Előfizethetni minden k.
postahivatalnál ; Budán a szerkesztőnél, Pesten Ko-csi Sándor nyomdai iro-dájában, Sándor utcza 13 szám alatt, hova a neta-láni, nyitott levélben bér-mentes reclamatiók
inté-zendök.
Pesten, szeptember 20. II. Félév. 1873.
Tartalom. A jelen viharok közötti iránytű : az Ur Jézus legszentebb szive. — Caesaropapia császárpápaság Berlinben és nálunk ! — Egyházi tudósitások : Pest. Caesarem appello ! Róma. A sz. atya állapota, gondoskodása és a liberálisok működése. Bern. Az ókatholikus delegátusok határozatai. Páris Főpásztori levél és a pápa breveje az érsekhez. — Missiói
tudósitások. — Vegyesek.
A jelen viharok közötti iránytű:
az Ur Jézus legszentebb szive.
(Vége.)
De mi köze e k ü l ö n ö s kitérésemnek az U r J é zus legszentebb szivével? — Ez á h i t a t g y a k o r l a -tot, mint K r i s z t u s U r u n k istenségével a legszoro-sabb kapcsolatban levö't, sz. Péter u t ó d j a ünnepé-lyesen j ó v á h a g y t a , b ú c s ú k k a l g a z d a g í t o t t a , s az e g y h á z kegyeletesen e l f o g a d t a ; midó'n tehát azt fiúi köteles tisztelettel e l f o g a d j u k , ezt az e g y h á z fő-p á s z t o r á n a k c s a l h a t l a n tekintélye i r á n t i .hódolatból teszszük, s az ezen t e k i n t é l y r e való h i v a t k o z á s j u t -t a -t o -t -t eszembe -tégede-t, ki e -t e k i n -t é l y ellen o l y ér-t- ért-hetlenül harczolsz. De h á t nem tudod, k. b., h o g y a k a t h . e g y h á z n a k isteni assistentián alapuló tekintélye v a n ? O h , te jól, igen jól tudod azt, és e h i t -ágazatot n á l a m n á l o k o s a b b a n , bölcsebben védeni képes is v a g y . V a g y t á n nem t u d o d , h o g y az egy-h á z a t , nem véve, nem veegy-hetve ki őtet a k k o r sem, midőn hozzánk a v a t i k a n i zsinaton szólt ünnepé-lyesen, nem csak ezen assistentia, h a n e m egyenesen I s t e n n y i l t p a r a n c s a f o l y t á n h a l l g a t n i t a r t o z u n k ? O h , és m i l y j ó l tudod ! . . . Miért nem veted tehát szép, de tévedhetésnek kitett eszedet a t a n i t ó
egy-ház c s a l h a t a t l a n t e k i n t é l y e alá ? Gondolom, e kérdésemre is csak u g y adós maradsz, mint
ma-r a d t á l hozzád intézett két ma-rendbeli szivélyes leve-lemi-e ; a z o n b a n nem fogsz, eltévedt, de mindamel-lett szeretett testvér, adós m a r a d h a t n i , midőn az egy ház isteni alapi tója fog kérdőre v o n n i tégedet, azon isteni alapitó, k i n e k mig földi h a z á j á t oly lángolón szeretted, szeplőtelen jegyesét oly kegyet-l e n ü kegyet-l b á n t a kegyet-l m a z o d , b á n t a kegyet-l m a z o d egy okegyet-ly p á r t
tisz-t á tisz-t l a n érdekében, mely csak addig s egy percznél sem t o v á b b fog pártolni téged, mig uszályhodozója v a g y . . . De még azért is hozlak fel a legszentebb sziv tiszteletének k a p c s á b a n tégedet, h o g y n y i l v á nosan felkérjem h i t h ű számos b a r á t a i d és t a n í t v á -n y a i d a t , miszeri-nt téged az U r J é z u s szivé-nek ha-t á r ha-t a l a n szereha-teha-tébe, végha-telen i r g a l m á b a k i ha-t a r ha-t ó a n a j á n l a n i szíveskedjenek, azon szent szivnek szere-tetébe, m e l y érted is vérzett a kereszt oltárán, és mely érted és m i n d n y á j u n k é r t oly csudálatos sze-retettel l á n g o l a P é t e r - e g y h á z szent oltárain, érted, h o g y sz. Péter u t ó d j á h o z meg ú j r a v i s s z a t é r j — ér-t ü n k , h o g y e Péér-ter uér-tóddal K r i s z ér-t u s U r u n k h o z mi is rendületlenül r a g a s z k o d j u n k , f ö l k i á l t v a : „ U r a m , kihez m e n j ü n k ? N á l a d v a n n a k az örök életnek i g é i ; és mi elhittük és m e g i s m e r t ü k , h o g y T e v a g y K r i s z -tus, az I s t e n n e k F i a " , — T e v a g y az á l t a l a alapí-tott P é t e r - e g y h á z örök t a n i t ó j a , f ő p a p j a és k i r á l y á t
Meghajolok t e h á t a h i t h ű katíiolikusok milliói-val az Isten a l a p í t o t t a egyház c s a l a t k o z h a t l a n te-k i n t é l y e előtt, és hiszem, h o g y az U r J é z u s szivé-nek tisztelete Istenszivé-nek kedves, n e k ü n k pedig főleg ezen hithideg időben üdvösséges; miért is az egyh á z az U r Istennek kedves dolgot tesz, midőn J é -zus szivének n a p j á t megünnepli, s a n n a k tisztele-tét az emberek között m i n d i n k á b b terjeszteni szent és kedves kötelességeül ismeri. H o g y is ne ismerné kötelességeiil, midőn e kegyeletes a j t a t o s s á g n a k szerzője m a g a az U r J é z u s , ki eléggé érthetőleg n y i l -v á n í t o t t a abbeli k í -v á n s á g á t , h o g y ez á h í t a t az egész világon elterjedjen, s e k í v á n s á g á t n e k ü n k , ha a jó gyermekek, hűséges t a n í t v á n y o k szép s üdvös ne-vére m é l t ó k k á lenni ó h a j t u n k , p a r a n c s g y a n á n t kell t e k i n t e n ü n k .
„Az én isteni szivem ugy áradoz az emberele iránti 24
szeretettől, — mondá az U r J é z u s Alacoque Margit-nak, ki a boldoggá a v a t t a t á s á n a k emlékére vert ér-meken „inter Dei hominumque Corda casti foederis sequestra" szép czimmel illettetik, — hogy heves lángjait többé nem tarthatja vissza. Én e lángoknak utat nyitni akarok, s azokat általad kinyilatkoztatni óhajtóm, hogy a világot a hennök rejlő kincsekkel gaz-dagítsam". — „Az Űrnap nyolczadának egyik nap-ján, igy irta vagy i n k á b b íratta le g y ó n t a t ó - a t y j a ,
a Jézus-társulati szent életű L a Colombière ál-t a l az ezen áliiál-taál-tra vonaál-tkozó l á ál-t m á n y a i ál-t , az oltáriszentség előtt imádkozván, az Urnák rendkívüli kegyelmeivel árasztattam el. Midőn pedig én e nagy kegyelmeket, gyengeségemhez képest, valamivel viszonozni forrón óhajtottam, az Ur hajolva kérésemre azt mondá nekem-. „„Mi sem lesz kedvesebb előttem, a mit tehetsz, mint ha azt, a mire előbb gyakrabban figyelmeztettelek, fogod teljesíteni."" Ekkor legszentebb szivét kitárva folytatá : „ „ Nézd az én szivemet ! azon szivet, mely any-nyira lángolt az emberek iránti szeretettől, hogy erejének kimerülteig és teljes megfogyatkozásáig mit sem mulasz-tott él, a mivel határtalan szeretetét előttük kétségtelenné tenné. Azonban as embereknek legnagyobb része nemcsak hogy irántam hálásnak és szívesnek nem mutatja magát hanem inkább engemet szeretetemnek e titkában,
igazság-talanság — és gyalázattal illet, folytonosan. De főleg az okoz még nagyobb fájdalmat nekem, hogy a Nekem szen-telt személyektől is ilyeneket tűrni kényszerülök. Kívá-nom tehát tőled, hogy az Űrnap nyolczadát kösvetlenül követő péntek, Szivem tiszteletére kiválólag szentelve le-gyen, mely napon a szent áldozáshoz járulva, az oltár titkában jelenlevő szivemnek okozott megbántások, főleg azon időköz alatt mig a hivek tiszteletének nyilvánosan kitéve vagyok, megengesztelés által jóvá tétessenek. És én igérern. hogy mindazok, kik szivemet igy tisztelni fog-ják, ez isteni ssiv ereje áltál mennyei kegyelmek bőségé-vel elárasztatni fognak."" E g y másik alkalommal pe-dig az Üdvözitó' igy szólt hozzá: „Legyen gondod arra hogy ez áhítat mindenütt megösmertessék, és ajánld azt a legbuzgóbban az embereknek, ugy mint mely nem-csak biztos, hanem egyszersmind kellemes és könnyű mód gyanánt is szolgál az Isten iránti valódi szeretetnek megőrzésére.u
Kiviláglik tehát a boldogok sorába felvett Ala-coque Margit Máriának az egyház által a legszigo-r ú b b a n megvizsgált és helybenhagyott ilegszigo-rataiból, kiviláglik a fentebbi idézetekből, hogy az U r J é z u s isteni szivének forró kívánsága, miszerint tisztelete mind inkább elterjedjen az emberek között.
Lesznek talán, kik ez oly naiv katkolikus
dol-gokat megmosolyogják ; pedig kár oly alto super-cilio mosolyogniok. Krisztus Jézus vagy valóban Isten, vagy csak puszta ember; ha Isten, u g y neki e mosolygó urak meg nem t i l t h a t j á k , hogy ő aka-r a t á t , közegek g y a n á n t infiaka-rma mundi eligens, ne nyilváníthassa, és mig az esztelen liberalismus a kőműves Voltaire-nak a r a n y b a foglalt szivéért ra-jong, saját isteni magasztos szivét imádásunk és szeretetünk t á r g y á u l ne n y ú j t h a s s a ; ha pedig puszta ember, u g y feszítsék meg őt, feszítsék meg legalább emlékezetét, és irtsák ki tövestül az általa alapitott kereszténységet. Ne m a r a d j a n a k a fél uton : v a g y emelkedjenek fel azon magaslatra, melyre b e n n ü n -ket az Isten F i a hi ; vagy törjenek, zúzzanak össze mindent, igen ! mindent, a mit a történet páratlan ámitója eddig létrehozott — lealázó még az ókatholi-cismusra nézve is egy csalóval solidaritásban állni ! És mi, k. o., hol á l l a p o d j u n k m e g ? . . . Minden-esetre, ugy-e bár ? azon magaslaton, melyre ben-nünket az U r Jézus hí, t. i. a keresztnek, a keresz-ten vérző iskeresz-teni szivének magaslatán : ez a mi állás-p o n t u n k , h i t ü n k - , r e m é n y ü n k - és szeretetünknek az égbe, az égi hazába emelő álláspontja.
A mi köz- és álláspontunk tehát az U r J é z u s szentséges szive legyen ! E sziv h a t á r t a l a n u l szere-t e szere-t szere-t , jelenleg is szereszere-t: viszonszereszere-teszere-t vonzzon, csa-toljon tehát hozzá m i n d n y á j u n k a t ! E sziv,e párat-lan, ez isteni sziv utolsó csepp vérét ontotta ki ér-t ü n k : készek legyünk mi is érér-te feláldozni minde-nünket, hogy benne, hogy általa mindent vissza-n y e r j ü vissza-n k . E sziv eléggé vissza-n a g y , hogy az egész em-beriséget magába fogadja, mert e sziv az Istennek, az Isten F i á n a k szive, melyet magához emelve, sa-j á t sa-j á v á , sasa-ját isteni személyének t u l a sa-j d o n á v á t e t t : sorakozzunk tehát ez imádandó szivnek isteni jel-vénye alá mi mindannyian, kik n y i l t homlokkal valljuk Krisztus Jézust az Isten egyszülött F i á n a k , és a liberális áramlat Krisztus istensége ellen inté-zett ókatholikus, zsidó és u j pogány t á m a d á s á t az egyházában örökké élő, Krisztus Jézushoz való tör-hetlen ragaszkodásunk által toroljuk vissza. Az U r Jézus szentséges szive legyen a mi szeretetünknek t á r g y a , — legyen azon hitbeli központ, mely köré m i n d n y á j a n sorakozzunk, — legyen azon központi magaslat, melyhez magasra törő lélekkel emelkedni mi magyarhoni katholikusok is t ö r e k e d j ü n k
Belgiumot, ez oly kis terjedelmű, de n a g y áldozat-készségi szép országot halhatatlan érdemű püspök-kara a liberalismus elleni oly nehéz küzdelmei kö-zött, néhány év előtt az U r Jézus szentséges
szivé-187 n e k ü n n e p é l y e s e n a j á n l o t t a fel ; a f r a n c z i a , e s o k a t s z e n v e d e t t n e m e s n e m z e t , a b o r z a s z t ó c s a p á s o k u t á n e s z m é l n i k e z d v e , K r i s z t u s J é z u s h o z i s m é t v i s s z a t é r , és P á r i s b a n , a s z e r e n c s é t l e n P á r i s b a n az U r J é z u s s z i v é n e k t i s z t e l e t é r e e g y n a g y s z e r ű f o g a d a l m i t e m -p l o m é -p í t é s é t veszi f o g a n a t b a , m a r a d a n d ó emlé-k e ű l a n n a emlé-k , h o g y F r a n c z i a o r s z á g a l i b e r a l i s m u s s a l s z a k í t a n i a k a r , és a z i g a z s á g ö r ö k k ú t f e j é t — a f é l r e i s m e r t , m e r t a l i b e r á l i s k á r o m l á s o k á l t a l elbo-r í t o t t K elbo-r i s z t u s J é z u s t a v e s z é l y e z t e t e t t c s a l á d i és t á r s a d a l m i é l e t n e k e g y e d ü l i m e g m e n t ó ' j e ü l i s m e r i f e l ; az a p o s t o l i b á t o r s á g ú n é m e t p ü s p ö k i k a r is mái-k é t í z b e n l é p e t t fel a j á n l ó l a g az U r J é z u s s z i v é n e mái-k t i s z t e l e t e m e l l e t t , és h o z z á a n n y i s o l y f á j d a l m a s k ü z d e l m e i k ö z ö t t n y i l v á n o s i m á k a t r e n d e l t el : n e m a r a d j u n k t e h á t m i sem h á t r a , s z e r e t e t t m a g y a r p a p t á r s a i m ! és l á t v a , ízlelve a h a z á n k b a n is b u r j á n z ó l i b e r a l i s m u s n a k f a n y a r , sö't m é r g e s g y ü m ö l -cseit, m á s r é s z r ő l p e d i g é s z l e l v e — s z á m t a l a n lelkész t a p a s z t a l á s a u t á n — J é z u s szive a j t a t o s s á g á n a k á l d á s o s g y ü m ö l c s é t , t. i. a g y a k o r i s z e n t á l d o -z á s t , a-z e m e l k e d ő h i t é l e t e l e g b i -z t o s a b b j e l é t , a ker e s z t e n — a m e g a l á z ó d á s és s z e ker e t e t ez e m l é k o s z l o p á n — f ü g g ö t t i s t e n i g y ü m ö l c s , K r i s z t u s J é z u s -n a k i m á d a -n d ó szive k ö r é m i is a l á z a t o s viszo-nsze- viszonsze-r e t e t t e l c s o p o viszonsze-r t o s u l j u n k . *) E s z e n t s é g e s s z í v n e k i m á d á s t e l j e s t i s z t e l e t e á l t a l t e s z ü n k ü n n e p é l y e s v a l -l o m á s t K r i s z t u s U r u n k i s t e n s é g é b e n i s z e n t h i t ü n k és i r á n t a v a l ó s z i v b e l i s z e r e t e t ü n k f e l ö l ; e l e g s z e n -t e b b sziv -t e h á -t a z o n i r á n y -t ű , m e l y r e a m o s -t a n i b ő s z v i h a r o k k ö z ö t t s z e m ü n k n e k és s z i v ü n k n e k f ü g g e s z t v e k e l l l e n n i e , n e h o g y a l i b e r á l i s á m í t á s n a k u s q u e a d e x i t u m d u l c e s s y r é n h a n g j a i b e n n ü n -k e t t é v ú t r a v e z e s s e n e -k ; ez isteni, s ép a z é r t i m á d o t t és s z e r e t e t t sziv a m i m e n t ő h o r g o n y u n k i t t , és az ö r ö k k é v a l ó s á g b a n is. A m e n . f f
Caesaropapia császárpápaság Berlinben és nálunk ! (Példákkal megvilágítva)
V.
I) A tüz, valamint Philadelphiában : ugy Berlin- Bécs-és Pesten is termBécs-észeténél fogva éget Bécs-és gyújt, házakat ga-bonaesüröket hamvaszt. A caesaropapia vagyis :
A lelki hatalomnak világi hatalom általi usurpatiója,
*) Az ima-apostolsággal egybekötött Jésus szive tár-sulatának élén hazánkban mlgos és főtdő Kubinszky Mihály, O szentsége házi praelatusa és kalocsai prépost-kanonok ur áll, ki a társulati szabályok és imák füzeikéit nagylelküleg ingyen osztja szét.
valamint Spanyol-, Portugall-, F r a n k - , Angol-, Holland-Orosz-, Olasz- sat. országokban : ugy a porosz és osztrák-magyar birodalomban is császári vagy képviseleti (parla-mentaris) egyeduralomra, absolutismusra, az alattvalóknak zsarnoki elnyomására, — s ekép az öntudatra ébredett nép véres reactiójára, erő- s érdekbeni megoszlására ; végered-ményben atheismusra elodázhatlan, feltartózhatlan állambu-kásra vezet.
Bluntschli fizetett tollának, — a vér és vas herczege hátultöltői- s golyószóróinak igénybevétele — illetőleg se-gélyével, a burkus caesaropapiának igéje, ma már testté lőn.
A világ minden servilis képviseleteinek legszolgaibb képvi-selete t. i. a berlini, megszavazta a drákói törvényeket, me-lyek ugyan a 75 milliónyi politikailag egyesitett vagy jövő-ben egyesítendő németnek hitegységét, következőleg: egy-értelműségét, erő- s érdek azonosságát czélozzák, de oly mó-don : hogy a 25 millió katholikus német, az 50 millió evan-gelicus német lutheranismusába olvasztassék, hogy ekép a fakadó hajnal merőben csak lutheránus németekre virradjon;
kik pedig e beolvasztási műtétnek ellenszegülni mernének, azokra például katholikus püspökökre, kanonokokra, szer-zetesekre sat. pénzbírság, hivatalvesztés, fizetésbeszüntetés, elzáratás, koldusbot, s a szó legszorosbb értelmébeni földön-futás van kimondva, eddig többeken már végrehajtatva.
De hát kérdjük azt a mindenható Bismarckot : miféle lutheranismusba szándékozik a katholikus németek millióit beolvasztani ? miután az Istent, eredendő bünt, megváltást, lélekhalhatatlanságot, túlvilági jutalmat s büntetést hivő orthodox lutheranismust,a szabad vizsgálódás fonalán, maguk a német tudományosság matadorjai Brettschneiderek, Bauer, Brunok, Vislicenusok, Leo Henrikek, Sehleiermacherok, Büchnerek, Vogtok, sat. a szó legszorosbb értelmében tönkre tették, a szentirást puskafojtásnak, ennek iróit együgyü r é -vedezőknek tartalmát pedig meséknek nyilvánítván ; és ujabban az ember majom ősöktől származtatván.
A szándékolt beolvasztásnak tehát a lutheranismusnak álezája alá bujtatott rationalismusba, találóbban : atheis-musba kell és lehet csak megtörténni.
„Medium non datur"! kereszténység vagy istentagadás.
Eszerint tehát : Bismarck németjeinek szándokolt hitegysége
— semmisültségben állana.
Azonban: „hic Rhodus, hic Salta"! Épen itt a bökkenő!
Mert nemcsak I. Napoleon lángesze, de egy a vas és vér herczegénél is vérengzőbb tekintély (?) Robespierre is belátta : hogy „istentagadókkal népesitett állam nem kormá-nyozható !"
Jelenleg csak az egyetem végzett uri osztály többsége hajol meg az észhitüség vagy inkább semmihitüség Molochja előtt : a kormányzat máris többnyire államcsin alkalmazá-sával ; — kamarai többségek mesterkélt megteremtésével, lekenyerezésével, ne mondjuk megvásárlásával, — rendesen pedig száz és száz ezernyi katonaság készletben tartásával lehetséges. Hát ha majd, — Bismarck falusi paedagogjai által maga a nép, s a nép fiaiból szedett katonaság is, az atheismussá fejlődött német lutheranismus karjaiba fog ve-zettetni : váljon, a mennyország reményéből, pokol félelmé-ből kivetkőztetett népliad fog-e a porosz hatalmasok „szu-rony szegezz ! rohanj ! " — vezényszavára figyelni, —
mi-dön — közeljövőben a vagyonkobzó communardok s gyúj-togató petroleurök egységesen vezényelt millióival szembe fog állittatni ? Igen ! ő rohanni fog ; de a communardok s petroleurökkel egyesülten maguk a hatalmas porosz és egyéb urak palotái, villái, jószágai, kincses ládái ellen. A nép lo-gicája, gondolatmenete kérlelhetetlen.
Ha Sallet Fridrik s egyébb német urak csáb-tana sze-rint a nép az Isten, — s minden néven nevezendő jognak forrása a nép : ugy az ekép fölségesitett, mindenek fölött álló, senkinek felelősséggel nem tartozó népisten minden töprély nélkül fogja abbeli fölségjogát gyakorolni : miszerint még véres erőssakkal is trónokat emel vagy dönt, alkotmá-nyokat gyárt vagy töröl, birtokot ád vagy koboz,: sat. Es mindezt, annál nagyobb kitartással: mivel az emiitett atheis-ticus okfő s észcultus tudorai uton útfélen azt hangoztatják füleibe, azt hitetik el vele : hogy ő kivüle és fölötte nincs egy önálló önmagától létező, jutalmazó és büntető személyes Isten ; nincs halhatatlanság, nincs örökkévalóság, hol a jók jutalmaztatni, a roszak pedig bűnhődni fognak.
Vagy talán — a burkus caesaropapia aféle öncsalódás-ban ringatózik, hogy az atheisticus áramlat okozta, — Leibuicz s Holzhauser által már rég megjósolt európai köz-lázadásnak vezérszálait is ő fogja majd kezeiben összponto-sítani s ekép a helyzet bármely esélyei fölött is mindvégig urkodni ? Igaz ugyan, hogy maga Vilmos császár trónörökös fiával s főembereivel együtt mint 32 fokú előkelő kőműves, az európai conspiratio főhadi szállásain, a páholyokban t. i.
üléssel s szavazattal bir, az is igaz, hogy a protestantismus-tagadó elvének (verneinendes Princip), — a katholicismus igenlő elve (bejahende Princip) ellen, ma már az anyagi té-ren száműzetés, birtokkobzás, börtönzés sat. által munkába vett ; s nemsokára szuronyok, hátultők, s golyószórók által folytatandó életkalálrai harczát a porosz császárpápaság ve-zényli, s akarja is mindvégig vezényleni ; hogy ekép a Krisz-tus hit eltemetésével az észculKrisz-tusnak fölényt, magának pedig világuralmat biztosítson. Végre igaz lehet az is, hogy a po-rosz Hohenzollerek az anyagimádás fanatizált hordái által a hatalom netovábbjáig fognak emeltetni. De hogy — eféle rontó bontó elemek főurasága, hegemóniája alatt a kivívott előnyt meg is fogják tartani-, már ez, a bukott emberiség jellem-isméjébe, s a hatezer éves világtörténelembe ütköző felte-vés lenne.
Numa Pompilius'jjistenességéből, a túlvilági elyseum re-ményéből és orcus félelméből kivetkeztetett, — a Sullák, Máriusok, Antoniusok, Crassusok által csakis anyagimá-dásra tanitott ; — „panem et circenses-féle kiabálásokra szoktatott korhely népet Cicero szerint: még „ferrea iura" —-vas törvények se valának képesek féken tartani, az állam-hatalomnak, mint nálánál fentebbi tekintélynek elismerésére birni ; s ekép az államveszélyeztető merényektől vissza-tartani.
A porosz császárpaság által már meghozott vagy ez-után hozandó vastörvények szinte nem fogják a Bismarck vallástalan iskoláiban megrontott atheus tömeget visszatar-tani : midőn az, az európai Christianismus romjaira épitett Hohenzollern trónt a közel jövőben földúlni annak még zsá-molydarabjait, lábtöredékeit is a Spree hullámaiba szórni fogja. Ezt ő már a 48-as években megkísértette. S hogy
Vil-mos császárnak, akkor még koronaherczegnek ágyúi és szu-ronyai előtt véres fejekkel volt kénytelen hátrálni ; ez csakis azért történhetett : mivel Vilmos akkorbeli nép hada (a k a -tholikusok és evangélikusok Istenthivő mennyországot váró, poklot rettegő iskolatanonczaiból szedetvén) a katonai ve-zényszónak lélekismer étből engedelmeskedett.
Fog-e majd Bismarck bölcsész (?) iskoláiból kijött, magát Isennek, és minden jogok egyedüli forrásának kép-zelő landwehr a Zollernház érdekében kardot rántani ? Nem fog-e inkább e végzetszerű dynastia és egyéb trón-, rang-, pénz- és jószágbirtokosok ellen az internazionáléval egye-sülni ? — Hiszszük, hogy maguk a Bismarck- és Deákcul-tus higgadtabb emberei is, az előbbire ugyan nemmel
— az utóbbira pedig igennel fognak felelni. Es e keresztény-faló dechristianisáLó porosz hatalmasokkal az fog majd tör-ténni, mi egyebekkel történt vala, kikről írva van : „Sagittae parvulorum factae sunt plagae eorum : et infirmatae sunt con-tra eos linguae eorum !" zsolt. — vagyis : az általuk lenézett 5 páriáknak tartott, systematice rendszeresen deehristianizált munkások, földészek, teherhordók, s egyéb jelentéktelen ho-munciók emberkék bunkói alatt fognak elesni, elvérzeni és a kereszténytelen bölcselem úgynevezett liberalismus tárából kölcsönzött leghangzatosbb szólamaik (liberale Phrasen) se fogják őket megmenteni !"
K) Annál kevésbbé pedig : mivel a borzasztó istenité-let végrehajtásában, a dechristianisált porosz Germaniának mint maternak, — — többek közt, az általa dechristianisált Svajcz mint filialis, segédtársa leend.
Azon Svajcz, hol Leu előkelő katholikus polgárnak a 30-as években hitszilárdsága következtében saját ágyában történt meggyilkoltatása ; — a katholikus kantonok lakos-ságának úgynevezett szabad csapatok, igazabban rabló lo-vagok általi lemészároltatása ; — templomai- zárdái- püs-pök és paplakai- növeldéi s árvaházainak feldulatása sat.
még mindig megtorlásra vár.
A kath. egyház, annak püspökei áldozárai, hívei és cultusa ellen legújabban megindított irtóháboruja pedig azon idő közeledését sietteti, midőn a kiábrándult európai hatal-masságok Svajczot a békeduló legveszedelmesb forradalmá-rok e növeldéjét, a világ összes zavargóinak e biztos men-helyét, a félelmes internazionalénak főhadi szállását toborzó helyiségét (recrutirungsplatz) sat. — — souzerain állami-ságától elütni, Lengyelország sorsára juttatni, s ekép vég-zetes császárpápaságától is megfosztani fogják.
Gundy Mihály esperes.
(Folyt, köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Pest, szept. 17. C a e s a r e m a p p e 11 o ! A „Pester Lloyd" sehogy sem tudja megemészteni, hogy múltkori jelen-tése a büntető-törvénynek amerikano-bismarckianus színe-zete felől megczáfoltatott, e fölötti méltó haragjában elfe-lejtkezvén magáról, kimondja azt, a mit ugyan mindenki tudott, de ő bölcsen elhallgatott, hogy t. i. az ő szive nemes vágyait képezik tulajdonképen azok a §§-ok, melyeket a múltkor a papság ellenében idézett mint létezőket, evvel azon-ban meg nem elégedve egy lépéssel tovább megy és
ki-189 mondja, hogy ha a kormány be nem tette a büntető tör-vénybe a papok büntetésére vonatkozó §§-okat, ha azok ugy nem tesznek mint a „Lloyd" óhajtja, majd beteszi az országgyűlés, vagyis a kormány ellen caesarem . . . . ami ma körülbelül annyit tesz országgyűlés, appello !
Kedvünk lenne párhuzamot vonni szellemre nézve az egykori pogány császárság és a mai parlamentek között és meg vagyunk győződve, hogy e párhuzam az utóbbi részére nem ütne ki kedvezőleg, mert ha a pogány császárságot némi-leg talán menteni lehetne is keresztény üldözésében a keresz-ténység szokatlan, eddig nem hallott és az érzéki ember által oly könnyen fel nem foghatott tanitmánya miatt, de a modern országgyűléseket legnagyobbrészt ker. elemek alkotják, ker.
emberek tanácskoznak bennök a felett, mikép lehetne a k e -reszténység áldásaitól az emberi nemet megfosztani ! Lehet-e ezt menteni ? de erről most hallgatunk, nem hallgathatunk azonban azon ellentétről, mely a modern appellatio között az országgyűléshez és sz. Pál egykori appellatiója között létezik.
Sz. Pál apostol midőn Festus által megkérdeztetett nem akarna-e Jeruzsálembe menni, hol majd itélet hozat-nék ügye felett, tudva a zsidók gyűlöletét iránta, mely csak gonoszat forral ellene, azon hitben, hogy a császárnál hama-rabb várhatja ügye igazságos eldöntését, a császárhoz flebbezett ; a gyűlölet a zsidóság között a kereszténység el-len ma sem kisebb, mint volt sz. Pál idejében, azért üldözi a kath. papságot, mint a kereszténység terjesztőjét, azért keres okokat, hogy a katholikus papságot bevádolhassa, s minthogy itt-ott czélt nem ér ha csak lapjában ád gyűlöle-tének kifejezést, ad caesarem vagyis az országgyűléshez ap-pellál, jól tudva, hogy egy pár magasztaló phrasis lángra lobbantja honatyáink szeretetét (?) a kath. papság iránt, hogy ezt felemészsze; sz. Pált az igazság keresése, a zsidókat mai nap a gyűlölet kielégítése vezérli appellatiójukban ; sz.
Pál bizott ügyének igazságában és szentségében, a zsidók biznak ügyük igazságtalanságában, sz. Pál kész volt
meg-halni, ha valakinek ártott, ezek készek a kath. papságot mint ártatlant is megsemmisíteni ; sz. Pál appellált a legfelső forumhoz mert felmentést vélt nyerni, ezek appellálnak, mert a „pereatot"-ot óhajtják kimondatni, habár ezek is ugy vannak, mint voltak sz. Pál vádlói, hogy „multas et graves causas objiciunt, quas non possunt probare", habár ezeknek is azt lehet szemükbe mondani, mit sz. Pál mondott, „quo-niam neque in legem Judaeorum, neque in templum, neque in caesarem quidquam peccavimus."
De ez mai napság ott, hol kath. papságról, az egyház-ról, az igazságról van szó , nem döntő, bizonyitsa be bár a kath. papság ártatlanságát napfénynél világosabban, kezes-kedjék múltja bármiként is a jövőre nézve hazaszeretetéről, mégis akármiféle hazátlan zsidónak felszólalása elegendő, hogy bűnt keressenek és találjanak ott, hol nem létezik, hogy e nem létező bűnért a papság bűnhődjék, vagy legalább egy még nem létező de talán létezhető bűnért büntettet-hessék.
A ,Lloyd1 appellatiójának különben a gyűlölet kifeje-zésén kivül van még más czélja is ; a bűn előtt büntető-tör-vényt óhajt ellenünk hozatni azért, hogy a haza szine előtt
A ,Lloyd1 appellatiójának különben a gyűlölet kifeje-zésén kivül van még más czélja is ; a bűn előtt büntető-tör-vényt óhajt ellenünk hozatni azért, hogy a haza szine előtt