Széphalom, .Túl. 9d. 1807.
Szívesen tisztelt 's szeretett b a r á t o m !
Huszonnyolczadik Júniusi leveledet tegnapi haza érkezésemmel vala szerencsém venni. Régolta hallgatunk, édes b a r á t o m , 's szívesen köszönöm, hogy rólam megemlékeztél, 's példád az újabbi eggyes-ségre serkentett. Ne hidd, soha ne hidd, hogy engem a' gondolkozás különbözése sok érdemeid 's barátságod eránt feledékennyé 's hálá
datlanná tett volna vagy tehetne. Nem fogom én soha elfelejteni, hogy Te mind fődre, mind szívedre nézve mit érdemlesz, én pedig néked a' hideg tiszteleten felyűl mennyi szeretettel 's köszönettel tartozom.
Hidd azt nékem, édes barátom, hogy ha egyedül az Autorkitzel ingerlett volna a' megszóllamlásra Arcadia eránt, elhallgattam volna egészen. Hiúságom, kevélységem megelégedett volna azzal, hogy m a g a m n a k a' legbizonyosbb bizonysággal azt mondhatom, a' mit u t á n n a m Szemere P á l 's Szemere Pál után, ismét a' Laudon
sza-72 1134. Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek.
vaival én magam m u t a t l a m - m e g . Fentebb czélom volt, midőn a' pri-vátus pert a' Publicum elébe vittem; legalkalmatosabbnak láttam azt a' pert arra, hogy Debreczen azon Unartjáról, melylyel őtet Császár József Úr és mind azok, a' kik azt a' mindentudó kisvároskai lelkű nagy várost ismerik, vádolják, leszoktatgattassék. Tudományos csaták, valamint a' Vármegyei 's Diétái fontosabb tárgyú ellenkezések is, elhevűlés nélkül meg nem esnek, 's én n e m t a r t o m illetlennek m a g a m hoz azokat a' fegyvereket, a' mellyekkel eggy Vay József és eggy Wesselényi Miklós ott élni nem szégyeneinek. Fabula peracta est;
ha én léptem túl a' sinóron, ha én vitattam a' nem-igaz állítást, lakolni fogok az egész m a r a d é k előtt. Azonban hogy szívemben nincs elkeseredés azon két Antagonista eránt, a' kiknek Karteljeket elfo
gadtam, mutatja a Laudon Árkádiája felől szólló czikkely és azon levelem, mellyben Fazekas Úrnak a' m a g a 's társai' nevekben nékem, küldött ajándékkönyvet megköszöntem. Fazekas Űr láthatja abból, hogy Virgilből vett marha citatiója 's a' gálád hazugságoeslea — (ezek voltak a' Kultsár Úr által kivont szók) — el v a n n a k felejtve. Te, édes b a r á t o m , n e m vagy 's n e m valál soha azoknak számokban, a' kik engem kard mérkezésre indítottak, 's ellenkező gondolatban lenni mind n é k e m szabad volt veled, mind neked szabad volt velem, 's abban nincs semmi bántás, hogy szó lévén a' per' tárgyáról, Te azt említsd, hogy én hibás vélekedésben vagyok, vagy hogy én említsem, hogy Te vagy abban. Mind azok, a' kik n e m kénszerítettek, a' Publi-cumnál compromittálatlanúl maradtak. Mind ezek mellett a' barátok
barátok m a r a d h a t n a k . — Ezeket levelednek első czikkelyére n e m haszontalan és m a g a m m a l nem bíró indulatból, h a n e m hogy botlásimnak (ha azok) forrását ismerhessd 's kimenthessd. —
A' szegény Spáh révbe jutásán baráti szívvel örvendek. Örökös nyomorgásinak n e m adatott m á s szabadulás. Azonban érzem, hogy eggy jó ember elvesztén barátjai mit vesztettek, és így tőlünk való eltűnését szívesen sajnálom. Szeretetre méltó hitvesének kívánok olly férjet, a' ki magtalanságáról tenni tudjon. Boldog férjnek 's atyának írom ezt, a' ki szavaimnak n e m ád sem hamis értelmet, sem ala
csonyt. — Nékem Hymen Novemberben ád poltolékot azon örömekért, mellyektől őtet a' lefordított fáklyán szunnyadozó Genius tavaly fosz-totta-meg. Másod szülöttöm ezen holnap első napján mozdúlt-meg feleségem kebelében. Te a' ki olly sok ízben érzetted tavalyi b á n a t o m ' nagyságát, n o h a azzal csalogattad szívedet, a' mivel a' Spártai anya, és a' kit szeretetre 's tiszteletre méltó Párod mindég
megörvendez-1134. .Túl. 9d. 1807. 73
teteit, ismered azon felderűlés' örömét, melly engem most éleszt.
Adja Isten, hogy örömink állandók légyenek!
Az újságoknak azon untató czikkelyével, mellyben Nemzetes Senator U r a m az egész Haza által kívánta a' maga pompás Kirchen-Aufzugját 's p o m p á s ebédjét látatni, 's emlékezetbe hozta, hogy a' Hazáért életét koczkára vetni kész volt — (eszembe jut Fáiknak két sora: Lasz dir abhacken die Hand, kriegst dafür ein Ordensband) — megbékéltete az az eggy sor, mellyben gyermekeid nevei fordúltak-elő. Képzelem, édes barátom, melly foganatja vagyon nálok tanítá
saidnak 's anyjok' példájának. Élj szép örömöket bennek, 's csókold-meg őket nevemben. Ha Phigíe életben m a r a d t volna, most az eránt tanácskoznám veled, hogy mint kellessék őtet nevelnem. — Nincsen e új sarjazatod néked is ? — Sophiem uj terhét könnyebben viseli mint az elsőt: de tavalyi szenvedései olta, mellyek n e m a' halálkor, h a n e m még az elválasztáskor kezdődtek, testében sokat vesztett, 's félek, hogy tüdeje sérülést kapott. Utolsó bal bordája alatt sok ideig valamelly hergést tapasztalt, melly m á r tökélletesen megszűnt. Akkor, midőn ez a" hergés kezdődött, olly nehezen volt, hogy Orvosa halált jövendőit neki eggy közel lakó barátnénknél, Gr. Vandernathnénál, 's csudálkozva értette eggy két hét múlva, hogy életben vagyon. Most nincs semmi baja; mélyen is vonhat (az az hosszan) lélegzetet a' nélkül hogy köhögjön utánna, melylyet Brünni Orvosom a n n a k jeléül vett, hogy, á m b á r k é p e m nagyon száraz, t ü d ő m ép. — Mind a' mellett rettegek midőn azt látom, hogy némelly hirtelen nevetés közben köhögéséi, és ha Te, mint az a' b a r á t o m , kihez mint az Orvos Apolló kedveséhez is legtökélletesebb bizodalmam vagyon, némelly hasznos intésekre méltóztatnál, nagyon le fognál kötelezni.
Én még e' holnapban Semlyénbe mégyek-le, ott lévő m a r h á i m nak eggy részét pénzzé tenni, 's azt reménylem, hogy végre ö r ö m ö m lesz meglátni benneteket. Elmúlt esztendeje, hogy az új gazdaság bajai miatt ott n e m voltam. Ha mindazáltal valami előre n e m látott akadály megfosztana ezen szerencsétől, engedd veszteségem polto-lékját leveleidben találnom 's szeressd tisztelő hív barátodat.
[Megjelent a «Kazinczy lev.» III. kötetében.]
K. F.
74 11B5. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1807.
1135.
Kazinczy — Kis Jánosnak.
Széphalom, Júl. ÍM. 1807.
Tisztelt kedves b a r á t o m !
Kevés napja, hogy a' mi régen várt barátunknak, Döbrentei Gábor Úrnak, levelét venni szerencsém volt. Azt kérdi tőlem, hogy A n d r á s f a l v a , a' hol Gróf Gyulainé lakik, hol fekszik Erdélyben, 's van e hozzá közel valamelly Bibliothéca? Hogy e' két kérdésre, és a' fontosabbakra, nékie felelhessek, azonnal í r t a m az én mindenek felett tisztelt b a r á t n é m n a k , Szerencsyné Asszonyságnak, 's kértem, hogy válasza u t á n v á r a k o z n o m ne hagyjon sokáig; és hogy mindent tudhasson, a' mi b a r á t u n k ' levelét, úgy a' mint vettem, által kül
döttem néki. Ebből láthatja, hogy D. 4 0 0 ftra hívattatott meg, és, hogy Gyulainé melly feltételek alatt reményiheti megnyerését. Én azt hiszem, hogy a' válasz n e m sokára kezemben lészen. Csak hogy Erdély tőlünk messze van, !s a' Posták oda késedelmesebben viszik el a' leveleket innen, mint Bécsbe és vissza. Ezeket addig is szükség volt tudni Döbrentei ü r n a k , míg a' v á r t tudósítást tőlem venni fogja.
Egyenesen nékie í r t a m volna, ha t u d t a m volna melly Postáról veszi leveleit, 's Boba Vas Vármegyében hol fekszik; m e r t a' Görög Demeter Vas Vármegyei Mappája n e m rég olta nincs többé kezeim köztt. Engedj-meg t e h á t bátorságomnak, hogy Tégedet kértelek-meg tolmácsomnak. Bízom hozzád, hogy ezen szolgálatot mind Döbren
tei barátunknak, mind n e k e m örömmel teszed.
D. eggy rendes Anacreonticus dalt z á r t levelébe a' fogadásról.
J ó benne a' gondolat, jó á felöltöztetés is. Óhajtanám látni szekré
nyének új darabjait, mellyeket a' külföldön gyűjtögetett. — Két könyvet hozott onnan, vagy inkább két példányát ugyan-azon m u n kának. Szeretném h a megolvasnád. Azonban m o n d h a t o m , hogy íróját a' nagy tűz gyakorta elragadta 's dátumai n e m mindenütt igazak. Nálam a' könyv meg vagyon. De ha D. az eggyik n y o m t a t ványt nékem engedi, barátság gyanánt veszem. — Idvezld a' haza-jöttet, édes barátom, 's köszönd meg néki e r á n t a m elfogyni n e m tudó barátságát. Valóban én is óhajtom, hogy Széphalom útjában essék Andrásfalvának, ha végezése oda fogja vonszani.
Azonban mind a' mellett hogy Gyulainénak javát óhajtom rettegek, hogy a' hosszas elhúzódás k á r á r a talál lenni a' mi b a r á
-1136. Kazinczy — Cserey Farkasnak. 1807. / 5
tunknak, 's sajnálnám, h a annak vétkem nélkül is oka lennék. Ott, a' hol van, készen várja a' Káplánság, készen azon kivűl két m á s statió:
h á t h a valami előre n e m láthatott történet felforgatja az Erdélyi lakás eránt való kinézéseket? — N e m rettentem ezzel: de köteles
ség volt ezt megtörténhetőnek m o n d a n o m . —
D. is K a s s á t teszi levelem' borítékjára. Mondd-meg néki, hogy az a' Posta embereit megtévesztheti. Buda, Eger vagy Tállya, 's
Ujhely légyen csak az Adresszen. — —
Két levelemre n e m felelsz, 's n e m t u d h a t o m mint j u t a kezed
hez a' bor. N e m törték e fel p e c s é t e m e t ? Nem hamisították e m e g ? Kérlek, nyugtass-meg eránta. G e b h á r d Pesti Specereyhándlernél van letéve, de az a' hordócskát csak pecsétes assignatióm mellett adja-ki, mellyet néked régen megküldöttem.
Szeretném tudni, hogy Pest m i t ítél Epistolád felől; szeretném, ha az a' Bécsi Annalisokban 's Hálái Tudományos Újságokban recenseáltatnék, n o h a az ő Applaususok n e m mindég jele a' Munkák jóságának 's rosszaságának gáncsaik. — Rumi m á r Iglón lesz eddig.
Panaszolkodik a' Bécsi Censura ellen, hogy az igen sokáig tartóztatja Xeitschriftjének 's Almanachjának kézírását. A' Júniusi Darabjában a' Bécsi Annalisoknak kevesebb interesszans d a r a b o t leltem mint az előbbiekben, 's szegény Bumival rútul b á n á n a k az Intelligenzblattban eggy Tesseni oskolát illető tudósítás miatt.
Hát a' Te szíved, édes barátom, mint v a n ? felejti e s e b é t ? Hidd-el, hogy gyakorta emlékezem rólad. Non ignarus mali . . . . n o h a én b á n a t o d a t eggyütt érezném veled, h a m a g a m Phigie után n e m sírtam volna is. Az Isten viseljen gondot örömeidre. Élj szeren
csésen, 's szeressd
tisztelő b a r á t o d a t K. F.
[Eredetije Kis Gyula birtokában.]
1136.
Kazinczy — Cserey Farkasnak.
Széphalom, J ú l . 9d. 1807.
Szeretett b a r á t o m ! Tegnap érkezvén-meg házamhoz, itt lelem
•lúniusnak 23dikán írott leveledet 's minthogy a' Posta délig indul, sietek r e á a válasszal. Megengedsz hogy az most olly rövid, mint a'
7 6 1136. Kazinczy — Cserey Farkasnak. 1807.
melly u n t a t ó a n hosszú egyébkor. — A' sipka á r á t meg n e m írtam, n e m idétlen szegyellősködésből, h a n e m azért, m e r t akkor még a' Posztó á r á n kívül egyéb költséget n e m t u d t a m : most nem. h á n y -hatom-fel a' papirosaimat, hogy a' szabó Contójára akadjak. Csak azt írhatom, hogy a' posztó 4 ft; a szabó munkája pedig és a' selyem bélés egynehány xr. híjával e vagy többjével, a r r a többé n e m emlé
kezem, ismét 4 ft, és így a' sipka, úgy a' hogy vetted, 8 ft. Sajnálom hogy fekete Asztrakánt n e m tétethettem reá, hogy készen k a p t a d volna, kivált hogy attól kell t a r t a n o m , hogy Somlyón azt n e m is kapsz: de nem m e r t e m tovább tartóztatni, m á r is sokára haladván akkor, mikor elindítottam, elküldése. De legalább az lesz benne a' haszon, hogy tetszésed szerint tétetheted reá a' p r é m e t : itt azólta sem kaphatok elég apró és sima szőrűt. - Ha valaha ennek m á s á t csináltatod, parancsold meg a' szabónak, hogy a' csúcsánál, a' hol a' 4 v a r r á s vagyon., eggy kevéssé keskenyebben hagyja e' szerint:
Nem pedig úgy a' hogy most van és a' punctumok itt jegyzik.
Eggy szóval a' sipka ott, a' hol a' vége felé négy felé van meg metszve, mind a' négy hajtásában eggy újnyival keskenyebb lehet.
Ezen 8 Rf. Contómhoz járul az a' 15 ft, mellyet barátságodhoz bízván 's tudván hogy mind azt a' mi a' Hazát illeti, kedveiled, 's valami annak literatúráját boldogítja, elősegélleni kész vagy, a' Rumi Zeit Schriftjére 's Musenalmanachjára P r a e n u m e r a t i o képében Rumi
nak megküldöttem; úgy hogy m á r most 23 ft adóssággal teszlek adósommá. Én pedig néked Gőthéért 33 ftoddal lévén adósod, vilá
gos hogy még 10 ftot t a r t o z o m megküldeni. Azt Augustusban t é t e -tem-le eggy vastagocska levélben Nagy Gábor barátunknál Debreczen-ben, a' ki módját találja, hogy vehessd. — Most m á r a r r a kérlek, hogy írj azonnal Pestre, hogy a' két expl. Gőthe ugyan annyi P a k é t -ban (a' Te adresszed alatt mind a' két Pakét) adattassék által a k á r
Kis István, akár Institoris Könyvárusoknak, azok pedig, kérettessenek-meg, hogy azt vigyék Debreczenbe Nagy Gábor Úrhoz. Én írni fogok m a g a m is Nagy Gábornak, hogy az eggyik Cs[erey] F[arkas] adresszű Pakétet t a r t s a fel az én számomra, 's küldje nékem, a' másikat pedig Néked. — így n e m lesz benne semmi tévedés. Teleki Lászlót igen is i s m e r e m személyesen és igen. jól. Munkája még tegnap estve sem volt bekötve az Újhelyi kötőnél, és így végig mostanáig sem olvas-h a t á m . De olvastam annyit még is, olvas-hogy azt ítélolvas-hetem felőle, olvas-hogy
1137. Kazinczy — Cserey Farkasnak. 1807. 77
a'-könyv minden rendességei mellett felette sok jót foglal m a g á b a n és n e m haszontalan jelenség. Ha sokan találkoznának ollyanok 'a kik annyi jót adnának a' férgesség mellett, és így a' Vorarbeiterek számát szaporítanák, kevés idő alatt igen jókat m u t a t h a t n á n k , m e r t haszontalan, eggy nemzetnél sem írtak mingyárt t ö k é i l e t e s t s e m miben és az n e m e g g y embernek, n e m e g g y századnak a' munkája.
Ha elolvasom a' könyvet, bővebben szóllok róla.
Nekem sem Sok, sem Haykul, sem Ocsovszky Ur n e m felel.
Haykul rettenetesen elkínoz. De n y a k á r a hágok értté. Bár csak Tőkés tenne valamit. Kérlek, írd-meg mind az ő adresszét, hogy melly háznál van Bécsben, mind a' Buczi Emilét Most pedig engedj-meg sietésemnek 's egészen elzsibbadt, k a r o m n a k . Én 12-a Júl. Patakon leszek az igen híres examenben. Ott nevedre fényt vonok. De ezt csak akkor írom meg, mikor meg lesz. Cserei érezze, hogy őtet szíve
sen szereti 's igazán tiszteli
Kazinczyja mpr.
K i v ű l :1
Méltóságos Cserei F a r k a s Űrnak, Debreczen, Somlyó Kraszna.
[Eredetije az erdélyi múzeum-egylet könyvtárában.]
1137,
Kazinczy — Cserey Farkasnak.
Széphalom, Júliusnak lOdiken 1807.
Megbecsülhetetlen b a r á t o m ,
Kezemben van a' képed! Az a n y á m lóháton külde-fel eggy embert azzal a' szomorú hírrel, hogy a' katona testvérem mindég rosszabbul van. Szegény n e m tudja, hogy előtte ezzel a' hírrel csak halála titkoltatik; m e r t én ugyan, a' ki tudom, melly nehezen volt csak.
kevéssel is ezelőtt, azt gyanítom, hogy a1 Bécsből Dienes ö c s é m h e z V á r a d r a ért levelek nem a' rosszabbul létét, h a n e m a' halálát jelen
tik. — Ez a' levélhozó hozla-fel a' Fakótokat. Sophiem kinn vala, mikor őket felbontottam. A' festés képzelhetetlenűl szép, és n é k e m is úgy tetszik, hogy igen jól vagy találva. A' fiatal Festő érzette a' maga becsét, 's téged úgy festett mint Mívész, n e m mint Mester
e m b e r — idealizált, de csak addig, a' meddig a' Mesterségnek a'
1 A levél zárlatán ép piros pecsét.
78 1137. Kazinczy — Cserey Farkasnak. 1807.
Lessing szava szerint szabad. Letettem a' képet papirosaim köztt 's ott hagytam, hogy Sophie véletlenül lássa-meg. Leült mellém 's a' Semlyénből érkezett levelek." 's ott lévő gulyabeli m a r h á i n k felől folyt jó ideig a.' beszéd. Eggyszer felém nyúl,hogy az Anyámnak valamelly elolvas-hatatlan rendét dechiffrírozzam 's meglátja á képet. Elakadt szájában a ' s z ó , 's e j n y e b e e s e c s ó s ! úgymond; k i e z ? ú g y e C s e r e i ?
— Igen, m o n d á m . « I g e n , i g e n s z é p ! N o e z t é n f o g o m h o r d a n i n y a k a m o n ! » Ezt Te ugyan n e m veszed 's nem veheted olly Complimentnek mint én, édes b a r á t o m . Véghetetlenül örven
dettem azon, hogy Sophie a' b a r á t o m n a k — hogy Sophie illy b a r á t o m n a k fogja hordani képét. Valóban a' kis Német igen jól dolgozott. Az én v a r a s o m n a k ritka Művész felel-meg: de ez meg
felelt egész mértékben. Bécsben sem dolgozták volna szebben. 'S n e m csak a' fej van szépen dolgozva, de szépen van a' r u h a is, mellyet némelly Művész azon oknál fogva n e m dolgozott volna úgy, damit es d e m Gesicht nicht Abbruch mache. Édes barátom, hogy a' réz is illy szépen essék-ki, az az én gondom leend. —
Eddig írám, midőn valaki hozzánk jött 's elakasztott az írásban.
Ma ismét előveszem levelemet hogy folytassam. De az első gyuladás elalván, jobb lesz azt addig halasztani, míg ismét felgyúladok.
A' kép' nézellésében aludtam-el tegnap, 's m a ez vala ismét első m u n k á m . A' kis Erlach megdicsőítette magát. Nevét felkerestem leveleid csomójában, 's a' rezén fel lészen téve Kolosvárral és az esztendővel.
Ma ebédre ide v á r o m a' Kálvinistává lett Onkelünket, Gr. Török Jósefet, hogy vele délután P a t a k r a menjek az examenre. Onnan í r o m -meg hozzád levelemet, hogy tudd, mi történt ott neveddel, 's lássd, hogy én Téged mennyire szeretlek, azaz hozzád mennyire bízom. — Ezen Vendégünk meg lehet, hogy eggy óra alatt itt lesz, akkor pedig n e m fogok írhatni, m e r t azt, a' kit a' sors a' legbecsesbb orgánumaitól a' látástól megfosztott, mulattatni kell 's n e m lehet hagyni eggy fertálynyiig is; e' szerint hozzá fogok reflexióimhoz manuscriptu-maid felől.
A' vastagabb kötetet széltében lehet olvasni, és eggy órányi, gyakorlás után ugyan bizony minden elakadás nélkül. De a' véknyabb kötet két darabja el fog kínzani. Elkínzott m á r tegnap estve is. — Ezen két d a r a b n a k ez a' czímje: L e o n h a r d i A r e n t i n i a d G o l l u c i u m s a l u t a r e m [!] p r a e f a t i o . és a' másodiknak:
1138. Vay Ábrahám. 1807. 79
C o n t r a n o b i l e m C a r o l u m d e M a l a t e s t . p o e t a r u m e m u -1 u m t e m e r a r i u m L e o n h a r d i A r e t i n i a d m o d u m a d o-l e s c e n t i s e p i s t o o-l a , meo-lo-ly itt io-lo-ly formán á o-l o-l :1
Nincs az egész kis írásban eggy sor, mellyel még eddig ugyan egészem dechifrírozni t u d t a m volna. De ha valahol, bizony az hlyek
ben labor omnia vincit.
Élj szerencsésen, kedves barátom, 's jószívűséged jutalmául vedd tőlem azt a' vallást, hogy a' kép, mellyel feleségem bír és n e m én 's a' könyvek vélem közlése nékem kimondhatatlan ö r ö m e t szül
tek és ez az öröm még szorosabban csatla hozzád, tisztelő barátod Kazinczy Ferencz mpr.
[Eredetije az erdélyi múzeum-egylet könyvtárában.]
1188.