N. Dömölk J u n . 28dikán 1807.
Legérdemesebb B a r á t o m !
Ezennel indulok Superintendensemmel együtt egy köz Gyűlé
sünkre, 's minthogy onnét egyenesen Sopronyba megyek Lajosomért, 's n e m t u d o m mikor jöhetek haza, azért míg a' jó Öreg alszik, a r r a fordítom a' kevés időt, hogy két utolsó leveleidre, mellyeket egy hétben 's az utóbbit tsak éppen tegnap vettem, röviden válaszoljak.
Ezerszer köszönöm azt a' gyönyörűséget, mellyet ezeknek is minden rendjeiben 's különösen Lydim' halála eránt való szép vigasz-talásod által kóstoltattál. Olly sok oldalról befsültetéd, tisztelteted ;s
1129. .Tan. 28dikán. 1807. 59
szerelteted Magadat m á r eddig is velem, hogy tsak nem lehetetlennek gondoltam levelezés által több betses tulajdonságidat m e g e s m é r n e m ; 's úgy tapasztalom nagy örömmel, hogy tökélletességeid' kimeríthe
tetlen kútfeje mindig újabb 's újabb forrásokkal tudja lelkemet t á p lálni. De igazabbat mondván, n e m voltak azon tulajdonságid is, mellyek későbbi leveleidben olly fénnyel ragyognak, előttem' esméret-lenek, — feltettem én azokat elébb is felőled; tsak annyiban újak, a' mennyiben magok' k i m u t a t á s á r a elébb n e m volt alkalmatosságok. -Melly felséges, melly szép elevenséggel előadott vigasztalás az, mellyet te nyújtasz. Mint a' szívemből vetted-ki a' kenyérkereső t u d o m á nyokról tett ítéletedet! Melly igen tisztelem az életnek azon filosoíiáját, mellyet minden leveledben még akkor is terjesztesz, mikor n e m gon
dolod! Ezerszer köszönöm édes b a r á t o m mind ezen jótéteményeidet, mellyeket a' jobb kezed' a bal kezed' tudta nélkül is ád, 's áldom azt a' titkosan vezérlő kezet, melly lelkemet a' tiéddel megismertette.
Tokaji borodat is olly indulattal veszem, a' millyent érdemel mindenben megelőző megbetsűlhetetlen barátságod. El fogom hozatni, mihelyt jó alkalmatosságot találok, 's n e m fogom m a g a m a t jó embernek tartani, h a b e n n e m minden tseppje szentebb szikrákat n e m gerjeszt.
Gróf Teleki Esdekléseit n e m láttam, de igen kívánnám mennél elébb látni. Az én dissertatiomról azt írja Fejér, hogy Kultsártól m á r kitsalta és olvasta, de n e m t u d o m kézírásban e, vagy nyomtatásban.
Kultsár azt írta volt Februariusban, hogy Jó'sefnapi v á s á r r a kész lessz. Most k é r e m Fejért, tudósítson, mit tud mind ezen írásnak, mind vetélkedő társainak világrajövetelek felől. Ráklábon megy ez a' dolog is valamint a' Tied Haykulnál (a' kire wg év nao oSw én is igen haragszom, mert engem is gazul megtsalt, felküldetvén velem egy jó igyekezetű szegény gyermeket mesterségének tanulására 's azután viszont kénszerítvén annak vissza vevésére).
Tegnap vevém A Magyar-Német Epistolának 's képednek 100 exemplárjait Webertől. Képedet gyönyörködve, sőt telhetetlen gyö
nyörködéssel szemlélgetem azólta tsak n e m minduntalan, és m u t a t á m m á r nyoltz n á l a m megforduló értelmes embernek, a' kik mindnyájan tisztelőid. Nekem úgy tetszik, hogy egészen tökélletesen el vagy találva, azt az egyet kivévén, hogy valamivel gömbölyűbb vagy rövidebb ábrázatúnak festett képzelődésem, mint itt vagy festve. De könnyen meglehet, hogy az én egyszeri látásom, 's m á r akkor is homályos szemem, akármint megnéztelek is Győrben, n e m eléggé híven t a r t a t t a meg velem formádat. A' mi a' n y o m t a t á s t illeti, a r r a nézve veled
60 1129. Kis János. 1 8 0 1
egészen egy érielemben vagyok, ha tsak a' többi exemplárok meg n e m fogják vélekedésemet tzáfolni, m e r t még eddig tsak ötöt láttam, a' többi bé lévén még pakkolva.
Mind leveleidből, mind a' Hazai Tudósításokból látom, melly fáradhatatlan vagy az újabb jó m u n k á k n a k is megszerzésében és olvasásában. Az ezen való ö r ö m ö m nints minden fájdalom nélkül, annyiban, a' mennyiben lehetetlen n e m sajnálnom, hogy veled n e m tarthatok, 's régen meggyökerezett 's még az igen m o s t o h a környül
állások által is ki n e m írtaihatott, hajlandóságomat n e m követhetem.
Ki kívánhatja ezt jobban, mint én, holott az egy barátságos tsendes beszéllgetésen kivűl minden egyébb kigondolható Liebhabereyom tsupán a' tudománykedvelés. De nem tsak szemeim n e m bírják, h a n e m fog-lalatosságim sem engednek időt az olvasásra. Amazokra nézve félve, emezekre nézve pedig loppal kell t e n n e m a' mi keveset olvasok is.
Sem Parthenaist, sem Ratschky újabb m u n k á i t n e m olvastam. Én most Belille l'homme champetre-jében gyönyörködöm; m á s újatska m u n k á t m á r egynéhány hónaptól fogva n e m olvastam, tudós újságot sem, ha kiveszem Bellermann' és Busch' Almanachjait, ezeket is tsak futva.
Cserey felől a' mit írsz, igen köszönöm. A' Méltóságost semmi esetre sem hagytam volna ki, h a n e m azon gondolkodtam, hogy a' második személyben írjak-e hozzá vagy a harmadikban. Abban álla
p o d t a m meg (ha Te n e m ellenzed), hogy a' másodikban, minthogy ő Maga kezdett velem a b b a n szóllani.
Epigrammáiddal azt tettem, a' mit kívántál. Azokat B[aesányi]
ha az ott írtt anekdota igaz, annál inkább megérdemlette. Én őtet felfuvalkodása m i a t t n e m szenvedhetem. 2-szor és utolszor Füreden szóllottam. vele 1794 v. 1800-ban. Akkor is kevés híja. volt, hogy minden m a g a m megalázása mellett is öszve n e m kaptunk.
Az én kézírásaim n y o m t a t á s a is alig ha sokára n e m halad Institorisnál. Közel esztendeje miolta egyik 's másik nála van, 's még m o s t sem is bizonyos miképpen 's mikor jőnek-ki. Ezer baj van m i n denképpen a' Magyar könyvárosokkal.
Eddig í r h a t t a m otthon. Itt pedig annyi volt a' dolgom, hogy lehetetlen volt tsak elolvasnom is. Isten hozzád. Lajosom tsókolja kezeidet.
Sopronyb. Jul. 3dikán 1807.
Kis.
[Eredetije a sz. Benedek-rend pannonhalmi könyvtárában.]
1130. Kazinczy — Cserey Farkasnak. 1807. 61
1130.
Kazinczy — Cserey Farkasnak.
Széphalom, J ú n . 29d. 1807.
Nagy kedvességű b a r á t o m !
Örvendek hogy a' Károly fejé vári czikkely megnyerte javallásodat.
J ó e, nem e, n e m k é r d e m : elég azt tudnom, hogy melegen forrl-fel szívemből, 's látom hogy az ollyakat az e m b e r n e m mondhatja sem elég melegen, sem elég sokat, mert az emberek bolondok. Őket mind eszesekké tenni oktalan igyekezet volna. Az igazság n e m sokaknak való. De az dicséretes igyekezet, sőt szent kötelesség, hogy a' J ó masszája szaporítassék. — Melly igen óhajtottam volna, ha Te a' Hazai Tudósításoknak azt a' levelét, mellyben ez a' Károlyfejérvárt hazudó czikkelyem áll, annak a' híres Fő Curatornak oda küldted volna hogy olvassa-meg! Hadd pukkant volna meg vagy szégyen
letében vagy mérgében. Vetted talán észre, hogy én azon czikkelyben mind stylusomat, mint orthographiámat elváltoztattam, hogy r e á m ne ismerjenek. A' Hazai Tudósítások Olvasóji tudják, hogy mi ketten barátok vagyunk, 's ha azt n e m cselekedtem volna, kitalálhatták volna, melly forrásból vettem a' Krasznai hírt. Azt pedig n e m tud
h a t t a m , hogy az néked a' Vayné h á z á r a 's a' Telekiekre nézve n e m lesz e kedvetlen, h a megnevezlek vagy ki találtatlak. E' miatt áll abban az Aufsatzban ez a' szó rég ál, meflyet külömben meg n e m szenvedtem volna, n e m purismusból, m e r t hiszen tudod, hogy m á s helytt talán szükségtelenül is szórom az idegen szót magyar textusomban, h a n e m azért, m e r t rút és szükségtelen szó. — I la szabad, kérlek írd meg nekem, kinek hívják azt a' Tanítót, kinek az elvett leányt, és mi lesz még a' dologból.
Vallyon Vaynénak n e m m o n d t a e valaki, hogy hiszen az ő leánya is Pápistához m é n e ? — De hagyjuk ezt a' Vallásbeli bolond
ságok czikkelyét.
Nevezetes a' mit ide zárt n y o m t a t á s b a n1 láthatsz. Megküld-hetnéd B. Bánfy Pálnak. Ha Londonban volt volna, talán ő is szidta volna a' Pápát.
Leveled toldalékját nagy örömmel olvastam. Használ fogom venni. Ismered gondolkozásomat. Nevetséges bolond előttem, :a ki
1 Jelenleg már hiányzik.
62 1130. Kazinczy — Cserey Farkasnak.
familiájában kevélykedik ha maga n e m érdemes a' fényre: de ha érdemes reá, szépnek t a r t o m , hogy Őseinek emlékezetekben gyönyör
ködvén azt tisztelje. — Nem érdem régi nemből eredni, azt mondja a' Sansculotte. Bizonyosan nem, azt m o n d o m én is, valamint az sem, ha valaki gazdag, szép, erős, ügyesnek (gesehiekt) van a' természettől formálva. De érdem, n e m érdem, irigylést érdemlő szerencse. Lám midőn a: születési nemességet el kellett Parisban törleni, Montmorency volt az, a' ki a' Motiót tette, még pedig azért 8, mert az ő háza
a' legelső nemes ház a' Keresztyénségben. Legalább h á t azon eggy esetben örülhetett Montmorency, hogy régi nemes,
fia Bitang Péter 's Bimbó Pál 's Szabó György tette volna azt a' Motiót, bizonyosan kevésbbé ragyogó volt volna. — Levelednek ezen czikkelyére csak azt jegyzem-meg, hogy elfejted a' M. Theresia diplo
májának d á t u m á t feltenni 's kérlek, hogy azt még méltóztassál tudatni velem.
N e h e z e n v á r o m a' Semlyénbe küldött pakétet, m e r t n e m értem,
a' mit M. Vásárhelyi leveledben írsz, hogy benne az Annalisohat, a' B[uthkay] a l á í r á s á v a l lévő kézirást és a' Kalendáriumot fogom megkapni. A' dolog majd maga m a g á t felvilágosítja. —
írd-meg, mihelytt a' borodat venni fogod, és az vagy tíz nap a' pinezédben áll, ha szerencsésen m e n t e kezedhez, 's millyennek leled. Minekutánna tudom, mik esnek borral mikor viszik, rettegek hogy vagy kiitták eggy részét, vagy a' mi még rosszabb, vízzel pótolták ki híját. Semlyénbe tulajdon cselédeim vitték, még pedig eggy ollyan, a' ki természet szerint n e m csak bornemisza, h a n e m gyümölcs n e m evő is.
Szemere Páltól eggy meleg szívvel írt levelet v e t t e m1 a' tiéddel eggyütt az utolsó Postán. Elrészegedett barátságos megszóllításom és a' XLVII-dik újság toldalékja által. Én azt hiszem, hogy Ifjaink köztt nincs eggy is, a' ki mint író magáról többet hagyjon reményleni, 's azt m o n d a n á m felőle ha m e g t á m a d o t t volna is.
Tegnap előtt k a p á l t a t t a m a' kertben, 's megbosszankodván hogy Platanusod kiszáradt, neki m e n t e m , m e r t a' kapások csak két lépés
nyire voltak m á r hozzá, 's ki a k a r t a m rántani. Hát a' mint vonnám, meglátom, hogy levelet hajtott alólról. Képzelheted mint örültem m e g ' s mint bosszankodám ö n n m a g a m r a . A' Fa igen keményen állott a' földben, a' föld fekete agyag és így a' r á n t á s neki bizonyosan nem ártott.
1 Nincs meg.
1130. Jún. 29d. 1807. 63
Én botanicus kertet nem állítok; ahhoz egész gond 's sok költség kell. Nekem elég egynehány ritka fát bírnom, és mind ollyat, a' melly növése, törzsöke, levele, virága vagy paszulya által vonja m a g á r a a' szemet. A' Platanus törzsökére, levelére 's növésére nézve tekintetes, 's Tőled jő. Örvendek hogy él.
A' természet barátjának eggy ritka történetet. Pulykáinkat egy n a p el hagyta veszni az őrzőjök. Az erdőbe tévedtek, 's m á s nap kettőnél többet elő nem lehetett keríteni. A' vad eltépte a' többit.
Ezek közzűl eggy nőstény eggy gór t y ú k k a k a s s a l m á t k á s o d o t t meg. Egynehány tojásai vannak. Kértem a' feleségemet, hogy űltet-tesse-meg, hogy l á t h a s s a m mit szül ez a' két n e m ' szerelme.
Simon J á n o s n a k ismeretsége előttem kedves. Hány esztendős e m b e r és micsoda ? deák e, vagy Professionista. A' Satyrt jól csinálta, n o h a n e m minden hiba nélkül. De hiszen hibák a' régiek' kövein is v a n nak. —• Osztán szeretném tudni, ha ezt rézmetszés után csinálta e vagy pecsét nyomóról. Ezt a' ritka t ü n e m é n y t elő kellene segéllenetek.
Melly szerencsétlenség, hogy ezt Simonnak és n e m Enyedinek, Szent Miklósinak vagy valami illyen formának hívják! így kiki Magyarnak ismerné. De annak ismeri e a' ki n e m tudja, h a ezt olvassa felőle gravé par Simon, vagy gestochen von Simon. Éppen ez a' baj Czetterrel; kit a r r a kértem, hogy a' Czetter nevet rugja-el magáról, 's nevezze m a g á t O r o s h á z i n a k .
Élj szerencsésen édes b a r á t o m ! Ipádnak munkáján eggy passage úgy elakasztott, hogy nem tudjam [!] mit csináljak vele. Ez okozza elkésését. Élj még eggyszer szerencsésen!
Az ide zárt kék virágot a' lyányom sírjáról szakasztottam, 's kérlek írd-meg igazi nevét. — Tőkésnek szólló ezédulámat pedig küldd fel hozzá.
A Bécsi Annalisok Júniusi darabjában kevés interesszant van.
De az NEKED interesszans lehet, hogy két példa fordul elő, hogy sok száz botanicus plántákkal ajándékozta-meg valaki a' publicus kerteket. Kövessd ezt nem csak Erdélyben a' hol készülsz, hanem Magyar Országon is. — Újság: Rhédey Lajos elvette K o m á r o m Vár
megyei Fő Ispán Gróf Nádasdi Mihály Regni Báró leányát. Ez a' Nádasdi ostoba és n e m gazdag: de Nádasdi 's felesége leánya a' meg
holt Minister Coloredónak, a' ki anglus pénz által bírattatott a' had javaslására 1805ben és a' ki Ferencz Császárunknak nevelője volt.
[Eredetije az erdélyi múzeum-egylet könyvtárában.]
64 1131. Kazinczy — Fazekasnak. — 1132. Kazinczy — Virágnak.
1131.