kiseb-bítik és az egyházat, mint a tekintély fentartóját, támadják, azok egyúttal minden polgári rendnek és tekintélynek lerombolására dolgoznak, s nemcsak az egyháznak, hanem az emberi társadalomnak is legna-gyobb kártevői. Vajha fontolóra vennék és szemük előtt tartanák ezen igazságot mindazok, akiknek nem-zetünk és hivő népünk jó volta szivükön fekszik.
( V é g e köv.)
Rottenburg. (Württemberg királyság.) Keppler püs-pök újévi nyilatkozata. —
Keppler püspök, az u. n. reform-mozgalomnak hatalmaslelkü megleczkéztetője, az újév alkalmából általánosabb jellegű nyilatkozatot tett. De ez is igen tanulságos. Ezen a czimen adjuk tovább e rövid, de velős püspöki szózatot. — A püspöki székváros és kerületének esperessége tisztelgett a főpásztornál. Bauer dékán üd-vözletére a püspök ezeket mondotta: Mindig örvend, ha óvenkint találkozhatik papjaival. Ez az érintkezés a mai komoly időben igen szükséges. Nem irigylendők optimizmusukban azok, kik a jelen időt nem tartják igen veszedelmesnek. Nemcsak a legérettebb és leg-tapasztaltabb emberek látnak az égboltozaton leomlásra kész sötét felhőket; tapasztalatlan szem is kénytelen világosan látni a bonyodalmakat, melyek felé közele-dünk. A kinek optimizmusa annyira vak, hogy a mai viszonyokban semmi különöset, semmi veszedelmeset nem lát, annak K a n t szavait kell a fülébe dörögni :
„A haladásával szakadatlanul kérkedő idő olyan, mint az a beteg, a ki ezt kiabálja: Meghalok a csupa javu-lástól." Ámde másrészről a pessimizmus is jogosulatlan közöttünk. A trafalgari tengeri csata előtt Nelson ad-mirális ezt a jelszót adta k i : „A haza követeli, hogy kötelességét mindenki megtegye." Ezt kiáltom ki én is egyházmegyém papságához. Az egyház követeli, hogy mindenki megtegye az ő kötelességét.
KATH. EGYESÜLETI ÉLET és
KÖZTEVÉKENYSÉG.
— Az Országos Pázmány-Egyesület 1904. évi j a n u á r hó 28-án, csütörtökön tartja hatodik rendes
közgyűlését. Tárgysorozat : D. e 10 órakor az egye-temi templomban hálaadó sz. mise. Mondja dr Kiss János, p. prelátus. — Ugyanakkor sz. mise az elhunyt
" D e u t e r o n . 27, 16.
28 Z s i d ó k h o z 18, 17.
29 R ó m a i a k h o z 13, 1, 2.
tagok emlékezetére, mondja dr Griesswein Sándor, apát-kanonok. D. u 6. órakor a Budapesti Katholikus Kör nagytermében közgyűlés a következő tárgysorozattal:
1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 8. Pénztári jelentés. 4. Az 19(J4-iki költségvetés. 5. Az elnökök és tisztviselők választása 3 évre, 60 választmányi és 3 számvizsgáló választása 1 évre. 6. Indítványok.
— A Szent-Ist, vau-Társulat igazgató-választmánya folyó hó 21-én délután ülést tartott, melyen gróf Zichy Nándor társulati elnök akadályoztatása következtében dr Giessivein Sándor apát-kanonok, társulati alelnök vezette a tanácskozást. Az ülés elején dr Giesswein meghatottan emlékezett meg dr Rimely Károly beszter-czebányai püspök elhunytáról: a társulat kifejezte részvétét a káptalan előtt, a temetésen pedig az alelnök képviselte a Szent-István-Társulatot. A választmány jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét Rimely püspök halála fölött. Ugyancsak jegyzőkönyvbe iktatta a választ-mány a Simon Péter nyugalmazott főgymnáziumi tanár választmányi tag elhunyta fölött érzett részvétét.
Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy két tagja, Bundala Mihály és Karsch Lollion dr a nagy-váradi kanonoksággal megkapták elismerését azon bö érdemeiknek, melyeket a magyar kath. egyház szolgá-j latában szereztek. Ezután több ügyet a gazdasági
bizottsághoz u t a l t a k ; majd a folyó ügyek letárgyalása után Kaposi József társulati igazgató jelentést tett a sajtó alá adott könyvekről. Indítványára elhatározta a választmány, hogy a Társulat kiad egy magyar köszöntő-I könyvet s e czélból elfogadta Györffy János
székes-! fővárosi tanitó e tárgyú munkáját. Notter Antal dr előterjesztette titkári jelentését, valamint a pénztár állapotáról szóló kimutatást, mire az ülés véget ért.
I R O D A L O M .
— Nagyszabású magyar trilógia az ember utolsó dolgairól jelent meg 3 kötetben Nagyváradon a Szent-László-nyomdából. Görgényi Jenő réz bányai plébános lefordította és kiadta B^ffo Jenő olasz szerzetespap kővetkező czimű 3 kötetes m u n k á j á t :
1. Az utolsó Ítélet és a világ vége. 12-r. 367 1.
2. A pokol, a skolasztikusok tanítása alapján. 12-r.
(A vége hiányzik.)
3. A mennyország. Gondolatok és példák. 12-r.
306 lap.
Dogmatika, ethica és aszketika váltakoznak benne.
Alapos munkának és kedves olvasmánynak látszik.%
A mennyországról szóló kötet tartalma például a követ-kező : 1. Mi a mennyország ? II. Belépés a mennyor-szágba. III. A dicsőség fénye. IV. A boldogoknak és az angyaloknak társasága. V. A dicsőség foka VI.
Jézus, Mária és József. VII. Isten látása, felfogása, élvezése. VIII. A lélek dicsősége. IX. A test dicsőségei.
X . A mennyország örökkévalósága. X I . A mennyország előize a földön. X I I . A mennyország gondolata s annak hatása az életben. X I I I . Vágyódás a mennyország után.
XIY. A mennyország utja és kapuja.
— Megjelent a „Zászlónk" Y. száma. Ennek megint más a czimképe, mint az eddigi megjelent szá-mokéi. Csak rá kell nézni, és egyszeribe ráborítja lel-künkre a legmélyebb télnek hangulatát. Még a lap homlokirata; a „Zászlónk" is csupa jégcsapból van összeróva. És mintha a „Zászlónk" vezérgondolata is oda volna pingálva. Alul meleg diák-szoba látható áb-rándos ifjakkal, kik az általános dermedtség között is csak életről álmodoznak. Kinéznek a januári éjszakába.
Képzeletük végig suhog a jeges-havas erdőn s nyugvó pontot sehol sem talál, csak egy vén tölgyre szegzett
I. Félév 8 sz. RELIGIO. 63 Mária-képnél. Mécset látnak ott, melynek szelid világa
szétveti a vak sötétséget s a farkasordító hideg tanyát angyalok játszóhelyévé varázsolja. Nem vetített képe ez az ifjú lelkek jelen világának?! Ezen prolog után ilyen szellemben ad a „Zászlónk" jelen száma is vagy 15 czikket, 32 gyönyörű képet, melyek nemcsak az ifjakat, de az öregeket is érdeklik. Az egész lap ára mindezek daczára, öregnek-ifjúnak nem több, mint 2 korona, melynek beküldése ellenében az eddig megje-lent számokat is azonnal küldi a „Zászlónk" ifj. lap kiadóhivatala Budapest, VII., Damjanich-u. 50.
-f- Hanuy Ferencz dr „A Yegyes Házasságok Jogtörténete különös tekintetlel Magyarországra" cz.
munkájának tartalma. Második Rész: A vegyesházas-ságok magyarországi jogtörténete.
IV. Korszak. Az 1868. : LIIL t.-cz. meghozásától nap-j ainkig.
Az 1868: XLVI1I. t.-cz. és az 1868: L I I I . t.-cz.
(9—18. §§.) ismertetése, a vonatkozó szakaszok szó-szerinti közlésével (133—136. 1.) A püspöki kar által 1869-ben kibocsátott „Instructio" méltatása (tulszigoru álláspontot foglalt el a vegyesházasságokhoz szükséges cautio-k tekintetében), a római Szentszéknek (S. Congr.
Inquis.) döntése 1870-ben aziránt, megadható-e (igen !) a pápai felmentés az 1868 : L I I I . t.-cz daczára is, a vegyes vallás akadálya alól. (136—138. 1.) Az 1868:
LIII. t.-cz. 2. §-a (az áttéréshez szükséges életkor) és az ezt büntető sanctioval ellátó 1879 : X L . t.-cz. 53.
§-ának ismertetése, a római Szentszéknek (S. Congr.
Inquis.) döntése 1880-ban az utóbb idézett törvény-szakasz tekintetéből a cautio-kra nézve felmerült ujabb nehézségek ügyében ; a magyar püspöki kar 1880-ban két instructio-t bocsát ki a papsághoz, egyiket a római döntés előtt, másikat utána. (138—140. 1.) A magyar-országi polgári (állami) judikatúra a reverzális alapján
„elkeresztelt-' gyermek keresztelését nem tekintette az 1879 : XL. t.-cz. 53. §-a megsértésének, legalább leg-több esetben. A püspöki kar 1880. évi átiraté az igaz-ságügyministerhez, majd 1881-ben a kormányhoz ; a protestánsok kérvénye a képviselőházhoz. (140
—142. 1) A m . kir. kúria 1882. évi elvi jelentőségű Ítélete (142—143. 1.) Trefort minister 1884. évi rende-letének teljes szövege, a rendeletnek méltatása és a bíróságoknak azzal szemben elfoglalt ignoráló állás-pontja (143—146. 1). A Csáky-féle „elkeresztelési" ren-delet előzményei (Simor herczegprimás jóslata, tilta-kozása;, teljes szövege és a nyomában támadt viharok a társadalomban és a parlamentben ; a magyar püspöki kar az 1890. április 12. püspöki conferentiában a Csáky-féle rendelet kihirdetését és ideiglenes (a római Szent-szék döntéséig) betartásának megengedését határozza el; a római Szentszék 1890. jul. 7-én dönt és pedig a püspöki kar felfogásától eltérőleg. A római határozatot Simor herczegprimás egyelőre csak a kormánynyal közli és a Szentszék, valamint a király kívánságára a kormánynyal egy „modus vivendi" megállapítása iránt tárgyalásokba bocsátkozik. A katholikusok a revizió-t kéri li kérvényileg a parlamenttől. A Szivák-féle hatá-rozati javaslat (1890. november) sietteti az események folyását. 1890. deczemberben a „Magyar Állam"-ban megjelenik a kettős pápai döntés; a püspöki kar tag-jaival csak előző nap közölte a herczegprimás ; a római
Szentszék csak 1891. áprilisban teszi azt hivatalosan (Acta S. Sedis) közzé (146—155. 1.). A kath. alsó pap-ság a római döntésben megerősítését látja az általa eddig folytatott gyakorlatnak a vegyesházasságok tekin-tetében és azért azt a Csáky-féle rendelet daczára is folytatja. Ezen rendeletnek kíméletlen végrehajtása a közigazgatási hatóságok által. Az egyházpolitikai
tör-vények első hullámai, azok végső kialakulása és azok-nak (1894.: X X X I . , X X X I I . , 1895.: XLÍIL). a vegyes-házasságok tekintetében való jelentősége (155—157. 1.).
A püspöki kar által az egyházpolitikai törvények életbeléptetése előtt kiadott „Instructio" és a pécsi püspök és más püspökök által kiadott „pót-instructio"
intézkedései (157—159.1.). A római Szentszék legutóbbi döntése a magyarországi vegyesházasságok tekinteté-ben : az 1897. aug. 18. döntés (S. Congr. Inquis.), amely a Magyarországon pusztán polgárilag megkötött vegyesházasságoknak érvényességét mondja ki. (159—
VEGYESEK
— Rómából érkezett tudósításunk szerint a pápa egy ujabb encyklikán dolgozik. Nem az egyházi zené-ről fog ott csupán szólni, mint némely híresztelés mondja, hiszen azt egyetemes törvénynyel már szabá-lyozta, hanem „az egyházi művészetről1' általában.
— Az Országos eucharistikus kongresszus ügyé-ben f. hó 25-én d. u. 5 órakor Gyürky Ödön dr titkár meghívására a kath. egyesületek szövetségének irodá-jában a fáradhatatlan Kanter Károly apát elnöklete
alatt értekezlet volt, mely abban állapodott meg, hogy mindenekelőtt főpásztori jóváhagyást kérnek a tervre, azután pedig a püspöki kar védnöksége alatt serényen hozzálátnak az ügy előkészítéséhez, hogy a kongresszus igazán országos és impozáns legyen.
— Protestáns reakczió Debreczenben. A buda-pesti Prot. E. és I. Lap legújabb számában olvassuk j ÍI következő híradást. „Mult számunkban megírtuk, hogy dr W o l a f k a Nándor, debreczeni prépost-plébános és makariai czimzetes püspök Debreczenben egy róm.
kath. nőegyletet alakított. Az egyletet szent Erzsébet nevéről nevezte el és annak tisztviselőit meg választ-mányi t a g j a i t tendencziózusan olyan úrhölgyekből állította össze, a kik előkelő protestáns férfiakkal élnek vegyesházasságban. Ez a merész tett — mint irják -—•
rendkívül felháborította Debreczen református közön-ségét és arra indította, hogy 35 év óta fennálló és áldásosán működő nőegyletét, mely eddig felekezeten kívüli volt, református nő egyletté alakítsa át. E tárgy-ban a nőegylet választmánya e hó 16-án tartott népes j gyűlést, melyen Koncz Ákos működő titkár és S. Szabó
József tiszteletbeli titkár felszólalása után, ez utóbbinak indítványára egyhangúlag kimondották, hogy a nőegy-letet református jellegű nőegyletté alakítják át. E határozatot a közgyűlés — a hangulat szerint szintén egyhangúlag — e hó 24-kén hagyja jóvá s aztán I következik az átalakulandó nőegylet újraszervezése a
! presbitérium közreműködésével és egise alatt. Ez a válasz a Wolafka által indított ujabb mozgalomra.1 -Eddig tart a ref. „felháborodás". Az igazság pedig az, a mit a t. egyesület jan. 16-iki választm. gyűlésében a titkár ugy fejezett ki, hogy „midőn városunk minden felekezete (előbb a lutheránusok, azután a zsidók) nőegyletet alkotott — tárgytalanná vált a debreczeni jótékony nőegylet felekezetnélküli jellege". Tehát nem Wolafka kezdte.
f Gyászjelentés. Dr Czobor Béláról, az egyházi műarchaelogia egyetemi rendkívüli tanáráról, a buda-pesti k. m. tud. egyetem bölcsészeti kara, a melynek a boldogult paptárs tagja volt, a következő gyászjelen-I tést adta ki : budapesti kir. magyar tudomány-egyetem
böJesészetkari dékánja és tanártestülete mély fájdalommal
1 jelenti, hogy felejthetetlen kartá.rsa, a magyar tudo-mány nagyérdemű munkása dr Czobor Béla egyetemi nyilvános rk. tanár folyó hó 23-án, délután öt órakor, életének 52-ik évében elhunyt. A boldogult földi
ma-I
08 RELIG-IO. LXLII. évt. 1904.
radványai hétfőn, f. hó 25-én, délután 4 órakor a VI.
ker., Lendvay-utcza 20. számú házból, a r. kath. egy-ház szertartásai szerint, a kerepesi-uti temetőben he-lyeztetnek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat csütörtökön, f. hó 28-án, délelőtt 9 órakor fog az egyetemi templomban az Urnák bemutattatni. Buda-pesten, 1904. január 24. Áldás és béke hamvaira!
— Négyszeres doktor. Ilyen is csak Németország-ban teremhet. Ki légyen ő és mi a neve ? Hirneves ember, dr Zeller Eduárd a filozofus. Tanár a berlini egyetemen. F. hó 22-én lett 90 éves. Ebből az alka-lomból irják róla az újságok, hogy 1836-ban lett philos, dr Tubingában, azután 1868-ban theol. dr hon. causa Heidelbergában, azután 1877-ben juris dr h. c. Tubin-gában, azután végre 1886-ban medtcinae dr h. c. Mar-burgban. Berlinben Trendelenburgot követte a kathed-rán és 80 éves koráig tanított, vagyis 1894-ben ment nyugalomba. A magyar tud. akadémia is tagjává választotta. Rendjellel tuczatszámra rendelkezik, czime pedig — „excellenz". Igy honorálja Németország a tudományt !
— Személy változás a közp. papnevelő-intézetben.
J ó egy hónapja tudjuk, hogy dr Bundala Mihály lelki-igazgató helyét, a ki nagyváradi kanonok lett s ott a papnevelő-intézet kormányzását veszi át, dr Hanauer István veszprémi lelkiigazgató fogja átvenni. Nem akar-tunk erről az intézkedésről szólni addig, mig az egy-házi hatóság nem szólott. Ma már a hivatalos közlést megelőzve közhírré lett a dolog. A budapesti papság Hanauer Istvánban minden tekintetben kitűnő erővel gyarapodik.
— X. Pius pápa Motu Propriója az egyházi zenéről már érezteti hatását Magyarországban is. Egyik laptársunk a bécsi „Vaterland" után indulva s nem véve tudomást a lapunkban közölt okmányokról, külö-nösen a SS. Rit. Cong. Decretumáról, azt véli, hogy a pápai rendelkezés Rómának szól. Nem igy áll a dolog. Egyetemes egyházi törvénynyel állunk szemben.
A győri kath. lapban Grladich Pál nagy illetékességgel ismerteti a pápai „zene-kódexet", mint egyetemes egy-házi törvényt.
— Kérelem a közönséghez. A kispesti Rudolf fogadalmi templom építése 1903-ik év nyarán meg-kezdődött s az épület már tető alatt is van. Hátra van még a torony s a beboltozás, a mi 1904-ik év nyár elején szintén befejezést fog nyerni. A templom 100000 korona költséggel épül fel Hofbauer Antal bpesti műépítész vezetése alatt. Az épület valóban im-pozáns s messze vidéket kell bejárni, mig hozzá hason-lóra találunk. Azonban a kispesti rk. hivek meg van-nak akadva. U j templomukban, mely diszes és tágas, gyönyörködnek ugyan, de a belső berendezéshez, mi-hez legalább is 30000 korona szükséges, teljesen hiány-zik a költség. E végből az odavaló egyháztanács szer-ződésbe lépett egy colportage-vállalattal, mely részint a Kispesten készült „Házi áldás" czimű képeket és olajnyomatu szentképeket, részint pedig a templom javára kiadott diszalbumot fogja az országban terjesz-teni. Kéretnek minden nemesen gondolkodó honfitár-sak, vegyék pártfogásukba ezt a törekvést s akkor midőn önmaguknak egy-egy szép emléktárgyat szerez-nek, valóban nagy szolgálatot fognak tenni a legszen-tebb, legnemesebb ügynek. Magánadományok is, vagy
egyes oltárok, padok, festett ablakok stb. a legnagyobb hálával fogadtatnak. Kispest, 1904. január hóban. Preiner Ferencz s. k. hitközségi elnök. Ribényi Antal s. k. hit-községi egyházi elnök.
— Uj szent szobor Nagyváradon. A várad-olaszii plébánia templommal szemben egy régi szobor áll : a Fájdalmas Szűz szobra, a melyet b. e. Szaniszló Ferencz nagyváradi püspök állíttatott. Most a templom újjászü-letése kapcsán felmerült a terv, hogy a szobrot áthe-lyezzék a Barátok-utczán levő fasor elejére, ami nagy-ban előmozdítaná az u j templom érvényesülését. A felkért szakértők az áthelyezésről ugy nyilatkoztak, hogy az áthelyezés sokba kerülne s e mellett kétséges, vájjon a homokkőből készült szobor kibirná-e az át-helyezést. Ennek alapján Ssmrecsányi Pál váradi püspök arra határozta el magát, hogy a tanács által kijelölt helyen egész uj, a modern Ízlésnek megfelelő és művészi kivitelű szobrot állít a régi helyébe, melynek ugy sincs sem régészeti, sem művészeti értéke. Mig ez elkészül, addig a régi szobor, mely tulajdonképpen kiinduló pontja a kálváriái stáczióknak, helyén marad. Erről a határozatról e napokban értesítette Szmrecsányi püspök a városi tanácsot. (T.)
— Apró hirek. X. Pius pápa Berger Márk hgpri-mási levéltárost és szertartásmestert pápai kamarássá nevezte ki. — Hire jár, hogy Pest-Pilis-Solt- ós Kis-K u n vármegyét négy megyére akarják felosztani: Pest-megyére Budapest fővárossal, SoltPest-megyére Kalocsa fővárossal, Pilismegyére Vácz fővárossal, Kiskunme-gy ere Kecskemét fővárossal. — Szász Károly utódja a dunamelléki ev. ref. egyházkerület superintendentiájá-ban Baksay Sándor kunszentmiklósi ev. ref. esperes-lelkész lett, a ki a lapokat bajáró egy tárczaczikke szerint, Mária-tisztelő lélek. J ó út, áldásra vezet. — A győri kath. kör, mely f. hó 31-én tartja közgyűlését, az elnökséget újból felajánlotta Széchenyi Jenő grófnak, a megyéspüspök ur öcscsének. — A budapesti VI. és VII. kerületi tervbevett ev. ref. templomra most folyik
a gyűjtés. Az adakozók közt a következő zsidó atya-fiak neve is olvasható : hatvani Deutsch Sándor, Pop-per Berthold Pop-per 200—200 korona, Weisz Fülöp. Fell-ner Henrik, KohFell-ner Zsigmond, Holitser Lipót, Korn-feld Zsigmond per 100—100 korona. Fleischel Sándor, Grossmann Hermann stb. per 50—50 korona. A zsidó-protestáns barátkozás jele. — Lubrich ^igost síremlé-kére a legjobb kimutatás szerint 1674 kor. 24 fillér érkezett be. Bámulatos közönyösség ! H á t a paedogogia terén csak szunyókáljunk tovább ! — A pécsi papnevelő-intézetnek bucsú-napja is szokott lenni : szent Pál fordulása. F . hó 25-ón ülték meg. Szent mise volt a székesegyházban. Azután a házi kápolnában a káptalan és más előkelőségek jelenlétében latin nyelvű szent beszéd volt szent Pál dicséretére. Seitz főduktor mondta. — Denitíe atya könyve Lutherről első kiadásban, a mainzi czég derék tudósítása szerint, elfogyott. Sajtó : alatt van a második kiadás. Éppen jókor jött, mert éppen most kezdik kiadni Luther műveit — magyar nyelven.
F i g y e l m e z t e t é s az e l ő f i z e t é s módjára. Az „Egyetemes
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla. hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1904. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.