• Nem Talált Eredményt

75 ebe Ferdinánd ellen, ás épen azért adta iiekiek Szapolyay Palota

In document by Google (Pldal 81-87)

vá-rát 1531. eszi, melyet Móré Lászlótól vett vala el. De azután Való időkben, agy látszik, hogy ők egyik részhez sem adták magokat, ha-nem csak a zavarosban halásztak, Fehérvár, Győr, Esztergom vidékén a Vág vizéig, Morvában, Sziléziában és másutt is elébb-tovább fosz-togattak és prédáltak. Még ma is meg van nevezetesen az a levél, melyet Thurzó Elek az országbirája, a Bars vármegyei nemességhez küldött 1536. észt., melyben annak azt parancsolja, hogy mivel Pod-maniczky János egy éjjel Zsámbokrét várát elfoglalta, és onnan pusz-títja a környéket, tehát ő ellene a nemesség minél hamarabb üljön fel, minden jószága vesztesége alatt. Micsoda foganatja és következése lett 'ennek a parancsolatnak, nem tudhatni A bizonyos, hogy az ő szarva meg nem tört, sőt azután is magát hatalmasan viselte, és az akkori boldogtalan zenebonás időknek közönséges szokása szerént, me-lyekben ki-ki azt cselekedte a magyar Izraelban, ami jó volt az ő szemei előtt, és amelyekben mindenkor csak az erősebbé volt az igaz-ság. János és Rafael is egyesfiit erővel foglalgatták a várakat és kas-télyokat, mind a világi, mind a pap uraktól, egyebektől pedig mar-háikat erővel is elszedték és azokat Morvába és Sziléziába kihajtot-ták, és ott jó pénzen eladták. Minden felőlről sok panasz lévén ő reá-jok, a pozsoni diéta-1542. észt; nekik mind kettőjöknek számkáve-tést itélt, ha két hónap alatt, minden erőszakkal keresett jószágokat kezeik közöl ki nem bocsátandanak azoknak igaz uraiknak. Istvánffy azt írja, hogy ők Ferdinándtól kegyelmet kértek és nyertek, ós a meg-károsodottakat kielégítették 1543. eszi A nagy-szombati diéta is fel-szabadította őket a büntetés alól' 1545. észt, megparancsolván nekiek, hogy a szerdahelyi kastélyt, Várday Pál érseknek, a király-helytartó-jának adják által, és Trencsén vármegyét, melyet ők két részre sza-kasztottak, ismét egyesítsék, ügy látszik, hogy János ugyanazon eszten-dőben halt meg. Nőtelen ember lévén, minden jószágait Rafaelre hagyta*

Már 1546. észt. ismét sok panasz volt Rafael ellen, és az ak-kori pozsoni diéta arra kérte a királyt, hogy a szerdahelyi kastélyt Nyitrában, a bakeny-ujvárit Veszprémben, az ordóit pedig Somogy vármegyében, melyeket a felébb való esztendőkben Rafael építtetett, és amelyekből ott körfilbelőjl igen sok kárt tesznek a bennök lakók, rontássá le, és a ragadományt a szegény károsoknak adassa vissza. A szerdahelyi lerontott kastély helyett, a kolosi klastromban csináltatott Rafael egy uj erősséget, melyre szintén annyi panasz volt, mint az előbbiekre; azért az 1547. esztendőbeli nagy-szombati diéta, erre nézve ia hasonló kívánságát a királynál megújította, ugy mindazáltal,

7 *

hogy ha az erősség lerontalak i«, a templom a maga épjégébtn meg-hagyassák, és az apátnrságba törvényes apátnr rendeltessék. Micsoda ember lehetett Rafael, onnan is gondolhatni, hogy Ő a maga édes anyját, Tarczay Katalint, maga házából kiűzte, melyért őt az anyja az örökségből kitagadta 1551. észt., és mindenét Sára nevű leányának, a Szunyogh Móses feleségének hagyta, aki őt magához befogadta; mind-azáltal a Rafael gyermekeinek is hagyott valamit, de ö mag nélkül halt el Ö birta Fehérvárhoz közel Palota várát, ő bírta Lednicz vá-rát is, melyet az ő halála után a király Telekesy Imrének ajándéko-zott. Maga Rafael rendszerént Beszterczén lakott.

Pogány Mihály, Erzsébet királynét, a Nagy Lajos édes anyját, elkísérte volt 1376. észt. Lengyelországba, ahol a krakói lármában ezt a Mihályt is a lengyelek megölték, több más magyarokkal együtt.

Lásd Erzsébet.

Popany Péter. (Csebi). Pozsoni főispán volt 1500. eszi, mikor a rákosmezején költ törvényeknek a maga nevét aláirta.

Pogány Zsigmondi (Csebi). Királyi táblabiró volt 1507. észt, mikor Ulászló a hét bánya város szabadságait megerősítette, A gyer-mek király, második Lajos mellé, egyiket őt rendelte a tolnai diéta tanácsosának és az ország dolgai igazgatójának 1518. észt. Verbőczy Istvánnal együtt járt a norímbergai (nürnbergi) német diétára 1522.

észt Több jó magyarokkal együtt őt is a mohácsig veszedelem emész-tette meg 1526. észt.

Pogány Menyhért. (Csebi). Mármarosi viceispán -és egyszers-mind a Szapolyay János Zsigmond lovasainak egyik hadnagya volt, mikor Debreczen és Halmaz-Újváros közt, a tatárokkal tartott véres csatában vitézül elesett 1566. észt.

Pohárnok István. Lásd Berzeviozy István.

Pohárnok Antal, Lajos király alatt élt Azt parancsolta volt a király 1516. észt a lőcseieknek, hogy ennek az Antalnak kezébe fi-zessenek ezer forintot, melyeket Deák Pál kincstartó kezéhez fog szol-gáltatni. Elment Antal azért a pénzért Lőcsére, de Thurzó Elek ké-résére megelégedett háromszáz forinttal, mely engedelmességéért két forintot ajándékoztak neki a lőcseiek, és öt ezüst kanalat, melyek hat forintba" kerültek

Pohárnok Miklós. Együtt ótalmazta Léva várát Dacsó Tamás-sal, Balassa Menyhért számára, és ugyanott ölték meg őt a spanyo-lok 1549. észt

Pohiros Péter. Ezt küldötte volt Lajos a maga sógorának, Káz-mér lengyel királynak segítségére Krakó alá, a cseh király ellen,

Digitized by

Google

7?

Széchy Miklóssal együtt 1345. észt., akivel ott magit emberül vi-selte, az ellenséget elűzte, és győzelemmel jött haza.

Poháros tavát, (Kapi). Zsigmond király bizonyos summa pénzt kért volt ettől az Osváttól, és inig azt megadhatná, Eperjes varosat vetette vala neki. zálogba. Egynéhányszor igyekezett Zsigmond Eper-jest ő tőle kiváltani, nevezetesen Ozoray Fülöpnek, a sókamarák fő-tisztjének parancsolt, hogy öt fizesse ki; de Zsigmondnak mindenkor nagy szüksége lévén, a kiváltás elhaladt 1404. esztendeig; amikor aztán Beszterczórői egy parancsolatot küldött Zsigmond Osváthoz, Re-mete Antal napján, melyben őt megtiltja, hogy többé az eperjesieket, semmi,taxa vagy akárminémü adó fizetésre ne szorítsa, azt az ötven egész forintot érő paripát is, melyet tőlök elvitt, vagy adja vissza, vagy az árát fizesse meg, (in coloreaut. in valore), mert már rende-lést tett felöle, hogy Norimbergai Márk, a harminczados főtiszt, őt ki-fizesse. Ugy látszik, hogy kevés napok alatt ki is. fizettetett Osvát, legalább ugyanazon esztendőben febr. 12. napján, Lőcsén költ levelé-vel, Zsigmond az eperjesieket mindenféle adó alól felszabadította ti-zenkét esztendeig, csak hogy a várost két esztendő alatt kőfallal jól bekerítsék. Ez az Osvát birta volt Sáros vármegyében Eápi várát, melyet minthogy ő mag nélkül halt el, Zsigmond Tétényi Andrásnak adott. Lásd Eapy András.

Pók Móricz, (Medgyesallyai). Ennek leánya Anna, Báthor,i iLász-lóhoz ment feleségül, aki 1351. észt volt Szatolcs vármegyei főispán.

Ezzel az Annával nyerte Báthori László Somlyót., és ugy lett a aon>

lyói Báthoriak törzsöké.

Pók Pétyr. Ezt az ifjú Hunyadi János Bajmócz vára kapitá-nyává tette vala 1491. észt. Győrhöz közel a Mérges famíliából szár-mazott. Koszul fizetett Hunyadinak, iránta mutatott, jó indulatjáért.

Sombor várát árulás által játszotta ó vtőle Szapolyay István kezére.

Ezzel meg nem elégedett, hanem annak élete után is leselkedett.

Mindezeket Gyulay János, Szerecsen Lajos és Perneszy György be-mondották Hunyadinak, aki a dolgot Ulászló királynak bejelentette.

Egyéb tettei is voltak, p« o. a maga testvégjét, akivel az örökség felett nem egyezhetett, a vizbe vetette, ahonnan midőn az ki .akart volna szabadulni, azt mat^i kezével szigonynyal általverte. Mindezek reábizonyosodván, halálra ítéltetett, és Budán a 3a. György piaczán négy felé vágták. Mondják, hogy kevéssel halála előtt tizenhárom rend-beli tolvajságát vallotta ki 1495. észt.

Pókai Jakab, Lásd Gyerőffy Mihály. Szapolyay János Zsigmoa-dot elkísérte Zimonyhoz Szulejmán udvarlására 1566. észt:

78

Pókaft János és Péter. Talán Jakab fiai. Békesy Gáspárral együtt hadakoztak 1575. eszi Báthori István erdélyi vajda ellen, aki a sz. pali kastélynál való ütközetben, őket mindkettőjüket elfogta, és a kolosvári diétán halálra ítélte. Mindazáltal az ő édes anyjoknak sok kéréseire, annyira vette magát Báthori, hogy annak szabaddá hagyta, hogy két fia közöl valamelyiket válassza ki, aki életben maradjon. A kesergő anya, aki mindenikhez egyforma indulattal vonzódott, hogy ne láttasson egyiket is a hóhér keze alá adni, a választást barátira bizta, kiknek Ítélete szerént János ment a vesztőhelyre, Péter pedig megszabadult. Ez a Péter 1589. eszi halt meg természeti halál-lal, amikor Sombory László is elment az ö utolsó tisztességének meg-adására. Bihar vármegyében Sámson mellett vagyon egy Pőka nevű puszta, melyet most a nemes Kulcsár familia bir, talán attól vehette ez a familia a maga vezeték-nevét.

Pongrácz. Annak a magyarokból, csehekbői, morvákból és len-gyelekből álló seregnek, mely 1437. észt. Szerbiában megütközött, és azok közöl negyvenezeret leapritott, ez a Pongrácz nevű magyar em-ber volt fővezére. Négy fogoly török vezért küldött Prágába Zsigmond királyhoz, győzelmének néminemű jeléül. Nagy segítségül volt neki ezen győzelem nyerésében a bires Hunyadi János. Talán, ugyanez le-hetett az a sz.-miklósi Pongrácz, aki Ulászló és Mátyás idejében sza-kolcaai kapitányságot és Liptó vármegyei főispánságot viselt, és aki Hunyadi Jánossal, azután pedig annak özvegyével, és Szilágyi Mihály-ival barátkozván, a Mátyás királylyá való választását előmozdította.

Pongrácz János. (Dengeleghi). Vajdaságot viselt Mátyás király idejében. Nagyon megverte a székelyekkel a törököket Temesvárnál, akik már másodszor igyekeztek AH vezérjők alatt Erdély pusztítására 1460. észt. Azután négy esztendővel Budán költ levele- által, Cson-grád vármegyében egy Szabadka nevű falut adott néki Mátyás, me-lyet azelőtt a hires Szilágyi Mihály bírt vala. Jelen volt Mátyással a moldvai hadban 1467. észt Elment volt 1476. észt. a Mátyás &

Beatrix lakadalmára Budára, és a maga ott történt halálával minde-neknek oly nagy szomorúságot okozott, hogy maga a király egy ideig minden játékot és mulatságot megtiltana. Onnan Gyulafehérvárra vitték temetni az 6 holttestét.

Pongrácz Kristóf. Gáspár fia, egy nagyra menendő ifjú, Kere-chóny László alatt katonáskodott Gyula várában, és ugyanott Gyulá-hoz közel, aaon magános bajvivásokban Ütötték őt által láncsával, me-lyekben ott gyakorlottak magokat, a Szatmár alól, haza Temesvárra

igyekező törökök, a Eerechény magyarjaival 1502. észt.

Digitized by

Google

Pongráce Fridiik. A szathmári mligyar katonák hadnagya volt 1575. észt., mikor Békesy Gáspárral Erdélybe ment a Báthori István ellen való hadra.

1 Ponith vagy Ponics Jakab. Negyedik László király idejében élt.

Mind magához a királyhoz, mind annak anyjához Erzsébethez, közel-járó embernek kellett neki lenni, mert egy 1286. észt. költ levelé-ben arról panaszkodik az özvegy királyné, hogy ez a Jakab <5 közte és a fia László közt, nem kis egyenetlenséget okozott, mely hflségte-lenségeért, midőn egy Kálmán* Király-Csehi nevű jószágot Pál nevű tárnokmestere által vissza akarna tőle foglalni Erzsébet, melyet ő adott volt Jakabnak, Jakab a tárnokmesternek fejét vette. Azelőtt 1277. észt. Segusd vármegyében, Dubcza nevű két falat adott volt neki Erzsébet királyné. A Bán ffy vagy Btizad famíliából való volt.

Poor Gergely, Imre és Márton. (Napkori). Mindhárman Má-tyás király idejében éltek. Lásd Bamocsay.

Porch vagy Porcs Domonkos. Harmadik András király idejé-ben tárnokmester volt, az ő halála után pedig első Károlynak ellen-sége, és Venczelnek nagy pártfogója lett. Oda volt a többi

főemberek-kel Venczel hívására 1301. észt.

Porkoláb Péter. Zemplén vármegye részéről ez volt jelen 1447.

eszi a budai diétán, mikor a rendek Buda várát Hunyadi János gu-bernátor gondviselésére bízták. Társai Nagy tarkanyi Péter, Boka Ist-ván és Sztancz Miklós voltak.

Porkoláb Dtones. Birtokos nemes ember volt Bihar vármegyé-ben, aholottis p. o., Sz. János-Ugrán két portát, Mező-Gyánban egyet s a t. birt 1-552. észt. E volt annak; a Toldy Miklósnak tutora, aki-nek Zaberdin -Mátyás, a váradi püspök 1554. észt fejét vétette. Die-nes Talpas vára ostroma alatt esett el.. Ugyanakkor éltek Bihar vár-megyében Porkoláb Péter és András is.

Pose István. (Zeeri). ötödik László király idejében és azután élt. Öt is okul vetették abban, hogy Ötödik László, az ifjú Hunyadi Lászlót megölette 1457. Qszt., és e volt art oka, hogy Szilágyi Mihály ő reá is fenekedett, és rajta boszut állam igyekezett; de megengedett neki Szilágyi akkor, mikor 'a palatínussal Gara Lászlóval megbékélt, olyan feltétel alatt, hogy mind a palatínus, mind Pose István, a Hu-nyadi Mátyás királylyá való választását, teljes erővel fogja előmoz-dítani. A levél, melyet aziránt Posenak adott Szilágyi, Pesten 1458.

eszi jan 23. napján,.még ma is megvagyon Az a Zeer, ahonnan ez a Pose István neveztetett, és ahol hihető lakott, kétségkívül csak az,

80

amit ma Cbongrád vármegyében, Szegedhez nem messze, a Tisaa mel-lett Puszta-Szernek hívnak, ahol hajdan, amint tartják, Árpád is har-mincznégy napig mulatott.

Posgai vagy Posegai Péter. Lásd Keglevics Péter.

Posgai Tamás. Talán a közelebb emiitett Péternek fia. Alapy Gáspár alatt katonáskodott Eanisán, mikor a szigeti törökök 1573.

észt épen hamvazó-szeredára virradólag, oda a városba berontottak, és onnan sok zsákmánynyal mentek haza. A nagy lárma és prédálás közben, mikor ez a Tamás abban foglalatoskodnék, hogy pénzét vala-hová elretjse, őt a törökök elfogták, és a sok fiús leány gyermek rabbal Konstantinápolyba küldöttek, aholottis őt Dóczy Gergelylyel a ten-gerbe vesztették. Fő oka a volt az ő elvesztésének, hogy a törökök jól tudták felőle, hogy ő igen szemes ember, az utat s járást min-denfelé jól tudja, az ilyen embert pedig a törökök soha sem szokták életben megtartani.

Pottornyay István. Szepességi viceispán, első Ferdinánd király idejében, ki is ő neki Dunavecz várát ajándékozta vala. Lásd Eoczka Péter és Miklós.

Poturnyay Istváu. Lásd Pottornyay István.

Pozova Jakab. Egy volt az országban pu&jstitó csehek kapitá-nyai kteo'L E'birta Komlós várát, ahol ámbár őt Palóozy László ke-ményen estrpmlotta, mindazáltal annak feladására, és szélyelháayására különben reá nem állott, hanem Palóezy kénytelen volt neki 4lős»6r

négyezerkétszázötven arany forintot ígérni 1460. észt.

Prépotitváry Bálint Királyi tanácsos, kállai, egri, kassai ka-pitány, első Ferdinánd,. Maximilián és Rudolf "kjrájyok alatt. 'Huszon-egy esztendős itjú volt, mUor Székely Antallal Moldvába ment, Ba-süius vagy Heraklides Jakabnak, ott a vajdaságba való beállítására 1561. eszi Mikor aztán Székely Antal Moldvából haza jött Magyar-országra 1562. eszi, Dévay Péter kapitánysága. alatt, ezt a Bálintot is Szucsaván hagyta az uj vajda mellett, annak a tőrtélhető megtá-madtatások ellen való ótalmazására. Talán esztendő sem tölt bele, mi-kor w oláhok az uj vajdába Jakabra reáuntak, magoknak más vajdát választottak, és Szucsaván Jakabot, és így az azzal lévő magyarokat is megtámadták, & ostrom alá fogták. Jól látván Jakab a.maga vésze-delmét, ezt a Prépostváry Bálintot Szucsayáról kiszöktette, s őt Fer-dinánd királyhoz küldötte, hogy neki attól segítséget kérjen s hozzon.

Azt is megparancsolta neki, hogy Zay Ferenczet és Székely Antalt is felkeresse és azokat segítségre kérje; de minekelőtte valami segítséget le-hetett volna küldeni, Jakab az ő vérét szomjuhozóknak kezére került.

Digitized by

Google

81

In document by Google (Pldal 81-87)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK