tartott a gyűlés s tanácskozás. Ki mennyi időt mulatott el közölök, any-nyi időről fizetésétől fosztatott meg, p. o. aki félnap nem jelent meg a gyűlésben, fél napi zsoldját elvesztette, s a t. Az előlülő egy két hóna-pig tartó engedelmet adhatott akárkinek házi dolgainak megtekintésére, mely idő alatt hiányosság nélkül kijárt az engedelemmel távollevőnek fi-zetése, aki pedig hir nélkül ment el, zsoldot nem kapott. Az elölülőnek fizetése harmadfél ezer, a királyi kamara prefektusáé nyolczszáz, a tanács uraké p. o. Sibrík Gergelyé négyszáz, az első titoknoké kétszáz, a máso-diké száz hatvan, a királyi fiskusé pedig háromszáznyolceyannégy forint-ból állett. Voltak ennek a tanácsnak más tagjai is, akik nem tartoztak mindenkor Pozsonban tartózkodni, de mikor, akar hiva, akar hivatlan oda-mentek, az ülésekben mindég rangjokhoz illő helyök és székjök volt. Ilyenek voltak Nádasdy Tamás, Batthyány Ferencz, Báthori Bonaventura s mások.
A pozsoni diéta ezt a Gergelyt rendelte ki 1550. eszi veszprémi püspök Bornemisza Pállal, Serédy Gáspárral, Csernél Ambrussal, Kamo-ray Tamással s másokkal Szakolczára, hogy az ország határait vizsgálják meg, és ott egyéb törvényes dolgokat is igazítsanak el. A most emiitett Kamorayval, Merevvel s másokkal, együtt dolgozott ő az úgynevezett Quadrípartitumon 1551. észt. Némely helyeken Györgynek van irva az ő keresztneve, de bizonyosabb, hogy igaz neve Gergely volt. Nagy-Szom-batban halt meg. 1553. eszi 31. jul. .
SigfrM. A Gara vize mellett lévő sz. Benedek fclastromának apát-ura első Lajos idejében. Ezt küldötte el Lajos 1346. észt Edvardhoz az angol királyhoz egy szomorú levéllel, melyben az ő öcsosén Andráson Ná-polyban véghezvitt gyilkosságról keservesen panaszkodik. Felváltotta Ed várd a magáéval a Lajos levelét, és azt a Sigfrid kezébe adta, melyben igen érzékenyen jelenti, mely nagy. megillet ődéssel olvasta ő az András nem érdemlett halálát, és micsoda következései lehetnek annak, ha a boszúállás nélkül maradna; azértis ígéri Lajosnak mind tanácsát, mind segedelmét, a gyilkosok ellen. Ugyanakkor küldött Sigfridtől levelet Ed-yard a Lajos anyjának Erzsébetnek is, melyben tudtára adja neki, mely nagy részt vett az ö szomorúságában. Ezenkívül, mikor visszajött Sigfrid, útitársul mellé adott neki Edvard egy Móra Valter nevű dominikánus barátot, hogy az élő levél legyen, és az ő gondolkozásait Lajosnak bő-vebben magyarázta meg.
Sigray Ji*o& Negyedik vagy Kun László király alatt élt. Szepes-hez közel birt egy Sigra nevű falut. Mutmertől, a szepesi préposttól, azt inatálta ő 1275* eszi, hogy hadd építhessen ő Sigrán, a maga örökségé-ben egy templomot, melynek szükségére ő egy vízimalmot, és egy rétet
ÍÜ
akar ajándékozni. Ezenkívül arra is kérte a prépostot, hogy azon tem-plomnak szükségére maga is adjon valamit. Mindenik kívánságát teljesí-tette a prépost, és amely dézma Sigrától öt illeté, annak felét a templom szükségeire odaengedte.
Simády vagy talán Simáudy Tódor. Azon pártosoknak fejők volt, akik második Béla király idejében ö ellene Boricsot behívták az or-szágba, és mellé állottak. Azon harczban, melyben Béla Boricsot meg-verte, egy Miksa nevű derék magyar ezt a Tódort elfogta-, s elevenen Bélához vitte 1133. észt.
Stuka. Mlczbán Simonnak, akinek feleségétől egy hassal hét fia született, ezen hét fián kívül volt még egy leánya, aki valami Ta-más nevű emberhez ment férjhez. Ennek a Simon leányának lett az-tán Tamástól, ez a Sinka nevű fia, aki egynéhány esztendeig a nagy Miczbán György mellett katonáskodott, harmadik András király idejében. Nevezetesen jól viselte magát a király láttára Bécs alatt 1291.
esztendőben-, mikor András Albertet az ausztriai herczeget meg-támadta volna azért, hogy az Magyarországot maga kezére akarta keríteni. Sinkának itt kapott sebeit, azzal kivánta ő vele Miczbán György felejtetni, hogy neki Sóváron a maga jószágából esztendőnként való jövedelmet rendelt. De maga a király sem felejtkezett el 8iu-kának hűségéről, annyival inkább, hogy azt uj érdemeivel tetézte, Ro-rand az erdélyi vajda pártot ütött volt András király ellen, kinek ini-dön Adorján nevű várát ostromoltatná András, az 6 láttára ott is derekasan viselte Sinka magát, és nagy sebeket is kapott. Elküldőtte volt őt András Lászlónak, a lengyel herczegnek segítségére, a gíoga-viai (glogaui) herczeg ellen, több magyar nemesekkel együtt, és ott való magaviseletéről, maga a herczeg tett jó bizonyságot a király előtt, de hogy veszedelmes helyeken forgott, megmutatták azt a testén lévő sebek is. Erdemeit ezzel jutalmazta meg András király, hogy 1300. észt.
Sáros vármegyében neki egy Asgúth nevű erdőt ajándékozott, melye1, ő 1307. észt Amadé palatínusnak egy Felsebes nevű jószágért elcserélt.
Sinka Péter. A közelebb irt Sinkának fia. Egy Ethele nevű em-ber Sáros vármegyében ennek a Betérnek valami sz. Péter nevfl jószágában egynéhány szolgáit s jobbágyait, s azok között egy asz-szonyt, igen .megverte és meg is sebesitette. Ezért a tilalmas hatal-masságért, az akkori szokás szerént, őt Péter egy szál kardra hitta egy bizonyos napra, de mivel Márton a kirendelt napon és helyen sem maga meg nem jelent, sem más bajvívót maga helyett nem állí-tott, Perényi Péter és négy Sáros vármegyei szolg&biró őt büntetésre méltónak ítélték, és jósaágát tőle elvették 1833. cszt első Károly
ide-Digitized by
145 jében. Ugyanezen esztendőben hosszas perbe fogta Petina, vagy Pánky Pétert és Mátét, kiktől Palócz nevű falut akart elvenni. Egy volt ez a Péter a Sebessy família elei közöl, mely Sáros vármegyében sok ideig virágzott.
Sirokjiy Pál és Péter. Zsigmond király uralkodásának elejéé nyughatatlan pártos emberek voltak, melyért őket Zsigmond számki-vetésre büntette vala, de Vitéz János nevfl hívének kérésére, őket 1393. észt. kegyelmébe vette, nemcsak életöket megtartotta, hanem jószágaikat is visszaadta, mindazáltal azalatt a feltétel alatt, hogy aki-nek mi kárt azelőtt való időkben tettek, azt megfizessék.
Sitkey Kocsárd vagy Gothárd. A pápai és somlyói várak kapi-tánya 1514. észt., melyeket akkor Szapolyay János bírt. Minekutána ez a Szapolyay a nevezett esztendőben, a paraszt kuruczokat Temes-várnál megverte volna, meghallotta, hogy Veszprém és Fehérvár közt a Bakony körül, némely kuruczok, Soós Domokos nevű vezérjök alatt, mind a nemeseket, mind a -templomokat fosztogatják, parancsolt te-hát ennek a Sitkeynek, hogy mivel csak Pápáról is kiállíthat ötszáz lovast, minden erejét szedje össze, ős azzal a kuruczokat verje szélyel.
A fehérvári lakosokkal, és a győri püspök, Gosztonyi János katonái-val* egyesitvén Sitkey a maga erejét, egynéhány nagy ágyúkat is vitt magával, és mivel eleve tudta, hogy a kuruczokat az ágyúknak csak durrogása is meg .fogja rettenteni, azokba golyóbisok helyett csak zöld füvet, és holmi rongyokat tétetett, és ugy lobbantotta azokat a ku-ruczokra, és igy is elérte a maga czélját; mert mihelyt reájuk süt-tette az ágyukat, azok mindjárt megfutamodtak, és Soós Domokost is el tápodták. fi volt a kurucz háborúnak utolsó felhúzása.
Sitkey Gytfrgy. Lásd Sibrik László.
Smuraffd. Először fehérvári prépost, azután kalocsai érsek lett 1257. észt. A maga szolgái ölték meg 1266. észt., melyet ilyen ver-sekkel s deáksággal ir le egy akkor táji krónika;
Post haec Ungaria malum perpetratur Facinus in Julio, Smarágdus necatur
Archipraesul iuclitus dire trucidatur, Colocensis proh dolor! Patre viduatur • Ecclesiá, quo reliquis male hoc minatur, Cleri flos, et inclitus doctor secretorum Impiorum manibus cecidit servorum.
Lugeat Ecclesia. etc.
vag\ magyarosan Sxlaiiioii. Lásd Szulejinán.
III 10
146
Solt. Egy Ezop macskájához hasonló álnok ember, második Ist-ván király idejében. Valami tetteért Morvaországba küldetett számkive-tésbe. Mikor 1116. esztendőben István király, és a morva herczeg László, a két ország határánál összejöttek, hogy ott személy szerént egymással némely dolgokról végezzenek, ez a Solt w eljött a her-cfleggel. Mineketötte pedig a király a herczeggel szembe lett volna, Solt egy embert küld Istvánhoz, aki által azt izeni neki, hogy ma-gán vigyázzon, • mert a herczeg el akarja fogatni. Azonban más fe-lől a herczeget is elhiteti, hogy a királyhoz el ne menjeu, hanem
in-kább szüntelen fegyverben tartsa a'vele lévő sereget. Istvánhoz ismét egy más követet küld, hogy siessen megelőzni a megtámadásban a cse-heket, melyet a hirtelen indulata István meg is fogadott, a két ki-sérő sereg között igen véres csata esett, és a két fejedelem minden végezés nélkül vált el egymástól. Észrevették mindketten, de későn, a Solt ravaszságát, aki nem sokára Istvánnak kezére is akadt, és azzal büntettetett, hogy kezeit lábait négy lóhoz kötözték, és ugy szag-gattatták szélyel. * •
SolYftgl János és Miklós. Tolna vármegyei deputátusok voltak a budai diétára 1447. észt., melyen Buda vára Hunyadi Jánosra bízatott.
Somfeory László. (Nagy-Sombori). Báthori István, Kristóf és Zsigmond fejedelmek alatt élt Erdélyben. Lásd Sulyok Imre. István fejedelem tiskusa volt 1575. észt., mikor ,a kolosvári diétán a ren-dek, azon harmincz urat, akik Békesy Gáspárral István ellen támad-tak vala, halálra ítélték. Őt küldötte Kristóf Kendi Sándorral Len-gyelországba István királyhoz, azzal a kérelemmel, hogy a király egyez-zen meg a Kristóf fiának Zsigmondnak, fejedelemmé való választásában.
Az erdélyi dézmák arendátora. vagy kibérlóje volt ő 1583. észt., mi-kor Báthori István .leBgyel király, azt a parancsolatot küldötte ő reá, hogy a kolozsvári jezsuitáknál tanuló szegény sorsú ifjak számára, esz-tendőnként ezer aranyat fizessen, a szász papok dézmájából. Ugyan-azon esztendőben tette őt István király a gyermek Zsigmond feje-delem nevelőjévé, s az ország igazgatójává, Kendi Sándorral és Ko-vacsóczy Farkassal. Mig 1589. észt. Pókay Péter temetésére járt, Zsigmond fejedelem a meggyesi diéta végezésein változásokat tett magát már senkitől nem függő vajdává tette, és mikor Sombory a teme-tésről hazajött, azt magához be nem bocsátotta. Ezután- ugy látszik csakhamar meghalt László. Felesége Valkay Zsuzsanna volt, kitől Sándor nevű fia maradt, kit is Német és Olaszországokban nagy költ-séggel minden tudományokra taníttatott, s nagy dolgokra készíttetett.
Somi Jósa vagy József. Mátyás és Ulászló királyok idejében
vi-Digitized by
U 7 tézkedett. A nagy Kinisy Pál alatt tanulta a katonaságot, ugyanan-nak helyébe lett temesi bán 1494. észt. Ugyaugyanan-nakkor a Bihar és Bács vármegyei főispányságot is neki adta volt Ulászló, de mivel megtudta, hogy a bihari fóispányság, a váradi püspöké, a bácsi pedig a kalocsai érseké szokott lenni, azt tőle ismét visszavette. Öt küldötte Ulászló 1495. észt. Németujvár alá Ujlaky Lőrincz ellen, akit ott annyira is megszorított, hogy kénytelen volt fegyvernyugvást koldulni, melyet meg is nyert, de olyan feltétel alatt, hogy Somival együtt menjen a királyhoz, aki akkor Pécsen mulatott. Ugyanott Pécsen, az auránai perjelt, Beriszló Pétert ö vele fogatta el, és az o gondviselése alá bizta a király. Szapolyay István palatínus őt etette a maga gyermekei tutorának, Raskay Balással s egyebekkel. Szerencsésen hadakozott 1502. észt. az ifjú Hunyadi Jánossal a török ellen. Többnyire minden békesség szerzésekben részesült, és miuden országgyűlésein jelenvolt melyek Ulászló idejében tartattak, uevezetesen ott volt a rákosmezei diétán 1505. észt Azután három esztendővel ismét a törökök, ellen táborozott a Bárcza vize mellett, de összecsapott-e, velők, s micsoda
szerencsével? bizonytalan.
Somi Gáspár. József fia. Eunek leánya volt Balassa Imre vajda felesége, kinél fogva birta aztán a vajda Erdélyben Almás várát, és talán az a Borbála is, aki bolondóczi Bánffy László komornyik má-sodik felesége volt.
Somkereki János. Miklós fia, Zsigmond királynak nagy ellen-sége. Azok a pártos fő rendek, akik Zsigmond helyébe Nápolyi Lász-lót, a kis Károly fiát akarták királynak az országba behozni, és akik 1403. észt. Pozsega várához közel táboroztak, ennek a Jánosnak Er-délybeu Újlakot, ét* még más két falut ajándékoztak a magok tábori gyülésökben, az ő László mellett tett hűséges iparkodásiért. János azt mondotta a gyűlésnek, hogy már Nápolyi László azokat a falukat, ezer arany forintért különbenis neki adta; azért a gyűlés azt igérte neki, hogy mihelyt László megkoronáztatok, ,őfc kérni fogják, hogy Jánost azoknak bírásában erősítse meg. Laczk Jakab és Tamásy János, akik együtt voltak erdélyi vajdák és szolnoki főispányok, azt hallották volt fe-lőle, hogy ő Budaych Imrét megölte 1407. észt., de micsoda rende-lést tettek a dolog iránt, nem bizonyos.
Somlyay Mihály. Ezt küldötte Szapolyay János 1530. észt. a szemendriai basához, azzal a kérelemmel, hogy az Ö segítségére jöjjön Ferdinánd király ellen.
Somogyi András. Dobó Istvánnal együtt ótalmazta Egert 1552.
észt. Minekutána a törökök nagy szégyennel mentek el Eger alól, 10*
148
ezt küldötte Dobó Bécsbe a győzelem hírével Ferdinánd királyhoz, Vajda Jánossal, Iváni Györgygyei és Kőszeghy Alberttel. Mindeniket ezen jó hir vivői közöl száz aranynyal és egy öltöző ruhával aján-dékozta meg a király, a szász herczeg, Móricz pedig, száz-száz tallér-ral, Oláh Miklós püspök egy-egy arany pohárral. Kaispriak János, a kinél akkor pénz nem volt, kivette maga nyakából az arany lánczot, azt négy felé vágta, és agy osztotta fel kózöttök.
Somosy. Ez a família az Aba famíliának egyik ága volt, és a Somosy nevet egy Sáros vármegyében, Kassa és Eperjes közt, a Tárcsa vagy Torissa vize mellett fekvő Somos nevti városkától vette. Ezt a Somost negyedik Béla idejében az Aba famíliából való Péter birta, kinek is öt fia volt, u. m. György, Miklós, Tamás, János, Mihály.
Ezek közöl Mihály pappá és egri kanonokká lett; Tamás mag nélkül halt el, János a Budamér famíliának; György pedig a Somosynák tör-zsöké lett. Ennek a Somosy Györgynek Péter és János nevű fiai ma-radtak, akik következnek.
Somosy Péter. György fia, nevezetes vitéz volt negyedik László idejében, aki őt egy királyi levelében arról dicséri meg, hogy 1278.
észt. az Ottokár cseh király ellen viselt hadban, az ő szeme láttára, nagy bátorságot és vitézséget mutatott, azután pedig mikor a tatárok 1285. észt. az országban, 8 nevezetesén Sáros vármegyében öldökölné-nek, ott Somosy Péter, a maga testvérjével Ivánkával velők összecsa-pott, közölök sokakat levágott, és kezek közöl minden foglyokat s rabokat kiszabadított, de Ivánkát a tatárok levágták. Ez a Somosy Péter 1300. észt Abauj vármegyei fóispány volt.
Somosy János. Somosy György fia, első Károly király idejében élt. Abauj vármegyében birt egy Zsidópatak nevű falut, melynek hogy ugyanazon szabadságai legyenek, melyek akkor Kassa éö Gölniczbánya városainak voltak, azt kérte Károlytól nevezetesen, hogy ott minden harmadnap hetivásár lehessen, és azt még is nyerte 1317. észt. De ennél nagyobb dologban is fordul elő az ő neve Bereg várraegyében is birt vala ő valami Kerálpopa nevű jószágot, de holmi erkölcstelen-ségeiért azt ő tó*le a király elvette votá. Ennek visszaadásáért esdek-lett ő a király előtt 1319. eszi, és nyertes is esdek-lett, mert a király egy pecsétes levele által azt neki visszaadta, és azon levélben az ő régi érdemeit megemlíti, p. o. hogy mikor Venczelt, a cseh király fiát némely pártos magyarok Károly, nyakára s ellenére királynak az or-szágba behozták, akkor ez a Somosy, Károly részére állott, vele együtt Csehországba is beütött, és ott dicséretesen hadakozott ő mellette.
Hasonlóképen viselte magát Somosy Komárom váránál is, mikor azt
Digitized by
149 Károly Trencséni Mátétól visszavette, és ott sok kővel való ütést ka-pott. Egy másik —
Somosy János ugyanezen famíliából a terebesr várnak kapi-tánya volt 1388. A tizenötödik századnak közepetáján az egész família kialudt.
Soós István. Ott volt a budai diétán, mikor Buda várát a ren-dek Hunyadi János gubernátornak általadták 1447. észt.
Soós Domokos. Lásd Sitkey.
Soós Albert és Ferencz. Első Ferdinánd alatt éltek. Ezek bírták Sáros vármegyében Só várt, de kétség kivül azért, mert ők Szapolyayhoz hajlottak, azt ő tőlők elfoglalta a Ferdinánd v%zérje báró Vels vagy Fels 1538. észt., és azt Ferdinánd Eperjes városának vetette zálogba, bizonyos summa adósságba. Idő jártatva a városnak, és annak nyomás és szántó földjeinek egy részét, Albert visszakapta, a pozsoni és beszterczebányai diétán költ törvények erejé-vel, más részét .pedig Ferenci foglalta vissza, a kassai kapitány Czé-czey Lénárt segítségével, ugy hogy az eperjesiek kezében csak a puszta vár maradt. Hogy ezt megtudta Ferdinánd, egy 1544. észt. 7. jan.
Prágában költ királyi levele által, csak magát a várat maga kezéhez vette, egyszersmind azt is ígérte, hogy mivel már az eperjesieknek, eí kell lenni Sóvár nélkül, tehát újra magára vállalja a király, hogy a régi adósságot meg fogja nekik fizetni.
Sövényház} István. Felesége Telegdy Lászlónak, Drugeth An-nától született leánya, Katalin volt, kitől, amennyire.még eddig tudni lehet, két gyermeke maradt, úgymint Ferencz és Dorottya, Bévay István felesége.
Sövényház) Ferencz. István fia. Erről oda felébb Lossonczy Ist-ván alatt, Tinódi verseiben vagyon egy szó, melyen kivül, nem igen lehet felőle annál egyebet tudni, hanem azt, hogy 1549. észt. a Te-legdy, Veseni és Czibak famíliák ellen pert indított, Bihar vármegyé-ben Telegd városa iránt.
Spanyol István. Neve ug^an spanyol, de maga magyar volt, és Mártonoson született. Forgách Simon alatt hadnagykodott 1552. eszi, és akkor azzal s Lossonczy Istvánnal együtt ótalmazta Temeavárt.
Ugyanott a Prajkó kapu előtt, azokkal együtt török fogságba esett.
Mikor pedig Pattantyús Balással s másokkal kisérnék őt Konstanti-nápoly felé, egykor tettette , mmtha a csizmájába kövecs esett volna, és ahoz olyan erővel hajlott, hogy szerencsére kezein a bilincs .meg-tágult, melyet hogy onnan lefeszegethetett, a hozzá közelebb lévő tö-rőknek kardját elkapja, azt azzal megöli, rab társainak egy kést oda
150
vet, hogy azzal magokat azok is szabadítsák, 'azalatt maga a törö-kökkel viaskodik, kik is látván, hogy a többi rabok is apródonként szabadulgatnak, elszaladtak, a rabok pedig Magyarországra hazajöttek.
Spanyol azt beszélte maga felől, hogy ő haza felé való bojdoetában, nappal az erdőkben lappangott, és ott vad almával élt, éjjel pedig a gönczöl szekerére vigyázott, és arról tudta ineg, merre kelljen neki hazáját keresni.
Statilins János. Beriszló Péter testvér nénjének fia. Budai pré-poBt, azután erdélyi püspök, Lajos, Szapolyay, és első Ferdinánd kirá-lyok idejében. Erdélyi püspök lett 1586. észt. Már azelőtt sok nagy dologban forgott. Nevezetesen 1521. észt., mikor a törökök Belgrádot igen keményen ostromlanák, a velenczésekhez küldötte őt Lajos király segítségért. Oly hathatósan beszélt ő a velenczei tanácsban, hogy az mindjárt harminczezer aranyat számlálna ki neki segítségül; de tfgy látszik, hogy mikor visszaérkezett, már akkor oda volt Belgrád. Mo-hács felé való útjában, Földvárról őt küldötte volt Lajos király 1526.
észt. Szapolyay János vajda eleibe, azzal a parancsolattal, hogy minél hamarabb siessen a királyhoz seregével. Szapolyay azt izente tőle vissza, hogy a király őt várja meg, és az ő elérkezéséig a törökökkel meg ne ütközzék, mert ő olyan sereget fog vezáHni, melynél fogva.a győzelmet reménylhetni.
A mohácsi veszedelem után, midőn Szapolyay János, és első Ferdinánd tusakodnának egymással a magyar királyság felett, Statilius állhatatosán Szapolyayhoz ragaszkodott, öt küldötte Szapolyay 1527.
észt. PáMfy Jánossal s másokkal az olniüczi gyűlésre, hogy ott a lengyel király követeinek közbiróságok alatt, a Ferdinánd küldöttjeivel, hányja, vesse és disputálja meg, melyiknek van igazabb jusa a magyar koro-nához; Szapolyaynak-e vagy Ferdinándnak? aholottis ő mint ékesen-szóló, és a haza törvényeiben s históriájában igen jártas ember, a Ferdinánd küldöttjeinek erősségeikre s okaikra igen nyomosán fetol-getett, és azoknak ellenvetéseiket, azoknak nyakokba igen elmésen visszahányta. A Ferdinánd követei ilyen okokat emlegettek. I. Hunyadi
észt. PáMfy Jánossal s másokkal az olniüczi gyűlésre, hogy ott a lengyel király követeinek közbiróságok alatt, a Ferdinánd küldöttjeivel, hányja, vesse és disputálja meg, melyiknek van igazabb jusa a magyar koro-nához; Szapolyaynak-e vagy Ferdinándnak? aholottis ő mint ékesen-szóló, és a haza törvényeiben s históriájában igen jártas ember, a Ferdinánd küldöttjeinek erősségeikre s okaikra igen nyomosán fetol-getett, és azoknak ellenvetéseiket, azoknak nyakokba igen elmésen visszahányta. A Ferdinánd követei ilyen okokat emlegettek. I. Hunyadi