A Muravidéknek a délszláv államhoz kerülését számos egyéb szempont mel-lett néhány sajátos tényező befolyásolta. Ma már aligha vitatható, hogy a te-rületvesztés nagyságát illetően fontos következményei voltak a magyarországi belpolitikai eseményeknek. A Tanácsköztársasággal szembeni általános ellen-szenv, valamint az ország teljes elszigetelése (és későbbi megszállása) lehetet-lenné tette, hogy a Mura mentére vonatkozó döntés legfontosabb időszakában (1919 márciusától júliusáig) a magyar képviselők legalább érvelhettek volna a tájegység megtartása mellett. A Muravidék hovatartozásáról született döntés a magyar–jugoszláv államhatár meghatározásának az egyik utolsó eseménye volt.
A Muravidék lakosságának jelentős része eleinte nem volt híve a Magyar-országtól való elszakadásnak. Utána a helyzet hónapról hónapra változott a délszláv állammal szimpatizálók javára, ebben meghatározó szerepe volt a szlo-vén érdekeket erélyesen képviselő személyeknek, főképpen a szloszlo-vén érzelmű római katolikus papoknak. Külön említést kell tenni a stájerországi oldalról érkező ösztönzésről, agitációról és támogatásról, elsősorban a békekonferenci-án szakértőként tevékenykedő Slavič Matija szerepéről. Slavič szerepvállalása nélkül sokkal nehezebben került volna a délszláv küldöttség követelései közé a Muravidék. Az esetleges népszavazás lehetősége a békekonferencián érdem-ben nem vetődött fel, arról csak a helyi és a megyei sajtóban cikkeztek a döntés után.
Száz esztendő távlatából lehet arról vitázni, hogy a Johnson által javasolt vasi és zalai határszakaszt lehetett volna-e igazságosabban alakítani a mintegy har-minc magyarok lakta muravidéki és a kilenc Rába menti (Szentgotthárd környé-ki) szlovén település szempontjából. A „wilsoni pontok” egyoldalú értelmezése
90 Uo. 105.
szerint jogosnak mondható a szlovénok lakta településeknek a délszláv király-sághoz csatolása (még ha akkor azt a szlovén közösségen belül nem is mindenki akarta), azonban a magyar települések sávja a Lendva-vidéktől az Őrségig, vala-mint a Magyarországon „felejtett” szlovén falvak is más elbírálásban részesülhet-tek volna, ha érdekükben jól felkészült magyarországi szakértők vagy képviselők érvelhettek volna a békekonferencián. Amikor a magyar békedelegáció 1920 januárjában „szerepelhetett” a békekonferencián, akkorra már (sőt már 1919 nyarára) minden eldőlt, beleértve a Muravidék hovatartozását is.
A békeszerződés megkötése utáni hónapokban a magyarok lakta telepü-lések visszaszerzése céljából több fegyveres kísérletre került sor, amelyek eleve kudarcra voltak ítélve, hiszen nem volt nemzetközi támogatottságuk. Amikor a magyar kormány megkapta a békeszerződés javaslatát, a Muravidék tekinteté-ben több pontban megcáfolták a jugoszláv képviselők és szakértők érveit. Más-részt magyar szempontból káros volt, hogy pontatlan és valótlan megjegyzések és érvek is napvilágot láttak, mint például az ún. vend elmélet. A Magyarország szempontjából katasztrofális következményekkel járó békeszerződés megvál-toztatására 1920 elején már nem volt reális esély.
Magyar szempontból 1921 novemberében reménykeltő javaslat született a magyar–jugoszláv határt megállapító bizottság részéről. A túlnyomórészt ma-gyarok lakta határ menti sáv (nem az egész Muravidék) visszacsatolását java-solta a bizottság négy „semleges” tagja. A 27 településre kiterjedő javaslat nem-zeti-nyelvi szempontból nem volt következetes, mert néhány, a Lendva folyó jobb oldalán fekvő magyarok lakta települést kihagyott a jegyzékből, néhány, korábban a szentgotthárdi járáshoz tartozó falut pedig a visszacsatolásra java-solt települések listájára helyeztek. A következő hónapokban élénk vita zajlott a kezdeményezésről (a jugoszláv oldal erélyesen tiltakozott ellene). Végül 1922.
november 10-én Párizsban a nagykövetek tanácsa elvetette a Mura menti ha-társzakasz módosítására vonatkozó javaslatot. Utána került sor a határkövek elhelyezésére a magyar–jugoszláv határon – ez két esztendeig tartott. A Ha-tármegállapító Bizottság hat biztosa 1924. július 8-án írta alá Zágrábban a ma-gyar–jugoszláv államhatár konkrét megállapítását rögzítő jegyzőkönyvet.
H I VAT K O Z O T T I R O D A L O M
Könyv
Göncz 2001. Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Magyar Nem-zetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2001.
Hornyák 2004. Hornyák Árpád: Magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918–1927. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2004,
Jerič 2000. Jerič, Ivan: Moji spomini. Zavod sv. Miklavža, Murska Sobota, 2000.
Kokolj – Horvat 1977. Kokolj, Miroslav – Horvat, Bela: Prekmursko šolstvo.
Pomurska založba, Murska Sobota, 1977.
Kővágó 1964. Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.
Lipušček 2019. Lipušček, Uroš: Prekmurje v vrtincu pariške mirovne konference 1919. Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija, Petanjci, 2019.
Nagy Károly 1925. Nagy Károly: Az alsólendvai ellenforradalom. Magánkiadás, Zalaegerszeg, 1925.
Pupin 1931. Pupin, Mihajlo: Od pastirja do izumitelja. Vodnikova družba, Ljubljana, 1931.
Romsics 2017. Romsics Ignác: Magyarország története. Kossuth Kiadó, Buda-pest, 2017.
Slavič 1999. Slavič, Matija: Naše Prekmurje. Zbrane razrprave in članki. Po-murska založba, Murska Sobota, 1999.
Zsiga 1996. Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig. Magyar Nemzetiségi Műve-lődési Intézet, Lendva, 1996.
Könyv- és tematikus folyóirat-fejezet
Ehrlich 2002. Ehrlich, Lambert: Pariška mirovna konferenca in Slovenci 1919/20. In: Acta Ecclesiastica Sloveniae 24. (szerk.) Benedik, Metod, A szö-veget gondozta: Vrečar, Marija. Inštitut za zgodovino Cerkve pri Teološki Fakulteti Univerze v Ljubljani, Ljubljana, 2002. 53–216.
Fogarassy 1985–1986. Fogarassy László: A magyar–délszláv kapcsolatok kato-nai története 1918–1921. In: Baranyai Helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, Pécs, 1986. 537–576.
Hornyák 2000. Hornyák Árpád: A magyar jugoszláv határ kialakulása az első világháború után, különös tekintettel a Muravidékre. In: A Mura mente és a trianoni békeszerződés. Lendvai Füzetek 17. Magyar Nemzetiségi Műved-lődési Intézet, Lendva. 2000. 80–90.
Ivanóczy 1996. Ivanóczy Ferenc: Vázlatok a régmúlt korból. In: Lukács István (szerk.): A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából.
Kossics Alapítvány – Košičev sklad, Budapest, 1996. 39–42. A szerkesztő előszava szerint Ivanóczy eredeti írása a Szombathelyi Újságban jelent meg.
Križan 2019. Križan, Ljiljana: Dr. Ivan Novak – hrvatski narodni preporoditelj i osloboditelj Međimurja. In. Domorodci! Medjimurci! Suženjstvu je našemu kraj! Izložba povodom 100. obljetnice odcjepljenja Međimurja od mađars-ke države. Muzej Međimurja–Knjižnica Nikola Zrinski–Državni arhiv za Međimurje, Čakovec, 2019.
Sinkovich 1898. Sinkovich Elek: Vendek. In: Sziklay János – Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája).
Vasvármegye. „Apollo” Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1898. 387–392.
Folyóirat
Göncz 2018. Göncz László: Az alsólendvai ellenforradalom. Lindua 12. évf. 20.
sz. Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, Lendva, 2018. 19–26.
Göncz 2020. Göncz László: Impériumváltás a Mura mentén. Hitel, 23. évf., 6.
sz. Budapest, 2020. 31–46.
Napilapok, hetilapok
Tárgyalásaink Jugoszlávia megbízottaival. Muraszombat és Vidéke. 1919. feb-ruár 2. Muraszombat és Vidéke. Társadalmi, gazdasági és politikai hetilap.
Laptulajdonos: Muraszombati Járási Gazdaszövetség, Muraszombat, 1919.
február 2.
Püspöklátogatás. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 2. uo.
Kiáltvány a vendvidék népéhez! Muraszombat és Vidéke, 1919. március 30.
Muraszombat és Vidéke. Társadalmi, gazdasági és politikai hetilap. Kiadó:
Füleky József, Muraszombat, 1919. március 30.
Samoodločba narodov. Slovenci čüjte (Jelentése: A nemzetek önrendelkezé-se. Szlovénok, halljátok.). Novine, 1918. december 29. → Novine. Pobožen, drüžbeni, pismeni list za vogrske Slovence (A magyarországi szlovénok val-lási, társadalmi és irodalmi újságja). Hetilap. Szombathely, 1918. december 29.
Klekl Jožef: Načrt ali plan autonomije, šteroga je spravišče slovenskih dühov-nikov, Zaladske županije, 14. jan. 1919. leta, ednoglasno sprijalo. Novine, 1919. februar 9. Novine, 1919. februar 9. (a cím jelentése: Az autonómia terve, melyet a Zala megyei szlovén papok képviselői 1919. január 14-én egyhangúlag elfogadtak).
Jugoszláv orvtámadás. Zala, 1919. március 19. Zala, Politikai napilap, Nagyka-nizsa, 1919. március 19.
A szerbek és Zala megye. Zalai Hírlap. 1919. január 27. Zalai Hírlap. Politikai napilap. Felelős szerkesztő: Gültler István. Nagykanizsa, 1919. január 27.
Vend veszedelem fenyegeti Alsólendvát és vidékét. Az alsólendvaiak tiltakozá-sa. Zalai Hírlap, 1919. február 13. Zalai Hírlap, 1919. február 13.
Levéltári források
60. Prekmurje IV. škatla (31). 13428/1920. Arhiv Republike Slovenije. AS-60. Predsedstvo deželne Vlade za Slovenijo. Prekmurje IV. škatla (31).
HL 1081-1218. I. 30. II. 1900/87 mikrofilm. B/137-es doboz. 7. Hadtörténel-mi Levéltár. Magyar Tanácsköztársaság katonai iratai 1081-1218. I. 30. II.
1900/87 mikrofilm. B/137-es doboz. 7.
HL. Keleti ill. Vörös Hadsereg Parancsnokság. 53. doboz. 1919. június 1–5. 4–6.
mappa. Hadtörténelmi Levéltár. Keleti ill. Vörös Hadsereg Parancsnokság.
Hadműveleti, hírszerző, tüzérségi osztály. 53. doboz. 1919. június 1–5. 4–6.
mappa.
MNL OL. K 26 Miniszterelnöki iratok 1919. XXII. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. K 26 Miniszterelnöki iratok 1919. XXII.
MNL OL. K 40 Miniszterelnökségi levéltár – Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter. Szám nélkül 1919 – XII. 47., 1918 – XII tétel 587., 637. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. K 40 Miniszterelnökségi levéltár Miniszterelnökség – Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbí-zott tárca nélküli miniszter. Szám nélkül (vegyes iratok). 1919 – XII., 1918 – XII tétel (587–827).
MNL VaML XIV.10. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. XIV.10.
Klekl József iratai.
MNL VaML Muraszombati járás közigazgatási iratai 1920. 946. Magyar Nem-zeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. A Muraszombati járás közigazgatási ira-tai 1920.
MNL VaML. XVI-1.b/1 Vas Vármegye Direktóriuma. Általános iratok 1919.
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. XVI-1.b/1 Vas Vármegye Direktóriuma. Általános iratok 1919 (1–800).
MNL ZML. IV. 404. Zala vármegye alispánjának iratai 1918. 38002. → Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. IV. 404. Zala vármegye alispánjá-nak iratai 1918. Kolbenschlag Béla alispán 1918. november 25-ei helyzetje-lentése a megyei törvényhatósági bizottságnak. 1918. 38002.
MNL ZML. IV.402.a. Zala vármegye alispánjának iratai. 1919. 3058. 1. Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár IV.402.a. Zala vármegye alispánjá-nak iratai 1919. Kolbenschlag Béla alispán 1919. február 5-ei helyzetjelen-tése a megyei törvényhatósági bizottságnak. 1919. 3058.
MNL ZML. V. 1607c. 1918. 77. doboz. 2869. Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. V. 1607c. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai.
Közigazgatási iratok 1918. 77. doboz
PAM. Zbirka „Prevratni dogodki na slovenskem Štajerskem”. Janez Edšidt 1927.
február 3-ai visszaemlékezése. SI_PAM/1961. 105. Pokrajinski arhiv Mari-bor (MariMari-bori Területi Levéltár). Zbirka „Prevratni dogodki na slovenskem Štajerskem”. Janez Edšidt 1927. február 3-ai visszaemlékezése „Emlékeim a Muravidék magyarok aluli felszabadításra” címmel (Eredeti cím: Moje del-ovanje in spomini na osvoboditev Prekmurja izpod Madžarov), melyet – az 1918-1919-es események több korabeli szereplőjéhez hasonlóan – Rudolf Maister tábornok kérésére készített. SI_PAM/1961. 105.
PAM. Zbirka „Prevratni dogodki na slovenskem Štajerskem”. Prekmurski Slo-venci. SI_PAM/1961. 10/348. Pokrajinski arhiv Maribor (Maribori Területi Levéltár). Zbirka „Prevratni dogodki na slovenskem Štajerskem”. Prekmur-ski Slovenci. SI_PAM/1961. 10/348.
SZEL Püspöki körlevelek 1919-ben Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár. A szombathelyi Egyházmegye részére az 1919. évben kibocsátott körlevelek betűrendes tartalomjegyzéke. Szombathely, 1920.
G U L YÁ S L Á S Z L Ó