áll-hatták Mladin és a zádori lakosok. Sót annyira neki bátorodtak a zádoriak, hogy egy éjjel a Bellet hajójához eveztek, és minekelőtte valaki segítségére ment volna, őt meg fogták, baza vitték, tömlöczbe tették, ahol- kevés idő mnlva "bújában meghalt Csakugyan nem hagy-ták félbe a hadakozást a velenczések, hanem uj "Vezért és sereget kül-döttek Zádor ellen. De. ezzel is könnyen bánt Mladin, mert a perbe fogadott segitő katonákat, ötezer arany forinttal a velenczésektől maga és a zádoriak részére hódította; azonban csakugyan ugy igazgatta a dolgokat, hogy Zádor a velenczésekkel békességre lépett, mely szerént többé nem jobbágyaik, hanem szövetséges társaik lettek a zádori la-kesok' a velenczéseknek. A békességet Mladinnak köszönték s köszön-hették is a velenczések, azért őt és testvéreit a vrfenczei patricziusok közé bevették. Nagy szüksége is volt neki arra, hogy a velenczések neki barátjai legyenek, mert ő egész Horvát- és Dalmátorezágokat el . akarta nyomni, és a magyar királytól nem akart függeni. Különb-kü-lönbféle színek alatt kezdett a tehetősebb városokba kötölözködni, és azokra rend kivfll való adót vetni. Nevezetesen 1315. észt Tragnr városát, mind a szárazról, * mind a tengerről megtámadta, és onnan addig el nem ment, míg a lakosoktól tízezer font pénzt ki nem sajtolt Az ő udvari emberei ép tisztjei is sok erőszakoskodást vittek véghez, a fehér népekkel illetlenül bántak, akiknél pénzt sej-tettek, azokat fosztogatták, a nemeseket is öldősték, de senki nem volt aki ellenök mert volna állanir A sok kegyetlenkedés után a Sibenik (Sébenico) és Tragur (Trau) városbeliek ütötték fel ő ellene magokat, és hogy annál könnyebben bánhassanak vele, az Ő testvérjét Pált is magok részére vonták Í322 észt. Maga első Károly király is elment az ő megalázására. Már akkor az Ő ellene feltámadt horvátok és dal-maták megverték Mladint, Babouig János vezérlése alatt, mikor Ká-roly oda ért, és neki egyéb dolgot nem hagytak, hanem azt, hogy. ő Mladint Knin (Tinin) várában fogságra tétette, és Magyarországra hozta, helyébe bánságra Babouig Jánost emelte. Kevés ideig viselte jól magát Babonig az uj hjvatalban, sőt Subicb Györgygyei 6 is pár-toekodott Amadé Miklóst, a soproni főispányt küldötte ellenök Károly, .aki őket meg i& győzte, éb Subich Györgyöt fogságra hozta.
Sabieb Gyftrgy. A közelebbi czikkelyben emiitett Falnak fia.
Buflán' és Ostrovicza örökös ura. Micsoda katona s micsoda érdemü lehetett ez a György, onnan gondolhatni, hogy első Lajos királytól mindössze hatvanöt várat nyert annak jutalmául s bizonyságául. A többek közt Zrin várát adta neki Lajos király 1347, esztendőben,
156
mely időtől fogva, arról szokta magát nevezni s irai. Ez volt hát a Zriny família törzsöké, és ennek fia volt Zriuy Pál, kiről alibb maga helyén szó vagyon.
Subich Mihály, Jakab és János. Bizonytalan melyik ágból va-lók. Zsigmondhoz hűséges emberek voltak, Palisna János ellen ő érette sokszor hadakoztak, attól jószágaikban -k kár vallottak, és sok sebet kaptak. Ostrovicza várát ők vették vissza a velenczósektől. Szék-ért azt ígSzék-érte nekik Zsigmond 1412. esztendőben Budán költ királyi levelében, hogy akármi jószágot bírtak ők, és az Ö eleik valaha Zádor és Sibenik (Sebenico) határán és Ostrovicza környékén, mindazt vissza fogja nekik adni, ha szinte ők azokat pénzen adták is el; mihelyt az emiitett vidéket s városokat a velenczésektől visszaveheti, akikhez azok akkor pártoltak volt.
Sukur Pál. Ezt kuuok birájának uev.ezi Erzsébet királyné, az első Lajos édes anyja, azon testamentom levelében, melyet 1380. észt Budán készíttetett, és abban a levélben ezt a Pált teszi a maga rendelései végrehajtójának, hogy akinek mit testájt, azt annak kezé-hez adja.
Sulyok György. Bács vármegyei "deputaius volt a. budai diótára, ahol Hunyadi Jánosnak Buda vára áltáladatott 1447. észt.; társai vol-tak Szalánczy János, Félegyházy Gáspár és Tordas János.
Sulyok György. Pécsi püspökké tette ezt első Ferdinánd király 1528. esztendő első napján.
Sulyok Balás. Második Lajos, király alatt élt. Atyatisága \olt a török és Hederváry tamiliákhoz. Ő tanácsolta volt 1521. esat. Török Bálintnak és Hederváry Ferencznek, hogy Belgrádot magok keze közöl ki ne bocsássák. Lásd Báthori András. Ezen az okon a király öt is számkivetésre büntette volt, de a.z alól már 1522. észt felszabadult, István nevű testvérjével együtt. Hihető miudketten .ott voltak a mo-hácsi veszedelemben. Onnan kiszabadulván, Szapolyay Jánost ismerték magok királyának. Ók is ö^zeesküdtek Berzencze várában 1531. e»fct.
Nádasdy ótalmázasára. Lásd í^ádasdy Tamás. Talán testvérjők volt izeknek Sulyok üvörgy is,, a pécsi püspök. Ami Balást illeti, neki Három leánya után, három nevezetes veje* volt a hazában^ úgymint a hires Dobó István, Balassa János és liocskay György, .
. Sulyok István. Temesvárt együtt ótalnwzta Lossouczy litvánnal, és ott a törökökre való első kiütéskor mindjárt elesett 1552..eszi.
igén ifjúkorában. Egy más Sulyok Istvánról, oda felébb fíeszty JFerencz alatt vagyon egy szó.
Sulyok Gyönry. A régi Sulyok famíliából való jeles ifjú, első
Digitized by
157 Ferdinánd idejében. A Jaks\ Boldizsár özvegyét vette vafa fele-ségül, kinél fogva, hogy Hadadot annál könnyebben megtarthatná maga kezénél, az ifjú Szapolyuy János Zsigmondtól, Balassa Menyhért ösztönözésére Ferdinánd királyhoz állott. Ezen az okon Szapolyay Né-methy Ferenczet, és somlyói Báthori Istvánt küldötte ff ellene, kik is nem nagy munkával, elvették ó* tőle Hadad várát s városát, ma-gát pedig holmi ingóbingó jószágával vSzatmárrá költözni engedték 1562. észt. Kevés napok múlva Zay Ferencz és Balassa Menyhért visszavették ugyan Némethytöl és BáthoriMl Hadadot, raindazáltal Sulyok oda visítsa nem költözött. A halmi kastélyban esett el 1564.
esüt. Lásd Balassa Menyhért.
Sulyok István. Tüzes ifjú volt, mikor Békesy- Gáspár hadával Erdélybe ment Báthori István ellen 1575. észt.
, Smlyok Imre. Erdélyországi kanczellár. Ezt küldötte Báthori István vajda Bécsbe Maximilián királyhoz, Soinbory Lászlóval követ-ségbe 1574. esztendőén, általa megköszönvén a királynak, hogy ő közötte és Békesy Gáspár közt békességet kivan eszkftzleni. Esztendő múlva, ü. m. 1575. észt., a varsói diétára is fit küldötte Báthori Ist-ván, hogy ott a lengyel koronát az fi számára sürgesse. Báthori Kris-tóf és Zsigmond fejedelmek ajatt viselte a kanczellárságot Kevéssel hnladta meg a harmincz esztendőt, mikor 1583. esztendőtájban meg-halt. Kassai Dávid Zsigmond igy irt az ő temetfi helye felibe :
Hic tegor ingenio praestans Emericus et arte Sulyokiae quondam Nobilitatis honos.
• Tentöna ma Juveneni florentibns ora Lycaeis;
Ai tibus erudiit, d<>cta Minerva tuis.' Fovit et Eridanus m»4a mollibns otia ripis
Littora quae Phaebus, Pieridesque tenent. . Plurima Sarmaticns scci'eta negotiá Princeps
TradMit ingenio conficienda meo, Austriacas etiam noper legátus, ad oras *
Somborio missus me cómitante fui.
Quin et supplicibus sum respondere libellis JU8SUB, et arcani consulis esse loco.
Júlia Rom&nas qua prospicit Álba ruinas, Lapsaquae lrngaevo tempore tecta videt.
Vix egressus eram decímae triSteridos annos:
Haec tumuli quando me monumeta tegunt.
158
Szabolcs. Vagy a régi irjtó módja szerint Zaboloh. Mikor Árpád Szerencsen táborozott 892. észt., ezt a Szabolcsot küldötte Tas és Töhötöm nevű vezérekkel együtt, a bihari herczeg Ménmarót ellen.
Mihelyt ezen három vezér a Tiszán általérkezett, minden ott lakó népek meghódoltak nekiek. Ott közakaratból egy nagy földvárat há-nyatott Szabóién a Tisza mellett, melyet a maga nevéről Szabolcsnak nevezett. Azután kétfelé osztotta a három vezér a sereget. Egyik rész-szel Szabolcs és Tas a Szamos felé vették utjokat és Szatmárt meg-vették , a Ménmarót katonáit, akik benne voltak, láuczra és tőm-löczre hányták. Töhötömmel u meszesi kapunál ismét összeakadtak.
Onnan Töhötöm Erdély elfoglalására, Szabolcs és Tas pedig ism,ét Ménmarót ellen mentek. De mivel Szeghalomnál a Körösön által nem mehettek, megelégedtek az addig elfoglalt földdel, és a Tisza felé Árpádhoz visszaindultak, aki is Őket nagy vendégségre várta, és meg-ajándékozta.
Nagy dologban forgó ember volt Szabolcs nemcsak Árpád, hanem Zoltán idejében iss és kétségkívül sokszor jelenvolt azon hadakozások-ban s pusztításokhadakozások-ban, melyeket a magyarok a külső nemzeteken vittek véghez, de minthogy az akkori időbeli irók nem igen említik a ma-gyar vezéreknek neveit, egyéb bizonyost nemigen lehet felőle tudni, hanem hogy mikor Zoltán 937. észt. Ottó császár ellen nagy sereget küldött, annak egyik vezérévé ezt a Szabolcsot tette. Lásd Zoltán.
Hol H mikor halt meg, bizonytalan. Az <> atyja Előd volt. Ö tőle s a felébb emiitett vártól vette Szabolcs vármegye maga nevét. Ezt a szabolcsi várat sokszor meglátogatták hajdan a királyok, és az or-szágnak főrendéi. Sz. László király ott tartott 1092. észt. egy diétát vagy zsinatot, melyben sok eklézsiai éd külső rendelést tétetett. Már ma egészen elpusztult, a város helyére pedig egy nyomorult kis falu ült. Ettől a Szabolcstól származott á Ceáky nagy família, mely ha-zánkban az ő idejétől Fogva szakadatlanul virágzó állapotban van a mai napig mind érdemeire, miud gazdagságára nézve.
Szakadat} tamás. Ötödik László király idejében élt. Atyja Já-nos, nagyatyja Jakab, nagyatyjáuak utyja György volt. Jelenvolt a nagy Hunyadi Jánossal 1148. észt. a rigómezei hadban Bolgárország-ban, ée ott vitéz magaviselete mellett is a törököknek kezökbe esett, akiktől esztendőnél tovább tartott keserves rabsága után szabadulha-tott ki. Mind azelőtt mind azután mutaszabadulha-tott hűségeiért a király őt kir&lyi levelével újra megerősítette Szakadat és egyéb jószágainak bírásában 1455. észt.
Szakmar? tytofry. Második Ulászló kanczellárja, pécsi püspök,
Digitized by
159 utoljára esztergomi érsek 1521. esztendőtől fogva, ügy látszik, mintha ez előtt való időkben veszprémi és váradi püspök is lett volna. Szü-letése földe Abauj vármegyében Kassa városa. Pécsen lakott már 1506.
észt., amikor kalocsai érsek Frangepáu Gergelylyel, erdélyi vajda Szent-Györgyi Péterrel és Buzlay Mózessel Maximilián császárhoz kül-dötte .őt .Ulászló király követségbe, melyre ez adott alkalmatosságot:
Ulászló abban egyezett vala meg Maiimiliánnal, hogyha ő előbb ta-lálna férfi-mag nélkül meghalni, tehát a magyar királyság Maximilián császárra szálljon. Mivel pedig ennek az egyezésnek sok magyar ur ellene mondott, Maximiliáu az országba beütött, és Vasvár mellett táborozott. Azonban megszületik Lajos, az Ulászló fia, amikor aztán Maximiliáu szükségtelennek ítélte, a maga jusát ezúttal fegyverrel tovább sürgetni. Ulászló tehát Szakmáry Györgyit negyedmagával Bécsbe küldötte Maximiliánhoz a tökéletes barátság visszaállítására, ki is ezen pontokban egyezett meg Maximiliánnal: hogy mind Ulászló mind Maximilián az ország határairól hívják yissza seregeiket, az eddig való boszuságot mind a két rész .felejtse el, ezenkívül Pozson és Sopron városai, eddig Maximiliánhoz való ragaszkodásukért meg ne büntettessenek, ha Ulászlónak most született fia meghal, Maii-miliánnak Magyarországhoz való- jusa fenmaradjon Ezen pontoknak a mondott esztendőben Maximilián ugyan Bécsben jul. 19., Ulászló pe-dig Budán aug. 5. irták alá magok neveiket. Odajárt Szakmáry újra Bécsbe magával Ulászló királyival 1515. észt. annak gyermekeinek házassága dolgában.
Az akkori időnek némiuémü kis ismeretségére szolgálhat az, amit Sperfogel ír ő felőle, hogy t. i. 1516. észt. valamit akarván építtetni, a lőcseiektől egy építőmestert vagy ácsot kért, akik küldöttek is neki egy Greyer nevűt, de mivel ez a G.eyer magyarul nem tudott, Bren-dorí Pált adták mellé tolmácsul, uti költségül három egész forintot adván kettőjök számára. Minden forint száz pénzből állott. De mivel Greyer elfelejtett magával fúró, faragó szerszámot vinni, a püspök minden haszon nélkül, nagy boszankodással bocsátotta őt haza maga-tóL Ulászló halála után a tolnai diéta egyiket őt rendelte az Irju Lajos király mellé tanácsosnak 1518. észt. Halála 1524. észt. april 7. Budán történt. Istvánfly azt írja, hogy azon váraknak kiváltásaim, melyeket még Fridiik császárnak u magyar koronáért zálogba vetettek vala a' magyarok, Szakmáry György érsek hatvanezer aranyat hagyott testa-mentomban, melyeken mindnyájokon a Hunyadi Mátyás magyar király czúnere, az orrában gyürftt tartó holló látszott; de az irju Lajos ki-rály ezt a summát más végekre fordította, a törökökkel való háború
160
közeledvén. Ó ujittatta s bonttette meg Kassán a sz. Mihály tem-plomát maga költségén. Két márvány-követ találtak 1783. észt, me-lyeken az ő nemesi czimere volt kimetszve, ilyen Írással:
O e o r g i u s S z a k m a r .
Lilia bina rosis totidem conjnncta gerebam; • -Rex dedit auratum Oorvinus et ipse Leoném.
MCDLXXXXVIII.
Tarinus István az ő dicséreteit akképen énekli:
— — — Insignis Praesul Quinque Ecclesiarum, Sed male in Hexametro quadrant haec nomina versu, Integer, ef purus sceleris, cui maxima Regni
Res curae est, et cui sua Cancellaria curae est, Vir probitate ingeus, huic non consultior altér Rebus in ambiguis, fandi guarissimus, illő Praesule nil usquam videas studiosius, illő Nemo minus solus, quam solus, quique diei Noctem operose addit multam _, furatur et horas, -Queis veterum evolvit, volvit monumenta novorum etc.
Szalaházy Tamás. Először veszprémi, azntán egri püspök, egy-szersmind ország kanczellárja, Lajos és Ferdinánd királyok idejében.
Már beregszászi plébános korában 1519. észt. Lajos király tttoknokja volt; ugyanakkor a pápa őt a sz. szék nótáriusa és főesperesti titulus-sal tisztelte meg. Veszprémi püspök volt már 1526. észt., mikor Lajos király a mohácsi szerencsétlen hadra menvén, őt Mária király-néval Budán hagyta, akit ő, meghallván a veszedelem hirét, mind-járt kincseivel együtt fefkisért Pozsonba.
Ettől fogva igen fáradhatatlanul munkálódott abban, hogy nem Szapolyay, hanem első Ferdinánd legyen magyar király, ki is mikor aztán 1527. észt. bejött az országba, Báthori István palatínussal s másokkal, annak az ország határáig eleibe ment, és mihelyt belépett Ferdinánd a magyar határba s ott lováról leugrott, Tamás őt mind-járt feleskette az ország szabadságainak ótalmazására, onnan óvárra, s belebb is az országba egész Budára elkísérte., és mikor ott okt. 7.
Ferdinánd a vár előtt egy arra készült magas helyen székébén ülve, az összegyülekezett magyarsághoz egy beszédet tartott, azt Tamás magyarázta meg a sokaságnak. Ebben a beszédben ígérte Ferdinánd, hogy nem fogják megbánni a magyarok, hogy őt magok királyának
Digitized by
választották, kérte őket, hogy tőle azért oe idegenkedjenek, hogy ö más nemzetből való, holott már ezelőtt is voltak a magyaroknak idegen királyaik 8 a t. Lásd Bessenyey István. Végbtmenyén Fehér-váron Ferdinánd koronázása, ott nov. 10. tette Tamást kanoaellárrá, és egri püspökké. .
A következett 1£>2£. észt. őt hagyta egyiket Ferdinánd aa ország kormányán, mig maga regensburgi diétára járna. Lőcsén volt ő 1531.
észt. decz. 15. Nyáry Ferenczczel, és magával vitte Basó Mátyást fogva, Hradek, vagy magyarul Liptó-Ujvár felé, ahol Pekry Lajos tárom vagy négyseáz huszárral várta őt. Minthogy pedig útjában tar-tott a murányiaktól, százötvennégy mnskatérost adtak neki kísérőül a lőcseiek. Kért tőlők kétszáz forintot is, de hogy azok szegénységekkel mentették magukat, a dolgot abbahagyta. Lásd Basó Mátyás. Sok levelet küldött ő szélyel az országba Pozsonból az urakhoz 1532. észt.
jun. 12., melyekben arra intette azokat is, akik Szapolyay részén voltak, hogy ál\janak Ferdinándhoz, mind a két király részén valók-nak pedig parancsolta, hogy a törökre készüljenek, azt ígérvén, hogy aki száz lovast állít, azoknak tartására minden hónapra száz magyar forintot fog a királyi kasszából kapni. Ugyanazon esztendőben, mikor öritti Lajos Esztergomot szorongatná, a várbeliek ő hozzá izentek Pozsonba a segítségért, ő pedig Bécsbe a híres Katzianex Jánosnak adott hírt, 1537. észt. hált meg. Áz akkor időben élt versirók sok görög és deák verssel tisztelték öt meg.halála után. Az utolsóbb ne-müek közöl itt következik egynéhány: Ama híres tudós olasz, páduai professor Bonamico Lázár ezeket irta:.
Thomae Zallazae cordi pietasque fidesque Dum vizit, fűit, hac qui tumulatur humo..
Agría quo poterat jactare Antistite se se, Et tota auriferi Pannonis ora jugis Pontificum, civile, Dei jus hauserat, uti
Et lingva dederat Phoebus utraque j>ari.
Eistinctum Latiae, Graecae hunc flevere ;Camoenae Et moestis fluiit langvidus Ister aquis.
Lóg György ezekkel dicsérte öt:
Post miseras patriae clades, et rege perempto Pannóniáé, in Turcas qui túlit arma truces.
Foedera cuin Turcis duói jungit fbeda Tyrannus HL 11
1Ó2
Regnandi insanís concitas a furiia í
Legitimum usque pius regem, piaqne arma secutus, Constanta huic haesi sedolus usque fíde.
Doctrina insignis, lingvamm quinque peritus, Romanae ante alios, Cecropiacque fui.
Utilis huic regi, et regno, charusque ferebar Eloquio, scriptis, pectore, et ore, manu.
Agria gaudebat me principe, Vesprimiumqné Ista meum taxit infula,sancta caput.
Werner György igy irt;
Qui 8itus hocce loco est Praesul, seu stemmata spectes, Seu merita, eximios inter habendns érit.
Quidquid opum ingenio quaesivit, id omne juvandam Ornandamque simul contulit in pátriám.
Sollicitae imprimis quo tempore Pannóniáé res In pej&s dira seditione ruunt.
Non hoc virtutis fídeiqne tenacior altér, Non lingva et calamo dexteríoie fnit.
Jure domus tanto Zalahazia gaudet alumno, Ereptumque omms regia jure dolet.
Láng János igy beszél feléle:
Thomas regendis interesset Pannonum Quum rebus Antistes pius:
Aptus profanis, et sacris negotiis Adhuc vigebat patria.
Non Turca dirus hostis, et domesticus, Oppressit armis impiis.
Tantum sed illa mortuum moerens Virum Suum requkit Nestora:
Retroque res plerasque plorat cederé, Sedesque vastari suas,
Aulaeque Turcas incubare regiae Cives per ipsos perditae.
Sed quando Thomas non potest ultra malum, Tu Christe quaeso tollito.
Kár, hogy ilyen sok versből is, csak azt sem lehet kitanulni, hol
tör-Digitized by
1(53 tént halála. A bizonyos, hogy ő Egerben soha sem lakott, mert azt akkor Perényi Péter bitorolta. Pozsonban legtöbbet mulatott, talán ott is halt meg.
Szálai Bálint Deák. A mohácsi veszedelem előtt kevés hetekkel, ettől küldött Lajos király levelet Nógrád és Bars vármegyékhez, a váczi püspökhöz s káptalanhoz, ezenkívül Révay Zsigmondhoz, Hor-váth Ferencihez, Lossonczy Antalhoz, és Balassa Ferenczhez, hogy fegyvereseikkel mennél hamarább menjenek Tolnára a törökök ellen 1526. észt. Útiköltségül 16 forintot
kapott-Szálán. Mikor a magyarok bejöttek az országba, ez a Szálán birta akkor a Duna, Tisza és Garan vize közét. Miképen fosztották meg őt apródonként birtokától a magyarok, meglehet látni oda felébb Ár-pád alatt.
Szalánczy János. Szapolyay Jánosnak és annak Özvegyének Iza-bellának hiv embere, kiknek nevökben igén sokszor járt Konstantinul-polyba követségbe. Nevezetesen pedig ő vitte oda Szulejmán császár-hoz, a tiz ezer aranyból álló legelső erdélyi adó pénzt Fekete János-sal július első napján 1543. észt. Öt küldötte Izabella 1550. észt. először ugyan Szül ej mán hoz, azután annak engedelmével a budai- basához Eá-szonhoz Gyula-Fehérvárról, hogy neki minél hamarább segítségére sies-sen, az őt elnyomni akaró .Martinuzzi György püspök ellen Erdélybe.
Elment Kászon, annyival inkább, mivel a maga császárjától, más utón is volt az iránt parancsolatja. Azonban alig állapodik meg Kászon Erdélyben Tótváradján, mikor nála toppan az Izabella követe, aki őt arra kéri, hogy csak forduljon vissza Budára, mert már szent a bé-kesség Izabella és Martinuzzi között. De az is fülébe ment Eászon-nak, hogy Martinuzzi már a moldva és oláh vajdákat megverette, akik a török császár parancsolatjából rontottak vala be Erdélybe, sőt ha belebb nyomul Eászon Erdélybe, ő vele is kész összeágaskodni. Ezt Eászon arra magyarázta, hogy őt most nyilván önkényt vitte Szalán-czy a kelepczébe, azértis őt, akit mindeddig maga mellett tartott, kemény kérdőre vonja és vallatja. Minthogy- Szalánczy mindenben ár-tatlan volt, semmit sem lehetett kivenni belőle, mindazáltal Eászon őt gombolyagba kötöztette, és keményen megpálczáztatta, sőt örökös rab-szolgaságra is vitte volna, ha magát két fián ki nem váltotta volna.
Elment Kászon, annyival inkább, mivel a maga császárjától, más utón is volt az iránt parancsolatja. Azonban alig állapodik meg Kászon Erdélyben Tótváradján, mikor nála toppan az Izabella követe, aki őt arra kéri, hogy csak forduljon vissza Budára, mert már szent a bé-kesség Izabella és Martinuzzi között. De az is fülébe ment Eászon-nak, hogy Martinuzzi már a moldva és oláh vajdákat megverette, akik a török császár parancsolatjából rontottak vala be Erdélybe, sőt ha belebb nyomul Eászon Erdélybe, ő vele is kész összeágaskodni. Ezt Eászon arra magyarázta, hogy őt most nyilván önkényt vitte Szalán-czy a kelepczébe, azértis őt, akit mindeddig maga mellett tartott, kemény kérdőre vonja és vallatja. Minthogy- Szalánczy mindenben ár-tatlan volt, semmit sem lehetett kivenni belőle, mindazáltal Eászon őt gombolyagba kötöztette, és keményen megpálczáztatta, sőt örökös rab-szolgaságra is vitte volna, ha magát két fián ki nem váltotta volna.