletesen dokumentálják a szöveg alakulását, három közülük fogalmazványként használt tisztázat (5., 7., 12.), két levél pedig beval-lottan az előző szövegállapot néhány sorát archiválja (4., 10.). A változatok elkülönítéséhez az alakulástörténet kitüntetett pillanatait reprezentáló folyóiratközléseket vesszük alapul, amelyek-kel a kéziratos források bizonyos meghatározó pontokon típusos egyezést mutatnak: három nyomtatásban megjelent szövegforrásunk van, s ezekben az első és az utolsó négy sor karakteresen különbözik egymástól (apróbb változtatások ezen helyeken is történtek, de a négysorosak alapka-raktere ezáltal nem változott meg).
Magyar Museum (2.)
(1., 3., 4/2.) Heliconi virágok (6.)
(4/1., 5/1–2., 7/1–2., 8., 10/2.)Poetai Berek (11.) (10/1., 12/1–2., 13.)
Fogy az élet, ’s nem sokára Szép korom majd el-repűl; ’S pajkoskodj addig velem, Míg az élet’ bóldogságát Nyíltt karjod között lelem.
Ingereld szám’ szomjuságát, ’S ah! éreztessed velem, Éltem’ legfőbb boldogságát Hogy csak kebledben lelem.
A B C
Az A és a C változatban csak kismértékben különböznek az azokat reprezentáló társ szö veg-források, a B változatnál azonban sok a szövegeltérés, beleértve a végrehajtott javításokat, archivált korábbi megoldásokat. Mindezek alapján viszont mód nyílik a szöveg alakulásának igen aprólékos végigkövetésére.
A Magyar Museumban megjelent szövegállapottal nagy hasonlóságot mutat a másik két kézira-tos forrás, csak három eltérés fedezhető fel bennük: a 16. sorban mindkét forrásban a sziszeg szó szerepel a suttog helyett, a 12. és 17. sorokban a Mantzi nevet pontokkal helyettesíti a 3. forrás, s ugyanitt a 8. sorban Ugy szerepel Igy helyett. A Rádaynak írott levél ezen első szövegállapotból az 1–3., a 7. és a 10. sorokat archiválja (4/2.). A szövegállapotok sorrendjét a csekély számú eltérés miatt csak a források keletkezési ideje alapján állapíthatjuk meg.
A B szövegváltozathoz tartozó forrásokon tanulmányozhatjuk a Heliconi virágok szövegálla-potának a kialakulását, majd felbomlását. Az alábbi táblázatban soronkénti bontásban láthatjuk a B változaton belüli alakulási fázisokat (az utolsó kettőt kontamináló Régibb Stúdiumaim sorszá-mát [8.] mindig ahhoz a fázishoz írjuk be, amellyel megegyezik).
4/1., 5/1. 5/2., 6., 7/1. 7/2.
2. Szép korom már majd el-mul Szép korom majd el-repűl (8.) E’ szép kor majd el-repűl
3. Érzem, nints messze határa Érzem, már közel határa (8.)
4. ’S hajam barna szála hull ’S majd komor telére dűl (8.)
5. sebess szárnyának (8.) szárnyalltának
6. Lép-vesszőket vethetek Lép-vesszőket hányhatok (8.) <Lép-vesszőket> hányhatok
7. bort! – Múlásának (8.) <enyészetének> [nincs új
változat]
8. nevethetek katzaghatok (8.)
10. Kelyhemet forgathatom Kelyhem bátran forgatom (8.)
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
180
14. Gyanúba vett (8.) Meggyanított (8.)
18. Tajtékzó poharamba Kelyhem édes nedvibe (8.)
19. Fonjad azt, ’s melly pántlikádatFond azt, és melj-pántlikádat Fonjad azt, ’s melly pántlikádat (8.)
20. Fürtös barna hajamba Hajam barna fürtibe (8.) 21–
24. l. az előző táblázatban (8.) [ua., áthúzva, új változat nélkül]
Ba Bb Bc
A Heliconi virágok (6.) szövegállapota (Bb) 5 esetben egyezik meg az előző kidolgozáséval (Ba), ugyancsak 5 esetben a továbbdolgozott szövegállapottal (Bc), kétszer mindkettőtől különbö-zik (a 19. sorban a későbbi kidolgozás visszatér az elsőhöz, a 2. sorban pedig egy még újabbat hoz létre). A harmadik fázisban (Bc) három olyan áthúzás is szerepel, amelyekhez nincs új változat írva, ebből az egyik éppen a későbbi szövegalakulás szempontjából igen fontos utolsó négy sor.
Látható az is, hogy a Régibb Stúdiumaim (8.) kontaminálja a második és harmadik kidolgozási fá-zis megoldásait, s egy esetben mindkettőt megőrzi.
A szövegállapotok sorrendje pontosan kirajzolódik magukból a szövegállapotokból. A 4. forrás archivált néhány sort az első változatból, de teljes egészében már az új szövegállapotot közli a levél címzettjével, Ráday Gedeonnal. Ez egy apróság kivételével (19. sor: ’Fonjad azt ’s’ – ’Fond azt és’) minden elemében azonos a Korai versek II. eredeti lejegyzésének szövegállapotával (5/1.). Az ezen a tisztázaton végrehajtott javítások (5/2.) pedig kivétel nélkül megegyeznek a Heliconi virágok (6.) megoldásaival (csak a cím és a Lili név új ebben a kézirathoz képest), míg a Korai versek III. erede-ti lejegyzése (7/1.) a Heliconi virágokban megjelentekkel egyezik meg kivétel nélkül (beleértve a nevet és a címet). Az ezen a kéziraton végrehajtott utólagos javítások (7/2.) már e szövegállapot felbomlását mutatják: egy részük továbbvezet az új szövegállapothoz, másik részük viszont zsák-utca, mert nincs folytatása, s vannak új megoldás nélkül áthúzott szavak, sorok is. E kézirat szö-vegállapotát archiválja a Régibb Stúdiumaim teljes forrása (8.), de kontaminálja az eredeti lejegyzés elemeit a javítások új megoldásaival.
A C változathoz sorolható, Kölcseyhez írott levél (10.) az első három sort illetően ugyanerre az előzményforrásra vezethető vissza, de az egész szövegállapot már elszakad attól, noha nem hang-zik egybe oly mértékben három társszövegforrásával, mint azok egymással.
10/2. 11. 12/1. 12/2. 13.
1. Életem fogy Életem fut
2. E’ szép kor majd Már e’ szép kor
5. szárnyának tollának szárnyának tollának
7. múlásának elmultának
12. Lilimet Lollimat
14. Meggyanított Gyanúba vött
15. tudakoztassa tudakozgassa tudakoztassa
17. Lili Lolly Lyányka
21. Gyúlasszd ’s oltsd Ingereld
22. ’S éreztessed azt velem ’S ah! éreztessed velem
23. Éltem’ legfőbb Életem’ fő Éltemnek fő
Ca Cb Cc Cd
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
181
A domináns eltérés tehát a 10. forrás és a többi között mutatkozik (az esetek felében), de ebbe az irányba mutatnak az 5. és 17. sorbeli eltérések is, ahol a többi forrás sem egységes. Egyedi kivétel az 1. sor, mikor is a 13. forrás áll szemben a többivel, két esetben pedig a 10/2., 11., 12/1. tér el egybehangzóan a 12/2., 13. forrásoktól. A 11. és 12. forrás egy helyen egybehangzóan különbözik a többitől. Ez utóbbiak miatt, minden domináns egyezés ellenére sem állíthatjuk fel teljes bizo-nyossággal a szövegállapotoknak olyan egymásból következő sorát, amit a B változat esetében láthattunk, itt tehát további vizsgálatokra lesz szükség. Az alváltozatok elkülönítésében is (egy kivétellel) az egymástól való eltéréseket érezzük hangsúlyosnak, különösen a nevek és a címek el-téréseinek figyelembevételével.
A címek és a női nevek használatát az eddigiekben csak érintettük, de külön, összefoglalólag is kell szólnunk róluk (az alábbi táblázat a forrásokhoz rendeli ezeket).
1. 2. 3. 4/2. 4/1. 5/1. 5/2. 6. 7/1. 7/2. 8. 10/2. 10/1. 11. 12/1. 12/2. 13.
A Ba Bb Bc Bbc Ca Cb Cc Cd
Bóldog bolondoskodás Bátorodás az élet sebess repűlete ellen
<> – Az élet élte A’ kor’
örömei Bor mellett
Manczi – Czenczi Lili Lolli
A nevek és címek változásaiból kirajzolódó (egyébként egymástól is különböző) alakulásrend nem esik egybe a szövegmegfelelések alapján megállapított három változattal és azok alváltozataival.
Ez alapján felvetődik a kérdés, hogy miért nem ezek szerint történt a változatok kijelölése, illetve legalább miért nem kaptak a szövegalakulással egyenlő súlyt az alakulástörténet tagolásában. Ez utóbbi kérdésre az lehet a válasz, hogy e három szempontból három igen-igen eltérő tagolás adó-dik, egyenlő súlyú figyelembevételük egy rendszeren belül nemigen valósítható meg. S hogy miért nem ezek valamelyike, hanem a szöveg alakulása mellett döntöttünk? Ennek oka az, hogy a forrá-sok között arányaiban kivételesen forrá-sok tartalmaz javítáforrá-sokat, vagy archivál részleteket korábbi ki-dolgozásokból, így a szövegállapotok egymással való szövegszerű összefüggéséből világosan meg lehet határozni majdnem minden esetben a szövegállapotok sorrendjét. Ez a nevek és címek alapján nem végezhető el, így ezeket alárendelt szempontokként vettük csak figyelembe az alváltozatok elkülönítésekor.
(a szövegforrások keletkezési ideje)
1. A feljegyzésben utalás található arra, hogy a Magyar Museum első száma éppen megjelent:
„Pars 1. jam prodiit.” (először közölte: BJÖM. II., 446.). Mivel a szám 1788 októberében jött ki a nyomdából, így e feljegyzést ennek az évnek a végére tesszük.
2. A Magyar Museum I. kötetének 2. száma 1789 januárjában került leadásra és áprilisban jelent meg.3. A Korai versek I. 1789. április és szeptember közöttre tehető, elsősorban májusra és/vagy augusz tusra.
4. Levél Ráday Gedeonhoz, 1789. december 27. Az e levélben küldött versről készült az a máso-lat, amelyet Váczy János Ráday Kazinczynak írott 1791. február 14-i leveléhez csatolva közölt (KazLev. II. 161–167., 361. sz.): a késői dátum némileg zavaró lehet. Ez a levéltoldalék azonban bizonyosan Ráday 1790. február 1-i leveléhez tartozott, hiszen az e szavakkal kezdődött: „Két rendbéli levelét az Urnak minden illendő tisztelettel vévén, sajnállom, hogy az elsőre (mely még 27-a Xbr. iratott) illyen későn válaszolok: de némely öszve tsoportozott válasz adásaim okozták, hogy az úr kivánsága szerént, az kezemhez küldött verseket meg nem vizsgálhattam. Most már azokat levelembe újra az Urnak meg küldvén, azoknak végén magam irántok való ítélet tételét fel tettem.” (KazLev. II. 21., 291. sz.). A levéltoldalék kézirata (M. Irod Lev. 4r., 45. 105ab) valóban tartalmazza az 1789. december 27-i levélben küldött vers szövegét, azzal mindenben egyezve, fel-tehetően Ráday titkárának kézírásában, majd alatta Ráday kezével a verstani jegyzések olvashatóak,
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
182
melyek Kazinczy kérdéseire felelnek. E másolat léte így tehát nem okoz zavart a keletkezési idő-pontok sorában, hiszen nem 1791, hanem 1790 februárjára tehető.
5. A Korai versek II. javításai, mint láttuk, teljes egyöntetűséggel a Heliconi virágokban meg-jelent változathoz vezetnek, így a kéziratot a nyomtatás előzményforrásának tekintjük. S mivel e nyom tatott változat címe jelzi, hogy a szöveg megigazítása 1790. október 24-én történt, ezt a dátu-mot vélhetjük a Korai versek II. javításai keletkezési idejének, az eredeti lejegyzést pedig értelem-szerűen ez előttre tesszük, ugyancsak októberre.
6. A Heliconi virágok első kötetének kézirata 1790. október–november fordulója körül kerül-hetett leadásra, s 1791 augusztusában jelent meg.
7. A Korai versek III. alaprétegébe tartozó lejegyzés, amely teljesen megegyezik a Heliconi vi
rágokban megjelent szövegállapottal, keletkezését 1791 őszére tesszük. A javítások ezt követően, de még 1809 előtt történtek, mert a Kölcseynek írott 1809. június 12-i levél kis eltéréssel épp e változtatásokat rögzíti.
8. A Régibb Stúdiumaim 1823-ban keletkezett. A megőrzött szövegállapot ebben az esetben pontosan megjelölhető: a Korai versek III. 1791-es eredeti lejegyzése, valamint az ezt követően, de még 1809 előtt végrehajtott javítások közül néhánynak a jelzése van meg a Régibb Stúdiumaim ily módon némiképp kontaminált szövegállapotában.
9. Ez a lejegyzéskezdemény is a Régibb Stúdiumaimban található, tehát 1823-as, de a kezdősza-vak alapján ez már a Kölcseynek is küldött szövegállapot lett volna.
10. Levél Kölcsey Ferencnek, 1809. június 12., az új szövegállapot mellett a korábbi néhány sorát is megőrizte.
11. A Poetai Berek kézirata 1812. február 14-i dátumú (16-án elküldött) levélhez csatolva került Pestre, a kötet 1813. március legelején jelent meg.
12. E szövegforrás keletkezési idejét nem ismerjük, a szövegállapotok sorrendje alapján 1813 utáni, valószínűleg az 1820-as évek közepére tehető; az utólagos javítások írásmódja (az ö-ző ala-kok) ugyancsak az 1820-as évek közepére utal. E kézirat egybevág a Handbuch közlésével, minden bizonnyal forrása volt annak, ez tűnik az egyetlen támpontnak, ez alapján az utólagos javításokat feltételesen 1826–1827-re tesszük.
13. Lyrai darabok, 1828 körül.
(a szövegváltozatok időrendjének összefoglalása)
(A) Az első változat a szövegidentitás 1788. június 30-i megszületése után (ezt az első forrást nem ismerjük) 1789 közepéig, tehát hozzávetőlegesen egy évig volt érvényben. Az 1788-as első autográf tisztázatot követően megjelent egy ezzel mindenben egyező szöveg a Magyar Museumban, s kis szö-vegeltéréssel ezt rögzítette a közvetlenül ezután készült Korai versek I. autorizált másolata is.
(B) A második változat intenzív alakulási szakasza 1789 legvégétől 1791 őszéig tartott, előbb a Rádaynak írott levélben dokumentálódott az első változattól való elszakadás, majd a Korai versek II. ezt az új kidolgozást tisztázta le 1790 októberében. Az ezen október 24-én végrehajtott javítá-sokkal alakult ki a Heliconi virágokban megjelent szöveg. A Korai versek III. a Heliconi virágok szövegét tisztázta le 1791 őszén. E változatnak egy több mint három évtizedre terjedő utóélete is volt. A letisztázott szövegen 1791 és 1809 között valamikor újabb javításokat végzett Kazinczy. Az 1823-as Régibb Stúdiumaim e kézirat eredeti lejegyzését archiválta, vegyítve a javítások közül né-hánnyal. Az e tisztázatban található másik lejegyzéskezdemény az időközben, de ugyanezen kéz-irat alapján létrejött új változatot archiválta volna.
(C) Az előző változattól (a Korai versek III. eredeti és javított szövegállapotától) való elszaka-dást a Kölcseyhez írott 1809-es levél dokumentálja, elvileg is állást foglalva az átdolgozások szük-ségessége mellett (Berzsenyi majd épp e vers kapcsán beszél sikerületlen átdolgozásról, Berzsenyi Dániel prózai munkái, kiad. Fórizs Gergely, Bp., 2011., 299.). A harmadik változat így 1809-től számítható, s lényegében a pálya végéig érvényben volt. Közben jelent meg az 1813-as Poetai Berek gyűjteményes kötete, mely ezt az utolsó változatot reprezentálja (miként az előző változatokat a folyóirat-, illetve zsebkönyv-publikáció). A jelen szövegidentitás utolsó két forrásának létrejötte a költemények kiadásterveihez köthető, az 1820-as évek második felében.
Az élet élte/A’ kor’ örömei/Bor mellett, 1788. június 30.
Magyarázatok
A jelen versnek van egy német fordítása, melyet Kazinczy háromszor is lemásolt: a Korai versek III. eredeti lejegyzése alá, a javításokkal egyidejűen; a Régibb Stúdiumaimba az eredeti lejegyzéssel egyidejűen; önállóan, a magyar szöveg nélkül, a Pandektákba (MTAK K 633/V., 138b). A kísérő-szövegben egyöntetűen adja meg, hogy a fordítást a hannoveri származású Georg Gesellius készí-tette, az első két esetben ennek idejéül 1789-et ír, a Pandektákban 1809-et (bár ez esetleg úgy is érthető, hogy a bemásolás 1809-es). Az 1752-es születésű Gesellius 1789–1790 körül dokumentál-hatóan járt Magyarországon és Erdélyben. Egy 1789-es pomázi kirándulást megéneklő hosszabb költeménye 1790-ben jelent meg Pesten Die Wasserfahrt nach Pomaz címen, s 1789. augusztus 18-i keltezésű a bejegyzése Benkő Ferenc albumába, aki ekkor Nagyszebenben tartózkodott (Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása, Rudabánya, 2004., 65.). Kazinczy egy Prónay Lászlónak írott, 1788. november 20-i levelében megemlékezik Geselliussal való egyik találkozásáról Kassán, a szö-vegből kivehetően kapcsolatuk rendszeres lehetett (KazLev. I. 237., 158. sz.), s ugyancsak Prónayval összefüggésben emlegeti Geselliust egy későbbi, talán 1790 körüli, Aranka Györgynek írott levelében (KazLev. II. 117., 341. sz.). Gesellius esetleges későbbi útjairól nem maradtak fenn adatok, s Kazinczy is a nevezett időszakban élt Kassán, noha persze időnként később is megfordult ott. Kazinczy verse megjelent a Váci énekeskönyvben 1801-ben, majd 1822-ben is.
Manczi, Czenczi, Lili, Lolli: fantázianevek (Kazinczy névhasználatáról általában l. A’ Tavaszhoz magyarázatait, 14. szövegidentitás).
A Kölcseyhez szóló levél (10.) német megjegyzései magyarul (Doncsecz Etelka fordítása):
das verwünschte ró anstatt ro!: ’az átkozott ró a ro helyett.’
De eine poetische Sprache darf und soll von der prosaischen weichen: ’De a költői nyelvnek el szabad és el lehet térnie a prózaitól.’
23.
szövegidentitásA’ félénk Leány/Az el-késődött leány/A’ Téli Útazás 1788. október 8.
2. Az el-késett Leány. Groff Stolberg szerint.
(Korai versek I.) 1789 Ab 868.
3. A félénk lyányka. Gróf
(Korai versek II.) 1790 Ac 898.
4. Az el-késődött leány.
6. A’ Téli Útazás. Méltós.
Báró Prónay Ágnes Kis-Asszonynak, a’ Clavocin mellé. Göntz Ruszka és Kassa közt. Oct. 8d. 1788.
Gróf Stolberg szerint.
MTAK RUI
2r. 2/I., 4b–5a.Autográf
tisztázat. Csoportos.
(Korai versek III.)
1791 Ae 917.
Megjelenések
1. KazLev. I. 225–230., a vers: 226–227. (153. sz.).
4. Abafi, 1879., II. 185–186.; Orpheus, 2001., 202–203.
Alakulástörténet
(a szövegidentitás keletkezése)
Kazinczy 29. hivatalos kiküldetése alkalmával 1788. október 4–7. között a Kassa–Pálháza–
Sátoraljaújhely–Pálháza–Kassa útvonalat követte (KazLev. XXV. 400–401.), vagyis a ’Kassa és Göncruszka között’ helymegjelölés a hivatalos iratok alapján igazolható lehet, egy nap eltérés vi-szont mutatkozik, hiszen Kazinczy a vers minden forrásában október 8-i dátumot adott meg. Az eltérésre nem tudunk hiteles magyarázatot adni, elfogadjuk Kazinczy datálását, mint kijelölt dátu-mot.
(a szövegállapotok összevetése és sorrendje)
A 6 forrás szövegállapotai a címeket leszámítva csak kis eltéréseket mutatnak. Teljes a szöveg-egyezés a 3–6. forrásokban, ehhez képest az 1–2. forrásban a 2. szakasz utolsó két sora eltérő (1–2.:
’S a’ víz omlás / Árkokat ás; 3–6.: ’S félelmesen / Rettent minden.), továbbá az első két forrásban a 2. szakasz első két sora egymáshoz képest felcserélt sorrendben áll. Ezeken túl csak a címek válta-koznak, ahogy az a szövegforrásokat összegző táblázatunkban látszik, ez alapján tehát csak a két nyomtatott szöveg (4., 5.) tekinthető egy alváltozatnak, az összes többi önálló alváltozatot képez.
(a szövegforrások keletkezési ideje)
1. Levél Ráday Gedeonnak, 1788. október 15.
2. A Korai versek I. 1789. április és szeptember közöttre tehető, elsősorban májusra és/vagy augusztusra.
3. A Korai versek II. alaprétegébe tartozó lejegyzés, 1790 októberében készült.
4. Az Orpheus II. kötetének 2. száma 1790. október–november táján került leadásra és decem-berben jelent meg.
5. A Heliconi virágok első kötetének kézirata 1790. október–november fordulója körül kerülhe-tett leadásra, s 1791 augusztusában jelent meg.
6. A Korai versek III. alaprétegébe tartozó lejegyzés, 1791 őszén készült.
(a szövegváltozatok időrendjének összefoglalása)
A jelen szövegidentitás az 1788 és 1791 közötti három évben formálódott csekély mértékben (leglátványosabban ez a cím váltakozásában érhető tetten), a későbbiekben Kazinczy nem vette számításba kiadandó művei tervezésekor.
Forrás
Friedrich Leopold von Stolberg (1750–1819) Sie an ihn. Auf der Reise. Herbst 1782. című versé-nek formahű, de tartalmilag szabad fordítása (vö. Császár, 1913., 119.). Az alcím szerint 1782-es verset a fordítás elkészítéséig terjedő négy évben Stolberg-kötetből nem ismerjük, de a bibliográ-fiák adatai alapján 1784-ben kétszer is megjelent, mindkétszer kottamelléklettel: Hamburger Musen-almanach, 1784., 89.; Oden und Lieder aus den besten deutschen Dichtern in Musik gesetzt von Fr.
W. Rust. Erste Sammlung, Dessau 1784., Nr. 12. Kazinczy forrását nem tudjuk azonosítani (az ál-talunk ismert kiadások szövegei egybehangzóak, itt a következő kiadásból idézzük a verset:
Friedrich Leopold Graf zu Stolberg: Gedichte, Berlin, 2013., 93.).
Der Abend sinkt, Kein Sternlein blinkt, Am Himmel winkt Der Mond uns nicht Mit mildem Licht.
Die Nacht ist kalt, Der Hohlweg schallt;
Es saust der Wald, Es rauscht der Bach Mir Schauer nach.
Ich schliesse mich
Ich schliesse mich