Széphalom den 25. Juli 1807.
Mein Herr Professor,
Verehrungswürdiger gütiger F r e u n d 1
Die Ungewissheit, ob meine A n t w o r t Sie noch in Teschen oder zu Iglò antreffen wird, hiess mich so lange Schweigen, bis ich von Ihrer Ankunft im letzten Ort von Kaschau aus Nachricht erhalten, werde. Da ich nun Sie hier weiss, so breche ich mein langwiriges Schweigen ab, und eile Ihnen mein freundschaftliches willkommen zu bringen. Der Himmel gebe Ihnen hier alle die Freuden, die Sie e r w a r t e n können, in vollen Masse, und erhalte Ihnen Ihre Tage, die Sie für ein so schönes Publicum verleben wollen. Ich freue mich Ihrer Zurückkunft in das édes Vaterland — ich schrieb das epithel mit W a h l ungrisch — auch mit unter darum, weil Sie mir das längst, gewünschte Glück gewähren wird, Ihre persöhnliche Bekannt-schaft zu machen. — —
Ich erhielt Verseghys Aglaja und m a n c h e andere Stücke, deren Recensionen Sie von mir verlangen, erst diese Tage zurück. Umringt von Geschäften kann ich sie nicht gleich v o r n e h m e n : so etwas Ihne ich nicht gern ohne in den Geist des Verfassers einzudringen, denn iiier unrecht thun ist in meinen Augen nicht viel weniger, als einen
104 1147. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.
an der Gurgel anzupacken. Dafür schicke ich Ihnen die Beurtheilung von drei Werken, die aber auf Ihre Beyhülfe wartet. Das erste ist m e h r Auszog als Recension, und Sie dürfen davon amputiren was und wie Sie wollen. Ich muss gestehn, dass ich mit Absicht Recensionen nicht vollkommen ausarbeite: es ist eine missliche Arbeit und ich möchte nicht gern durch das eigenthümliche der Schreibart erkannt werden. — Péchys W e r k dürfte von den Annalisten aus politischen Ursachen Verstössen werden. Auf diesen Fall w ä r e es mir lieb, wenn es in die Lit. Zeitungen des Auslandes einen Eintritt fände.
Im Juli Heft der Annalen fand ich meinen Aufsatz über die verschiedenen Gattungen der ungr. Versification. Ich bin froh und stolz über Ihre Freundschaft: aber, glauben Sie mir mein Herr-Professor, ich bin über die Eitelkeit öffentlich gelobt zu werden, — trotz meines placere bonis etc. trotz meiner wahren Achtung gegen Sie, den laudatum virum, — hinaus. Aber Ihre Erhebung zeigt Ach
tung und Liebe, und diese weiss ich vollkommen zu schätzen, und werde zu beweisen trachten, dass ich sie schätzen weiss.
In S. Patak sprach ich Herrn Professor Sárváry und Prediger Diószegi. Die Rede fiel auf die Annalen und Sie. Es schmerzt die Debreziner, dass in d e m Intelligenzblatt gesagt wird, dort sey beschlos
sen, Kaiser F r a n z soll gebeten werden, alles (in der Sache der Schule) beim Alten zu lassen, und m a n m u t h m a s s t in Debrezin die Nachricht sey aus ihrer Feder geflossen. — Übrigens seyen Sie versichert, dass Professor Sárváry und Herr Prediger Diószegi sich wie achtungswerthe Menschen betragen haben.
WTenn Sie m i r das angebotene Werk « Magazin für Geschichte» etc.
überlassen wollen, so werden Sie mich gewiss sehr verbinden. Ich danke Ihnen herzlich für diesen freundschaftlichen Antrag, und bitte Sie, das W e r k — u n d wo möglich ein Exemplar des bewussten W e r k e s : freymüthiege Betrachtungen eines Ungarn über sein Vater
land, das ich nicht besitze u n d bey Buchhaendlern nicht suchen will, quia me yestigia terrent, — versiegelt und an mich adressirt an Ihren werthen Valter in Kaschau, den ich sehr schätze, zu schicken,
Recht sehr danke ich Ihnen für diese Güte, und bitte Sie mir auch den 2ten Theil zu bestellen und wenn Sie Sachen von gleichem Inhalt und Gehalt haben, stets an mich zu denken.
Ich bin eben mit der Uebersetzung der N a t u r w u n d e r v. Sártory (doch n u r die Artikel die Ungarn betreffen) beschäftigt. Seine Artikel über Tokaj arbeite ich ganz um. Sie müssen sich nicht wundern,
1147. Den 25, Juli. 1807. 105
dass ich mich in dieses Feld wage. Ich wollte diese Artikeln zu erst für die Hazai Tud. übersetzen; aber ich gebe sie besonders heraus, und mit Kupferstich nach meiner Zeichnung des Tokajer Gebirgs.
Ich v e r h a r r e mit aller Hochachtung und Freundschaft gehor
samster Diener
Kazinczy Ferencz mpr.
Hat Ihnen die F r a u Major v. Töke nicht Kiss's Epistel mit meinem Bildnisse von J o h n übergeben l a s s e n ?
Für das Intelligenzblatt.
Am 12ten Juli dieses J. hielt das Collegium Illustre zu Sáros P a t a k w ä h r e n d der Abwesenheit seines weltlichen Gurators, des allgemein verehrten k. k. wirklichen Hofrats und Assessors des Höchsten Septemviral-Tafet H. Joseph Vay v. Vaja, welcher bei dem Landtag zu Ofen die Stände der Szabolcser Gespannschaft repräsentirt, unter den Vorsitz des Herrn Superintendenten der diesseits der Theis lie
genden ew. Reform. Gemeinden, Herrn Gabriels von Öry, seine j ä h r liche Prüfungen und es wurden dabey a m FL Juli H. Gedeon v.
Ragályi 2ter V. gespann des Gömörer-Comitats zum Vize Curator der Superintendenz, — H. Sigmund von Boronkay, aber gewesener Ober-Stuhlrichter in dem Zempliner Comitat z u m Vice Curator des Gollegii zu Sáros Patak, dann Hr. J o h a n n Patai, Prediger zu Jánosi, z u m Prof. der Theologie daselbst, durch die Mehrheit der neugesammleten Stimmen erwTählt.
Auch wurde dem würdigen 'Prof, der Theologie bei dieser Schule Herr Stephan Porkoláb, den zu Kasschau a m 7ten Xber 1806.
das traurige Loos traf, mitten in der Trauerrede, die er vor einem sehr angesehenen Auditorium über die Gräfin W a s hielt, von den Schlagfluss an der rechten Seite gelähmt und s t u m m gemacht zu werden in dem Gebäude der Schule eine freie W o h n u n g und eine lebenslängliche pension resolvirt. Der würdige, ein genug zu b e d a u e r n der Mann v e r m a c h t e seinen 5000 f. wertbe Büchersammlung der Bibliothek der Schule, deren vorzügliche Zirde er gewesen wrar. Bei dieser Gelegenheit zeichnete sich Herr Péter v. Kazinczy auf eine sehr edle Art aus, indem er zum Fond der deficienten bey dieser Schule 1000 f. beytrug.
*
1 0 6 1148. Cserey Farkas.
Herr Wolfgang v. Cserei m a c h t e dem Collegio zu S á r o s - P a t a k das patriotische Ánerbiethen, dass er a a s seinem privaten. Garten, den er zu Kraszna in Siebenbürgen hat, einige h u n d e r t exotische Pflanzenspecies zum Geschenk reichen wolle, sobald das Collegium einen botanischen Garten anlegen wird. Die Vorsteher der Schule n a h m e n das güthige Anerbieten mit dem innigsten P a n k auf und beschlossen, dass der Ankauf eines zu diesem Zwecke geeigneten Bodens ins W e r k gesetzt werde.
[Eredetije a m. tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lév. 4r. 208. sz.]
1148.
Cserey Farkas — Kazinczynak.
Krasznán, 3 1 . Júí. 1807.*
Fegkedvessebb Barátom!
E' foljó holnap ISdikán költ nagy becsű leveledet ezen órában vevém — melyre sietek meg tenni feleletemet, mivel magad is ugy kivánod. Ha rövideb lészen irásom, tulaidoniesd annak, hogy az Ipom éppen itt vagyon — ki is Tégedet szivessen köszönt — és való
ságos Apai öröm meg illetődéssel hagyá helybe, a mit én M. W á s á r -helynek és m á r a Te igen helyes gondolatod után Pataknak, és Debreczennek ajánlok.
Én Debreczenbe a Magistratusnak T. Diószegi Uramnak, és Prof. Sárváry Urnák fogok irni ajánlásom felül ezen v á s á r a menő alkalmatosságomtul. — Köszönöm, hogy nevemet oly szép fénybe elő adó tudósitást hirdettetsz ki a Magyar Uiság levelekbe, melynek örvendek azon okbul is, hogy Példámot talán mások is követvén, a szent intézetet tökélletessebb állapotba segithettyük. Utasításodat mindenekbe örömmel fogom követni. — A mint utolsó levelembül meg látod, Tőkés m á r nincsen Bécsbe és ez az oka, hogy az Bécsi Annalisokat meg n e m k a p h a t á m , ezen postával irok valami könyv árusoknak Pestre, hogy azokat tüstént bestellálják s z á m o m r a . — Én Bécsbe alkalmatossabb e m b e r t n e m tudok, a kire Haykul U r a m pimaszságát bizni lehetne, mint Udvari ágens Augustinovics Urat.
Evei t e h á t ugy tegyünk, hogy a jövő postán irok nékie az iránt eggy levelet, melyet Néked küldök el, Te is irj nékie, és jelencsd, hogy én utasítottalak oda és ird meg. mit kívánsz, hogy cselekedgyék
* «Vettern 16. Aug. Debreczeni utániból megjővén,» — Kazinczy F. jegyzése.
1148. Sldik Jul. 1807. f 07
Haikul (Irammal — tudom bizonyossan és örömmel meg cselekszi.
Buczi Theologiat tanul, és lakik Bécsbe a Császári Convictusba. — Igen jól írtad, hogy az én becses Barátom Kiss második personaba szófittson meg engemet — több szerencsémet, kedvessebb érzést lelek én abba, ha a világ is láttya, hogy eggy Kisnek b a r á t t y a vagyok, mindha eggy hivalkodó, gyenge lábon áló fényes nagy Ur akár mi nagy titulussal szólit is meg engemet. — Uiság, hogy királyunk vészi házas társul a Saxoniai király berezeg aszszonyát. E z e k e t most hamarjába — és meg bocsás siető írásomra], valamint azért is, hogy gondolatimot bőveb ki fejezésbe n e m adom elő ugy, a mint irántad viseltető háládatos szívességem a k a r n á — okát feljeb láttad
— szeresd hív b a r á t o d a t Krasznán 31dik Jul. 807.
Cserey F a r k a s mpr.
Mit Írtam a M. Wásárhelyi fő curafornak, G. Teleki Mihálynak, lásd az ide zártbul.
Méltóságos Gróf, Fő Király Biró, és Fő Curátor Ur!
Nagy örömmel értettem, hogy a Marus Wásárhelyi Nemes Befor-m a t u Befor-m CollegiuBefor-mba a füvész T u d o Befor-m á n y is tanittatik. — Mint tisz
telő becsüllője a n a g y T e r m é s z e t n e k , és a n n a k dicső tulaidonit élőnkbe terjesztő Szép, Köz h a s z n ú Tudománynak, ugy m á s felül a leg kecsegtetőbb öröm kellemjével tekintem aszt azért is, mivel ismere
tes előttem azon tisztelt Nemes Collegium, mely okos intézetü Kor-mánytul fűg, és a n n a k Tanitói székeibül milyen Érdemes, mivelt lelkű, és jeles Erkölcsű Tanitók terjesztik a Hazára a szép, és hasznos Tudományokbul származó köz Boldogságnak foganatos állapottyát. — Mivel n é k e m a T e r m é s z e t ismeretéhez vezető T u d o m á n n y á eggy fő Stúdiumom, igen is jól tudva vagyon előttem, mely nagy hasznok származnak abbul a köz Társaságra, és igy h a t á r nélkül való azon örömöm, melyet éleszt szivembe ezen T u d o m á n y gyara
podásának tapasztalhatása. De mint Nemes Nemzetem Boldogságát elő mozdítani törekedő Hazafi, n e m állapodhatok meg csupán az Orvendezésnél, h a n e m Kötelességemnek, és pedig igen szent, igen kedves Kötelességemnek ismerem ugy örvendezni, hogy egyszer-smint örömöm állandóságát a köz haszonért eszközöljem is. — Töb esztendei fáradozásaim után meg engedték az Egek, hogy K e r t e m e t n e m csak Mesterségl ízlésnek szép voltával a szemet
108 1148. Cserey Farkas. 1807.
gyönyörködtető, a Sziv nemessebb érzéseit kecsegtető állapotba hefyhetethettem, h a n e m a T e r ni é s z e t T u d o m á n n y á n a k a F ü v é s z-s é g e t illető Réz-szébe iz-s nevezetez-s gyüiteményt z-szerezhettem. Se előt
tem Kedvessebb, se a köz haszonra íbganatossabb a j á n l á s t n e m tehetek, m i n t h a a Nagyságod bölcs Kormánnyá alatt virágzó Maros Wásárhelyi Nemes Reformatum Collegiumnak ajánlok eggy F ű v é s z G y ü i t e m é n y t a j á n d é k b a . Igen édes meg elégedést érez szivem ezen ajánlás tehet ésibe, tekintvén hogy az által
nemű
kép telyesed-hetik törekedésehnnek főb nevezetességű Része Kedves Hazám, m i n dennél becsesb Nemzetem köz haszna gyarapithatása. — Fogadja el tehát Nagyságod, és azon Nemes Collegium előttem szép érdemeikért tiszteletbe lévő Tudós és Tiszteletes Tanitói Kar ezen szives Ajánlásomat, melynek a mint Nagyságod Hölcsesége könnyen arányozhattya.
ösztöne csupán az, hogy a hol Hazám jövendő Reménnyei serdülnek, a hol jó akaróim. Barátim. Bolgár társaim Atyai szivek jövendő vigasztalását, a Tudományi és Erkölcsi tökélletesedésbe nevelődni láttyák, ott én is tehessek ha bár csekély, de a leg tisztább kút főbül származó oly Á l d o z a t o t , mely a Hazának, és Barátimnak vagyon szentelve.
Ezen gyüiteményt én élő Plantákbul és magokul adom. Nem kétlem, hogy Nagyságod Kegyessége, és a köz haszon elő m o z dításába előttem ismeretes, nemes, dicséretes fáradozása talál módot, hogy ezen füvész gyüitemény aránnyához képest ottan el helyheztes-sék, valamint az iránt is Rendelést méltóztatik tenni, hogy a mely plánták vagy Üveg- és meleg Házba valók, vagy pedig a télnek be követ
kezése előtt a földbe helyheztetést meg kivánnyák, innen a m e l e g . . ,x el szállíttassanak. — Meg értvén hogy Nagyságod, és a tisztelt Nemes Collegium ily ajánlásomat el fogadgyák, meg küldöm systematicus rendbe szedett laistromát az ajándékozandó füvész gyüiteménynek — a ki a legtökélletessebb tisztelettel vagyok
Nagyságodnak 1
Krasznán a Szilágyban 2ödik J a l i a s 1807.
alázatos szolgája Nagy Aitai
líj. Cserey F a r k a s a Jenai Herczegi Mineralogus Tár
saság rend szerint való assessora, és Német országi töb Academiák- és Tudós Társaságok Tagja.
' Olvashatatlan; talán melegekkel, vagy meleg iclőben-nck olvasható,
.1149. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1807 109 Kivűl:1
Tekintetes Kazinczy Ferencz Urnák. p. Debreczen — S. A. Ujhely.
Széphalom..
[Eredetije a in. tud. Akadémia könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 194. sz.]
1149.
Kazinczy — Kis Jánosnak.
Kis J á n o s barátjának K. F.
Édes b a r á t o m ! Holnap után reggel indulok Ér-Semlyénbe az Anyámhoz, vigasztalni az Öcsémnek, Davidovics Regimentjebeli Oberster Kazinczy Lászlónak, .1 úl 1 6 - d i k é n2 történt halálán t á m a d t szomorú
ságát. Vigasztalni és — örvendeni rajta. Örvendeni, m e r t a' rák belé esvén G r a n i u m á b a, gyógyíthatatlanná tette nyavalyáját. Bécsben feküdt esztendő olta. — Ott lévén, bé futok a' Debr. vásárra, "s Ver
seidnek csomóját által a d o m Kisnek vagy Institórisnak, de a' lepecsé
telt borítékra még egy m á s t vonván, Kulcsárnak adresszálom, hogy ez a' két Könyváros fel ne bontsa vagy kezek köztt el ne vesszen.
— Borodat vetted e Gebhárdtől ? 's millyennek lelted ? Cserei a' magáét vette, még pedig fel n e m bontott pecsét alatt. Bár a' tiéd is úgy jutott volna el hozzád. — Ezen levelet küldd, kérlek, Döbrente-inknek kezébe. Nem tudtam, hová írjak magának. — Hát a' te sebed' tüze enyhül e ? Én ezen holnapban fogom a' szegény lyányom eltűn
tének első esztendei ünnepét p o m p a nélkül, l á r m a nélkül ülni.
A' kesergés bizony n e m affectatio!
Oh ha neked eggy tegnap vett levelet m u t a t h a t n é k ! Eggy öreg ember, — megírom a' nevét ha majd azt írod, hogy ezen leveleméi vetted — nékem eggy nagy pakétof külde Májusban 's az csak teg
nap érkezett hozzám. Felbontom, 's sok holmi köztt négy in folio illuminált rézre akadok, a' két első két Bécsi impestált femme publíque feje elévé a' fene által, a: 3dik eggy fene ette mentula, a' 4dik hasonló cunnus. Orvosi 's morális czélból adta-ki a' kiadó: ez pedig nevet-közés tárgyának tette. Nem mondhatom-ki, melly undorodás fogott-el.
Iszonyodott, a' s z e m e m : de még inkább morális érzésem. 'S ha
tud-1 A levél zárlatán nagy piros pecsét.
s Először 17 volt írva, azért maradt a ragaszték «diké»»-nek.
1 1 0 1.1.50. Tőkés János.
nád, ki küldötte ezt! — Bár csak az Isten azt az örömet engedné nekem, hogy láthatnálak; hadd beszéllnék neked holmit a' mit csudál-kozva 's örömmel hallhatnál. Élj szerencsésen. Széphalom. d. 3. Aug. 1807.
[Eredetije Kis Gyula birtokában.]
1150.
Tőkés János — Kazinczynak.
Marburg 13dik Aug. 1807.
Mlgs Ur
H a z á m n a k fénnyel és érdemmel gazdag Férfia!
Mihellyt a' Mlgs Cserey F a r k a s Ur Levelében z á r t irásotskáját a' Mlgs Urnák vettem, leg ottan elmentem és mind Haykul Typo-graphust, mind Blaschke Kupferstecher U r a k a t megkerestem; az elsői h a m a r é b b fel találtam, mind a: másikat, a' Mlgs Úrtól meg nevezet házaknál edjik sem lakik; — Haykul mennyire ment. légyen a' Nyomtatással, volt szerentsém tiszteletem mellett meg írni a' Mlgs Urnák. Levelembe azt ígértem vala, hogy mihellyt Blaschke Úrral találkozhatom, leg ottan á nálla lévő darabok regestrumát kezemhez vészem és a' Mlgs Urnák tudósittásommal edjütt el fogom küldeni, de én meg vallom a? Mlgs Urnák, hogy á m b á r igen sokszor kerestem is házánál, mégis egyszer sem találhattam, az Académiába vala szerentsém egyszer személlyéhez és ekkor meg mondottam, hogy meg fogom keresni Házánál, de a' ki szabott órán sem találtam oda haza. — Nérnelly Embernek természete, hogy n e m örömest talál
kozik azzal, a' ki tudja, hogy szavát meg n e m tartotta. — Nagyon sajnállottam, hogy most az egyszer keresett meg a' Mlgs Ur, és parantsolni méltóztatott, s hijános valék, tellyes Barátsági tűzzel igyekeztem benne eljárni, de minden törekedésem mellett is még tsak annyira sem m e h e t t e m , hogy azon kívánt Darabokat meg láthassam. — Olly sietve jövék el Bétsből, hogy a' meg igért vála
szomat innen kell, minek u t á n n a 4 holnapokig utaztam volna, meg tennem. — Utoljára midőn Blaschkénál. voltam, Ocsowszky Urat is ottan találám, ki hasonlóképpen kereste Blaschkét 's kértem, hogy ha találkozik vele, mondja meg, hogy tudósítsa a' Mlgs Urat a' nálla lévő Darabok iránt, — és az iránt, hogy mennyit és mit.
készített el. Gondolom, eddig a' Mlgs Ur kezéhez is k a p t a azokat.
— Késő válaszomról nem szükség, hogy az engedelmet kérjem a"
1150. 13dik Aug. 1807 111
nemes Lelkű Kazinczi Úrtól, és azt hogy hidegségnek he magyarázza vagy inaeeurationak, a' mit a' külömböző dolgok és Személlyek béfollyásai szoktak okozni. Nagy Physiognomiai esmeretsége a' Mlgs Urnák (a: ki engem egyszer látott) nem engedi, hogy engemet, ki az imádásig betsíülöm n e m e s lelkét és 'tetteit, vádolhasson. —
Minthogy éppen a' Metztzés és a' Festés van itten szóba, nem álhatóm, hogy ne közöljem érzésemet, mellyel meg lelkesedve valék, midőn Dresdán keresztfii u t a z t a m . Dresdának több ritkaságai között, mellyek mind Felségesek, meg nézem a' Képes Házatis, itt látám originál darabjait a' híres Rafaelnek, Correggionak, Tyciannak, Mengsnek és némelly felségesen eltalált copiákat, mellyeket tudom, hogy a' Mlgs Ur is mind látott, — gyönyörfiséggel és elbámulva nézem Corregionak ejtszakáját, mellyet a k a r t a m mentől h a m a r é b b látni, ezen munkáról nékem Neuhauser, ki a' Sibói Palotát igen szépen festette, ki itten is esmeretes, sokat beszéllett, és á m b á r néki a festésbenis eleven színei vágynak, ugy valamelly dolognak elő a d á -sábanis, de még sem tudta ugy le beszélleni nékem a' millyennek találtam. — De meg kell vallanom, hogy Mengsnek a' Himmelfarhrt Christi Darabja is olly darab, melly az originalitást meg érdemli, meg is adták a' Critieusok is neki, ki vévén azt. hogy a' Colorit meg adásba n e m a' leg szerentsésebb volt. Ezen darabok tudom hogy mind esmeretesek a' Mlgs Ur előtt, ki a szép Mesterségeknek kedvellője, és tökélletesittője. — Bámultam a' Templomnak architec-turáját, melly (mint hogy én még ollyant tsak Kupferstückekbe, de Realizálva n e m láttam) n é k e m ki m o n d h a t a t l a n szépnek tetztzett.
Mutata Berlinbe a' híres Rode, kivel a' Mlgs Ur nemes munkálódá-sairól sokat beszéllettem, egy igen szép oszlopot le festve, mellynek még párját nem l á t t a m — Ezt a' Mlgs Ur sem látta, mivel ezt senki sem lenem írta, m e r t n e m láthatta, sem lenem festhette.
— Ennek históriája az. — Hogy a' szegény volt Török Császár, Szelim, a' nálla lévő Fr. Követ S e b a s t i a n i n a k és még egy néhány Frantzia tiszteknek (bé vivén őket a' Szérállyba, hová még eddig Kereszténynek bé menni vétek volt 's ennélfogva azon szép Oszlopot is, melly a' Theodosius idejéből való, ezen inscriptioval:
Fortunáé reduci ob devictos Gothos, senki sem n e m láthatta, sem le n e m festette) meg mutatta. Korinthusi ordoval van, igen szépen eonservaltatott, m e r t még ollyan, m i n t h a m a vagy tegnap végezték volna el, hatsak a' festő n e m szépített rajta, mellyet n e m gondolok.
— Azt beszéllette Wildenow Ur, hogy a' híres C a n o v a t , ki most
I 12 1160. Tőkés János. 1807.
Romába dolgozik, Napóleon ezen oszlopnak meg nézésére küldeni fogja még ezen a' nyáron, mivel hogy onnan elvitethesse, bajosnak tartja még most, s meg eshetnék abba az esetbe, a' Török bigotis-mus és Phanatisbigotis-mus meg emésztené, mellyre m á r a' keresztény P h a n a t i s m u s is példát hagyott.
A' Prussus királly szép Felesége a' Rátiíicatio u t á n vigasztal
hatatlan, Napóleont Mysantrophnak nevezi. Rendes Anecdotümot beszélnek, — azt mondják — Midőn a' Fejedelmek ordokat. tseréltek Tilsitnél, a' szép Királlyné is szeretett volna nyerni a' nagy Napó
leontól, W i n k e t adott reája. A' Szép nemet n e m igen respectáló Márs azt mondta, a' Comandóját nem kellet volna elhagyni: de híjába ugyé, mert régen éltek Semyramisok, és az Amazonok vitézségékis ne hidje Felséged, hogy igaz lett volna. Mi az ujj Királlyt August.
2 6 á r a várjuk, lOén leszsz Septembernek a' Coronatio Kasselbe, magamis jelen fogok lenni a' p o m p á n ; itt az a' hír, hogy a' volt Curfürst a' Német Császárnál volna, kit pénzel akar a r r a venni, hogy őtet réstituálja. — A' jövő Postán többel udvarolok — addig is vagyok
A' Mlgs Urnák
alázatos Szolgája Magyarosi Tőkés J á n o s mpr.
Ide a' Leveleim jőnek pár Wien, Passau, Francfurt a mein |! |, Marburg in Höhen [?].
Ps. J e n á n a k Tudóssaihoz valék adressálva, kik igen nagy Barátsággal fogadának, — Lenz, Gábler és Augusti Professor Urak, kivezetének & holt testekkel bé borított csata mezejére, és meg mutaták, melly hellyeken állának a' győzedelmes és a' dühét ki n e m állható Seregek. — Szomorú Nézés!! Nintsen elégséges Föld be
takarni a' bolond Vakmerőség áldozatjait. Veszett Levegő fedezi e' hellyel. — Ertzhez hasonló a n n a k Szíve, 's Isteni Lélek n e m lakik abba, kinek szemei e: látásra n e m könnyűznek. — Innen tértünk haza és vezetének a" Természet országainak gyűjteményes Házába:
midőn ide bé lépénk, — a ' s z o m o r ú látás után melly kedves Jelenés!!
Ennek edjik ajtaja felett látám a' nagy férfi 67. Teleki Sámuel, — másik felett pedig az örökké élő 0. Teleki Domokos képeit. —
Kevéllyek valának e' Férfiak, hogy ezt m o n d á m : — Köszönöm Néktek Nemzetem 's Hazám nevébe, — és azoknak, kik a' Tudo
mányokat betsüllik, képekbe, hogy Nemzetünknek Fényét, és annak
1151. Kazinczy — Nagy Gábornak. 1807. 113"
Atytyát, minden Tudományok és Tudósok Barátját ennyire betsültétek.
Sokat beszéllénk e' kép felett, 's könynyűk hullának Szemeink
ből. — Azomba meg fordulok. — Egy sor Háznak omlodvánnya, s' mezítelenen fenn álló fekete falai tűnének Szemem elejébe. 'S m o n dók — Ezek bizonyoson predai és irtóztató emlékeztetői a' Fene Marsnak. Ekkor megint szomorú Történeteket beszszéllének ők. —•
Nékik Szemeikből a' Viszsza emlékezés, n é k e m pedig nagyon gyenge és mindent szánó szívem sűrűn csörgő könnyűket toja szemeimre.
Nékik Szemeikből a' Viszsza emlékezés, n é k e m pedig nagyon gyenge és mindent szánó szívem sűrűn csörgő könnyűket toja szemeimre.