azikszai vásárnak feldúláeára igyekező fflleki törököket, a szendrői ka-pitánynyal, Rákjczy Zsigmonddal megtámadta, Fülekig visszaűzte, kö-zölök sokakat levágott, sokakat elfogott. Szabolcs vármegyében kállai kapitány volt már 1575. észt., mikor tanult vitézeivel, Békesy Gás-párt Erdélybe bekísérte, a Báthori István ellen viselendő hadra, ó volt azon magyaroknak is vezérjök, akik Maximilián herczeg mellett, a lengyel koronáért Lengyelország és Szilézia határában oly nagy szív-vel, de kicsiny erővel viaskodtak Biczin városánál 1588. észt. 22. jan.
Mikor már nem lehetett tovább ellenállani a lengyel erőnek, és mind a németeknek, mind a magyaroknak hanyatlani, s bátorságos helyet kellett keresni, sokat kérte Bálint Maximilián herczeget, hogy magát bizza ő reá, és őt minden veszedelemből ki fogja ragadni, de a her-czeg inkább hallgatván némely német urak tanácsára, Biczin városába ment be, ahol aztán a lengyelek fogságába esett.
Talán egri kapitány volt már 1594. észt., amikor meghallván, erdélyi fejedelem Báthori Zsigmond, miképen ölette meg Báthori Bol-dizsárt, Kendi Sándort, s más erdélyi főurakat, szabadságot vett ma-gának, egy dorgálódzó levelet írni Báthori Zsigmondhoz, melynek csak némely darabjai foglalhatnak itt helyet. Azt írja tehát a töb-bek közt Bálint Zsigmondhoz : „Sok helyről sokféle újságok érkeznek ugyan ide mi hozzánk a világnak különb különbféle szegeleteiből; de még olyanokat soha ae hallottunk, amilyeneket most Erdélyből hoztak hozzánk. Amit cselekedtél, vajha soha eszedbe se jutott volna az, és vajha azt, necsak az .emberek szeme, de a nap se látta volna. Mi do-log az, hogy amely kardot nagy fittyre a törökök ellen köszörültél, azon derék férfiak nyakán próbáltad meg, akiknek csontjokból való csont, és verőkből való vér vagy; azoknak a férfiaknak nyakán, akik, amint halljuk téged, atyád s atyádfiai akaratjok ellen emeltek vajdaságra, akik Céged árvaságodban neveltek, akik teneked, mihelyt kívántad, az országlást, minden magok vonakodása nélkül általadták-, és abban té-ged örömmel erősítettek meg. Hát mind ezeket, azért cselekedték-e ezek, hogy magokat életőktől, maradékaikat pedig minden boldogság-tól megfosszad; csak azon az okon, mert tőled egy dologban külön-bözőképen ítéltek. Bizony ha minden fejedelmek így cselekednének azon tanácsosaikkal, akik ötőlök néha más értelemben vágynak, rövid időn csak a parasztokkal maradnának. Mire valók e tanácsosok ? miért kérdik tolok mit ítélnek? há csak azt kell nekik felelni, amit a fe-jedelem heves idulatja nekik parancsol, nem pedig azt, amit a köz-jóra hasznosnak tartauak. Oh ha a te szelid atyád most feltámadná
III 6
82
és a maga hazáját s téged ily érdemes férfiaknak vérével befestve látna, avagy ..nem sietne-e vissza, egy ilyen gyilkostól a maga koporsójába?
Oh! ha ama jó erkölcsöknek tiszta tüköré, a te édes anyád, a kopor-sóból kijöhetne? s látná a sok Ő vele rokonság siránkozó asszonysá-got, akiket özvegyen hagytál, azt a sok árvát, akiket földön futókká tettél, azt az országot, melyet gyászba borítottál, avagy nem igy ki-áltana-e fel: Ah! mely boldogtalan asszony vagyok, aki ily természet csudáját szültem, aki hazafiaiuak nem megtartásában, hanem elveszté-sében gyönyörködik! átkozott méh a/, amely ily sok Ínségek szerző-jét hordozott és szült; aki mi ne ke lőtte született, bár veszett volna el.
Ha a te édes atyádnak test verje, a lengyel király, Báthori István, most a sírból felkelne, és oda Erdélybe menvén azt kérdezné: mit csinál most az én kedves Zsigmond öcsém, akinek hazája hasznára, famíliája díszére, és az Isten dicsőségének előmozdítására való neve-lésében, oly szivem s lelkem szerént igyekeztem V és ő nekie megmon-danák azt, hogy te most az ártatlanul megölettetteknek sebeit szám-lálod, azoknak aranynyal, ezüsttel tele erszényeit kincses-házadba hor-datod; avagy nem vádolná-e magát, hogy talán ő ezen gonoszoknak oka, mivel mikor festett képedet látta, semmi jót abból felő-led nem remény lett, mégis tégedet vajdaságra emelt. Ha azt kérdené Báthori István király : hol vagyon Báthori Boldizsár az én másik öcsém, aki virtusainak hírével a külföldeket is betöltötte ? és neki tud-tára adnák, hogy te küldötted őt, maga vérével bekevert ruhában" az Ő atyjainak koporsójába; mit gondolsz, miképen köszönné ő azt meg teneked V neked, aki csak azt is oly nehezen szenvedted, mikor Bol-dizsár csak egy hitvány szolgádat megöklözte, s a t. Mivel pedig ami már elmúlt, azért csak feddözni lehet, de agt jóra hozni s meg-igazítani lehetetlen, és ami már megtörtént, nem lehet azt nem letté tenni, én is mindeneket az egész világnak birájára. bízok, s a t. Erre az egyre kérlek, hogy a megölteknek nyomorult maradékait nyomorul-tabbakká ne tegyed, és ha azt akarod, hogy az Isten teneked atyád legyen, légy te is az árváknak atyjok.
Kétség kivül nem egri, hanem kassai kapitány volt Bálint 159$.
észt, amikor Zsigmond fejedelem, a törököktől Temesvárt akarváu visszavenni, irt Ő hozzá,. hogy Rudolf király ígérete szerént, küldjön segítséget neki Erdélybe"; de ugy-látszik, hogy valami akadályok miatt semmit sem küldhetett. Hogy pedig ő már akkor nem Egerben la-kott, onnan tetszik meg, mert hogy ugyanazon esztendőben Mohammed törők császár Egert megszállottá, s el is foglalta, amint annak histó-riáját Istvánffy leírja, Bálintról nem emlékezik, sőt azt írja, hogy
Digitized by
83 Egert, míg lehetett, Nyáry Pál ótalinazta. ötvenhét esztendős volt Bálint, hogy 1597. észt. 10. apr. meghalt. Felesége. Csáky Anna őt a bélteki templomba temettette, ilyen koporsói felülírással ;
Anna Valentino locat haec monumenta marito, Non leve Csákiadum sangvinis ante decus.
Ossa quibus tantum gelidosque recondidit artus, Cetera namque Viri non potuere tegi.
Aetherios ultra servatur Spiritus orbes
Nomen, honosque super qua patet orbis erunt.
Praestitit officium vivus Patriaeque Deoque, Consiliis Patriae, Religione Deo.
Cum petiisset opem duris Ecclesia rebus : Quam potuit semper ferre paratus erat, Publica res operám moto si forte düello
Posceret, auspiciis induit arma benis.
Pax foret ipsa Viri quoque mox Respublica gratae Usa Ministeriis tempore pacis erat.
Testis Kallovia est, testis Kassovia, testis.
Agria, quas ductu rexerat ille suo.
Strenuus et prudens fortis, pius, acer ubique Ille dabat magái munia fída Ducis.
Et nisi morborum quassatus mole fuiaset;
Inferior nullo milite miles erat.
ííon tamen est animus tenuato corpore fractus, Quippe fűit cunctis altior ille malis.
Dotibus his titulos, magnós et adeptús Jionores, Pars Procerum tarbae conspicienda fűit Nec tűit opprobrio gradui virtute parato,
. Vix magis hoc quisquanr dignus honore fűit.
Praestiterat multis generis splendore superbis.
- Virtus quippe genus vincere clara sólet Virtutem ergo colé o! quivis claresoere; virtus
Nomen, opes, genus, et regna, Polumque dabit.
Pribék Imre. (Temesvári). Dobó Istvánnal együtt ótalmazta Eger várát 1552. észt., és minekutána ott Hegedús Istvánnak csa-lárdsága kisült volna, annak helyébe tették Imrét a gyalogok egyik hadnagyává, mely hivatalját mind az ostrom végéig nagy hűséggel viselte. Igyanott vitézkedtek akkor Pribék József és János is, akik
6*
84
talán testvérjei lehettek Imrének. Mikor Bebek Ferencztől 1514. észt.
a törökök elvették Fülek várát, a várnak megótalmazására s vissza-vételére, ezt az Imrét küldötte volt oda segítségül Balassa János, a bánya-vároeok kapitánya, száz lovassal, de már akkor nagyobb erőt vettek volt a törökök, mint sem a dolgon fordítást lehetett volna tenni. A dévéni várban esett el 1575. észt. Lásd Balassa János.
Pribék István. A közelebb írtak közöl talán valamelyiknek fia.
Balassa Bálinttal együtt sietett 1575. észt. Erdélybe, Békesy Gáspár segítségére. Mikor őket utjokban Kornis Gáspár a huszti kapitány meg-támadta, ha szintén gyengébb erővel voltak is ők, mint Kornis, mind-azáltal úgy látszik, hogyha minden katonák úgy forgatták volna mago-kat, mint Pribék, őket Kornis meg nem verhette volna. Ugyanis Pribék magával Kornissal is szembeszállott, és annnk nyakán olyan sebet ejtett, mely miatt aztán az Báthorí István táborához idejében el nem juthatott.
Pntís János. Váradi egyszersmind olmüczi püspök 1477. esz-tendőtol fogva. Morvában, Prosznitz nevű faluból származott. Kétség kivül, több lekötelezett hívei között, ezt is megeskette Mátyás király, hogy az ő halála után, az ö fiát, az ifjú Hunyadi Jánost fogja ki-rálylyá választani. Aminthogy Mátyásnak hallomása történvén, ezt kül-dötte Bakács Tamással a pesti diétára az ifjú Hunyadi, hogy ott az ő királyivá való választását sürgesse 1490. észt. A többi fejedelmek követei között, akik mindnyájan a magyar koronát kerülgették s va-dászták, Pruis és Bakács bocsáttattak be legelőször a rendek eleibe.
Könnyhullatások között emlegette Pruis, Mátyás király érdemeit, és ha-sonlót igért annak fia János felől, öt küldöttek egyikét a rendek Szapolyay Jánoshoz, hogy bizza annak ítélettételére, ki legyen ma-gyar király. Mihelyt megértette Pruis, hogy Szapolyay Ulászlóhoz haj-lik, mindjárt ment Morvába, ahol akkor a Mátyás király híres fekete regementje nyaralt, és a közt kétszázezer aranyat felosztván, azt az ország és Ulászló hűségére feleskette; melylyel a többi fejedelmek kö-vetei reménységének egészen nyakát szakasztottá, ö volt egyik követ Ulászló meghívására Prágába, és a koronázás czeremóniáinak elintézé-se ő reá volt Fehérváron bízva. Még a koronázás előtt, Albert az Ulászló testvér öcscse, Pest alá jött nyolczezer lengyellel, hogy a ma-gjarkirályságot bátyja elől erőszakoson elkapja. Budáról Pruist kül-dötte által Ulászló, hogy Albertet vegye reá a szép szerént s békével való visszamenetelre. Annyira is ment azzal Pruis, hogy Al-bert minden kártétel nélkül Pest alól mindjárt másnap visszaindult.
Mikor valami öt mértföldnyire járna már Albert, utána küldött neki Ulászló, hogy állapodjék meg, és szemben ketten beszéljenek együtt.
Digitized by
85 Megvárta Albert Ulászlót, de semmit nem végezhettek Ismét Pruist küldötte hát Ulászló Alberthez két vagy három ízben is, Báthori Ist-ván vajdával, akik a békességet ezen versengő atyafiak közt meg is kötötték, de amelynek feltételeiről semmit nem tudhatni. Még el sem múlt ez az esztendő, mikor Pruis, bizonytalan mi okon, a püspöksé-get önkényt letette, Olmüczbe ment, ott esztendő múlva a Serafikns sz. Ferenez szerzetesei ruhájába öltözött, és azok közé ment Borosz-lóba. Mindazáltal azután is nagy dolgokra alkalmaztatta őt Ulászló.
Nevezetesen 1506. észt. Maximilián császárhoz küldötte őt követségbe, a két fejedelem gyermekei között esendő házasság dolgában. Azután pedig 1509. észt. az olmüczi püspökkel, Thurzó Szaniszlóval Csehor-szágba küldötte őt Ulászló, hogy ott a zenebonát csendesítsék le, me-lyet minekutána ők lecsillapítottak, Ulászló utánok ment és a maga fiát Lajost Prágában megkoronáztatta. Azután való esztendőben 17.
jun. halt meg Pruis, és a hradisti francziskánusok templomába te-mette tett, ahol az ő koporsóját Ulászló meglátogatta 1511. észt.
Pukur Klára. Erzsébet királynénak, a nagy Lajos király édes anyjának, hogy igen kedves asszonya lehetett, onnan tetszik meg, mert mikor Erzsébet 1380. észt. Budán testamentomot tett, neki egy Derse nevű falut hagyott Verőczéhez közel; ezenkívül egy szekeret hat lóval és minden ahoz tartozó szerszámmal Hagyott még neki negyven márkát érő ezüstöt is, és egy breviáriumot, hogy azt mjg él, a rendes órákon olvassa, halála után pedig szálljon a breviárium az ó-budai klastromrá. Sőt Klárát rendelte ki Erzsébet egyiket arra is, hogy az ő testamentomát végrehajtsa, és akinek mit rendelt, azt an-nak kezéhez szolgáltassa.
Bácz Péter. Báthori István erdélyi fejedelem hív embere. Bit küldötte volt Báthori segítségért a budai -basához 1575. észt. Vité-zül viselte magát Báthori mellett Poloczkó (Polotzk) ostromlásakor 1579. eszi
' Bácz Mihály. Ez is Báthori István fejedelem hive. Ezt küldött*
Báthori 1574. észt. a török császár kívánságára, Daczó Györgygyei Moldvába, hogy ott az addig való vajdát, Jánost, hivatalától fosszák meg, és annak helyébe Sándort tegyék, melyet ők véghez is vittek.
Saiák László. Az ifjú Szapolyay János Zsigmondnak hűséges embere és hadivezérje. Öt küldötte Szapolyay két ezered magával a feltámadt székelyek ellen, ki is azokat Majlath. Gáborral a Nyárád
86
vize én Marosvásárhely közt derekasan meg is verte, és a támadás fejeit elfogta 1562. észt. Ugyan kétezer katonával ment ő Szapolyay parancsolatjából Moldvába az ellen a Jakab vajda ellen 1563. észt, akit oda Székely Antal iktatott vala be, és akit ott mostanában Dé-vay Péter ótalmazott, az ellene pártot ütött. Toinsa István ellen. Mind-addig szorongatta Radák Szucsava várát Tomsával, hogy Jakabnak fel kellé magát adni, kit is Tomsa megöletett. Szapolyay halála után, mikor Báthori István és Békesy Qáspár vetélkednének egymással az erdélyi vajdaságon, ez a László Békesy pártjára állott, és minekutána Békesy 1573. észt. Erdélyből kiszökött, akkor is kiváltképen ezzel a Lászlóval levelezett, és a többi urakat ő általa ingerlette Báthorira.
Imre nevű fiával együtt hadakozott Békesy mellett Báthori ellen a sz. pali kastélynál, és onnan azzal együtt is szaladt ki Magyaror-szágra 1575. észt. Három esztendővel azután életének grácziát és jó-szágainak némely részét visszanyerte Báthoritól.
Ra4i. Annak a Venczellinnek fia, aki sz. István idejében 998.
észt. Kupát megölte. Ezt a Radit közönségesen egynek tartják Radó palatínussal, de ugy látszik, hogy meg kell őket egymástól különböz-tetni. Hadinak egy fia maradt, t. i. Miska, Miskának két fia volt, u.
m. Kupa és Márton. Ennek a Mártonnak fiának tartják a híres Bátor Opost, aki már 1069. észt. erős vitéz volt. Ugyde ha Miska, a Kadó palatínus fia lett volna, és így Bátor Opos a Radó unokájának fia, nehéz elgondolni miképen biresedhetett el Bátor Opos már 1069. észt., holott az 6 nagyatyjának atyja, Radó palatínus, azelőtt .még tizenhárom esztendővel, t. i. 1056. észt. fegyver viselhető ember és hadivezér volt, sőt még 1061. esztendőben is, és igy nyolcz esztendővel az Opos elhire-sedése előtt, első Andrással ott volt a Béla ellen való szerencsétlen hadban.
Hadé. Első András király alatt palatínus volt 1057 esztendő-től fogva. Péter és Aba királyok alatt, minthogy az országot szün-telen a belső és-külső háború vesztegette, sőt András uralkodásának elején ia, Crescimir Péter a horvátok királya, a zavaros vízben való halászáéhoz jól értvén, azon háborús időkben, a Száva melléki Panno-niát elfoglalta. András az országban erősebb lábra állván 1056. észt., est a Radót küldötte aeou tartományuak visszavételére, aki azt vissza is foglalta, és a győzelem után, a Száva vize mellett a tájon, ahol a régi Sirmium feküdt, a sz. Demeter tiszteletére egy klastromot épít-tetett. Ma azon a helyen fekszik Dimitrovicz vagy rövidebben Mitro-vicz városa. Est a klastromot sok szép jószággal megajándékozta 1057. észt, és azt a pécsi püspökök gondviselése és igazgatása alá adta, mely rendeléseit neki András király is a fehérvári diétán
hely-Digitized by
87 behagyta és megerősítette. Ott volt Radó Andrással, mikor ő Bélával 1061 észt. a Tisza mellett szerencsétlenül ütközött meg, de mi esett ott rajta, nem tudhatni. A feleségének neve Lucza volt.
Radoán vagy Hadován. Bugár vagy Bolgár fia, Salamon király alatt palatínus volt, mikor a zazti apátnrság felállittatott 1OB7. észt.
és annak diplomájának, mint palatínus, ugy irta alá a maga nevét.
A Belgrádnál kapott nyereséget, egyik Ő osztotta fel 1072. észt.
Lásd Vid.
Radványi vagy Radvánszky. Némelyek azt mesélik, hogy en-nek a famíliának első tudható törzsöké, valami Iván, vagy János nevű pakulár, vagy juhász lett volna, kinek Hunyadi Mátyás király valami örvendetes hirnek mondásáért, annyi földet ajándékozott, amennyit egy nap maga kecskéivel körüljárhatott. De bizonyosabb az, hogy ezen famíliának elei Lengyelországból származtak ide, és itt már jóval Má-tyás király előtt virágzottak, amint a következén (lekből kitetszik.
Radványi Dienes. Zólyomi főispán negyedik vagy Kun László király alatt, kitől az Ottokár és a kunok ellen a Hód vizénél muta-tott vitézségéért, Kadván nevű falnt nyert Zólyom vármegyében 1287.
esztendőben.
Radványi Boldizsár. A tizenötödik század elején virágzott Mind ő, mind az ő édes atyja György, szép hirt szerzettek magoknak hadi viselt dolgaikkal. Talán még ma is lehet látni a radványi tem-plomban , az ő koporsó kövükön, az ő győzelmet ábrázoló képeiken kivül, melyeket lánczokkal terhelt rabok tisztelnek, a következő verseket:
Mortales quid fáma juvat? quid glória? census?
Quid genus ? et magni roborís umbra brevis ? Omnes fata manent, mortis fortuna nec una,
Adde, quod incerta est hóra suprema nécis.
Radványi László, Komárom vármegye követje volt a budai dié-tára 1447. észt., mikor Hunyadi János gubernátornak Buda várát a rendek általadták. Társai Vágközy János, Némay Kolos és Deák Imre voltak.
Rajcsanyi Péter. Drag fia, első Károly király alatt virágzott, kinek halálos ellenségének, Trencséni Máténak elnyomásában igen so kat szolgált. Lásd Kuros.
Rajcsányi Gytogy. A közelebb emiitett Péternek, Hippolit nevű fiától való unokája, nyitrai alispán, öt fiút hagyott maga után, u. m.
88
Györgyöt, Dienest, aki vice-palatinusságot viselt, Jánost, Salamont és Mátyást.
Rajcsányi István. A most emiitett Györgynek harmadik fiától, Já-nostól való unokája. György nevű fiával Mohácsnál esett el 1526. észt.
Boldizsár nevű fia maradt, ki Péter nevű fia által szaporította famíliáját.
Rajcsányi Benedek. A felébb emiitett Györgynek utolsó fiától, Mátyástól való unokája. Ez a Benedek irta magát legelőször Nemes-Kosztolányról. Fia György, unokái pedig Mihály és János voltak.
Rajky Gábor. Lásd Szászy András és Sághi Imre.
Rajnold. Először váradi prépost, azután erdélyi püspök 1222.
észt. fogva. Mind tudománya, mind erkölcse, mind famíliája méltóvá tette őt azon hivatalra; mindazáltal a kalocsai érsek, Ugrín, nem ítélte tanácsosnak őt maga fejétől hivatalában megerősíteni, ezen az okon, mert egyik szemén valami kis termés vagy hályog volt; azért is őt Rómába a pápához küldötte, hogy magát annak mutassa meg.
A pápa visszairt Ugrínhoz, hogyha különben alkalmatos a püspök-ségre, szemének hibája miatt attól el ne maradjon. Viselte is Rajnold hivatalát mindaddig, mig a tatárok ellen való szerencsétlen hadban 1241. észt. a Sajó vizénél elesett, negyedik Béla idejében.
Bákóczy. Ez a família, minekelőtte a Rákóczy nevet öltözte volna magára, Bukatradván vagy Bugadpaclván (h. Bogáth-Radván) név alatt virágzott Zemplén vármegyében. Ebből egy Pál nevű, a Go-pol vagy lágyabb kimondással GyaGo-poly fia, örökösei magának nem lévén, azt kérte Kun László királytól, hogy szabad legyen neki a maga fekvő jószágait, ezenkívül szolgáit és szolgálóit annak adni, akinek ő akarja, melyet meg is engedett neki a király, Morvaországban Laa vára mel-lett 1278. észt. költ királyi levele által. Azután négy esztendővel a maga édes atyja, Gyapoly testvérjének, Ilyésnek két fiát, Lászlót és Istvánt, a? egri káptalan eleibe vitte Pál, és ott azoknak a maga fa-luit, Körtvélyest s a t. és minden szolgáit örökösen által vallotta. Ez a Pál állította fel a szerencsi apáturságot, melynek jövedelműi, Sze-rencset és Üjőrt adta. Az emiitett Illyés fiai, László és István közöl valamelyiknek, egy Pál nevű fia lett, akit másképen Csíznek is hív-tak. Már ez a második Pál, a Pazdics Péter húgától, egy Gyapoly nevű fiat nemzett. Ennek az ifjú Gyapolynak három fia maradt, u. m.
András, János és László, amint azt az egri káptalannak egy 1392.
eszi költ levele bizonyítja. Ettől a három fiútól származott a Rá-kóczy, Morvay, Körtvélyesy, Izsépy, Czekey és Monoky família. Azok
eszi költ levele bizonyítja. Ettől a három fiútól származott a Rá-kóczy, Morvay, Körtvélyesy, Izsépy, Czekey és Monoky família. Azok