A beszterczebányai székesegyházi káptalan mélyen szomorodott szívvel jelenti nagyméltóságú és főtiszte-lendő dr Rimely Károly ur beszterczebányai megyés püspök, pápa ő szentsége házi főpapja, ő cs. és kir.
ap. felsége val. belső titkos tanácsosa, az I. Ferencz József-rend nagykeresztese, a Lipót-rend lovagja, az Üdvözítőről nevezett lekéri javadalmas apát, a hittu dományok tudora, a budapesti- és bécsi tudomány-egyetemek bekebelezett tagja, a bécsi tudományegye-tem disz- és jubiláris tudora és arany misés áldozópap folyó évi január hó lB-án délelőtti 11 órakor rövid szenvedés ós az egyházi szentségek ismételt ájtatos fölvétele után, áldásdús életének 79-ik, áldozárságának 56-ik és püspökségének 11-ik évében szívszélhűdés következtében történt csendes elhunytát. Az Urban megboldogultnak hült tetemei folyó hó 16-án szomba-ton délelőtti 11 órakor a garamszentkereszti plébánia templomban tantandó ünnepélyes gyászmise után fog-nak az ottani püspöki sírboltban a boldog feltámadás reményében síri nyugalomra helyeztetni. Besztercze-bányán, 1904. évi január hó 13-án. Az örök világosság fényeskedjék neki !
Budapest, jan. 19. X. Pius pápa reformja az egy-házi zene terén és Magyarország. —
Mi 2 a lapunk mult szombati számában közölt
„Decretum Urbis et Orbis" meg nem jelent, a látszat az volt, mintha szentséges atyánk X. Pius pápa, egye-lőre legalább, csupán Rómában és a római püspökség területén akarná az egyházi zenét a legújabb kutatá-sok által felderített régi egyházi zene tisztaságára vissza-vezetni. A SS. Rituum Congregatio említett Decretuma teljes világosságot árasztott ki a dologra. X. Pius pápa Utasítása, melyet lapunk a Respighi bibornokhoz intézett apostoli levéllel együtt az olasz eredeti után teljes
szövegében közölt, nincs kétség benne, egyetemes egyházi törvényt szab az egyházi zenének abban az irányban, hogy különösen a gregorián éneket a tudo-mányos kutatás és kritika által eredeti tisztaságába visszaállított alakjában kell az egész anyaszentegyház-ban használatba venni.
Miután a pápai törvénynek szövege is, intencziója is ismeretes: itt az ideje, hogy az egyházi zenére vonatkozó egyetemes egyházi törvénynek Magyar-országban is miként való végrehajtásáról kezdjünk gondolkodni.
A kik az egyházi zene és ének ügyét a legutóbbi évtizedek alatt figyelemmel kisérték, azok előtt rögtön világos lett az, hogy X . Pius pápa Motu Propriója az egyházi zene és ének ügyében fordulópontot alkot. A zeneértő pápa intézkedése évtizedek egyházzenei vitat-kozásainak és küzdelmeinek a végét jelenti.
1870-ben kapott a regensburgi Pustet-féle könyv-kiadó czég Rómából felhatalmazást a gregorián ének könyveinek kiadására. Akkor ez az intézkedés teljesen megfelelt az ügy akkori állásának. Időközben, különö-sen a franczia benczés-rend beható tanulmány tárgyává tette az egyház ősi zenéjének ügyét s e tanulmányok alapján létre jött a gregorián ének solesmesi kiadása, mely a gregorián éneket tisztább alakjában juttatja érvényre*. Mikor erre a dologra Aloisi Masella bibor-nokot, a SS. rituum congregatio praefectusát figyel-meztették, és tőle a Pustet-czégnek adott kizárólagos szabadalom visszavonását követelték, ő azt felelte, hogy a kívánságot teljesíteni nem lehet, mert egy-egy bibornok által aláirt határozat .csak az illető bibornok halálával veszti el érvényességét. Maradt tehát a Pus-tet-czégnek adott kiváltság a régiben. De az ügy tovább fejlődött. A szabadalom, mert csak 30 évre szólt, 1900-ban lejárt. 1902-ben meghalt Aloisi Masella bibornok is. A tiszta gregorián ének érvényesülése előtt tehát minden akadály megszűnt. Időkőzben pápa lett Sarto bib. velenczei patriarka, a ki még 1900-ban külön levelet irt ebben az ügyben X I I I . Leo pápának.
Ez a magyarázata annak, hogy most mint pápa X.
Pius első nagyobbszabású reformjának tárgyává az egy-házi zene és ének ügyét tette. Es erre különösen hiva-tással is bír. Nemcsak zeneértő, hanem valóságos tekin-tély az egyházi ének és zene körében. Mint mantuai püspök maga vezette papnevelő-intézetében az ének-gyakorlatokat. Yelenczében pedig egészen átalakította az egyházi ének- ós zenekarokat.
Igaz, hogy a pápai törvény semmiféle kiadását a gregorián-éneknek névszerint nem említi. Ámde uta-lásai oly világosok, hogy semmiféle kétség nem forog-hat fenn az iránt, melyik recensióját a gregorián-ének-nek kívánja általánosan érvényre emelni X. Pius pápa.
A Pustet-félét semmi esetre sem, mert köztudomásu tény legalább Rómában az, hogy Haberl regensburgi karmester hiába j á r t a Pustet-czég érdekében a Vati-kánban. A szent atya a gregorián-éneknek másik, ujabb tudományos kutatások eredményeire fektetett recensióját fogadta el és kivánja érvényre emelni a latin szertartás körében.
Ennyit előleges tájékozásul. ? ?
I. Félév. ß. sz RELIGIO. 45 Garam-Sz.-Kereszt, jan. 17. Rimely püspök
teme-tése. —
A vidék-uralta palotából, tegnap, szombaton ren-deztek az elhunyt főpásztornak temetést, melyhez a zord téli természet fagyos némaságával megható hát-teret alkotott. Főpapot illető gyászpompa és nagy részvét kisérte a tudós és jószivű főpásztort utolsó nyugvóhelyére a garamszentkereszti plebánia-templom kriptájába. Reggel fél 8 órakor külön vonattal utaztak a temetésen résztvevők Beszterczebányáról Garam-Szent-Keresztre. Megjelent a káptalan teljes számban, Zólyomvármegye Répássy Mátyás alispán vezetésével tekintélyes küldöttségben képviseltette magát, a pol-gári és katonai hatóságok deputácziókat küldtek.
Kevéssel 11 óra előtt megkezdődött a gyászszer-tartás a püspöki várkápolnában, ahol a főpap diszes ravatalon nyugodott. Miután a holttestet beszentelték, papok vették vállaikra a koporsót és megindult a fényes gyászmenet a plebánia-templomig. A
templom-ban a rekviemet Vizsnyovszky László nagyprépost végezte. A gyászszertartás után dalárdák gyászdalt énekeltek, azután pedig a koporsót a templom déli oldalán levő kriptában helyezték el.
Rimely püspök végrendeletet nem hagyott. Vagyo-nát már életében felosztotta a rokonok és szegények között.
Szombathely. Főpásztori szózat. —
Krisztusban kedves Papságunknak s hiveinknek üdvöt és áldást az Úrban !
Az újév küszöbén visszatekintve a mult év ese-ményeire, nem egy felemelő mozzanat fordult elő egyházmegyém történetének folyamán, melyek nagy vigasztalással töltik el főpásztori szivemet s amelynek láttára repeső örömmel kiáltok fel : Quid retribuam Domino pro omnibus, quae retribuit mihi? Mit adjak viszonzásul az Urnák azokért, amikkel engem elhal-mozott ?
Örömmel száll vissza képzeletem az egyházme-gyém életében feltűnt vigasztaló eseményekre ; látom nt. papságom csendes, de buzgó működését a lelkek üdvének nehéz és fárasztó és felelősséggel teljes munká-jában kifejteni: látom jó híveim nemes törekvését oda irányulni, hogy lelkipásztoraik vezérszavát követve az erény szűk és rögös u t j á n előre h a l a d j a n a k ; örömmel szemlélem áldozatkészségük teljes kifejtésével felajánlott tevékenységüket, melylyel a templomok, iskolák, jóté-kony intézmények felkarolásával, mise-, kereszt-, szobor-alapitványok létesítésével Isten dicsőségét, saját és felebarátjaik lelki javát előmozdítani vállvetve igye-keznek ; látom az isteni hit és tevékeny szeretet örvendetes megnyilatkozását, mely a kath. társadalmi élet minél hathatósabb fellendítésével iparkodik meg-valósítani szentséges atyánk, X. Pius pápa világra szóló jelszavát: instaurare omnia in Christo, mindent megújítani Krisztusban.
Mivel azonban nagyon is érezem, igen jól ismerem, mert hiszen nem lehet elrejtve előttem, amit szt.
Péter oly világosan kifejezett, hogy „a ti ellenségtek,
j az ördög, mint az ordító oroszlán körüljár, keresvén akit elnyeljen; és szt. Pál erélyes kijentésének igaz-ságát, hogy „nemcsak a test és vér ellen kell tusakod-nunk, hanem a fejedelmek és hatalmasságok ellen. . . a gonosz lelkek ellen a levegőben" ; szomorúan vetem tekintetemet azon küzdelemre, melyet a jóknak végig ktizdeniök kell az Isten és a lelkek ügyéért, az egyház javáért ; szomorúság tölt el és szorongó aggodalom fogja el lelkemet, midőn látom, hogy a szt. írásban a Szentlélek sugallata alatt megrajzolt kép mennyire ráillik a szeretet hazánkban is mindinkább fel-feltűnő s a forrongó szellemek zavart okozó mozgalmai által felvetett eseményekre. Aggodalomban és szivrettegés-ben vannak Ádám fiai. Busulás és félelem emészti ugy azt, aki a dicsőség székében ül, mint aki a földig lealáztatott. Aggodalom zavarja gondolatait ugy annak, aki koronát visel, mint aki durva vászonba öltözik.
S mi ennek oka ?
Nem más, mint az a vészes jelenség, hogy édes hazánkban is mindinkább erőre kap az a kárhozatos és méhében oly sok romlást rejtő szellemi mozgalom, mely tagadva, támadva mindazt, amit Krisztus egyháza a természetfölötti életre nézve tanított és majdnem kétezer éven át az emberiségnek nemcsak természetfölötti, hanem természetes üdvét és jólétét is előmozdítva az emberek köztudatába átplántálni törekedett s törekszik,
1 kiölni igyekszik a szivekből azt a törekvést, hogy azokat keressék, mik fenn vannak, vagyis Isten orszá-gát és igazsáorszá-gát, ós csak a jelenvalókat, a földi érde-keket hajhássza : mely tagadja Istent, támadja az anyaszentegyházat, folyton rágalmazza annak elöljáróit, a pápát, püspököket, papokat, szerzeteseket, apáczákat csak azért, mert ezek a Krisztus által hirdetett tekintély alapján állva, a mai egyházi és társadalmi rendet, a tekintély elvét megdönteni akaró nyugtalan szellemek által indított mozgalom ellen védő gátat emelni akarnak.
Azok, kik e veszélyes mozgalom élén állanak, nem akarnak tudni semmit sem arról, amit az apostol oly erélyesen h a n g o z t a t : Minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb hatalmasságoknak ; mert nincs hatalmasság, i hanem csak Istentől ; amelyek pedig vannak, az
Isten-től rendeltettek. Aki tehát ellene áll a hatalmasságnak, Isten rendelésének áll ellene ; az ellenszegülők pedig maguknak szereznek kárhozatot.
Nagyon sajnálatra méltó, elszomorító jelenség az édes hazánkban is, hogy a felforgató eszmék szolgá-latába oly sokan beállanak, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják észrevenni, hogy akkor, midőn megingatják a lelkekben az isteni vallás és erkölcs alapjait, melyek az országok támasza ós talpköve, a haza érdekeit teszik koczkára. Nem tudják vagy nem akarják észrevenni, hogy az apostoli szentszék által annyiszor elitélt, kárhoztatott titkos társulatok, melyek a közjótékonyság örve alatt csábítják magukhoz a műveltebb osztályok tagjait, tulajdonképpeni czéljokul azt tűzték ki mindenütt és igy hazánkban is, hogy az isteni kinyilatkoztatást és a kereszténységet
megsem-1 misítsék, vagy mint ők mondják : teljes
erénygyakor-46 RELIGIO. L X I I I . évi. 1904.
latnak szerezzenek érvényt, mi mellett azonban nem szükséges, hogy a tagok Istenben higyjenek, annál kevésbé, hogy keresztények legyenek. A szeretet látsza-tát elsajátítják ugyan ; de a hitet és reményt elvetik.
Mi ez más, mint megtagadása a kereszténységnek ! Mi ez, mint a ker szeretet majmolása a tudatlanok félre-vezetésére ?
Azért csodálkozhatunk-e, hogy az úgynevezett szoczializmus, melynek hivei napról-napra szaporodnak;
a vallást teljesen magánügynek jelentve ki és támadva minden fennálló intézményt, a legveszedelmesebb jelen-ségeket hozza létre a könnyen hivő s még könnyebben félrevezethető szegényebb néposztály körében s azt mindenki ellen uszitja, aki arra van hivatva, hogy a közrendet fentartsa, a közjólétet minden körülmény számbavételével előmozdítsa, egyszóval a kormányzat ügyeit akár a lelki, akár az anyagi élet terén vezesse.
Nem látjuk-e szomorúan, hogy miképen bírálgat-ják, ócsárolják arra mem hivatottak az egyházi és világi elöljáróság tetteit s igyekeznek azok tekintélyét a sárba tiporni ?
A király szent és sérthetetlen személyéről szóló s a magj^ar nép vérébe ezer év hatalmas története által bevésett tan kezd ingadozni a nép szivében ; a hazaszeretetnek valamikor magasra fellángoló és a haza sorsát minden egyéb földi érdeknek eléje helyező szent érzete mintha ellobbanni készülne a polgárok kebelé-ből ; mindenfelé a nagyobb és kisebb érdekek hajhá-szása látszik irányadó tényezőként szerepelni ugy, hogy az anyagiasság, az anyagiakhoz tapadás sorvasztó bilincsei látszanak lenyűgözve tartani a szellemeket kiszámíthatatlan kárára a haza legszentebb érdekeinek, a polgárok igazi jólétének, melyeket csak az a mély-séges, rendíthetetlen hazaszeretet, az az egy évezreden keresztül megszentelt és nagy őseinktől örökölt, oda-adó király-tisztelet, a magyar népet jellemző okos, engedelmes meghódolás minden törvényes felsőbbség előtt képes előmozdítani, fentartani, istápolni, melye-ket az igazi vallásosság, a valódi hithűség és rendíthe-tetlen hazafiság minden önérdektől ment szent érzelmei emelnek fel a legtisztább eszményiség magaslataira.
Mindez erények ott gyökereznek Krisztus Urunk magasztos tanításában : Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.
Éppen ezért, mert nekünk Krisztus Jézus tanítása és példája ldbeg szemeink előtt, a haza szeretete, a király tisztelete, a törvények előtt való okos, engedel-mes meghódolás ránk nézve nem puszta szólásmód, hanem élet és valóság ; nem természetes hajlam, hanem természetfölötti erény, melyeket gyakorolva nemcsak hazánk, királyunk s a törvények iránt tartozó kötelességeinket rójjuk le, hanem részben üdvösségün-ket munkáljuk.
Főpásztori gondosságom és szeretetem sugallta e szavakat hirdessétek, Krisztusban kedves fiaim, a gondjaitokra bízott hivő népnek. S most, midőn a bold, szűz Mária, hazánk Nagyasszonya szeplőtelen foganta-tásáról szóló hitczikkely kihirdetésének 50-ik évfordu-lóját készül megünnepelni a kath. világ, szeretettel
felhívlak benneteket, hogy velem együtt ajánljátok fel édes hazánk ügyeit a magyarok Nagyasszonyának, hogy miként szt. István, első apostoli királyunk az ő anyai pártfogásába ajánlotta szeretet nemzetét, védje, oltalmazza királyunkat és hazánkat, nagyhatalmas közbenjárásával távolítson el minden viszályt és egye-netlenséget honunk fiaitól.
S hogy kegyes védelmének támogatását annál sikeresebben biztosítsuk a magunk számára, lehetőleg igyekezzetek az ő szentsége X. Pius pápa által f. évi aug. hó 14-én kiadott ós f. évi XII. sz. körlevelemben 8041. sz. a. közölt- engedély alapján minden hónap 8-ikán vagy ezt követő vasárnapon a körülményekhez alkalmazkodva a szeplőtelenül fogantatott szűz Mária tiszteletére ajtatosságot tartani s a szt. misét ugyanazon pápai engedély értelmében de Immaculata Conceptione B M. Y. venni addig is, mig az e czélra alakított római bizottság megállapodása szerint a püspöki kar együttes elhatározása alapján részletesebb utasítást fogok kiadni a főünnep decz. 8-án leendő megtartásá-i nak módozatamegtartásá-ira nézve.
Iparkodjatok Krisztusban kedves fiaim ezen jubi-leumi év folytán a hivő nép lelki javát különös eszkö-zökkel is előmozdítani kivált szt. missiók tartásával, melyek legalkalmasabbak arra, hogy a nép között a hitélet megizmosodását s ez által a polgári erények minél serényebb gyakorlását, a tekintély tiszteletét előmozdítsák. Óvjátok a népet a sajnosan eláradt rossz sajtótermékek, újságok olvasásától, melyek leg-inkább képesek megtéveszteni annak gondolkodását, leginkább képesek felkavarni a minden emberben szunnyadó szenvedélyeket, gonosz indulatokat.
S hogy magunkat is megerősítsük a jóban, hogy gyarapodjunk az egyházias felfogás és az igazi krisz-tusi élet gyakorlásában, már most jelzem, hogy, ha Isten engedi, ugyanezen jubileumi év ajtatosságának emelésére a jövő nyár folyamán székhelyemen papi szt. gyakorlatokat fogok t a r t a t n i ; mert jól tudom, hogy a lelkipásztori tevékenységben, a világ szelleme ellen folytatott küzdelemben kifáradt papi sziv meg-erősítésére, a lelkipásztori buzgóság istápolására s emelésére nincs hatalmasabb eszköz, mint a papi szt.
gyakorlatok, melyek alatt az elme egyedül Istenre és a lélek ügyeire irányítva fegyelmeztetik : a sziv, az akarat elvonva a világtól az erények iránt való szere-tetben megedződik ; az egész ember átalakulva Krisz-tusban megujíttatik.
Addig is kérlek titeket, hogy a hivatáshoz, melyre hivatva vagytok, méltólag járjatok, minden
alázatos-! sággal és szelídséggel, béketűréssel elszenvedvén egy-mást szeretettel igyekezvén fentartani a lélek egységét a béke kötelékével.
Róma, jan. 11. A magyarországi vértanúk és Jeanne d'Arc ügye a pápa előtt. —
J a n u á r 6-án, Vízkereszt, azaz Háromkirályok nap-ján, vagyis a keresztény hit világosságának a pogányok
lelkében való feltűnése ünnepén — volt a Vatikánban a szent szertartások Congregatiójának ünnepélyes ülése X. Pius pápa elnöklése alatt. Panici Diomedes
laodi-I. Félév 6. sz. tfcELIQIO. 47 ceai czimz. érsek, a congregatio titkárja, két
Decretu-mot olvasott fel. Az első Isten magyarországi tiszte-lendő (venerabilis) szolgáiról, a kassai vértanúkról, Körösi Márk esztergomi kanonokról, Pongrácz István és Grodecz Menyhért J. t. atyákról kimondja azt, hogy vértanúságuk ténye és oka valamint az azt követő cso-dák igazolva vannak, miért is bátran lehet a továb-biakra átmenni. A második Decretum Isten tisztelendő szolgálójának Jeanne d'Arc-nak hősi erényességét mondja ki igazoltnak.
E történeti nevezetességű egyházi ünnepségen jelen voltak Steinhuber András bibornok a J . t. rend-ből, mint az első ügy ponense, Ferrata Domonkos bibornok, mint a második ügy ponense, kik egyúttal a beteg Cretoni Szerafin bibornokot is képviselték, a ki a SS. Rituum Congregatio praefectusa.' Jelen volt továbbá a franczia püspöki karból mgr. Touchet orlé ansi püspök, Magyarországból dr Kohl Medárd eszter-gomi segédpüspök, Martin atya rendfőnök a Jézus-társa-ság képviseletében több atyával, Széchen gróf Ausztria-Magyarország, Nisard Francziaország nagykövete, a Congregatio tisztikara, a két ügy postulatora, a magyar-országi vértanúk részére Beccari Kamill J . t. atya, Jeanne d'Arc részére Herczog X a v é r sulpiciánus, több egyházi intézet, névszerint a Collegium germanico-hungaricum, mint a melynek Körösi Márk növendéke vala.
A Decretumok kihirdetése után a két érdekelt egyházmegye, illetve ország jelen volt püspöke, dr Kohl Medárd ő mga és mgr Touchet Arthur orleánsi püspök a pápai trón elé léptek. Kohl püspök ur lati-nul köszönte meg a kitüntetést, a mely Magyarorszá-got, azt esztergomi főkáptalant, a Jézus-társaságát és a Collegium germanico-hungaricumot érte. Az orléansi püspök ur köszönete franczia volt. Ezután a szent atya, X. Pius pápa vette át a szót s latinul rövid allocutiót tartott a jelenvoltakhoz örömét fejezve ki a Decretum felett : a Magyarországra vonatkozó felett azért, mert a vértanúság, úgymond, a szentség tető-pontja és az uj életet fog kelteni Magyarországban ; a Francziaországra vonatkozó felett azért, mert az orlé-ansi szűz dicsősége nemcsak Francziaországnak, hanem az egész egyháznak dicsősége, és azt mutatja, hogy Isten kegyelme előtt nincs elveszett dolog.
Végül, kézcsókra bocsátás után, apostoli áldását adta ő szentsége a jelenvoltakra.
I R O D A L O M .
E P H E M E R I D E S CALA S ANCT l A N AE. 1903.
Annus III. Fase. I. Jan. Febr. Fase. II. Mart, et April.
Senis, ex Officina Calasanctiana. Moderator : P. Th.
Vignas, Roma, via Toscana, 12. Administrator : P. P.
Tognoli R. Instit. Pendola Senis (Siena) 8-r. 64 1.
Isten a boldogságot, a lelki nyugalmat, a dicső-séget munka és küzdelem árán adja. Ugy látszik pedig, mintha az Isten éltető szelleme a szokottnál talán erő-sebben fújna végig a földkerekségén, akkora éledés észlelhető szerzetesrendeink életében. Minden rend megmozdúlt. A melynek reformálni valója volt, az nagy erővel indult neki az újjászületésnek; a melynek ha-gyományos szelleme ép és egészséges maradt, az egyre nagyobb terek meghódításával leli örömét Krisztusban.
A n gyérdemű kegyes-tanítórendiek is az egész világ-ról, a hol csak vannak, újból összefognak. Mistrangelo
rendfőnök, ezidőszerint egyúttal flórenczi érsek buzdí-tására kéthavonkint megjelenő latin folyóiratot adnak ki most már negyedik éve, gyönyörű latinsággal. Minap mutattuk be, mint a latin stíl művelésének mintáját, a
„Vox Urbis" nevű római lapot. Az „Ephemerides Cala-sanctianae" latin stílusa elegánsabb, a lap szelleme tudo-mányosabb. Valóságos latin tud. és szépirodalmi lap. Igen melegen ajánljuk. Adandó alkalommal böngészetet állí-tunk belőle össze. Megrendelhető Sienában, (Olaszor-szág) az Officina Calasanctiana nevű nyomdai intézetben.
-f- Benedicti Csaplár e Scholis Piis Consideratio eyentuum, documentorum, ae incita mentorum huius aevi. Xenion benevolis lectoribus Ephemeridum Cala-sanctianarum. Superiorum permissu. Senis, ex Officina Calasanctiana, 1903. 8-r. 46 1.
A fent ismertetett folyóiratból van ez a fenkölt szellemű elmélkedés és eszméltetés külön lenyomatva.
Más helynek hagyva fel behatóbb ismertetését, itt most csak annyit mondunk róla, hogy a mag}^ar névnek dicsőséget szerzett. A rend irodalmi és biographiai történetének lelkesebb mívelésére buzdít, tiszta, nemes latin elokvencziával.
J- Hanuy Ferencz dr „A Vegyes Házasságok Jogtöiténete különös tekintetlel Magyarországra" cz.
m u n k á j á n a k t a r t a l m a . Második Rész: A vegyesházas-ságok magyarországi jogtörténete.
II. Korszak. Az 1790/1.: X X V I . t.-cz. meghozásától az 1839 40. évi országgyűlésig.
Az 1790/1.: X X V I . t. cz. előzményei ós magának a törvénynek (15. és 16. §.) intézkedései (71 — 2. 1.). A II. József által eltörölt reverzálisok ismét hatályba lépnek ; ezt II. Lipót és I. Ferencz rendeletileg is
Az 1790/1.: X X V I . t. cz. előzményei ós magának a törvénynek (15. és 16. §.) intézkedései (71 — 2. 1.). A II. József által eltörölt reverzálisok ismét hatályba lépnek ; ezt II. Lipót és I. Ferencz rendeletileg is