vi-tézekekOnnan hazáérkezvén,pozfioni főispánokká tette őket a kúrálj. Aasn-táa kiváltképen Csehországban a husziták ellen viselt nehéz hadban matatták vitézségüket, ahol Neuburg alatt István az orezáján valami dárda által igen nehéz sebet kapott, liindazáltal 1424. esst. isméi el-kisérték Zsigmondot a eseh és mórra hmsziták ellen, és Akkor fik TOU tak a fővezérek. Sok várat megyette £, nevezetesen ptdig Devicaka vá-rosáaál Csehországban sokat veszedelmeztették magok életét, mig azt megvehettek, azután pedig azt földig lerontották, felégették, a hean*
talált hwiitákat levágták.
Minekutána maga Zsigmond hazajött Csehországból, István az-után is ott maradt, két várat megvett, az azokban lévő hwitákftftk egy részét levagdaltfttta, másikát megégettette; azután is Hraüss vá-rosába vette magát, és onnan járt ki a Zágmoad ellenségeinek ol-d&Uésére, a többek közt. Osteó vároeánál azokat igén megverte; ugt hogy amint maga Zsigmond kiteszi, valamint az arany más érozek fe-lett, ngy István is abban a hadakozásban mások felett magát megkü-lönböztette. Annyival nagyobb volt pedig az 6 érdeme., hogy minden-kor maga költségén hadakozott. Mindazáltal ngy látszik, hogy a fen-irt 1424. észt./ legalább annak vége felé, hazajött István Magvasor*
szagra, mert Lukács napján egy levelet intézett é hcfezá Zsigmond, melyben neki, mint akkor az egri püspökség gondviselőjének jelenti*
hogy az egri prépost és káptalan 6 nála panaszt tettek arról, Jiogy ámbár Egernek Almagyari nevű ntczájában a Zsigmondtél nyert sza-badság mellett, minden héten szombaton vásárnak kellene tani, de azt némelyek nem akarják megengedni; azért.is mesn^sxaneso^a neki.
Zaigmend, tiogy a.(káptalant és prépostot, és az Almagyari ntczát ezen 8ttfeadságában étaknazza, és azokat fenykse meg, akik ott vásárt tttni
engedaének. • . . v
Zsigmond halála után, mely 1487. esst. tertéat* hűséges volt annak vejéhez Albertiiez is. Ifikor Albert PoBsofifcez kft»lit»4t a ZsigMoad holttestével, iBtván előre levelet kilddtt Ozisterdertliél a petsotóaknak, Hegy adiidenféle élelemre valóiéi ideiében
nak, hogy Albertet és annak feleségét iüendttépe* fogadhassák.
sógkivtl sokba keriklt akkor a pozsoniaknak az Albert
mert a kdvetkeiett 14Ö8. észt. Dorottya naftán egy, levelet küldött Albert Budáról Istvánnak és Györgynek, melybén ait pataattotja ne*
kik, hogy a CsaSéködeket kényszerítsék arra, hogy a poseoniaknak akkor tett költségeit, valamely részben fordítsák meg; mivel nem le-het kftáomi, hogy az a teher csak a pozeoniakon maradón. Sokat
se-120
gitctto István Albertet, mind a magyar, mind a cseh koronának el-nyerésére, amint ezt maga Albert megvallja, neki adott királyi leve-lében. Elkísérte Albertet Prágába, onnan Sziléziába; onnan haza sem jött, hanem ment a Szepességre, hogy azt a beütő lengyelektől ótalmazza. Mig István Késmárkon megállapodott, a lengyelek Saffra-necz nevű vezérjök alatt 1439. észt. a Szepességre bejöttek, és Podo-lin városának sok kárt tettek. Az apró csatázásokat oda nem szám-lálva, háromszor ütközött meg István a lengyelekkel, akiket ámbár többen voltak, mindannyiszor meggyőzött, és azokat ugy megrettente, hogy soha többször ő előtte megállani nem merészeltek, hanem a he-gyeken, völhe-gyeken, berkeken bujdoklottak, ahol, ha az István katonái reájok bökkentek, két három annyin is azokkal szembeállani nem bá-toi kodtak, hanem Lengyelországba haza takarodtak. Sok jószágot aján-dékozott ezen érdemekért Albert a Rozgony famíliának Pozson és Nyitra vármegyékben, u. m. Sempte, Soporna, Keresztúr, Farkashida, Szent-Ábrán, Sz. Lőrinczur, Taxon, Kürt, Baka, Nyék, Nagysur és sok más falukat.
Albert halála után ingadozott Rozgony István, és hol Erzsébet-hez, az Albert özvegyéErzsébet-hez, hol pedig Ulászlóhoz állott; ha ugyan igaz amit Dlugoss ir, hogy t. i. jelenvolt a kis László koronázásán, azu-tán pedig csakhamar Budára jött Ulászló tiszteletére. A bizonyos, hogy 1440. észt hatalmasan ótalmazta Pozson várát Erzsébet ellen, de azonban alattomban alkudozott Erzsébettel, okt. 18. napján, hogy azt neki által fogja a következő szent György napján adni, ha Erzsé-bet is neki adja akkora vagy Vereskő, vagy Komárom varát. Kétség kívül ebben az alkudozásban Ulászló semmit nem tudott, mert 1441.
észt. is meghagyta Istvánt a pozsoni kapitányságban. De ükkor már István mást gondolt, talán azért, mert Erzsébet is ígéretének nem állott, azért ő is Erzsébetnek Pozson várát által nem adta; sőt mi-kor az ót ott keményen ostromoltatná, maga Budára jött Ulászlóhoz, hogy. attól segedelmet vigyen. Mig ő Budára járt, sokat szenvedtek azalatt' * pesaoni várban az ö felesége és gyermekei. Elküldötte aztán é *rfe Tassain Andrást, kivel é Nagy-Szombatba teáiban, a poasoniaknak, akik ámbár a vár Ulászló hatalmában volt, minéazáltal magok Erzsébethez hajlottak, sok kart tett, marhájp-kai eliajtotta, a külső várost felégette, az ostromlókat pedig onnan elfcta/ Azonban aov. 9. napján Kozgony Györgyöt elküldötte Ulászló Erzsébetbe?, hogy aasal állandó békességre lépjen, de semmi sikere aein lett te o fáradozásának.
Ezekután ngy látstík nem sokára meghalt Isfráa, legalább az ő
Digitized by
12*
nete nincsen azok közt, akik magokat 1444. eszi a töíökék ellen faló menetelre Julián karditálnak kötelezték, jóllehet oda, mind Gyö*gy, mind Bimon eligérkeztek, amikor mar György a pozsoni f$ispánygág mellett, országfeiraja is volt Maga György is, jelenvolt-e vagy sem, a Tárnái veszedelemben, nem tudhatni, de ba ott volt is, ő onnan megszabadult, mert a veszedelem után 1446. esst. a többi főrendek tetet, 6 hozzá is intézett Károly, a franezia király, egy levelet, mely*
bee azt irja neki, hogy a magyar nemiét kívánságát, a törökök ellen való segítség adásban, nem teljesítheti, mivel a maga oreaágteak dol-gai is megkívánják, az ő fegyver** népének tttthon maradását, mmd*
azáltal, ha a békességet a maga tartományiban helyreállíthatjja, akom segedelmét igéri a magyaroknak. Még 1452. észt. is életben volt György, és akkor a bécsiekkel 6 is szövetségre lépett Fridiik császár ellen, aki a Kk Lászlót, ai Albert király iát, sem a magyaroknak, sem Ausztriának nem akarta visszaadni. Györgynek az írók, csak egy Ilona nevű leányát emlünek, aki Szent-Györgyi Imréhez ment férjhez*
Istvánnak is csak két gyermekéről vagyon emlékeiét,«. m. Sebestyén-*
ról, akiről mindjárt lesz szó, és Margitról, aki elóazGr dengatagai Pfcftgráoz Mátyáshoz, másodszor üjlaky Miklóshoz ment férjhez.
Rozfony Sdtestyén. A közelebb irt István fia, Simon unoká>t öéMik László és Mátyás királyok idejében éli Nagy barátja és párt*
fogója volt a Hunyadi háznak, és e volt a& oka, hogy mikor 1467.
észt ötödik László, az iflo Hunyadi Lászlót elfogatta, ugyanakkor a***
nak M b -jóakarói közt, ezt a Sebesként is Bndán tömlöotbe tétsttof de 6 namk ablakából, két lepedőt osszetoldowrán, lebocsátkoaot^ es pm. 17. napján szeroncsésMi megszahadolt. HathátÉian segítette S*i~
lágyi Mihályt scutáii való esrieftéében Pesten ahkan, W y Hunyadi Mátyás választassák királynak, akinek, választása «iá»; flei^e Mtfnt tomnatz városáig, és ott ő is, mint fdlovásznettir, keiességet vállalt magára Mátyás mellott aaMnt, hogy el ftgjaveafti a <Mék guberná-tor leá&yát. Még ngyanezen osztendébea, az igfaetéfc íélboitó k i m OÉÉfli János, és tau> csehek ellen kűliötte ét Másjél király. %nr feM ve^te SefcertrAi a n»ga ugat, és olt Hedorvfity Látilót. a nts«
•4k*t, maga mdli v^te. Ajwlővt kfivéssel épitstiek TOH a esetek fárat, mélyeknek egyikét Galg4otoak, máslkát Yadváiak
Mestyén elofförk Yaávét ssállotka meg, egy magát kegttek tifcsjs%
aoelyrt nem ópüettt volt még égessen fel; a pftspiM pei% • tér*
segre állította, hogy faa a sathdk a várból el akarná** feM, aMM fogflom el. Három órai estrom itán, hetet tbtvén mg * «stkok közöl, a tflMek w*gáüák mafokat, akikei SsMyfa % királjioi
uU-in
sitott. Az ostrom alatt, a csehek vezére Valgata, módot talált benne, hogy a várból kiszökjék, éd a másik várba Gaigóczba szaladt, és azt Kemorőczyyal, a másik cseh vezérrel egyfttt akarta ótalmazni. Utána*
ment oda neki Sebestyén, de a csehek nem merték ott őt bevárni, hanem a várból kijővén, Szécsre akartak szaladni, Egerhez nem mesze.
Készen várta őket a püspök a térségen, őket megtámadta, az erdőbe kergette, és ott is közölök sokat levágatott Azután való nap a pa-rasztokat is magok mellé vették a püspök katonái, azokkal a cseheket mindenfelé keresték, őldösték, Valgata, a vezér is másfél század ma-gával tofere került, és őt is Sebestyén a királyhoz küldötte. Ezek az.
György nap tájban történtek 1458. észt. Azután kévés hetekkel, ismét Kassa felé küldötte őt a király a püspökkel, és Magyar Balással a csehek ellen. Kassához közel egy Misiié nevű várat szállottak meg először, melyben az őriző négyszáz csehet mind egy lábig levágták, ős csak egy asszonyt mentett meg az ö neme a haláltól. Hogy katonáik-nak hevességök meg ne hűljön, Öálszécs nevft erősségnek vitték azo-kat, azon hevenyében, és azt is megvették. Onnan Sáros-Patakhos mentek, ott Axamit és Telelte, vagy Thakfuz két cseh vezérrel üt-köztek meg. Kétezerén voltak a csehek, azok közöl hatszázat csak-hamar leaprítottak, Axamit elesett, a többiek megfetamodtak, azokat a parasztok vették űzőbe. Utoljára csak két százan maradtak a csehek életben. Telefus tizennégyed magával szaladhatott el Sáros-Patakra, de azt is megvették a magyarok; azután pedig nem sokkal Beneviczé várát is.. Kevés idő alatt kellett véghezmenni ezen győsebatbrtk, mert ezeket Mátyás király, ugyanezen esztendőben, september első napján Szegeden költ levelében már emlegeti, melylyel Sebestyénnek eddig tett szolgálatiért, Borsod vármegyében Cserép, vagy más névvél Föktos o«v4 várat és felüt ajándékozott
Ámbár pedig Mátyás soha sem kételkedett a Sebestyén hiségé-r&, min'azáltal a következett 1459. észt. észrevévén azt, hogy Gar*
Lésrió éi mások Fridrík császárt akarják ő helyébe királyiak faozsi,.
több ffamberekkel egyfttt, őt is Budán a maga hőségére ftlesluttt.
ugyanezen esztendőben, ismét a csehek elten küldötte ét Mátyás to-rály, amikor ő azoknak a Mátra hegye alatt egy Pata nevá várukat vitte ostrom alá. Első nap az esőzés miatt kellett ffltoagyni ü ostroawt. Más nap ismét ahoz fogott, de a esehek igen derekMM óttlmazták magokat, a vár felára mászó magyaroknak: részsseréat fqj-Mftktl hasogatták fisjtket, részszerént körökéi verdestél uokat agyon, réMS90rént peüg nyilakkal s másképen öMésték őkat Hogy tehát ha-8zwi oélfcfti ne vesztegesse Sebestyén a maga embereit, visszaindult a
Digitized by
királyhoz nagyobb erőért. Épen akkor ment Mátyás a Tiwa mellé' Tárkonyhoz, hegy ott Szilágyi Mihálylyal megbékéljen. Utánamftftt' annak Sebestyén, ott volt, mig a békesség megkészttlt; azután mind*
nyájan Egerbe jöttek, és ott a hadnak további folytatása íei&l tanto*
kosták. Onnan maga Mátyás is elment Sebestyénnel Pata alá, és azt mindenfelől szorongatja. Negyed napi fegyvernyugvást kértek a eaebflk a királytól, mely elteltén, a várat feladták. Ezen sorsok lett azttbán Balogvár, Osgyán, Derencs, és más váraknak is.
Aioaban naponként fótelmesebbekké kezdették átok magokat tenni, akik Fridrik császárhoz pártolának. Hogy tehát Mátyás azok ellen magát annál toalmazhatófeb állapotba helyneztetlia*e, a oseh hadat abbanhagyta, és Budán némely Jóemberekkel szövetkezett Etet volt azok közt Sebestyén, aki már akkor erdélyi vajda volt. Mind neki, mind a többieknek, kántoronként négyezer aranyforintot igért Mátyás, mig Fridrik ellen hadakozandanak. üj bizonyságát s jelét mutatta Mátyás 1460. eíszt. Sebestyén iránt való jé indulatjának, neki adván akkor királyi levelével Balogvárát. Ebben a. levélben, mely Kassán költ, egyéb érdemei közt, azt is emliti, hogy 6 már Hunyadi János mellett is igen hasznos szolgálatokat tett. Valami dolognak el-végezéséért Erdélybe küldötte 1461. észt. őt a király, amikor egyszer**
mind Szikszóról egy levelet küldött a király Mikola Istvánnak, a nagy-szebeni pénzverő kamara gondviselőjének, aziránt, hogy mindad-dig, mig Sebestyén Erdélyben jár a király dolgában, neki henaptft*
ként, száz arany forintot fizessen. Ez időtől fogva hallgatnak ő róla az irók László nevű fia maradt.
Bozgony tftrtncz. A felébb vet Istvánnak Ssént»€}yttgyi Crae«-liától való fia. Erről a Lőrinczről azt mondja Ötödik Lásitó király 1458. észt. költ királyi levélében, hogy ö Hunyadi János gubernátor mellett kapitánykodott, és Szécs alatt esett el, midőn a eeeWmek #tt épftlt erősségét ostromlaná. Ámbár pedig ő eleseit, de már. akkor amyira vitte vala a dolgot, hogy halála után az erősséget ktanyi volt megvenni. • »
' * ftozgmry Wn«,rLőrinoz testvérje, éa igy ez ig IfWáBwk 0yo>gy! CzecziMátőT való 'fia, erdélyi vajda T ttraokméster és
birája. SBékesféhérvárinegyében Csókakő, ragy amM nw hívják,
<k<fkahegy netft várat ajándékozott heki, és Rajnáid • Oivát.wv*
testvéreinek, némely falukkal együtt «tödik Lászlé tíril? 14W. m*.
költ királyt levde- által. • Ezen \tv&bm, atfól dinelff u e»ltt«tt iá-rom testvért!László" király, hogy Hunyadi Jáaossal, mind tóvöl ae országon a törökök, mM pedig beun, a esetük ellea visttt minim
124
hadakozásokban jefesvoltak, ragy mindnyájan, vagy legalább egy vagy kettó* Waólök. Tárnokmester volt János 1660. ászt, mikor őt Vetésy Alberttel a veszprémi ptopökkel, Mátyás király Olm&czbe kftldötte, hegy ott a cseh király közirirósága alatt, a Fridrik császár követeivel békességet kiesőn Már ekkor volt ugyan neki a eseh királytól meae-dók levele; de midőn Treieséonél járna, észrevette, hogy Sttrnberg Máté, egy morva Member, Magyarországra igyekszik beitni: azértis Trencsénből irt Podjebrádhoí, a cseh kitályho*, hogy neki kfikUöa egy nj Benedek-levelet; azonban Sternbergnek pamaesolja meg, hogy akárhol találaadja Regény Jánost, ée követ tárgát, ét szabadon, és nunáei bántódás nélkül bocsássa el. Meglett ae 6 kívánsága, és 01-műczbe békével érkeaett, de ott közel nyoloz egész napi beszélgetés itán is, a Fridrik követeivel semmit nem köthetett, annyival inkább, mivel amint némelyek írják, Padjebárd alattomban önkényt hinte-gettB Fridrik és Mátyás kfet a gyfilMg konkolyát, azért a békesség tftéietességre való vitelét, most is más. termimura halasztotta. A kö-vetkezett 1461. ont ismét Olmftczbe ktldötte Málfás Bazgony Jánost CSsáky Feienezczel, hogy ott Pocfyebráddsl, a MátyáB jegyesének haza hozásáról, és annak rendelendő móringról végeszea. Ugyanebben az esztenéffben, ennek a Jánosnak, és'Bajnald nevű iestvérjének adta Mátyás sirály, Bihar vármegyében, Sz^Pétocszeg nevű falut, és Szent-Miklós teleké nev* pusztát, melyeket azeMtt a mag nélkül elhalt JmoghsKghi 8züág/i Mihály birt vala.
Ezt a Jánost kftldötte volt el Mátyás, Czezinge Jánossal, a pécsi püspökkel 1465. eszi a római pápához, hogy attól a törökök ellen nnfiMo'gel kárjen, amikor egyszersmind a vetencaésekhez is elfordult.
Kftetségenek az a haszna lett, hogy a pápa Mátyásnak esztendőiként Máaoar aranyat igért, míg a török ellen hadakozaad. Mikor Mátyás 1468. eszi a esehek ellen hadakozván, kénytelen volna az országra
•j aéát rettó, egyik «z a János vállalt aziránt magán kezességet, hogy á király több esztendőben nem íeg ilyen adót kívánni az ország-tóL Azntán két esztendővel látván az ország Mátyásnak a hartakwáiri sok kittség»it, önkényt ajtoiott neki mind* portától eg? arany de ekkor is megkivánta, hogy több főmdettel egyfttt 9ot*
Jáaes ismét kezes legyen, hogy a király, az emáf akaratja
•üen, est a adót aem fogja többször felvetni. Oozágbirájává 1471.