Széphalom, Májusnak 29d. 1807.
Kedves barátom,
Tonnácska Tokajid holnap indul a' Pestre lemenő Újhelyi Keres
kedők által. Az ide zárt czédulából1 meg fogod érteni, hol kell kerestetned. Bízzd jó e m b e r r e általvételét, és hagyd-meg neki, hogy
1 Hiányzik.
1119. Májusnak 29d. 1807. 39
meg tekintse, ha a' pecsét feltörve nincs e. A' legjobb ízű bor, és csupa olaj 's a r o m a : de ínég tüze meg nem jött. Vonassd-le mingyárt üvegekre, pantoffelholz dugacsokkal dugdossd és fojtsd be, 's azután a' nyílását fél szurok és fél colophonium enyvbe mártsd-bé, hogy semmi levegő ne férhessen hozzá vagy inkább a' bor' mennyei szesze ki ne gőzölöghessen. J ó lesz pedig pinczédbe levinni 's ott a' h o m o k b a úgy tenni le, hogy a' bészurkozott nyílással légyen lefelé 's felfelé fenékkel.
A' pantoflifa dugacsokat elébb meleg, sőt forró vízbe meg kell puhítani, és úgy kell belekalapácsolni a' palaczkokba.
H a r m a d nap előtt k a p t a m eggy csomócska könyvet Pestről.
Benne vala Schillernek tavaly kiadott két kötet versezete, benne a' Baggesen Parthenáisa, benne a. Gr. Teleki Esdeklése etc. Schiller nélkül lévén eddig, (mert a' kikölcsönözés eggynehány expláromtól megfosztott) Verseid mauuscriptumát kedvem jött lenn tartóztatni, hogy Schillerrel öszvevethessem. — A ' P a r t h e n a i s annyira elfogott, hogy csaknem neki nyújtám a' Gőthe Hermannja előtt a' koszorút, elígézve a' költemény H o m é r u s i s á g a által. De az eszmélet' órájiban magamhoz tértem. Érzettem annak hoinerusi affectatió nélkül való t i s z t a n a g y s á g á t , 's reménylem jobban fogom, ha majd átfal-esem olvasásán, m e r t még eddig csak a' 3. első éneken m e n t e m keresztül. — Hát Telekinek Esdekléseiről mit mondjak? — Lourd!
lourd! lourd! — Magam hajtogatám öszve a' könyv árkusait 's holmi benne szembe ötlött. Láttam nevemet is. De az engem el n e m szédít.
Miként eshetik-meg, hogy qui s' avise d'écrire sur la langue et la litérature hongroise, olly képzelhetetlenűl járatlan légyen Izraelben.
És h a érzi, hogy járatlan, hogy a' tüzes gutában n e m olvastatja-meg Manuscriptumát ahhoz értőkkel minekelőtte kiadja? — Ugyan örvendek, hogy az én Nagy Jósef b a r á t u n k n a k kérésére kezdett m u n k á m a t el nem végezhetem. Újra öntöm azt, és ezeket az eretnekségeket, a' mellyeket Teleki terjeszt-el, refellálom a' nélkül, hogy őtet vagy m á s t akárkit citáljak. Bár csak a' Te pályaírásod jelenne-meg valaha, hogy az lenne vezérlő b a r á t o m 's tanítóm. A' m u n k a n e m olly könnyű, a' millyennek első pillantattál látszik, mert nincs elkészítve az útja.
Ismered a' Hazai Tudósítások eránt való buzgóságomat. Meg lévén győzve, hogy a' Periodicus Munkák legalkalmatosabbak arra, hogy a' csak tanító vagy tanuló fejek köztt forgó ideákat a' tanulatlanok.
¡(1 1119. Kazinczy — Kis Jánosnak.
köztt is folyamatba hozhassák, én minden erőmet az efféléknek áldozom. Most Boldogrétinek felelék a' Debreczeni-nék nevezett ö és ü figurák eránt, 's megszakadás nélkül folytatom Orthographia Aphoris-musaimat a' cz és cs védelmére, melly minden bizonnyal igazabb és jobb mint a' ts és tz.
Élj szerencsésen édes b a r á t o m ! Vetted e levelemet, mellyben a' Bányácskai Orosz Papnál töltött n a p o m a t festette? — Még sok mondani 's súgni valóm van, de n e m mulasztom el a' Postát. — Ha Döbrentei Gábor megjő, idvezld hazájában a' Megérkezőt, 's mondjad neki, hogy két nagy házaknál t e t t e m elfogadása eránt jelentést: az eggyik még n e m felelt; a' másik igen, de úgy, hogy kimondta, hogy nevelőre nincs szüksége. Csókolom Lajosodot. Élj szerencsésen.
Epistolád eránt Institóris n e m ír, pedig m á r régen ott kell lenni az exemplároknak. Haykul ismét megcsala.
30. Maji. — íme jő a' Döbrentei Gábor eránt várt válasz. Add tudtára, kérlek, mihelytt az atyjához megérkezik: Gróf Gyulai Ferenczné (eggykor m á r csaknem mátkám) most 4dik Martz. olta özvegy, örö
mest látná, h a 7. esztendős fija nevelését által venni akarná. Tanítani fogja ezenkívül eggy 14. esztendős lyánykáját, ki szép m i n t eggy Angyal, és eggy másikat, a' ki 8. esztendős. Erdélyben lakik. Kálvi
nista. Azt kívánja tudni, hogy micsoda conditiók alatt resolválja m a g á t hozzá. Döbrentei t e h á t írjon n e k e m mingyárt; levelét in originali küldöm-meg Gyulainénak.
30. Maji. Postanap, 's ismét nincs levél sem Institóristól, sem Haykultól. Epistolád e r á n t T o m k a László Pesti Prókátorhoz írék, hogy Sógorával Szemere Pállal tekintesse-meg Institórist 's írja-meg, ott v a n n a k e m á r az Epistola exemplárjai, Haykult pedig Ágens Sok Ur által szóllítatom meg, azt bízván reá, hogy panaszomat indítsa-el a' Magistratus előtt. — Az éjjel 1 óráig olvasgattam Telekit. Valóban sok jót mond, h a nem jól mondja is. De nevethetem azt a' scepti-cismust, mely félénkebben hiszen mint az academicusok egész osko
lája. Csak olvassd meg a' 13. §t. « v a l a m i n t a k á r m e l l y n e m ű g o n d o l a t i m a t i s soha, b i z o n y o s o k n a k á l l í t a n i n e m m e r t e i n ! » Ultra q u a m satis est virtutem petit ipsam. Ez nagy Bescheidenheit. Mindenütt a' sok talám. Er ist der w a h r e Gráf
Talám! Hát az a' minden lapon előforduló epithétum «e' m i s z e g é n y m a g y a r n e m z e t ü n k . » Azonban a' szegény Nemzet
1119. Májusnak 29d. 1807. •íl
sok helytt ismét dicső Nemzet is. Én sem eggyiknek n e m vallom és hiszem, sem. a' másiknak. Hát S. 37. hogy' tetszik neked ez: e z e k Tcözzé a' n e m ű s z ó k közzé; pag. 56. lin. 14. 15. idem stb. — Pag. 38. n e m tudja hogy a' rozs, széna, bükk, cser ezekből jőnek roggen. seno, buciién, cerris. — A' Német m e t r u m o t sőt még a' Magyart sem érzi füle etc. etc. Ezen jegyzések, apróságok, de tegnapi olvasásom alatt csak az effélékre t e t t e m ólmommal jegyet. 0 bár a' Te m u n k á d jelenne-meg! Azt mondják, hogy Schiller és Gőthe, a' Te és az én két ideáljaink, azt a' poetai petulantiát követték-el, hogy a' Német írókról Causticus epigrámmokat irkáltak, és hogy Schiller Stollberg Friezre eggyet igy kezd: Gráf u. Christ! Rendesek a M. országi Grófi írók. Az ő atyjának, Gróf Teleki Jósefnek, Eszther testvérének halálára írt versezete vallyon micsoda, ha benne n e m a' könnyű és valóban szép folyamata versiíicatiót tekintjük, h a n e m úgy nézzük mint aesthetikai compositiót? A' lélek halhatatlanságáról beszéli benne, a' Király és Jobbágy köztt való relatióról etc. — 's ha a' Lucanus költeménye n e m egyéb, h a n e m Versi fizirte Zeitung, h á t ez az admirált Naenia m i c s o d a ? Nem tehetek róla, édes b a r á t o m , de én azt hiszem és vallom, hogy a' Kis J á n o s Epistolája K. Fhez az ő öszvekelésére a' triumfusa a' Magyar éneknek. Ezzel a' neve
zettel szoktam felőle minden előtt szóllani, a' ki méltó hogy előtte róla szólljak. Én a' Te énekedet eddig nagy titokban t a r t o t t a m . De a' mint látom, szerte széljel ismeretes az Országban. Miklós öcsém azt beszélli, hogy néki azt a' Pesti Plébánus S c h r e y e r vitte-meg nyomtatásban. Hogyan jutott hozzá S c h r e y e r, n e m tudom. Ugyan nézzük meg, melly behatást fog az Magyarjainkra tenni.
Quod P h o e b u m decuit quem non d e c e t ? Hadd közöljem veled tehát két epigrammámat. Esküszöm, hogy á m b á r még 1805ben í r t a m eggy álmatlanul töltött éjjel, sem senkinek el n e m mondtam, sem papirosra n e m í r t a m - l e ; m e r t a' poetis quidlibet audendi potestas és a' desípere in loco nem a r r a való, hogy m á s általa megbántassék;
pedig a' papiros fenn m a r a d h a t és k á r t tehet. Olvassd-el, nevess eggyet rajta, 's vessd azonnal tűzbe. — A c o p e r t á r a1 írom az epi
grammát.*
[Eredetije Kis Gyula birtokában.]
1 Az nincsen meg többé. — Toldy és Itajza jegyzete.
* A levélpapír 4-ik lapján Kazinczy ezt jegyzi meg: «A Tonnán e' bélyeg billett áll: | J. K. in N. D. |»
42 1120. Pápay Sámuel. 1807.
1120.