az Ur Jézus legszentebb szive.
(Folytatás.)
H o g y azonban a liberalismus ingadozóvá te-hesse és megdöntte-hesse az állami t e k i n t é l y t , előbb a k a t h . e g y h á z n a k és fejének t e k i n t é l y é t kell aláás-nia, P é t e r s z i k l á j á t , melyhez minden vallási positivismus és minden t e k i n t é l y kötve v a n , a l á a k n á z -nia, sőt, h a lehetséges ! a légbe r o b b a n t a n i a . É s ez
n a g y o n természetes eljárás. Az e g y h á z u g y a n i s a c s a l h a t a t l a n isteni t e k i n t é l y n e k e földön személye-sitője, az Isten F i á n a k azon örök é r v é n y ű szavai szerint: „Qui vos a u d i t , Me audit, et qui vos sper-nit, Me spernit" ; a liberalismus pedig a tekintély-nek f e l f o r g a t ó j a : e k e t t ő tehát folytonos h a r c z b a n van e g y m á s s a l , azon különbséggel, h o g y mig az
e g y h á z c s u p á n szellemi f e g y v e r r e l k ü z d a szellemi téren, a liberalismus az e g y h á z a t ököllel t á m a d j a meg, elveszi brevi m a n u iskoláit, intézeteit, és be-lőlük a h i t t a n i t á s t kiküszöböli, v a g y l e g a l á b b a m i n i m u m r a szállitja le : „ P á r i s iskoláiból a h i t t a n i -t á s nem sokára -teljesen k i z á r a -t n i f o g " , i g y szól-t a commune az á r t a t l a n polgárvértől párolgó 1871.
m á j u s elején kibocsátott p r o c l a m a t i ó j á b a n ; ez isko-l á k b ó isko-l a z u t á n a kereszteket, m a d o n n á k a t és más a kereszténységre emlékeztető jelvényeket e l t á v o l i t j a :
„Sok i s k o l á b a n még egy ideig m e g t ü r e t i k keresz-t e k , m a d o n n á k és más j e l v é n y e k a l a k j á b a n az ezen t a n í t á s r a való emlékeztetés. A t a n í t ó k és t a n í t ó n ő k ezen t á r g y a k a t , m e l y e k a lelkismeret s z a b a d s á g á t sértik, t e g y é k félre !" i g y u g y a n a z o n commune u g y a n a z o n p r o c l a m á t i ó b a n ; ') elkobozza, §§-okat
A magyar liberalismus jellemzésére hoztam fel a commune proclamatióját : noscatur ex socio, qui non
cogno-s c e fine et pudore g y á r t v a , cogno-századocogno-s a l a p i t v á n y a i t ,
— h a z u d v a szabadságot és egyenlőséget száműzi kötelességhű p a p j a i t , p ü s p ö k e i t , a kötelességfeledett, a püspökeik ellen lázongó büszke v a g y élvsovár p a p o k a t pedig egyedül az e g y h á z elleni SZÍVÓS g y ű -löletből ephemer t a r t a m ú és alakoskodó p á r t f o g á s a alá veszi, — g a l á d u l r á g a l m a z z a és b á n t a l m a z z a az emberiség j a v á r a , a t e k i n t é l y megszilárdítására tö-r e k v ő intézményeit, sőt ádáz lelkülettel t o tö-r z i t j a el legszentebb elveit, üdvhozó igazságait. De nem csak a k a t h . e g y h á z , hanem á l t a l á b a n az egész keresz-t é n y s é g , sőkeresz-t m a g a a jó I s keresz-t e n ellen d ü h ö n g a pokol c s a t á j a minden oldalon ; élet-halálra k ü z d a positiv kereszténység a nihilismus felé h a n y a t t - h o m l o k ro-h a n ó u j p o g á n y s á g g a l . P r o u d ro-h o n , ki a liberalismus egyik kiváló előharczosa, a kőmiveseknek — ezen par excellence liberálisoknak ! — n a g y mestere „a gazdászati ellenmondások rendszere" czimü m u n -k á j á b a n ezen esztelen, de n e -k ü n -k t á j é -k o z á s t n y ú j t ó , s ép a z é r t a „servata v a l e b u n t " elv szerint emlé-k ü n emlé-k b e n megőrzendő emlé-k á r o m emlé-k o d á s r a f a emlé-k a d t : „ H a z u g szellem, g y á v a isten 2) a te országodnak vége van ; keress m a g a d n a k az o k t a l a n á l l a t o k közt m á s áldo-z a t o k a t . T e most eltávolítva és trónodról letasáldo-zítva v a g y ; neved, melyen ú j r a á t o k és megvetés fekszik, az emberek által k i f ü t y ü l t e t n i fog, mert — az isten ostobaság és g y á v a s á g , az isten tettetés és h a z u g -ság, az isten zsarnokság és n y o m o r , az isten a r o s z : isten, távozz tőlem! — E n most nem félve többé scitur ex se ; a mi liberalismusunk a vad commune-vel egy követ látszik fújni május elején : ki tudja, nem lesz-e kész vele tartani a május vége felé tartott vérfagyasztó hekatom-bákon is ? . . . A commune pokoli logikával birt.
2) A liberalismus gyáva istene nem érdemel mást, minthogy a szedő csupán kis kezdő betűvel szedje.
22
tőled, és kezemet az égre emelve esküszöm, hogy te csak eszemnek hóhéra és lelkismeretemnek kísértete v a g y " .3) É s Garibaldiról, ki a liberalismusnak ido-luma, a kőműves magas r a n g ú P y a t Felix az 1868.
évi j a n u á r hóban L o n d o n b a n t a r t o t t meeting alkal-mával, i g y szónokolt : „Garibaldi többet vihetett volna véghez, mint J u a r e z , Robespierre és Krom-well, (kegyetlen k i r á l y - és honfigyilkosok!) neki r i t k a alkalom kínálkozott : ő egyszerre két csapást tehetett, az apokalypsis szörnyét (nem L u t h e r be-szél ? nem, egy liberális) megsemmisíthette és a (szabadkőműves) Diderotnak ezen szavait : „ A z utolsó király beleivel kell megfojtani az utolsó papot ! g y a k o r l a t i l a g vihette volna ki . . . ő mindakettőt elmulasztotta ; de nem bátorsága, hanem logikája (a liberalismusnak communeféle logikája) h i á n y -zott . . . H a esze csak u g y lett volna helyén, mi-ként szive volt, u g y a papsöpredék most a temető-ben, a hős (!) pedig a capitoliumon lenne".4) Nem világos szavak-e ezek? — Hoffmann t a n á r és kő-műves becsülendő n y í l t s á g g a l bevallja : „Der Zweck des Freimaurerbundes ist A u f k l ä r u n g und die Ver-n i c h t u Ver-n g des positiveVer-n C h r i s t e Ver-n t h u m s zu beför-d e r n " . 5) Gróf Haugwitz államminiszter is mondja :
„Deismus, auch Atheismus ist die Religion der Frei-maurer". 6) A commune ez elvek u t j á n következete-sen haladván tovább, a párisi préfet-épületben Isten elleni vak gyűlöletének e pokoli, e bolond szavak-ban ad egyik érdemes t a g j a által kifejezést : „Ha isten valóban léteznék, u g y agyon kellene lőni ő t " . Bergeret tábornok, a commune tartalék-seregének parancsnoka pedig mintegy két héttel a commune u r a l m á n a k vége előtt a ,Herald' szerint igy nyilat-k o z o t t : „ É n az istenben nem hiszenyilat-k, m e r t e hit nem illik republikánushoz ; ha u g y a n i s isten léteznék, zsarnoknak kellene lennie. E n küzdök isten ellen a világ-egyetemben, mint küzdöttem Francziaország-b a n a császárság ellen . . . H a léteznék mennyor-szág, és én oda j u t n é k , s ott istent találnék, azon-nal torlaszt kezdenék emelni . . . Az az igazság, az
3) Belzebub vou Anton Pkilalethes. 1869. 146 1. E Proudhon az, kit halála után a szabadkőm. titkos iratok egész az émelygésig magasztaltak, és kinek özvegyét a páholyok 50 ezer franknyi adománynyal tisztelték meg. E Proudhon az, ki, midőn a páholyba fölvétetvén, szokásszerüleg az ember kö-telességeiről kérdeztetett meg, azt felelte: „Minden ember iránt igazságosság, a haza iránt önfeláldozás, de az isten ellen háboruu. Ségur magyaritva, 17.
4) Freiburger Kblatt, 1868, 45—46 1.
5) Didler's Denkschrift III, 14.
6) u. o. III, 6.
ész s a joggal ellenkezik, hogy egy sokat kormá-nyozzon, h o g y egy isten legyen". De hogy még n a p j a i n k b ó l is egy eclatáns példát hozhassak fel, megemlitem a liberalismus 13 próbás emberét, Vis-conti Venosta á l l a m ü g y é r t : „A clerikálisoknak min-den fenyegetése csak oda megy ki, hogy az Isten ujjáról beszélnek. U r a i m , ez ú j t ó l mit sem félek én.
Nem törödöm vele, váljon Isten létezik-e, v a g y sem?
Nekem más dolgaim vannak. Nem neki kell szá-molnom cselekedeteimről, hanem lelkismeretemnek (ah ! h á t mi a lelkismeret Isten nélkül ?) eszemnek, a közvéleménynek, a történetnek . . . . A k a r j á k tudni, uraim, mi vigasztal engem a k i r á l y által rám bizott nehéz hivatalom teljesítésében ? Az, h o g y Európának minden hatalmassága ugyanazon szabályt követi, a melyet mi, ők az Istennel nem foglalkoznak. A diplomaták e nevet sohasem említik. Ha valakinek ajkain e név kisiklanék, nevetnünk kellene fölötte. A mostani diplomatia nem készül az első áldozáshoz. R á n k fontosabb teendők v á r n a k : a béke, a háború, a nyilvános rend, a kereskedés, az ipar, az egyen-súly, a szövetségek. Mindez a mi vállainkon fek-szik. Meghaladná erőnket, ha n e k ü n k még egy senki által nem látott liypothetikus túlvilágról is kellene g o n d o s k o d n u n k " . 7) Csak r a j t a , liberális u r a k ! küszöböljétek ki az I s t e n t a világból, neves-setek az Isten nevének puszta emlitése fölött, és tegyétek helyébe a souverain népet ; e nép először bennünket, k a t h . p a p o k a t , az Isten szolgáit fogja meggyilkolni, de aztán okvetlenül rátok fog ke-rülni a sor ; ha nektek szebb házatok, szebb nőtök, szebb ruhátok leszen, mint példátok u t á n Istentől elfordult souverain népeteknek, e nép csupa egyen-lőségből osztozkodni fog veletek, és ha ti ellene szegültök, párolgó testeteken át fog behatolni pa-lotáitokba . . . De hát mire valók százezerekre menő k a t o n á i n k ? — H o g y a n , ti a souverain népre tüzelni, ti felségsértést akarnátok elkövetni ? — Már e vak-merőségért is halált érdemeltek. De azután nem tud-játok-e, hogy a k a t o n á k jobbára a népnek gyerme-kei? ők szülőik, testvéreik ellen k ü z d j e n e k ? Igen, őket eskü kötelezi engedelmeskedni parancsolóik-nak ; ők, ha kell, mint előttem egy honvédtiszt mondá, még apáikra is lőni fognak ! — E s k ü , libe-rális, kőműves eskü személyes Isten nélkül a leg-esztelenebb komédia, melyet megtartanom nem kell, nem is szabad,mert „isten ellen h á b o r ú " , „isten ellen torlasz emelendő", az „isten agyonlövendő".
O l y tikkasztó e lég, a liberalismus fojtó lege;
7) Salzb. Kblatt, 1873. april 24. 130. 1.
171 oly sötét ez éj, a liberális h a l a d á s kisérteties éje, melyet csak a f ü s t ö l g ő templomok és p a l o t á k ré-mes l á n g j a i v i l á g i t n a k meg, és a m á j u s végi com-mune-féle borzalmas peloton-tüzre következő halál-hörgés még ijesztőbbé tesz. Hol itt a r e m é n y n e k s z a b a d u l á s t n y ú j t ó csillaga ; hol az i r á n y t ű e min-dent elnyeléssel fenyegető vészes habok k ö z ö t t ?
S i r a l m a k v ö l g y é n , vad kietlenen, Hol ember nincs m á r , Isten megjelen ! i r j a T o m p a ; és e más h i t v a l l á s ú bár, de sok szép n y i l a t k o z a t á é r t általam n a g y r a b e c s ü l t t u d ó s n a k teljes igaza van : ott, hol az ember e földi h a z á t s a j á t vétke által siralmak völgyévé, vad kietlenné t o r z i t j a el, — hol az ember megszűnik ember lenni, ott a jó Isten megjelen. Megjelent az Isten egyszü-lött F i a e siralmak v ö l g y é n , e vad kietlenen 1800 esztendő előtt, testet vett m a g á r a a legtisztább Szűztől, s i g y T a n í t ó n k , Megváltónk, K ö z b e n j á -r ó n k lett. T a n í t á s a a libe-ralismus elveivel, v a g y i n k á b b elvtelenségével merev ellentétben áll. Az ő t a n a a l a p i t o t t a meg a ker. civilisátiót, s h o z t a létre ennek áldásos gyümölcseit ; a liberalismus pedig e civilisátiót a d y n a s t i á k és államok f e l f o r g a t á s á n a k , a t u l a j d o n j o g szentségtelen e l t i p r á s á n a k , az állam p á r t f o g á s a mellett n a g y b a n űzött szédelgéseknek, mesés a d ó s s á g o k n a k , a nő á r u b a b o c s á t á s á n a k , borzasztó mérvű prostitutiónak, az o k t a l a n és vész-teljes h i t k ö z ö n y és hitetlenségnek minden erkölcsi életet meggyilkoló mérgével v o n j a be. E méregtől a beteg t á r s a d a l o m testét c s u p á n az képes megszabadítani, ki a p o g á n y s á g sötétségét isteni t a n í t á -s á n a k mennyei fényével megvilágo-sította, é-s ki az u j p o g á n y s á g elvtelenségére is világot vet, és pedig o l y a n á t h a t ó világot, mely mindenkivel, ki l á t n i akar, tisztán l á t t a t j a azon rémes ö r v é n y t , mely a liberalismus h a l a d á s á v a l a t á r s a d a l m a k a t épen u g y , mint a családokat biztos romlással fenyegeti. IJdv csakis K r i s z t u s J é z u s b a n van ; a t á r s a d a l m a k nél-küle és ellene nem csak nem f o g n a k boldogulni, h a n e m i n k á b b vesztőknek indulni. A társadalom-n a k K r i s z t u s U r u társadalom-n k h o z kell visszatértársadalom-nie, a liberá-lis eszmékkel szakítania, h o g y czélját elérhesse, m e l y a b b a n áll, h o g y p o l g á r a i n a k ideiglenes bol-dogságát tiszta eszközökkel mozditsa elő, és őket örök üdvösségük keresésében j o g t a l a n és ü g y e t l e n beavatkozásával ne háborgassa, a szellemi térre ne t o l a k o d j é k , a szellemi téren k a r d o t ne csörtessen.
(Folyt, köv.)
L e v e l e z é s e k .
= szept. havában. 1873.
VI.
K. B. ! Nem győzöm eléggé csudálni soraidat, folyton és folyton ugyanazon túlfeszített eszmék, ugyanazon túlhaj-tott elvekkel vannak telve, mit vélsz ezekkel elérhetni ? hi-szed-e, hogy ezek a nagyvilág szinpadán valaha kedvező fogadtatásban részesülve győzelemre jussanak ? nem tartod-e czéltalan idő és erővesztegetésnek pártod részéről ily soha nem realizálható eszmék mellett küzdeni ? Ugyan tekints a világba, nézd mit sikerült eddig az ultramontán pártnak kivinni ? a helyett, hogy az egyház ügyét előmozdítottátok volna, nem izgattátok-e fel ellene a közvéleményt megcson-tosodott elveitekkel, nem a legnagyobb támadásnak és ve-szélyes üldözésnek tettétek-e ki az egyházat ? Azon küzde-lem, melynek az egyház napjainkbanki van téve,bizonyára nem másnak köszöni létét, mint az ultramontán túlhajtott elveknek. Német-, Olasz-, Spanyol- és Magyarország, nem-különben Svajcz államférfiai és írói mindannyian világosan megkülönböztetik az ultramontán és kath. elveket, világos jeléül, hogy támadásaik nem az utóbbiakat, hanem az előb-bieket illetik, tanujául annak, hogy a liberalismus tanai bé-kében megférnek a kath. elvekkel és nem lenne ma sem összeütközés a jogállam és kath. egyház között, ha egy te-kintélyes párt nem küzdene pro aris et focis az ultramontán elvek mellett. Figyeld meg K. B. ha még eddig nem tetted volna a közvéleményt és lehetetlen lesz észre nem venned, hogy a határozott ellenszenv soha a katholikusok, de ellen-ben mindig az ultramontanok ellen nyilatkozik, legalább részemről soha sem tapasztaltam, hogy a katholikusokat akár az állam, akár egyesek megtámadták volna, ha van támadás azaz ultramontáuokat illeti és fájdalom, miattuk szenved az egyház is. Nem csekély sulylyal bir ellenetek azon argumentum 3em, hogy nemcsak másvallásuak, de mint számos ténynyel bizonyíthatnám, maguk kath. vallású férfiak is részt vesznek az ultramontánok elleni harczban és mint tapasztalhattad számosan voltak a német parlamentben is a katholikusok között, kik az ismeretes egyházi törvé-nyekre szavaztak, ime ennyire vittétek a dolgot megcsökö-nösödéstekkel, harczot idéztetek elő a mi nélkül el lehetünk volna, sőt a katholikusok egy tekintélyes, mondhatom n a -gyobb részét is elidegenítettétek, szűnjetek meg tehát elveite-ket felerőszakolni a világra és megszűnik minden baj, ez teljes
meggyőződése, barátod Ernőnek.
* * * szept. havában, 1873.
K. B. ! Amit leveled utolsó soraidban kérsz tőlünk az nem kevesebb mint hogy ássuk meg saját kezeinkkel az egy-ház sírját. Elvekről lemondani, melyek igazságáról meg-győződve vagyunk annyit tesz, mint halálitéletünket alá-írni és miért ? mint hiszed azért, mert igy minden baj meg fog szűnni, csakugyan, a ki meghalt annak nincsen semmi baja és másnak sem kell vele bajlódni, ez a liberalismusnak is első és fő óhajtása, de mivel jól tudja, hogy semmi ked-vünk sincsen az ő munkáját a kereszténység megsemmisíté-sében megkönnyíteni, azért használja fel a régi és sok
eset-22*
ben czélhoz vezető axiómát : „divide et vinces", meg kellett osztani a katholikus hivőket, a „katholikus" és „ultramon-tán" elnevezés által szakadást kellett köztök létrehozni, hogy az utóbbi czim alatt egész bátorsággal lehessen meg-támadni a kath. elveket és az egyházban annál nagyobb pusztítást lehessen végbe vinni.
Nagy és mély az ellentét napjainkban az egyház és az állam között, heves a küzdelem, de korántsem azon körül-mény okozza, mintha az egyház elvei csak egy perczig is megszűntek volna azok lenni, amik voltak, mintha más lenne az, mit a liberális világ ultramontánnak és ismét más, mit catholicumnak nevez, mindezen küzdelemnek egyedüli oka abban rejlik, mert ma nem kell a keresztény, és ami vele egy fogalom, a kath. eszme. Bármikép szépítse is a világ a dolgot, tagadhatatlan az, hogy egyedül a kath. egyház kép-viselője a ker. eszméknek, azon eszméknek, melyek vala-mint rendezik a viszonyt az állam és egyház kőzött, ugy épen e rendezés által megszabják a határt is, melyen túl-terjeszkedni egyiknek sem szabad, ez az mit a mai „jogál-lam" tűrni nem akar, mivégből előbb magát az eszme kép-viselőjét és utána magát az eszmét akarja a liberalismus megbuktatni, hogy később korlátlanul uralkodhassék, mihez első lépés volt azt állitani, hogy egészen mások a katholi-kus és mások az ultramontán elvek, azokat szivesen tűri, ezeket nem tűrheti a jogállam.
De kérdem, hol és miben jelölte meg a liberalismus a különbséget a katholikus és ultramontán elvek között? hol és miben hajlanak el ez utóbbiak az előbbiektől ? mást t a -nit-e ma az egyház azon viszonyról, melynek az egyház és állam között létezni kell, mint midőn még nem volt felta-lálva a megkülönböztetés az ultramontán és a katholikus elnevezés között? az ultramontánnak nevezett párt súlyo-sabb kötelmeket akar-e az államra ráróni, mint minőt az egyház létele első perczétől tőle megkövetelt ? tagadja-e ugyanazon párt mai nap mit az egyház mindig tanitott, hogy az állami hatalom isteni eredetű ? állitotta-e valaha hogy az állam nem bir saját jogkörrel, melyen belül függetlenül in-tézkedhetik ? szóval hirdet-e az ultramontánnak keresztelt kath, párt csak egyetlenegyet is mást, mint mit az egyház e czélzatos gonoszsággal feltalált megkülönböztetés előtt tani-tott ? Nem, az egyház ma is az, mi volt ezer év előtt, tanit-mánya ma sem különbözik, előtte nincsenek ultramontán és nem ultramontán, csak kath. elvek és azok, melyeket a libe-rális világ ultramontán elveknek nevez, nem mások az ő szemében, mint az őrökké változhatlan kath. elvek, mert keblében más elveket meg nem tűrhet, mint katholikusokat, különben megszűnnék lenni, kath. egyház.
Ellenben, ha tekintetbe veszünk csak néhányat is azon eszmék közül, melyeket a liberalismus támad és megtagad, minden elfogulatlan ember meggyőződhetik, hogy az ultra-montán név csak álarcz és hogy a gyakorlatban nem mást? mint catholicumot jelent az a liberalismus előtt is. Tényeket hozok elő K. B. Felelj reájuk önmagadnak. Ultramontánnak mondják napjainkban, ha valaki az egyházhoz hiven r a -gaszkodik, ha annak tanitmányait vallja, ha a szentségek-hez járul, ha péterfillért ád, ha böjtöl, ha azt tartja, hogy az államnak nincsen hatalmában a püspököket letenni, ha tagadja az állam illetékességét az egyházon belül, ha
köve-teli, hogy a hiveknek szabad összeköttetésük legyen Rómá-val, ha az egyháziak nevelését az állam befolyása nélkül akarja kezelni, ha védi a házasság szentségi jellegét stb. stb.
de ugyanezen tanok, mikor lettek ultramontánokká, illető-leg mikor nem voltak katholikus tanok és a kath. hivőnek ismertető jelei ? Ezekre csak egyetlen válasz van ; hogy '•
mindig katholikus tanok voltak, hogy az egyház ezeket mindig hirdette, a hivek vallották és vallomásaikat külső jelekben tanúsították.
/
Es mégis mit tapasztalunk ? ugyanezen tanokat, melyek mindig katholikusok voltak, a Liberalismus mai nap ultra-montán név alatt megtámadja, akik vallják azokat üldözi és hogy ezeket teljesen megsemmisítse, általános üldözést rendez törvényes szín alatt. Németország és Svajcz különö-sen fényes példával szolgálhatnak e tekintetben. Váljon le-het-e tehát az igazság tagadása nélkül állitani, hogy a libe-ralismus csak az ultramontán túlfeszített elveket üldözi és nem a katholikusokat, hogy az ultramontán eszmék védői okai az egyház minden b a j á n a k ? van-e ezen állításban csak egy szemernyi igazság is ?
Nem, K. B. nem más, mint a catholicismus és az összes kereszténység ellen indította meg a liberajismus a harczot, ha van ok, mely ezt előidézhette, ugy az nem más, mint a ca-tholicismusban rejlő keresztény eszme, addig mig ez létezik, lehetetlen lesz a liberalismusnak az állammindenhatóságát megállapítani, mert benne mindig létezni fog egy hatalom, mely veto szavát hangoztatni meg nem fog szűnni és ez za-varja a liberalismust czeljának elérésében, azért panaszko-dik nem létező és mindenki előtt ismeretlen tulkapásokról az egyház részérói, azért kelt borzalmat rabszolgái a sajtó által az ultramontanismus iránt, azért keres keresve minden ürügyet, hogy erőszakosan súrlódásokat idézzen elő, mert jól tudja, hogy a katholikusok itt-ott mégis fel fognak szó-lalni jogaik védelmére és akkor bevádolva őket a készített közvélemény előtt, a hatalmába levő erőszakkal névleg az ultramontánokat, tényleg az egyházat elnyomja és késziti magának az utat a mindenhatóság trónjához ; de a babylo-niai tornyot sem lehetett felépíteni.
Még csak keveset szándékozom soraidra megjegyezni.
Ha tulcsigázott igényekről, tulfeszitett követelményekről és az ezekből származó összeütközésekről az egyház és állam között kell szólani, ugy e vád épen az állam fenebb jelzett törekvésénél fogva egyedül őt illetheti és most viszont én kérdem, mi jót várhatsz az összes emberiségre és az egy-házra, ha ezen omnipotens állam csakugyan létrejönne ? nem türhetetlen-e már most is zsarnoksága ? ugyan tekints szét a világba minő gyümölcsöket termett már eddig is ? nem ezerszer boldogabb lenne-e az emberiség, ha e két főhata-lom, egyház és állam között a viszony keresztény, vagy ha neked is ugy tetszik ultramontán elvek szerint rendeztet-nék, ? ha e két főhatalom egy közös alapra az isteni jogra támaszkodva rendezné be házi viszonyait és az állam nem akarná erőszakkal elvenni azt, a mit Isten az egyháznak adott? mert hiszen a küzdelem sarkpontját épen ez képezi.
Lehet-e ezt bárkinek, annál inkább papnak józan észszel nem óhajtani ? Gondolkozzál és válaszolj mielőbb barátod
Elemérnek.
169
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
l'est, szept. 10. L i b e r a 1 i s h e r m e n e ù t i c a . Nap-jaink kiválóan nagyszerű eseményével, a tömeges mondhat-juk országos bucsujáratokkal, ezeknek okaival nagyon sokat foglalkozott már eddig, de foglalkozik még mai nap is a liberális sajtó, fürkész, fejteget, magyaráz, elemez, mig végre kisüti, hogy egy liga keletkezett, ea rendezi a bucsu-járati scenákat, azon ezélból, hogy Don Carlos, a bourbonok
és a pápa roskatag ügyét támogassa ; mert a vak fanatismus százszoros csapásai után sem tud kijózadni, nem akarja látni, hogy az ég és föld összeesküdött ellene, e végből még' nagyobb cataatrophára van szükség, de e-catastrophák is csak megfogják erősiteni az emberiség haladását. íme most már tudhatjuk, ha eddig nem tudtuk a bucsuk czélját, con-spiratió az az o'-rend érdekében, az uj ellen ; sőt tudjuk azt is, még pedig csalhatatlanul, hiszen liberális lapok irják, hogy e szerencsétlen, ultramontán vállalat megbukik, mert már lejárta idejét.
Ha nem fogadhatjuk is el teljes egészében e liberális hermeneuticát, de nem is tagadjuk, hogy ugy, a mint a 19-dik században még eddig nem látható bucsujárásokat ma szemléljük, azok nagyszerűsége, lelketemelö magasztossága mellett mi magunk is vélünk rejleni egy czélt, melyet azon-ban fájdalom, ha valaki, ugy épen a liberális sajtó lovagjai nem képesek megérteni, minthogy kihalt már belőlük min-den érzék a szent és magasztos, szóval mind az iránt, a mi a lelket a mindennapiasság köréből, hogy ugy mondjuk az anyagi világból a szellemi világba felemeli.
Van, valóban van oka és czélja e sokszoros bucsujárá-soknak, melyek Angliát, Francziaországot, Olaszországot és Svajczot ötölelik, és már hazánk határát is érintik. Ha ennek okát keressük, ugy nem igen messze kell mennünk. A ker.
nép érzi, hogy a csapások, melyek éveken keresztül sújtják a világot, bizonyára nem az esetleg kifolyásai, hogy a foly-tonos háborúk, a betegségek, a dögvész oly módon, miképen jelentkeznek nem tulajdonithatók valami véletlennek, hanem hogy e folytonos és már több éven keresztül tartó csapások egy fensőbbkéz látogatását jelzik, mely bün nélkül büntetni nem szokott. A ker. hit világánál azonban könnyen felta-lálható 8lZ y à miért is, miért bünteti Isten t. i. a világot ? a ker. élet hermeneuticája bonczolgatását azon kezdi, hogy szétszedi az alapot, melyen a társadalmi élet napjainkban áll, összehasonlítja azt avval, a melyen állnia kellene, az
nép érzi, hogy a csapások, melyek éveken keresztül sújtják a világot, bizonyára nem az esetleg kifolyásai, hogy a foly-tonos háborúk, a betegségek, a dögvész oly módon, miképen jelentkeznek nem tulajdonithatók valami véletlennek, hanem hogy e folytonos és már több éven keresztül tartó csapások egy fensőbbkéz látogatását jelzik, mely bün nélkül büntetni nem szokott. A ker. hit világánál azonban könnyen felta-lálható 8lZ y à miért is, miért bünteti Isten t. i. a világot ? a ker. élet hermeneuticája bonczolgatását azon kezdi, hogy szétszedi az alapot, melyen a társadalmi élet napjainkban áll, összehasonlítja azt avval, a melyen állnia kellene, az