Kraszna, 17. May, 1807.*
Nagy érdemű B a r á t o m !
Ha módot találhatnánk, mely szerint a Postán n e m küldhetőket közölhetnők eggy mással, az eggy átalyába Baráttsági szent szövettsé-günkre nézve igen óhaitot dolog volna. — Én az olyakot N. Károlyig Hannulikhoz el küldhetném mindenkor; csak abba kellene t e h á t módot találni: hogy ő mikép küldhesse hozzád. Képemet előbb Pestre küldeni és hogy onnan adatassék meg néked — ez n é k e m igen nagy kerülőnek tettzik, valamint hoszszas időre való haladék az Lőrincz napi Debreczeni Szabadságig való várakozás is; h a t e h á t tudnál oly módot, mely szerint Hannuliktul meg kaphatod, csak hozzá küldenem mind a Képet, mind egyéb Ígérteket, és errül, kérlek, tudósics mentül előb.
* «Vettem 28. May.» — Kazinczy F. jegyzése.
26 1.115. Csérey Farkas.
Kettőztetet igyekezettel dolgozom Botanieus kertemnek fel alifásába, és az idén kül földrül néhány száz plántát kapván magul, le irhatatlan ö r ö m ö m r e szépen kelnek azok, most uijokért i r t a m sok felé, nevezetesen az oly meleg climák alatt tenyésző plántákért, melyeket nyáron által is melegházakba kell tartani. Remélem, nagy segittségemre lészen ezélomnak el érhetésibe W i l d e n o w , kire van most bízva a Berlini királyi Botanieus kertnek directioja, és a kivel ugy is szövettségbe lévén — reménlern. h a t h a t ó s Segédem lészen.
Nékem készül ezen a nyáron annyi p l á n t á m külföldi és Hazai, hogy aval el lehetne kezdeni a Haza — vagy is Nemzet Botanieus kert-tyét: de ahoz, kedves Barátom, nékem kevés reménységem vagyon
— én ugyan el követek mindent ezélomhoz való j u t h a t á s r a ; de az Erdélyi Gubernium n e m oly lélektül elevenittetik, mely az igazi köz hasznot nyomóssan elé mozdítani igyekeznék. Consiliariussai mind olyanok, kik vagy azért azok, mivel fényes a születések, vagy azért, mivel régen szolgálván, ezen hivataljokig a kezdettül minden grádi
csokat által piszmogtak, és igy, képzelheted, milyen Tanácsosok ezek.
— A Falusi Nevelésiül írt m u n k á m o t ezen Guberniumnak ajánlottam a Gubernátornak eggy csinossan le írt és be kötött exemplárba, melynek czímje előtt eggy szép raizolat volt — a meg világosodás derülése — n é k e m csak n e m is válaszoltak, sőt a mi több, a midőn ki n y o m t a t t a t t a m , és minden Consiliariusnak eggy eggy exemplárt küldöttem — a Gubernátor szóbéli ki fejezése szerint kettős ö r ö m mel vette ajándékomat — azért is u. m., hogy nékie ezen előtte becses munkával kedveskedtem — azért is, hogy az világot látót, m e r t a nékie be küldöttet tőlle valaki el sikkasztotta, mely szerint ugy vélekedet, hogy ki n e m nyomtattathatik, a mi kár lett volna.
— Hogy tettzik e' Neked, B a r á t o m ? — A Gubernium, és az Erdélyi, fő k o r m á n y clienseiért láttatik fel magasztalni a Tudományokat, de n e m tudgya becsülni a Tudományok érdemét. — A Gubernátornak volt eggy Etienne nevezetű házi orvossá, kit igen nagyon szeretet — eszébe jut eggyszer, hogy a Kolosvári Academiaba jó lesz Ghemiat taníttatni — fel álittya ezen cathedrat. Etiennet, ki is akar mi inkáb volt, mint Ghemicus, Professornak teszi; jó volt ugyan, hogy a chemianak tanítása lábra kapott, és a Hazának köz h a s z n á r a szolgál az — de nem szép. hogy a Tudományokkal ilyetén alacson monopóliumot űzzenek azok, kik v a n n a k hatalmazva azon nagy dicsőséggel, hogy Boldogittsák, virágoztassák szerencsés sorsát a Nemzetnek, — Cancell. gr. Telekinek vagyon a keszthelyi georgiconba
1.115. 17. May. 1807. 27
eggy Erdélyi fi cliense, supplens professor most ottan — ennek 600 forint fizetéssel eggy c a t h e d r a álittatik fel Kolosvárott, mely a s u b -limis oeconomiát fogja tanítani Kolosvárott, — a hol ezen T u d o mányhoz kívántató segéd eszközök eggy átaljába hibáznak — és n e m is képzelem, hogy lehessen oeconomiát practica demonstratiok nélkül tanítani. — Ezekbül aranyozhatod előre, minő ki menetele lészen az én igaz Hazafi ajánlásomnak is, melyet eggy civilisait Nemzetbe bizonyára becsülni tudnának. Én aszt jövendőiéin, hogy csak az a következése lesz, a mi volt ugyan e tárgyba ez előtt két esztendővel a Kolosvári Akademicus Senatushoz be adott proje-c t u m o m n a k — a t. L, hogy n e m is válaszolnak reá — én pedig azon esetbe ajánlásomat, és aval egybe kötőt projectumomat egye-nessen a Császárnak nyuitom be némely szükséges meg jegyzésekkel, melyek illetik a Chemiae és oeconomiae Professorok fel álitá-soknak modalitásokat. — Az ilyetének okozták, kedves Barátom, főb képpen b e n n e m azon igaz ohaitást, melyet W a y Jóseffel közlöttem és a melyre nyughatatlanul v á r o m a választ, mely veled is köz fog lenni. Lásd, Édes Barátom, mennyire meg van romolva az emberi Nem, és milyen küszködve kell a köz homályon által verdődni [.], hogy az igazi .lónak szent czéljához juthasson az ember. Sűrűk még a homálynak veszedelmes fellegei. Tőkés aszt irja nékem Bécsbül, hogy ott nagyon n e m szeretik, hogy Buczyt miért keresz
telték Emilnek és el akarják eggy átaljába ezen kereszttségbe vett nevezetét véle változtatni. — Itt Krasznán eggy Református leányok tanítója a télen Pápista leányt veti feleségül — eggy ide való birtokos aszszonyság, — meg nevezem m e r t érdemes, hogy szégyen érje nevét — özvegy W a y Á b r a h á m n é születet gr. Teleki Esther ezért annyira meg boszonkodot, hogy a Tanitót innen ki a k a r t a hányatni, és egy átaljába declarálta, hogy azért, mivel Pápista leányt vett. Türedelmetlen gyáva a k a r a t t y á n a k el érlietésiért a Fő Cura-torhoz récurait, a ki m a g a is kemény parancsolatot adott, hogy mivel a Tanitó pápista leányt vett, maradgyon kenyér nélkül és innen fizettessék ki - és ezen bölcs rendelést ki adott Curator, gondolod é kicsoda? — a Kraszna v. megyei Fő Ipány B. Bánffi Pál. Azomba mivel a Tanitó igen becsületes, derék iffiu ember, és nagyon szorgalmatos hivataljának folytatásába, a leány is, melyet el vett, eggy becsületes derék személy, az egész község fel szólalt melette és W a y n é igen kicsi birtokos lévén itt — én is meg hallat
t a m szovamat és a mester itt maradott, Észt cselekedtem volna
28 1115. Cserey Farkas. 1807.
pedig, ha eggy bolond, vak Pápista aszt kívánta volna, hogy a Pápista mester tétessen ki hivataljábul azért, m e r t kálvinista leányt vett. — Az a p á m m o n u m e n t u m a iránt való reflexiodot nagyon helyesnek találom — első levelembe meg hallod a r r a feleletemet. — Midőn éppen végezném levelemet, érkezik meg a W a y felelete.
Közlöm ide zárva szorul szóra. Érdemes Grófnéd meg döczenésin meg hökkentem. Hála az Rgeknek, hogy semmi baja n e m esett.
Tiszteld nevünkbe; feleségem tisztel, én pedig vagyok örökre Krasznán 17. May 807.
hív barátod Cserey F a r k a s mp.
Aprilisnek 2(>dikán hozzám bocsátani méltóztatot levelét tegnap szokott tisztelettel vettem. A Csokonai emlékezetét örökösitő gondolat szép. De most, midőn erő felett való segedelemre volna szükség, itt a Diaetan m á s gondolat nehezen talál helyet. Én a z o m b a h a alkalmatosságát látom, elő hozni el nem mulatom. Ott vagyunk, hogy az annyi tekintetben szükséges fundus publicusrul se gondol
kozhatunk.
Erdélynek Magyar Országhoz szorossabb kötése, vagy egyenes
sebben egybe öntése terhes kérdés. Nem oltyuk é be az Erdély hibáit Magyar országba, és a Magyar országit Erdélybe? Erdélybe most is csak
1 Status van. Nállunk l - ő Leopold idejétül fogva négyet koholtak.
E' szüntelen tartó dörsölést okoz. Melynek példájit naponként látjuk.
De csak a r r a se ért még meg a mi Hazánk, hogy az Unitáriusokat meg szenvedgye. Várni kell tehát, ugy t a r t o m , még a környül álások el készítik jobban a dolgot. Baráttságos favoriban ajánlott álandó tisztelettel vagyok
a M. Urnák!
alázatos szolgája Vay Jósef.
Pest 7. May. 807.
Igen is edgyeztessük erőnket, és a k a r a t u n k a t kedves Barátom, és igyekezzünk a Csokonai Sír köve fel alifását siettetni — én a töllem ki telhetőig adok a leg tisztáb készséggel. — Erdélyt illető czikelyre első levelembe bővebben írok. n e m a k a r n á m , hogy ezen postárul elmaradgyon levelem.
[Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. írod. Lev. ét. 194. sz.|
Itlfi. Cserey Farkas. 1807.
29
1.116.
Cserey Farkas — Kazinczynak.
Szivem leg szebb érzései szerint való B a r á t o m ! *
Igen is Boldog, éltem fő Boldogságát magával hozó környül álás volt az, mely Tégedet B a r á t o m m á tett, mely nagy szerencsémet maga érdemes voltába meg becsülni gyönyörű kötelességemnek ismerem. Nevemet semmi diszessebben n e m örökösítheti, mint a Te arányzásod szerint való fel tétel. Köszönöm kedves, szeretet Barátom, hogy ugy gondoskodói róllam és fogad el tőllem örökös szeretetedre szentelt Tiszteletemet. — A Jövő héten utasításod szerint küldeni Ér Semlyénbe a Leonhardus Codexeit, a Rutkai András nevével signalt kéz irást, a Magyar Calendariumot, Familiam genealógiáját és néhai a t y á m érdemeinek tekintetébül Donatiónknak elöl járóját és végre a képemet, meg irom a Papnak hogy különös gondgya légyen ezeknek mentül előbbi kezedbe szolgáltatásokra.
A küldendő Manuscriptumokat n e m t u d o m az a t y á m szerzetté é vagy a Bátyáin, m e r t mind a ketten szorgalmatos szerzői, és gyüitői voltak az a féléknek. — Igen becses kívánságodra tudósitlak néhai Atyám, és Testvérem felöl. — Az Atyám éltének 64dik esztende
jében, 1782dikbe December 8dikán reggel halálozott meg Bécsbe.
— Negyven esztendőkig eggy folyamotba szolgált — 1779be egész fizetéssel maga kérésére nyugodalomra bocsáttatot, de n e m sokáig nyughatot, m e r t a nagy Theresia halálával Jósefre szálván a k o r mány, fel hivta Bécsbe és ui, még pedig nagyon fényes Méltóságba a k a r t a helyheztetni, n o h a az atyáin annak el fogadásába ellenkezet:
de azon e m b e r t meg ismerni tudó fejedelem — személyének igen nagy becsületet adó ki fejezésekkel tette eleibe, hogy az eö, és Haza jova kivánnya, hogy még szolgáljon — és a midőn m á r ott volna, hogy a Theresia öreg, hiv szolgáját a hja érdeme szerint emelné, ki szólitá a halál. Igen szorgalmatos, és fáradhatatlan m u n kásságú volt, még is mindég nagyon jó kedvű és a Társaságba igen nyáijos. Hivatalját nagy szorgalommal folytatta — és meg tántorít
hatatlan volt Hazájához való szeretete, melytül buzdittatván, fejedel
mének is gyakran b á t r a n meg m o n d o t t a az igazat és el rontotta tekintete által a Haza árulóknak, és a gyáva tanács adóknak a
* «Irta 22. May, vettem 80-dban.» — Kazinczy F. jegyzése.
30 I 116. Cserey f a r k a s .
ílaza ellen intézeti alacson incselkedéseit. A Nemzet előtt igen nagy tekintetbe volt és máig is Erdélybe tisztelettel emlékeznek rólla.
A királyné vele való nagy meg elégedesd bizonyittyák Theresianak itt meg lévő h a n d billettyei és a Cabinet Secretarius Báró Püchlerrel folytatót igen fontos leveledzései, melybül sokat lehet tanulni — meg bizonyittya azon nagy kegyelem, mely szerint a Tasnádi és Krasznai Dominiumokat és Erdélybe még eggy m á s Jószágot örökössen, Zilah várossát pedig mint Coronae Bonumot csak 9!) esztendőkre cum mixta Donatione adta, de a cameralis aestimatio szerint való ároknak felét, a midőn ezen nagy kegyelemnek meg köszönésére audientiara menne, el engedte a királyné. Theresia soha semmi Erdélyi dologhoz n e m szóllott, még árrul előb az a t y á m m a l nem beszélt és a midőn Erdélyt illető tárgy adatot elibe, aszt felelte: Ich muss erst meinen altén Cserej; d a r ü b e r befragen.
— Hivataljának a leg buzgóbb igyekezettel való folytatása mellett meg n e m szűnt Tudósi foglalatosságául annyira, hogy valóba lehet csudálni, mint érkezhetet annyira; kéz Írásba , v a n n a k Munkái.
M. Valerius Maximus. (melyet most n y o m t a t á s alá tisztába iratok), A magyar nemzetnek ki gyövetelétül fogva minden n a p micsoda nevezetes dolog történt. A Magyar- és székely aszszonyok Tör-vénnyei, eszt m á r ki n y o m t a t t a t t a m . Ezeken kivül pedig számtalan sok apró munkái folyó és kötőt beszédbe. — A testvérem L ő r i n c z 29. eszt. k o r á b a Coloniaba a Raina mellett 1783ba September 27dikén éi fél után eggy órakor holt meg. Nagy S z o m b a t b a és a Bécsi T h e r e s i a n u m b a tanult — oskolábul ki lépvén, Theresia az udvari Cancellariánál concipistanak t e t t e ; néhai a t y á m o t ide le késérte szabadsággal — itt is volt addig, még Jóseftül fel hivatván, az a t y á m m a l Bécsbe uira fel ment. Itt mulatása alatt kezdette el a kertünket. F á r a d h a t a t l a n munkásságú volt, és szüntelen tudományi dolgok körül forgolódott, a mint bizonyittyák kéz irásba lévő feles munkái, de a melyek közül eggy sincs egészszen el készülve.
A Budai academiának fel álitásakor készítet eggy igen szép ékes Magyar Beszédet, mely n y o m t a t á s b a van, sőt halála u t á n eggy valaki uira is ki n y o m t a t t a t t a . Mathesisba, Physicaba, Mechaniaba, természet históriaiba és a Hazai Históriába nagyon jártos volt. u t a z o t t Német országba, Hollandiába; Niederlandba eggy Gróf Broglieau kis asz-szonnyal meg mátkásodot és kilencz napi m á t k a s á g á b a holt meg Coloniaba — a hova eggy jó Baráttya látogatására m e n t volt jövendő Hitvessétül, — ki is igen gazdag volt — ezen kivül pedig a szegény
Í j Ifi. 22(1 ik M a y . 1 8 0 7 .
testvéremmel eggyező passiojú. nagy Bibliothecaja és természeti dolgokbul szép gyüiteménye. — Én születtem Bécsbe 1773ba 28dik Octobris reggel i órakor, meg h á z a s o d t a m 1798ba 23dik J a n u á r , költeni egybe kedves feleségemmel, ki szeretetemre és becsülésemre, hála az Égi gondviselésnek, egész mértékbe érdemes. — Hogy Erdélyt ohaitanám Magyar országgal edgyezve látni, fő oka az, hogy igy tenne a Magyar erő nagy fontosságú erőt — de vannak még számos okaim, melyet [!]. itt le nem irhatok — de magad, kedves Barátom, reménylem, által látod és kívánságom helyes voltát helybe is hagyod. Csudálom hogy W a y r e á n e m akadt, a mit látnia kellett volna. — Az a t y á m m o n u m e n t u m a raizát jól eset, hogy a kő faragó el tévelyeztette — n e m olyan lészen m á r az, h a n e m m á s formájú, melyet, tudom, Te is helybe fogsz hagyni — az inscriptio meg marad, mivel Barcsay munkája. A W a s kertyibe álandó kőre n e m az a magyar irás gyön, a rnit a minap küldöttem, h a n e m Deák, a mely itt aláb ál és a melyet a képpen magyarizáltak — Szeresd örökös hív b a r á t o d a t
Cserey F a r k a s mpr.
Krasznán 22dik May 8(17.
Siste Viator, Bespice • Virum
Gum mala fortuna compositum C. S t e p h a n u m Mikes,
Dudum C a m e r a r i u m Regium F t et S u p r e m u m Comitem
iani defunctum,
sed
in cordibus civium Vivuin.
Cerne lugentem Sobolem Merentem P á t r i á é civem,
Vrade Disce civis esse
quin desinas esse Fater.
! Eredetije a m. tud. Akadémia könyvtárában: M. Írod. Lév. 4r. 19-4. sz.l
1117. Kis János. 1807.
1117.