Budapest, jan. 8. Szigorú, de találó ítélet — hang-zott el a Petőfi-Társaság elnöki székéből a magyar szinművészeti irodalom felett f. hó 6-án. Herczeg Ferencz, a ki ezúttal első izben elnökölt, a többi közt ezeket mondotta :
„Más hatalmasabb és boldogabb nemzetek talán megengedhetik maguknak azt a fölfogást, hogy a szép-irodalom, különösen a sziniirodalom a társadalom kellemes és szórakoztató fényűzése, afféle illatos, de terméketlen virága a nemzet f á j á n a k : — a magyar nemzet, mely csak összes szellemi és erkölcsi erejének megfeszítése mellett élhet meg a fönnállását fenyegető örökös ostromállapot közepett, a magyar nemzet, mon-dom, a léteért folytatott küzdelemben nem nélkülöz-heti a hatalmas kulturális fegyvert, melyet a színpad képvisel. A színpad szószék is, iskola is, laboratórium is, A szószéken hirdetik a társadalmat közelről érdeklő eszméket, az iskolában adják meg erkölcsi nevelését a jövendő nemzetségnek, a laboratóriumban szűrik le az élet nagy igazságait.
Miként kulturális téren általában, ugy a színmű-vészet terén is erős centralizmus uralkodik nálunk. A magyar főváros nemcsak szinházi város, hanem egy-szersmind az ország <gyetlen színházi városa is. Mint ilyenre, két fontos hivatás betöltése háramlik rá a nemzet életében. Az egyik, hogy európai színvonalra fejleszsze a magyar szinműirodalmat ; a másik, hogy megismertesse az országgal a világirodalom idevágó remekeit. (Helyeslés.)
Hogyan teljesíti Budapest szinművészete ezt a kettős hivatását? Mondhatnók, hogy sehogysem. A fővárosi színművészet ma egészben véve a külföld legcsekélyebb és legértéketlenebb drámai termékeinek lerakodóhelye, melyen szegényesen meghúzódnak bizo-nyos klasszikus emlékek és melyen teng-leng egy a kezdet nehézségeiből kibontakozni sehogysem tudó magyar színpadi irodalom. A fővárosi színházak túl-nyomó részükben üzleti vállalkozások. A heves üzleti verseny, mely köztük folyik, arra szorítja őket, hogy
I. Félév. 2. sz. RELIGIO. 21 kivessék hajójukból irodalmi és művészeti hivatásuk
emlékét is és hogy durva és rikitó eszközökkel vadász-szák a sikert. Egyik-másik a tömeg legalantasabb ösztöneinek legyezgetéséig és fejlesztéséig sülyedt.
(Ugy van!) A tömeg, — még a frakkos és selyemruhás tömeg is, —- mindenütt egyforma. J ó r a és rosszra egyaránt hajló, akár a gyermek, könnyebben lealacso-nyítható, mint fölemelhető. A szinház a tömeg Ízlésé-vel mentegeti magát, közbe rendszeresen rontja az izlést. Szinház és közönség kölcsönösen taszítják és vonszolják egymást az ízléstelenségek oly mélységei felé, a hol a művészet vagy irodalom szó puszta említése is visszaélés." (Taps. Ugy van!)
Sajnos, bizony úgy van. S ez a taps Herczeg Ferencz ítéletét illeti, nem a színművészeti irodalmi állapotot. Vajha az illetékes kritika foganatos is lenne!
Ungvár. A munkácsegyházmegyei papsághoz jópásztori szózat. — (Vége.)
Szentséges Atyánknak mély bölcseségtől és nagy szivjóságtól áthatott tanításait főkép nekünk a magyar állam polgárainak van okunk a legkomolyabban meg-fontolni ós követni.
Krisztus vallása vezette be ugyanis a magyar nemzetet a kulturális államok sorába.
Az Arpádháznak egyik kimagasló alakja, szent István mintegy isteni sugallat által vezéreltetve, a magyar nemzetet a keresztény hitre téritette, a magyar állam szervezetét keresztény alapokra helyezte ; — és egy szent pápa, a ki éles látásával a messze jövőbe betekintve, világosan látta, hogy egy hatalmas magyar állam fennállása egész Európára nézve mily nagy fontosságú, — a fejedelemnek királyi koronát küld és őt vallásos buzgósága és áldásos tevékenysége elis-meréseül apostoli czimmel ruházza fel.
I t t kezdődik a magyar nemzetnek tulaj donkép eni európai szereplése, amidőn apostoli királya egész odaadással oda törekszik, hogy e hazában megerősítse a keresztény kath. hitet és ezzel a jó erkölcsöket, hogy ezek talaján fejlődjék és felvirágozzék a tudomány, a nemzet anyagi jóléte, az ipar és művészet.
Ezen üdvös eszmék behatása alatt a nemzet közérzületébe átment azon meggyőződés, hogy a magyar apostoli király személye szent és sérthetetlen — és hogy annak minden igaz magyar törhetetlen húséggel ós alattvalói hódolattal tartozik.
Az apostoli király személye íj~ánt köteles hűség-gel és hódolattal együtt kitörölhetetlenül be lett oltva a magyar nemzet szivébe a haza szeretete is.
Ennek épségben való fentartása- és javáért a nemzet vért és életet áldozott minden időben, a mikor azok veszélyben forogtak.
íme, a magyar állam megalakulásának első nap-jaitól kezdve egész korunkig folytonosan kidomborodni látjuk az Isten, a király és a haza iránt való hűséget és szeretetet.
Ezek az eredeti ősmagyar erények !
Isten kegyelme és ezen erények gyakorlása
men-tette meg és tartotta fenn a hazát ezer éven át annyi veszély, annyi vihar között, amelyek nálunknál sokkal hatalmasabb nemzeteket is képesek lettek volna meg-semmisíteni.
Merítsünk azért tanulságot a mult történetéből és kövessük azt !
*
* *
Használjátok föl Krisztusban kedvelt Fiaim ! a Megváltó születésének örvendetes ünnepét, hogy hívei-teket egyházunk látható fejének, a pápa 0 Szentsége szándékának teljesítésére a leglelkesebben felhívjátok.
Újuljon meg hívő népünk, újuljon meg nemzetünk
! Krisztusban az 0 születésének ünnepén !
Valamint egyeseknek, ugy a nemzeteknek üdve, i vagy romlása azon fordul m e g : vájjon Isten czélját
szolgálják-e, avagy Tőle elfordulnak.
Es azért rendesen, midőn hűséges buzgalommal I ragaszkodnak Istenhez, utjok természetszerűleg boldog-I ságra vezet ; midőn ellenben Tőle elpártolnak, közön-I ségesen aláhanyatlanak.
Az idők jele óva inti nemzetünket, hogy térjen I vissza ősei vallásosságához, ősei erényeinek
gyakor-lásához.
!
A kereszt jelében lettek lerakva államunk alap-kövei, a kereszt legyen vezérlő csillaga az u j ezredév-ben is nemzetünknek ; — mert ezer év tanúsága hir-deti, hogy a nemzet fennállásának, egészséges fejlődé-sének és országuuk erősségének leghathatósabb biz-tositékát a valláserkölcsi alap képezi.
Az égi szeretet földreszállásának ünnepén buzdít-sátok híveiteket, Krisztusban kedvelt Fiaim ! hogy amidőn örömmel és lelkesedve éneklik a zsoltáros magasztoa énekét : „ Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek,
! és térjetek meg, mert velünk az Isten,u — tegyenek erős fogadást, mikép hívek lesznek őseik vallássoságához,
! hármas erényéhez ; — hogy szeretni fogják szívből és
1 gyermeki alázattal Istent, az 0 igaz egyházát, annak I látható fejét és törvényeit, — hogy tántoríthatatlan
hűséggel fognak ragaszkodni apostoli királyunk felkent személyéhez — és megalkuvást nem ismerő, önfelál-dozó szeretettel fognak viseltetni a magyar hazához, melyen kivül nincsen számunkra hely.
Es a jó Isten e hármas fogadalomért és annak hűséges teljesitéseért áldását fogja ömleszteni reájuk.
Erezni fogják, hogy a mint hiszszük és valljuk, valóban : Velünk az Isten! Erősítő, bátorító, megnyugtató égi béke fog szállni szivökbe, melyet atyai szivem melegével kívánok minden jóakaratú embernek !
Egyébiránt püspöki áldásom adása mellett vagyok Ungvárott, 1903. évi deczember hó 25-én.
Krisztusban szerető atyátok : Gyula püspök.
McKeesport. Hóm. kath. hitközségek otthon és Ame-rikában. —
Ez alatt a czim alatt a „Magyarok Csillaga" decz.
18-iki számában a következő czikket közölte:
22 RELIGIO. LXIII. évi. 1904.
„Istennek hála, immár Magyarországban is elkezd-ték a róm. kath. hitközségek szervezését. Előbb kel-lett volna ! Na de ma sem késő.
Legutóbb a győri egyházmegye püspöke, méltó-ságos és főt. Széchenyi Miklós gróf adott ki rendeletet erről.
Ez a dolog szóba került otthon a lapokban is és különösen az Alkotmány egy czikke tiltakozott az ellen erősen, hogy Magyarországon meghonosíttassék a róm. kath. hitközségek szervezésében az amerikai rendszer.
Es tényleg a győri megyés püspök ur ő méltó-sága nem is az amerikai, de a németországi rendszert választotta a maga egyházmegyéjére nézve irányadóul.
Mi sokkal kisebbek vagyunk, semhogy egy püs-pöknek tanácsot adhatnánk ; de mégis azt hisszük, hogy az amerikai rendszertől való otthoni idegenkedés csakis e rendszernek nem helyes ismeretéből szár-mazik.
Mert hát a német rendszer korántsem jobb ám az amerikai rendszernél, sőt a mi a hitélet bensőségét illeti, ama felett emez messze magasan áll.
Már pedig igaz katholikus hivő tábort egy egy-háztanácsban, mindaddig még csak elképzelni sem lehet, a meddig itt az alapot nem a kath. egyház iránti önzetlen ragaszkodás és az ő parancsainak hű betöltése képezi, de a könnyen félrevezethető tömeg
akarata.
U 6Z ELZ j 9- miben az amerikai róm. kath. hitköz- 1
ségek csodálatos ereje rejlik.
Itt ugyanis, hogy valaki rendes tagja lehessen | egy róm. kath. hitközségnek, ennek alapját az képezi, hogy az illető elvégezze a húsvéti szent gyónást. Mert az, a ki ezt nem tette meg, a hitközségben a válasz-tásoknál sem választó sem pedig választható nem lehet, valamint az olyan egyén sem lehet választó vagy választható, a ki gyermekeit nem j á r a t j a a katholikus iskolába.
Megkivánja ezenkivül az amerikai róm. kath. egy-házi törvény, hogy az, a ki egy hitközségi választásnál lasztani akar, egyházközségi egészévi adóját már a vá-lasztás előtt kifizesse, azután meg azt, hogy az illető olyan egylethez vagy társulathoz, melyet az egyház kár-hoztat, ne tartozzék.
Próbálják csak behozni alapul ezt Magyarország-ban : majd meglátjuk nem lesz-e ez jobb alap a német rendszernél.
S azután meg arra kell vigyázni, hogy az az egyháztanács, a mely egy hitközséget képvisel, vala-hogy ellenségévé ne válhassék a hitközség boldogul-hatásána k.
Es ez az, a miben a hosszú idők szenvedései oda vezették Amerikában az egyházkormányzatot, hogy az minden egyházközségi választásnál a megválaszthatok kijelölését a plébánosra bizta ugy, és elannyira, hogy mindaz, a ki ennek tudtán s beleegyezésén kivül lett valamivé megválasztva, annak megválasztása semmis, érvénytelen.
Nehogy pedig valaha félreértés, kellemetlenkedés, avagy zavar keletkezhessék az ily választásokból, azért nyiltan kimondja itt az egyházmegyék szabályrende-lete, hogy senki addig egyháztanácsos nem lehet, a meddig e hivatal viselésére a püspöktől elismerve, illetve feljogosítva nincs.
Kaphat tehát itt valaki akár százezer szavazatot is, ha neve nem volt benne abban a névsorban, a me-lyet a plébános kijelölt, az ilyen egyházközségi hiva-talt Amerikában ugyan viselni soha nem foghat, sőt ha a püspökileg jóváhagyott trusteesek, illetve egy-háztanácsosok hivatalba lépése után magát valaki ilyennek jelenti ki, és azt a trusteesek a törvény előtt bejelentik, az ilyen a világi törvényszék büntetése alá kerül. Az egyháztanácsosok ezen felül teljesen a püs-pöktől, mint a kinek a plébánossal egyetemben ők helyettesei, függnek ugy annyira, hogy a püspök azokat állásukból bármikor elmozdíthatja.
E s egy van még, a miben közel sem jár a német rendszer az amerikaihoz : ez pedig az, hogy itt az egyháztanácsnak hivatalból nemcsak elnöke a plébá-nos, de mint a hitközségnek a püspök nevébeni feje, oly joggal is van felruházva, hogy a gyűléseken az ő tudta s hozzájárulása nélkül egyetlen egy indítvány sem emelhető határozattá.
Felebbezés pedig csakis a püspökhöz nyújtható be, még pedig ugy, hogy a mit ez elvégez, azon kivül egyházközségi ügyben több forum nincs.
íme ebben áll a lényege, alapja annak az ame-rikai róm. kath. hitközségi autonómiának, a mely ma már a Karolina-szigeteken is szinte csodaszámba menő eredményeket ér el és a melyet Amerika róm. kath.
püspöki kara, hosszú idők szenvedéseinek, viharainak s megpróbáltatásainak tapasztalataiból építettek fel itt a róm. kath. egyház javára.
Lehet, hogy az emberi szenvedélyeknek jobban tetsző, kevésbé szigorú kath. alapokon talán könnyebb lesz felépíteni otthon a róm. kath. hitközségek szerve-zését ; de jobban s a kath. egyházi hitéletet erősebben fejlesztően ennél, soha !
Induljon ki ez ügyben az alap a kath. hitből s akkor a Mob, a népámítás soha nem foghat bénitólag I hathatni a kath. hitéletre ; de bizony ha a húsvéti szt.
gyónás megkövetelése és egyéb oly kellékek, a melyek I a róm. kath. hitélet iránti önzetlen s fiúi
engedelmes-séget eminenter igazolják, kihagyatnak illetve figyelmen kivül hagyatnak a róm. kath. hitközségek, illetve auto-nomia szervezésében, akkor azzal nem csak hogy soha nem fogják otthon elérni az elérni kivánt czélt, de ép ezek az ilyen kellékek nélküli szervezése lesz az, a mely otthon többet fog ártani a katholiczizmusnak, mint akár a protestantizmus három és félszáz év óta.
Adja az Eg, hogy rossz próféták legyünk, de hitünk szerint az ügyben az amerikai rendszer a leghe^
lyesebb alap.
L Félév. 8. sz. RELIGIO. 23
I R O D A L O M .
A magyar szent-ferencziek történetének szentelt két tanulmány.
1. A ferenczes szellem és hatása hazánkban. Irta Nagy Béni dr. Különlenyomat az egri kath. főgymna-sium 1900 1. Értesítőjéből. Eger, lyc. könyvnyomda, 1901. 8-r. 87 1.
2. H erez eg Esterházy Pál nádor, a „ferenczesek jó-tevője". Irta Nagy Béni dr. Különlenyomat az egri kath. főgymnasium 1902/3. Értesítőjéből U. o. 1903.
8 r. 43 1.
A magyar katholikusság alvó nagy tömege nem érzi, nem is sejti, hogy neki a mi szerzetesrendeink-ben mily nagy szellemi kincse rejlik. Ha valami oly franczia-féle szerzetes-üldöző járvány ütne ki köztünk,
— a mi a szabadkőművesség terjeszkedésének nagy arányainál fogva nem tartozik a teljes lehetetlenségek közé, — csak akkor kezdenének nálunk sokan álmuk-ból felébredni. De ez már késő lenne. Fokozott elis-merésre érdemes munkát végzett dr Nagy Béni cziszt.
r. egri főgymnasiumi tanár, a ki első helyen említett munkájában minden hazáját szerető magyar ember előtt kedves és érdemes themát, az u. n. ferenczes szellem életét, hatásait és viszontagságait fejti ki gaz-dag adatokkal, megkapó képekben; második munkájá-ban hg Esterházy Pál nádor példájámunkájá-ban úgyszólván kézzel foghatóvá teszi a magyar nemzet szellemének és jellemének szeretetét a ferenczesek iránt.
-4- Der barmherzige Samaritan. Blätter zur För-derung christlicher Wohlthätigkeit, herausgegeben vom
„Reichsverband der kath. Wohlthätigkeits-Organisatio-nen in Osterreich". Redigiert von den hochw. Herren Robert Perkmann und Otto Közlik. 1903. III. J a h r g . 6.
Heft. Egy évfolyam 6 füzet. Ára 2 korona 50 fillér.
Bizományos Heinrich Kirsch, Wien, I. Singerstrasse 7.
Tehát Ausztriában a keresztény Charitas, a keresz-tény jótékonyság már szövetségileg van szervezve. És már külön lapja, külön közlönye is van az ügynek.
Nálunk hiányzik a jótékonysági akczióknak valamint szövetkezete, ugy közlönye is. Adja Isten, hogy minda-kettő mennél előbb létre jöjjön. Az Immaculatának, a magyarok Nagyasszonyának e jubiláris éve talán meg-hozza mindakettöt,.
- f - Országos Pázmány-Egyesület. A kath. irók és hirlapirók O. P. E.-nek hivatalos közlönye. Dr Mar-galits Ede egyesületi elnök megbízásából szerkeszti dr Sziklay János, főtitkár. 1903. év 3. sz. 8-r. 16 lap.
Tartalma: I. A Pázmány-Egyesület teendői. II.
Rosty Kálmán jubileuma. III. Választmányi ülés októ-ber 19-én. IV. Az O. P. E. választmányának ülése nov.
16 -án. (X. Pius sajátkezüleg irt levelének hasonmásá-val.) V. Az O. P. E. tagjai. VI. Irodalom. VII. Befize-tések nyugtatványozása. Pénztári értesíBefize-tések.
— Megjelent a „Havi Közlöny az elméleti és gyakorlati lelkipásztorság köréből." XXVI. évf. deczem-beri füzet, melynek, — mint a kiváló szakközlöny füzeteinek mindenkor, — most is gazdag és érdekes
tartalma a következő : Előfizetési felhivás. SS. D. N.
Pii. P P . X. Allocutio habita in Consistorio secreto die 9. Novembris. Irányczikkek, fejtegetések : Az esperes-kerületi gyűlésekről. Gyakorlati kérdések: XV. A papi cselekmények érvényessége. — A vegyes házasság tiltott,megkötésével járó kiközösítés. — Mejegyzések az: „Áttérhet-e a kath. egyházba a házasság felbont-hatása végett eretnekké lett egyén hitestársának életé-b e n ? — czimű fejtegetésre. — Áttérhet-e a gyermek 7—18-ik éve között más vallásra? — Régi püspöki rendelkezés a „taxákról." Anyakönyvi ügyek: I X . A 7—18 éves gyermekek áttérése. — X . Felekezetnélküliek belépése valamely vallásfelekezetbe. Liturgikus aprósá-gok: X X I X . Milyen számban mondjuk az áldoztatás
előtti imákat ? — X X X . Dignus vagy digna — X X X I . Apáczák áldoztatása. — X X X I I . Télre való tanács. — í A szoczialdemokratákról. Főpásztori körlevelek. Katholiku
! krónika. Rendeletek: Dubia resoluta, quoad cantum I lamentationum etc. simul cum harmonio vei aliis instrumentis Feriis. IV—VI. Majoris Hedb. •— De i; recursibus matrimonialibus rite adornandis. —
Indoko-latlan iskolai mulasztások esetére érvényes rendszabá-lyok. — Külföldi honosságú tanköteles gyermekek vallási hovátartozásának és vallásos nevelésének meg-állapítása. Vegyesek : 89' X Pius pápa az Aquin. Sz.-Tamás-Társasághoz. — 90. X. Pius pápa és Dessewffy S., csanádi püspök. — 91. Kath. egyesületek helye a temetéseknél. — 92. Conventualis mise és oltárkivált-ság. — 93. A franczia katholikusok kálváriája. — 94.
Mi kellene mi nekünk is? — 95. A magyar kegyes-tanítórend névtára. — 96. Dessewffy Sándor, csanádi püsppk, a Szent-Antal kenyeréről. Irodalom: Mohi A. dr, Jézus szents. Szivének dicsérete, u j litániájának értelmezése — Brors-Kovács, A ker. hitvédelem ABC-je. — Erdősi K., Angyalszivek karácsonya. — Irinyi T. dr, Esketési beszédek. — Rövid halotti beszé-dek. — Lilien-Hodács, P á r b a j és becsület. — A Pustet-czég legújabb kiadványai. — Sz.-István-Társulat : Családi Regénytár. (30—34. köt.) Népiratkák. (201. sz.) Magyar Nép Könyvtára. (XI. köt.) — Coppée-Becker, Az üdvözitő szenvedés. — Wohlmuth F., A császári plébánia múltja. — Páduai Sz.-Antal Naptára. Kath.
Hitoktató — Szíves figyelembe. Személyzeti hirek : Az esztergomi és kalocsai érseki, az erdélyi, győri, kassai, nagyváradi lat. szert., pécsi, rozsnyói, váczi és veszprémi püspöki megyékből, az Irgalmas- és jászóvári prémontrei rendből s a katonai lelkészet köréből. Tarcza: Olaszor-szág. Szerkesztői üzenet. Beérkezett előfizetések. Bekül-dött birlapok és folyóiratok. Hirdetések. Általános tarta-lomjegyzék.
A „Havi Közlöny" szerkesztő kiadója Patzner Ist-ván, szentszéki ülnök, temesvár-gyárvárosi plébános.
Egyes füzeteinek terjedelme állandóan 4 nagy ív,
elő-1 fizetési ára egész évre 10 korona, vagy megfelelő számú intentió elvállalása. — Megrendelhető a szerkesztő-kiadó : Patzner István plébános czimén (Temesvár-Gyárváros, róm. kath. plébánia). — A folyóiratot, mint a ft. lelkészkedő papságnak kipróbált, derék szakközlönyét, ajánlották körleveleikben az esztergomi biboros herczegprimás ur ő eminentiája, az egri érsek ur ő nagyméltósága, a csanádi, győri, erdélyi, nyitrai, pécsi, rozsnyói, székesfehérvári, szombathelyi, váczi és veszprémi egyházmegyék nmlt. és mit. püspökurai, sőt a csanádi, győri, erdélyi és veszprémi kegyelmes főpásztorok azt is megengedték, hogy a szerényebb javadalmazásu lelkészek a folyóirat 10 kor. előfizetési árát a templompénztárból fedezhessék, illetőleg azt a templompénztárának terhére megrendelhessék.
21 RELIGrIO LXIII. évi. 1904.
VEGYESEK
— Az 0. P. E. közlönyének muH évi 3. számában, a vezető czikkelyben, az elnökség több igen üdvös eszmét pendít meg. A vidéki felolvasások ügyében, annak a kívánalomnak szíves szolgálatában, hogy ezek a felolvasások sűrűbben karoltassanak fel, az elnökség felajánlja a vidéki kath. érdekeltségeknek a maga ré-széről azt, hogy fővárosi felolvasók megnyerésére szí-vesen elfogadja a közbenjárást, csak forduljanak hozzá.
Indítványozza továbbá a szerkesztőség, hogy rendez-zünk Budapesten egyházi műkiállítást. Ez az eszme szerintünk az Immaculata évében a máriálékra vonat-kozólag igen kapóra jönne. A zarándoklat eszméje is kitűnő. Az meg pláne történeti nevezetességű esemény. ! ha az 0 . P. E. legközelebbi vándorgyűlését Pozsony-ban, Pázmány sírjánál tartja.
— A magyar vértanuk beatificatióija ügyében az előzetes döntő lépés, a tuto procedi potest, a mint jelentve volt, háromkirályok napján Rómában, a SS.
Rituum Congregatio ülésében megtörtént. Vaszary Kolos bibornok, hgprimás érsek ur képviseletében, aki e boldoggáavatás eljárását újból felvétette, dr Kohl Medárd püspök ur volt jelen, a kinek alkalma nyilt az ügyben fel is szólalni. 0 mga ajkairól az összes ma-gyarországi katholikusok lelke szólott. Minden nap v á r j u k az ügy actáit.
— Világjáró szerzetes magyar gróf. Ez alatt a czim alatt közöl tudósítást a nagyváradi „Tiszántúl" a
„The New-Zealand Timesu nyomán Yay Péter grófról, a ki tudvalevőleg protestáns volt, de visszatért a kath.
egyházba és Rómában magas papi akadémiát végzett.
A spanyol nuntiaturán volt helyét elhagyván világ-körüli tanulmány-utra ment. Nemsokára hazatér Magyar-országba.
— Hazánk katholikus sajtójának köréből. Az j Ungváron megjelent „Kárpáti Lapoku újévvel megszűn-tek. Kár. Tartalmas, élvezetes lap volt. Szerepét a magyarajku görög katholikusok érdekeinek képvisele-tében átveszi a Budapesten megjelenő „Görög Katholi-kus Hírlapmelyet dr Denkö Kálmán országos nevű tanférfiui mint főszerkesztő ad ki. A lap felelős szer-kesztését a „Kárpáti Lapok" volt érdemes szerkesztője, Prodán János veszi át. Üdvözöljük a kath. sajtó jeles
— Hazánk katholikus sajtójának köréből. Az j Ungváron megjelent „Kárpáti Lapoku újévvel megszűn-tek. Kár. Tartalmas, élvezetes lap volt. Szerepét a magyarajku görög katholikusok érdekeinek képvisele-tében átveszi a Budapesten megjelenő „Görög Katholi-kus Hírlapmelyet dr Denkö Kálmán országos nevű tanférfiui mint főszerkesztő ad ki. A lap felelős szer-kesztését a „Kárpáti Lapok" volt érdemes szerkesztője, Prodán János veszi át. Üdvözöljük a kath. sajtó jeles