• Nem Talált Eredményt

Kazinczy — Fazekas Istvánnak

In document KAZINCZY FERENCZ ÖSSZES MÜVEI. (Pldal 86-93)

Tisztelendő Ür!

Elmúla Június, "s az Űr, Kövér Imre B á t y á m n a k izenete szerint, fel n e m jöve hozzánk. Annyival inkább sajnálom azt, minthogy m o s t m á r beállván a mezei m u n k a nagy ideje, én hazulról el nem távoz­

hatom, 's az Űr ismeretsége szerencséjét annál későbben fogom tehetni. — Ezen levélkémmel eggyütt eggy Tiszt. Élesdi Pred. Mata Imre Urnák szólló tekercset fog venni az Űr. K é r e m egész b a r á t ­ sággal, találjon m ó d o t reá, hogy az küldettessék oda. Tiszt. Esperest Urnák leszen a b b a n módja, hogy a' tekercset Váradi Predik. Úrhoz jutathassa, onnan pedig osztán Mata U r a m könnyen veheti. Kérem az Urat a r r a is, hogy Telegdi Gábor Urnái bekötés végett hagyott könyvemet (Grohmann's histor. W ö r t e r b u c h Th. VII.) a' m u n k á n a k mustrául ott hagyott 6dik kötetével eggyütt, vegye által, úgy a' Nagy Gábor Űrnál lévő holmimét. Maradok tisztelettel

Széphalom 30. Jun. 1807.

alázatos szolgája K. F.

Kivűl:'

Tiszteletes

Fazekas István Űrnak. Ér Semlyéti.

[Eredetije a debreczeni főiskola könyvtárában.]

1132.

Kazinczy — Virág Benedeknek.

Kazinczy Ferencz Virág Benedekhez.

Széphalom, Jul. 2d. 1807.

Halhatatlan b a r á t o m !

Míg Te szobádba zárkózva Hazánknak állapotját forgatod, 's papirosra öntőd szent érzéseidet, hogy a' jobb m a r a d é k gyúladjon lángodra 's szeresse azt, a' mit Te olly [!] szereltél, — én feleségem

* A levél zárlatán piros pecsét.

1132. J u l . 2cl. 1807. 65

karjai közzűl el el loposkodom, 's elmondogatván imádságodat a' Te S z e n t e d h e z , majd a' Baranyai Gábor életét írom meg a' Hazai Tudósítások számára, majd Boldogrétinek felelek, de úgy, hogy a' ki feleletemet olvassa, lássa, hogy ellenkezni szeretettel 's szelídséggel is lehet 's korbács csak Debreczennek kell; majd h a z á n k n a k régi­

ségeit dúlom, 's Codexeit vonom napfényre, vagy abroszairól teszek emlékezetet. A' szolgálat kicsiny: de szentünknek van nyújtva., 's szent oestrumaimban engem is egészen elfog az a' gondolat, hogy Virág és a' kedves jó Csehy, és sokak mások, a' kik rokon lelkek ezekkel, engemet szeretnek ezekért, 's valaha áldani fogják emlékezetemet. — Fabchich ezeknek számokba való. Abnormis sapiens, crassaque Minerva. Nevesse verseit, a' kinek azok n e m tetszenek; pattanjon meg a' kaczagásban, mint a' hogyan én szintén megpattantam, midőn barátja' farkasbundájának dicséretét olvastam munkájában, piszkálja archaismusait, verseinek zordonságokat, hibás constructiójit: de úgy áldjon meg engem az áldások Istene, hogy Fabchich eggyike a' szere­

tetre legméltóbb embereknek! hogy Fabchich a' m a g a nemében nagy e m b e r ! és hogy én, ha ő meghal eggyszer, hamvait elszórnám, hogy minden ízéből támadjon ismét eggy Fabchich! Ej, mit pengetjük mi nyelvünkön a' tolerantiát, h a azt csak a' vallásbeli külömbözések' dibdábságának hitelére akarjuk szorítani ? Nem kell e meg nem eggyező orthographiánk, prosodiánk, verselésünk etc. mellett is egy­

mást tűrnünk, s z e r e t n ü n k ? Ő nékem tavaly csaknem minden posta napon, pakétnyi nehézségű leveleket külde. Előre elláttam, hogy az olly lánggal égő tűznek nem sokára meg kell csökkenni. Megcsökkent.

De szeretete úgy hiszem azt, meg n e m csökkent, és meg sem fog, valamíg transfuga n e m leszek, ahhoz pedig semmi kedvem. Gyönyör­

ködve olvasám leveledből, hogy ő neked b a r á t o d d á leve. Szeressed, őtet, érdemes szeretetedre. Nekem mind azok között, a' kiket a' Múzsák' szentségében i s m e r n e m adatott, Te vagy és Te maradsz, 's Kis és Dayka, az első: de valóban kevélykedem az ollyanok szere­

tetével is mint Fabchich. Szeressük mind azokat, a' kik a' Szentet szeretik. A' sorban lesznek elsők, lesznek utolsók: de mindnyájan a' Szentnek hívei vagyunk!

Csehinek, igen is, megküldeni az ő képét: de n e m arczulatja képét — azt soha sem b í r t a m — h a n e m a' lelkéét. — Rezem' n y o m ­ tatványából nincs kezemnél eggy is, a' mit néked küldhessek. De lesz n e m sokára. Akkor meg fogod azt kapni. — A' Te képed ágyam felett függ. Sophie azt mondja, hogy nincs ember, a' kit. kevésbbé

Kazinczy F. leveieze.se. V. 5

66 1132. Kazinczy — Virág Benedeknek.

szenvedhessen, mini Virág és Cserey. •— Mind a' kettő felől elmele­

gedve szoktam szóllani, 's Sophie ingerel.

Engemet két oldalról szóllítottak meg, hogy a' Bécsi Évköny­

veknek Dolgozójik közzé álljak (Annalen der Literátor des oesterrei-chisehen Erbkaiserthumes). Nem í r t a m nekik eggy sorból álló recen-siót is: d e ' R u m i n a k felküldém eggy darabját a' Dayka versei mellé készített Jegyzéseimnek, hogy ha méltónak látja, küldje fel nekik:

Die vier Gattungen der ungrischen Versifikationazt írta vissza, hogy mihelyt vette, azonnal n é m e t r e fordította "s felküldte nekik, 's reményű, hogy wegen i h r e m sehr interessanten Gegenstand a' Júniusi d a r a b b a fel fog vétetni. Légyen gondod r e á hogy meglássd. Neved előfordul benne.

Daykának verseit b e a d t a m a' Kassai Censornak régen 's ő mihellyt vette, felküldötte a Lö[bliche]s Consiliumhoz. Erre elretten­

tem. Azt mondja, hogy az újabb rendeletek szerint minden m u n k á t oda kell küldenie. Nem hihetem ezt. Aligha vagy Abelard levelei, vagy az a' Deák és Magyar Elégia n e m okozta a' tartóztatást, a' mellyet Dayka 1792-ben írt, és a' mellyben az van, hogy az ellenség tépett hajjal jő Bécsbe békét kérni. T u d t a m hogy Abelardot n e m fogja Ízlelni a'Censor, s Heloízt Cleliává, Abelardot Gallussá csinállam 's az apácza eggy Római vestalis szűz leve. Elvárom, vissza k a p o m é az exemplart.

Két egész esztendeje hogy 500 ftom eggy n y o m t a t ó kezében hever, hogy n y o m t a s s a azon m u n k á i m a t , mellyek kezedben is meg­

fordultak. Istentelen e m b e r a' német, kivált a Csokonay jegyzése szerént az Amphibium, mint péld. ok. a' németből lett magyar (Czetter) a' Lutheránus, a' ki sem n e m Pápista, sem n e m Kálvinista, h a n e m közben áll a' kettő között. Végre t a l á m csak elérem régolta sürgetett végemet. Ezt várni n e m tudván, Institorishoz küldém Karrik T h u r á t , hogy a' m a g a rovására, ha tetszik, adja ki. —

R u m i n a k Musen almanachjába is küldék holmit. Az J ú n i u s b a n [?] ki fog jőni. — Egyéb eránt a' házi csendességben és a' házassági élet boldogságának teljes érzésében élem napjaimat. Sophie ez idén ismét anya lesz 's felejteti tavalyi sebemet, melly gyógyíthatatlan.

Nagyobb csapást a' leányom halálánál még n e m adott a' sors.

'S Gruber a' Szécsényi Bibliothecájának Alőrje vagy másod őrje lett! Azt haliam most négy esztendeje Pesten létemben, hogy azólta.

r V. ü. az 1098. számú levéllel.

1132. Jul. 2d 1807. 67

hogy Hymnust énekelt a' Pallas-Athene tiszteletére, n e m olly értelem­

ben van a' Magyarok Pindusáról mint az előtt. Hát az a Bécsi Pindarus mit csinál? hallod e h í r é t ? quid dignum tanto feret h i a t u ? Somsics deák ódát sugalla neki; Debreczenben létében (1804) a*

Herder Adrasteajának eggyik kötetét hordta zsebjében 's Csokonaitól azt kívánta, hogy a d n á ítéletét eggy abba n y o m t a t o t t n é m e t ódája felől. Cs. azt felelte, hogy 48 s t r o p h á k b a n álló ódában n e m lehet az oestrumnak folyva tartani, 's Pindarus orrát bigyesztett a' glosszára.

Nem olvastam a' Német ódát; de csudálom a' doctus t r i u m linguarum e m b e r t !

Szomorú dolog, édes Barátom, azt látni, hogy némelly e m b e r mint bitangolja a' legszentebb nevezeteket, és hogy a' kevély e m b e r mint öltözik jó e m b e r képébe, nem azért m e r t néki jó a' jó, h a n e m azért, m e r t az által azt reményli, hogy h a m a r a b b fog ragyoghatni.

Az illyen jót én szint úgy útálom, mint a' rosszat és gonoszt. Gyönyörű ragyogvány! Ha el n e m fojtotta volna magában a' jónak utolsó szik­

ráját, 's t u d n a pirulni, kötelet k a p n a !s felakasztaná magát. — Kép­

zelem hogy Te ezen festésre hány Originál! kapsz most Budán.

A' Palatínus szent tüzű beszéde ólta most még a' rosszak is jól fognak csevegni: de az ő szájokból a' jó is rossz, s az Igazság elfordul Kaim áldozatjuk elől.

Élj szerencsésen nagy é r d e m ű Férjfi és szeress, 's hidd, hogy szívem szentül szeret. Élj, élj szerencsésen! —

Felkerestem F a b c h i c h b a n az általad kijegyzett dalt, Anacreon görögül igen hönnyű folyamatú Poéta. Oda az ő Spiritusa, ha fordí­

tásán erőlködés tetszik. Próbáld ezt ízleni:

Ha életet szerezne A pénz az embereknek, Pénzt szerzenék, hogy a' mord Halál h a majd nyakon kap, Vegye a' pénzt 's oszoljon.

De minthogy ő n e m áll-el P é n z é r t e nyaktöréstől, Mi h a s z n a azt, barátim, R a k á s r a gyűjtögetni.

Hadd gyűjtse m á s r a k á s r a , Én közttetek barátim, Halálig iddogálok,

5*

68 1133. Cseréy Farkas.

'S hűlt véremet leánykák Ölelgetési által

Gyúlasztom éledésre.

Fr. K.

1798.' [Másolata a Szemeretár I. kötetében.]

1133.

Cserey Farkas — Kazinczynak.

Nagy érdemű tisztelt, és szeretet B a r á t o m !

Igen is idvességes dolog volt némely — és fáidalom még eggy igen nagy rész Kálvinista emberrel tudatni, hogy a Bécsi Református P a p p Pápista feleséget vett; A Krasznai mixtum m a t r i m o n i u m r a nézve is az talán szelídebb sensatiot okoz az aszt vadul ellenke­

zőkbe — eggy átaljába véve Te Kedves B a r á t o m ez által igen érdemes Dolgot cselekedtél, a z o m b a a vak buzgóságú Fő curetor, és Fő Ispány B. Bánffy Pál, csak gondold el, milyen Fő Ispány az ilyen, eggy átal­

j á b a meg határozta magába, hogy ezen szegény Mester szám kivet­

tessen — sőt aszt is, hogy az Ecclesiát h u m á n u s cselekedetiért a tőlle ki telhetőkbe üldözze. A minap találkozván vélle — aszt m o n d a nékem ezen vandalusi indulatú, vak buzgóságú ember, hogy ha csak ugyan a Krasznai ecclesia erővel meg tartja is a mestert, eszten­

dőnél továb eö semmi képpen meg n e m engedi, mert, ugy mond, az a tű Pápista hitetek fényes hit, képekkel, pántlikákkal el vakittya és bolondittya a gyerekeket — fel forrót b e n n e m ezen ostoba m o n ­ dásra a vér, de el halgattam, ne hogy vak buzgóságból láttzassam meg indulni eggy incultus, ostoba embernek baromi állításán — és valóba n e m is bigotismusból forottam fel, m e r t én Vallásomat érdeme szerint tisztelem ugyan, de religiositásból felebarátom és e m b e r t á r s o m ellen ki n e m kelek, m e r t igy vallásom, és az egész keresztény vallás leg szentebb czikelje ellen vétkezném. Lássa bár a jó Bánffy Pál mit cselekszik — a nékie adott h a t a l o m m a l le tipor-hattya ugyan a szelíd, és erőtelen ártatlanságot, de valyon barbariesse

1 A levél végén e törlött sorok olvashatók Kazinczytól:

«Széphalom, Apr. 21d. 1803. Nagy érdemű barátom, Hosszas hallgatásom gondba ejthetett volna, ha nem érzenéd, hogy az a megbecsülhetetlen ajándék, mellyel magadtól . . . » — [A többi hiányzik.]

1133. 3dik Jul. 1807.

állal dicsőséges és oly dolgot fog é cselekedni, a milyet illenék mivelni oly Fő curafornak a XIXdik századba, a ki egyszersmint Fő Ispány is. — B a r á t o m ezen undok példa, hid el, n e m csak nagyon meg botránkoztatot engemet, h a n e m csendes érzéseimet annyira meg is háborította, bogy valóba hoszszassab idő kell, még valamely szép és emberséges cselekedetnek példája boldog csendességem egész épségit meg adhattya.

Mind a Kiss (kinek szomorú esetét szivembal fáilalom) episto-lájának recensiojával, m i n t az Arkadiarul tett uijabb jegyzéseiddel n e m csak uij fényt vontál Nevedre, h a n e m ez által a köz jónak szolgáltál is és Kulcsár is köszönettel viseltethetik irántad, hogy Leveleit olyakkal diszesited. A Kis epistolájának recensiojával eggy józan elméjű se vádolhat Tégedet leg kissebbet is — m e r t a mit Írtál az iránt, aszt illő volt tudni a Publicumnak — ugy tudattad pedig meg ezen illen­

dőséget, hogy az által Kis érdemlet dicséretére jutót azon kivül, hogy magadot illetlen dagáljal nagyítottad volna.

A Diaetarul igaz, hogy ugyan keveset hallunk, és altul félek, hogy maid véletlenül annyit, és olyat hallunk, a mely egyszeribe igen is sok lészen. — Hogy Diaetakon olyan szerű emberek légyenek, a milyen Nagy Pali, igen szükséges dolog — az olyak által gyakran a leg kivánatossabb dolgok érnek ohaitot véget — és ha szinte a Dolog nem oda üt is ki, a hová ők hevességekkel juttatni akarták, a köz j ó r a nézve elég az, h a oda ér, a hol aszt lenni a n n a k Boldog­

sága meg kivánnya — az is jó, hogy eö a 800 esztendők olta fen álló constitutionk mellett buzzog, m e r t n e m jó volna ezen principiumtul eggy átaljába mindennek el állani, eggy átaljába szükség pedig ezen princípiumot annyira mérsékelni, hogy mivel a Társasági szövettség sistemája napjainkba nagy változást szenvedet, ezen mohos Consti-tutiot illő meg uijitani, de ugy, hogy ezen úijitás állal a n n a k valóságos mivolta erősedgyék. Barátom, a jelen lévő környül álásokba az én princípiumom az, és aszt, ha nállunk Diaeta lesz, meg csüggedhetetlen buzgósággal hinni, vallani, és állítani fogom is, hogy keressük ki a Status szükségeit, azaz a Magyar Status szükségeit és azokon t ü s ­ tént a leg jobb móddal segittsünk — gondoskodgyunk további fen maradásárul, és ezen gondosságunk sikereit terjeszszük ki a m a r a -dékre is - - fogjunk fegyvert hazánk és Törvényeink védelmére, de ne idegen nemzetek védelmére, és n e m is idegen Status szükségének legyünk fel segéllőji. — Könnyű volna, Barátom, a Magyar Status szükségén segélleni, ha köz akarattal a k a r n á k és n e m oda volna a

70 1133. Cserey Farkas. 1807.

czélzás, hogy az Auslriai császárság emeltessen a mi segittségünk által azon fényre, melyre minden törekedései mellett is nállunk nélkül nem j u t h a t — mü pedig csak ugy juttathattyuk, ha magunk és m a r a ­ dékunk boldogságát el akarjuk vég képpen temetni. Szóval errül többet tudnék mondani, mind itt le irni lehettséges volna. — Valyon mi féle 6 személyek azok, kikrül a Berlini Uiság 69dik darabjába aszt irja, hogy 21dik May civilis öltözetbe fogva késértettek Budárul Bécsbe és ott bővebb meg visgáltatás végett az oda való Magistratusnak adattak á l t a l ? — Ugyan ezen Uiságba van az is, hogy Napóleonnál a Lengyel nemzet részérül követ Batovski nevezetű, a Lengyel kor­

mányozó széknél pedig Franczia követ Vincent. — Igen örvendetes dolog, hogy ezen el n y o m a t o t szép, és nemes Nemzet haidoni dicső-séginek virágzására juthat, a Nemzettül a z o m b a szép, és igen illő lett volna Kosiowskorul [!] meg emlékezni, ki oly szép áldozatra szánta volt el magát Nemzetiért. — Hogy a Diaetan a Mágnások oly t ü r e -delmes halgatással vannak, azon n e m csudálkozom, ugyan is mit lehet tőllök halgatásnál egyebet v á r n i ?

Ui ajándékodat a leg szivessebb indulattal köszönöm — annyival, és oly becses dolgokkal kötelezel le, hogy meg hálálására szíves Baráttságodnak a leg buzgóbb törekedéseim mellett is maid elégtelen vagyok, csak ugyan semmit el n e m fogok mulatni meg bízonyitha-t á s á r a annak, hogy Tégedebízonyitha-t forrón szerebízonyitha-tlek; ezen ui és igen becses ajándék gyüiteményeim közt eggy leg nevezetesebb helyen lészen.

Fényes hely az Eskurial — dicsőséges épület rosz emberek közt —- sok érdemes Fejedelmek h a m v a i t is foglalja az magába. — Köszönöm hogy meg küldötted nékem.

Alianthus Glandulosa: még nincs k e r t e m b e — több exoticus fák magvai közt v á r o m eszt is. Bécsbe a Kraft kereskedői F a Cata-logussába eggy csemetének á r a 4 P. forintra van téve; én inkáb magul h o z a t o m azokat idegen országrul, m e r t így kevessebb pénzért több fát kapok —• és bizonyossabb is, m i n t h a risicora eggy csemetét hozatok. — A Dresdai királyi kertbe lévő exoticus Fák elő számlálásába Seidel az oda való Udvari kertész így irja le ezen fát. — Alianthus Glan­

dulosa ein ansehnlicher über 24 schuh hoher bäum, welcher sich unseren Pflanzungen theils durch sein schönes Ansehen, theils aber auch vorzüglich durch seine Härte, mit welcher er in unseren W i n t e r n ausdauert, ämpfielt. Er wächst schnei, und v e r m e h r t sich durch seine Wurzelschossen sehr reichlich. Die weiblichen befruchtungs theile sind von ganz bezonderer bildung.

1134. Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek. 1807. 71

A szíves Barátságodbul nyert hegy aljai aszszu szöllő borért Tasnádon t e t t e m rendelést, hogy a leg ügyessebb vigyázattal Sem-lyénbül hozzák ide — ohaitva várom is meg érkezésit és minden csép abbul a te kedves emlékezésedre lesz szentelve. Halmágyi László tegnap előtt itt volt nállam, és bizonyossá tett, hogy két pakettaimot Semlyénbe küldötte légyen, nagyon ohaitanám, hogy azok mentül előb hozzád juthassanak.

Én még mind szalma özvegy vagyok, feleségemet M. Wásárhelyt hagyván, mivel eggyik Sógor aszszonyom férjhez megy és a n n a k ki készítésibe fáradoz. Mélt. Grófnéd kezeit csókolom - néked pedig a leg tökélletessebb Boldogságot kívánván vagyok

Krasznán 3dik Jul. 807.

álandólag hived Cserey F a r k a s mpr.

Kivűt:

Nagy Károlybul.

Tekintetes Kazinczy Ferencz Urnák. p. S. A. Ujhely. Széphalom.

[Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 194. sz.]

1134.

In document KAZINCZY FERENCZ ÖSSZES MÜVEI. (Pldal 86-93)