tudván hova ? jól előrehaladtak, egyszer villogóba esnek, 60 v«etojök s tanácsadójok nem lévén, mi tevők legyenek, magokat 4el nem talál*
hatják. Észrevette a kelletlen s váratlan vendégeket Batthyány Orbán, aki a városban épen akkor fel s alá lovaglott, azt ssemlélgetvén, ha váljon az Őrizők s vigyázok, magok helyén vagynak-e? Még stfve*
vényesebb zűrzavarba jöttek a németek, mikor Batthyány ő reájofc hirtelen összegyűjtött osztályával tüzet adott. Nyakrafőre kezdenek hát az úton visszatolakodni, melyen jöttek. Legboldogabbak voltak, akik legntól mentek be, mert most elsők lehettek a kifutásban. Baekk»l együtt szaladt ki s tűnt el Bornemisza is. Leírhatatlan lett az elsőb-bekből utolsókká vált hátrább maradtaknak kétségbe eséssel való ktez-ködésök, és állapotjoknak keserves volta, még inkább is, minekutána a magában is elég -kárt tehető Batthyánynak, segítségül érkezett a*
Öldöklésre Petrovich Péter. A különben sem tágas kapu, melyen sza-badulni kellett volna, még szorosabbá s keskenyebb, és igy a szaba-dulás is lehetetlenebbé lett, az elsőbbeknek ott elszórt fegyvereik ál-tal. Egy szóval igen keveset tartott meg ő közölök életben s fogság*
ban a magyarok boszúálló kardja. Bévay kivftl a városon könnyes szemekkel hallgatta a puskák ropogását, és kardok s lándzsák csatto-gását, 8 kárhoztatta, ha mind Késő volt is, a Boggendorf agyafúrtságát*
aki azáltal magát az egész tábor előtt gyülőteégessé tette. Bethlen Farkas június tizenharmadik éjszakájára teszi ezt a veszedelmet. Bké-pen elszalasztván Boggendorf a magával unsaolódó szerencsét, a&után is mindaddig tévesztgette minden ugrásait, mig húszezer keresztyén vére kiomlásának s elpazarlásának, Jiarminczhat nagyobb • és másfél-száz kisebb ágya török kézre lett jutásának tette magát bűnös okává.
Ezen szörnyű veszteségben, hogy maga Ferdinánd is Bévayt, legkisebbé is nem vádolta 1 azzal mutatta meg, hogy őt 1542. észt. a pozsoni diétán palatínus helytartójává tette, mely hivatalban tiz esztendeig forgolódott.
Egy levelet küldött ö hozzá a király Prágából 1544. észt. 1.
jul., melyben neki igen kemény kifejezésekkel parancsolja, hogy a Luther és Calvin tudománya követőit keresse, és érdemök szerént büntesse. Semmi nyoma nincsen, hogy ő, különben a leghűségesebb jobbágy létére is, ebben valamit mozdított volna, s nevezetesen hogy * a bányavárosokon lévő tanulók száját bedugta volna, akik előbb tovább nyilván ezt szokták volt énekelni: Vive! vive mi Luthere, cuncti tibi dicant Xaigt. Verítatís gpectalnm. Nem is indíthatott ebben ő sem-mit, ha magával ellenkezésbe nem akart jomf, 1» mákokat azért bfln
104
tetui, amiben maga is léiedzett. Ugyanis bizonyos dolog az, hogy az ö maga gondolkozásai is a vallás dolgában igen nagy változást szen-vedtek, és ő már ezen királyi parancsolat, vétele előtt öt esztendővel, magáival Luther Mártonnal levelezett, és azzal disputáit, megírván néki t ; micsoda meggyőződésben fundamentumokon kénytelen ő tőle az unraceorájs felett való tudományban elállani, és ahoz ragaszkodni, me-lyet Zvingli tanít Mindenre kérte őt Luther, ami szent, hogy Zvin-glinek ne hidjen, de ő megmaradt a maga meghatározása s győződése mellett. Hogy a parancsolat után is állhatatos volt ő a maga értel-mében, onnan tetszik meg, hogy. annak vétele után való időkben kül-dötte el Olaszországba, tanulás kedvéért, a maga két fiát, annak a tordai Gelous Zsigmondnak vigyázása alatt, aki torkig volt a tilal-mazott uj tudománynyal. Mint. igen nagy ritkaságot, ngy kérte az ő könyves és kézírásos gyűjteményéből ő tőle, a tudós Veráncsics Antal 1550. észt. 5. mart. Bécsből küldött levele által a Bonfin magyaror-szági históriájának még akkor csak kézirásbau íévő negyedik és ötödik tizedeit. Jelen volt 1552. észt. a pozsoni diétán, és ott amennyire lehetett, a Forgách: familia ügyén könnyített a király előtt. Halála 1553. észt. 1. nov. történt Pozsonban. Teste a sz. mártoni templom-ban temettetett el Túrócz vármegyében, ahol veres márványból való kópét is felemelték. Hibáznak, akik Homonnay Klárát tartják az ő feleségének. Ugyanis az ő házastársa Gyulay Borbála volt, kitől négy fia maradt: Ferencz, Mihály, Lőrincz, János. Egy leánya Forgách Lászlónál volt férjnéL Borbála elébb meghalt férjénél, mert már 1544.
eeat. ezek a versek jöttek ki Krakóban az ő emlékezetére:
Cedo cuique suam quam jactct femina laudem, Nominis est etiam glória certa mei.
Virtutis merito, atque illustri clara marito, Unde mihi soboles plurima spes patriae.
His dici poteram donis fortasse beata, Restabant coelo sed meliora mihi.
fíis fruor, aeternum valeant quae possidet orbis, Aethereo vére vivő beatapolo.:'
Ej^kflt JSck Bálint irta, vala, a;. következőket pedig Werné? György f
); , Si <wijus tumujus hie sit requiris: .
*m$& h itHí^3^iwrtiP|W ^iwcit iUaavitö ^ n
a u f^m ^ CSara atenmwjte, darÍQr, maxito, : , > m ^
Digitized by
105 Francisco, et pueris beata natis, . : Non tantum domui Revae, sed ingens
Toti Pannóniáé decus Muris.
Révay Mihály. Ferencz fia. Első Ferdinánd király 1561. eszi 17. febr. költ levele által, ennek s testvéreinek és mindnyájok mara-dékaiknak, örökösen általadta a Túrócz vármegyei főispányságot, oly feltétel alatt, hogy aki közölök Szklabinya várát birandja, ugyanaz viselje a főispányságot is. Harminczhat katonával ment Mihály Fo-zsonba, a Maximilián koronázására 1563. észt. Ugyanazon esztendőben a pozsoni diéta őt rendelte ki, Perényi Gáborral és Thúrzó Ferencz préposttal, az ország határának Lengyelország felől ^való megnézésére 8 igazítására. Azután is mindenkor jelenvolt a diétákon, és ott, hol amár emiitett végre, hol a pozsoni, hol az eperjesi nyolczados tör-vényszékekre, hol a királyi helytartó mellé neveztetett ki, az ügye*
baje& dolgok megítélésére s eligazítására, ügy látszik 1583. esztendő-tájban halt meg, a túróczi főispányságot és főkomornyikságot Ferencz öcscsére hagyván, Bakics Annától, Péter, Ferenoz, Lőrincz, Andris éu István nevű fiai maradiak.
Révay Ferencz. A közelebb irt testvér bátyja helyébe lett tú-róczi foiepány és fokomornyik. Ez is a szelíd múzsákkal és Thómissel tartott inkább, mint Marssal. A diétákon ugyanazon dolgokra nevez-tetett ki sok izben, melyekre a bátyja Mihály. Lásd Berzeviczy Már*
ton. Homonnay Klárától, Gábor nevű fia maradt
Révay Lörinez. Mihály és ferencz testvérje. Kendi Annától István és János fiait nemzette, de akik mindketten mag nélkül haltak el.
Révay László. Az oda felébb irt Istvánnak Sövényházy Dorottya**
tói való fia. Két felesége volt, első Pálffy Erzsébet, második Dersffy Margit, kiktől születtek neki Miklós, Márton, István és Gáspár.
Rhédty.SájMtar. Nógrádi deputátus volt a budai diétára 1447.
észt, ahol Buda vára Hunyadi Jánosnak gondjára bízatott. Társai ezek voltak: Székely György, Daróczy Jakab és Lengyel Mihály.
Rttédey Ferencz. Dobó Istvánnal együtt ótalmazta Egert 1552.
észt., és a várták elosztásakor, mintegy kilenczvened magával bízták ő reá, a csábi bástyától fogva, a szegelet toronyig való varat.
Rollert. Először veszprémi püspök tizennyolcz esztendeig, azután esstergomi érsek 1226. eszi fogva. Német nemzet volt, a lütiki (lüt-tiehi) püspökségből származott. Még püspök korában 1212. észt Rő-, $t..a pápáimRő-,Rő-, m&odifc András királyRő-, hogy amely;
w
egyezségre léptek a kalocsai és esztergomi érseknek, némely perben lévő jusaik, p. o. a király koronázás iránt, azt erősittesse meg a pá-pával; ezenkívül kérjen engedőimet arra is tőle, hogy András Erdély-ben, a szebeni prépostságot püspökséggé tehesse, mely a kalocsai érsek yigyázása alatt legyen. Ezt a szebeni püspökséget, hihető, hogy a felesége Gertrud kedvéért, és ösztönözésére akarta András felállítani, s kivált ha felállíthatott volna, a kalocsai érsek alá adni, mivel ak-kor a Gertrnd testvérje, Berthold volt oda való érsek;; de a pápa sem egyik, sem másik kérését Andrásnak ez úttal meg nem adta, igen helyes okokon. Ugyanezen útjában panaszt tett Róbert maga részéről a pápánál Uriás sz. mártoni apátúr ellen, melyet Uríás megtudván, ő is Rómába ment, és a Róbert útját még jobban bevágta, nevezetesen azzal vádolta, hogy némely embereket ki akar az alól venni, hogy Uriásnak dézmáljanak. Három esztendőre lett egészen vége ennek a pernek, melynek kimenetele kedvezőbb volt Uriásnak.
Szerencsésebben perelt Róbert az esztergomi érsek ellen 1216.
eszi, aki ő tőle a királynék koronázására való jusát el akarta venni.
Ez a per hihető akkor támadt volt köztök, mikor Jolánta, az András második felesége, megkoronáztatott; hogyha a király és királyné együtt koronáztatnak, akkor az esztergomi érsek koronázza a királyt, a vesz-prémi püspök pedig a királynéi Ha csak magát kell a királynét fel-kenni és megkoronázni, a kenés az érsek kötelessége, a koronázás a veszprémi püspöké; ha pedig olyankor az érsek ott nem találna lenni, a püspök mind a kettőt vigye véghez.
János esztergomi érsek hajala után, minthogy nem tudtak a voksolók rajta megegyezni, kit tegyenek helyébe, Honorius pápa az esztergomi pap urak közöl négyet Rómába hívott, és maga nevezte ki azoknak Róbertet azon méltóságra 1226. észt Azután való eszten-dőben a sz. földre igyekezett Róbert, de mikor oda már induló félben volna, a Moldvaországban lakott kunok fejedelme Borics, a maga fiát követségbe küldötte ő hozzá, és általa arra kérte, hogy m«jen a kunokhoz, és azokat, akik már Pál, és más sz. domonkos szerzetén lévő magyaroknak szorgalmatossága által a keresztyén hithez édesed-tek, keresztese meg. Nem merészelt Róbert esz. földre való útról maga fejétől letenni, hanem a pápától kért engedőimet a kunokhoz való menetelre. Nagy örömmel reáállott a pápa az ő szándéka és útja változtatására; Róbert azért a kunokhoz vévén útját, csak hamar tizenöt ezerét keresztelt meg közölök. Annyira növekedett pedig köz-tök naponként a keresztyének száma, hogy már 1228. észt. a milkó-viai püspökséget kellett köztök felállítani, vagy inkább megújítani,
Digitized by
107