ISMERTETÉSE
II. KÖNYV
A Z U . T - S Z Ö V E T S É G I B I B L I A . .
A fötíszteletü csanádegyházinegyei hatóság jóváhagyásával.
S Z E G E D , 1 8 8 8 . A S Z E R Z Ő T U L A J D O N A .
P A L E S Z T I N A F E K V É S E ÉS NE VEJ.
M Á S O D I K K Ö N Y V .
A Z Ú J - S Z Ö V E T S É G I B I B L I A .
E L Ő I S M E R E T E K .
P A L E S Z T I N A L E Í R Á S A . 1. §. Palesztina fekvése, nevei és határai.
A Földközi-tenger és az Eufrátesz és Tigris folyamvidéke közt egy hegyes fensík emelkedik, mely az E u f r á -tesz folyó j o b b partjánál lassan magasodni kezd, míg a Földközi-tenger felől meredeken száll alá. Ez a szíriai hegy-vidék, melyet a Taurusz hegységtől a Vörös-tenger észak-keleti csúcsáig (az éJáti öbölig) egy sajátszerű sziklahasadék,' a mély völgyi! Szíria (Czöleszíria) nyugati és keleti részre oszt. I t t ered a J o r d á n folyó, mely a sziklafalak által ké-pezett mély hasadékban gyorsan dél felé folyik s a hegyi vizekből származó Merőm és Genezáret t a v a k a t átszelvén, a Górnak nevezett mély és termékeny völgyön keresztül halad s a Holt-tengerbe ömlik.
A Jordán keleti p a r t j á n kopár felvidék, az Aram emelkedik, mely az Anti-Libanonban éri el legnagyobb ma-gasságát ; ennek az Eufrátesz felé terjedő része teljesen a sivatag jellegét viseli magán, ü e egészen más természetű az a hegyvidék, mely a J o r d á n nyugati p a r t j á n terül el, s mely a keleti fönsíkkal ellentétben Kánaán, vagyis alföld nevet visel. A hegyek itt is jelentékeny magasságot érnek
S z e k r é n y i : A Bibliai k ö n y v e k i s m . II. k . • 1
»"rkWXlfc. 4
2 P A L E S Z T I N A N E V E I ÉS H A T Á R A I .
n
el a Libanon csúcsaiban, de a Kánneltöl délfelé a hegyek magassága jóval alább száll. E hegyeket a zöld legelökben • gazdag ezdraéloni sík szakítja meg, m a j d erdőkkel borított párhuzamos hegylánczok és" völgyek következnek, melyek a Holt-tenger t á j á n zordonabb jelleget öltenek, s- Köves Arábiának terméketlen t a l a j á b a n érnek véget.
Ezen a területen fekszik az ígéret földje, melyet Isten a .választott népnek adott s mely a görög népnél a déli partvidéken lakó filisztiektöl Filisztea vagy Ijateszlína nevet nyert. Az ó-szövetségi szent könyvekben e földrész K á n a á n név alatt fordul elö, mely nevet a zsidók a tengerparttól ogés'z a Jordánig elterülő hegyvidékre kiterjesztették. Pa-lesztinát szentföldnek is szokták nevezni, mert e földet az Üdvözítő születésével, életével , és halálával megszentelte s világtörténeti nevezetességre emelte.
Palesztina az északi szélesség 31—33-ik, s a keleti hosszúság 52—54-ik foka közt, a legszerencsésebb égöv alatt fek-szik. Hossza északtól délre mintegy 250 kilométer, szélessége pedig nyugatról keletre mintegy 112 kilométer, tehát egész területe csaknem 28,000 • kilométert tesz ki. E földterület,
egyes helyek kivételével általán igen termékenynek mond-ható s r a j t a a mérsékelt és déli égöv egész tenvészete fel-található. A rónán termékeny gabonaföldek, pompás legelök váltakoztak, míg a magaslatok mirtusz-, leánder-, narancs-, füge-, eper- és olajfákkal és szőlővel, a magasabb hegysorók pedig tamariszk-, fenyő-, platán-, eziprus-, dió- és tölgyfa-, erdőkkel voltak borítva. Jerikó környéke, melyet a szik-lafalakról visszaverődő napsugarak melegítenek, nemcsak füge és szőlőben, hanem balzsamfák és datolya-pálmákban is igen gazdag volt. Az ígéret földjének termékonysége azonban a jelenlegi lakosok dologtalansága és a megválto-.zott éghajlati viszonyok következtében nem is fogható ahoz,
a melyről a biblia könyvei tanúskodnak.
Palesztina természetes határai nyugatról a Földközi-tenger, északról a Libánon-hegység, mely Fönícziától és
P A L E S Z T I N A H E G Y E I . 3
Szíriától elválasztja, délről az arab és keletről a szír pusz-ták, melyek úgy Egiptem, mint az eufráte'szi folyamvölgy országai: Asszíria" és Babilon felöl határolják. Tengeri össze-köttetései,-valamint azok a nevezetes kereskedelmi útak, me-lyek Palesztinán keresztülvonultak, egészen alkalmassá tét-ték a szent földet arra, hogy a kereszténység bölcsejéül szolgáljon; mert a Damaszkusztól Egiptomba vezető út épen az ország közepén vonult keresztül, inig az Arábiába vivő ot a J o r d á n keleti p a r t j á n haladt, mely útak Palesztinát Ázsia müveit népeivel és Afrikával összekötötték s az érint-kezést a különböző népekkel igen könnyűvé tették.
2. §. Palesztina hegyei.
Palesztina hegyei közt úgy magasságra, mint neve-zetességre nézve leginkább kiválik a Libanon-hegység, melyet a Leontesz folyó k é t részre oszt. A nyugati részre, mely az Orontesz és Leontesz folyók közt a tulajdonképehi Libánont képezi s néhol 2900 in. magasságot ér e l ; továbbá a keleti részre, mely Anti-Liba non nevet visel, s egyes csúcsai 3600 méternyire emelkednek a tenger színe fölé. E hegyeket ha-talmas czédrusfák borítják, s még most is találhatni egyes törzseket, a melyeknek kerülete 12—13 m., magassága pedig 30
méter. Az Anti-Libánonból, melynek legmagasabb csúcsa
<i Nagy-Hermon örökös hóval van födve, a Jordán mindkét p a r t j á n egész Palesztinán kisebb hegylánczok húzódnak ke-resztül, melyek a J o r d á n felé meredek sziklafalakat alkot-nak, míg a tenger felé lassankint a széles rónákra eresz-kednek le. A J o r d á n jobb p a r t j á n elterülő hegyvidéket több kis völgy hasítja át, míg az ezdraéloni vagy jezraeli sík csaknem egészen ketté szeli.
E síkságtól északra fekszik a Neftali-hegység, mely-nek nevezetesebb részei a Kis-Hermon, tövében Naim és Endor v á r o s o k k a l ; továbbá az innét egy órányira eső Tábor-hegy (562 m. magas), melyen U r u n k színváltozása ment
P A L E S Z T I N A H E G Y E I . 4
végbe, míg északkeletre, három órányi távolságban a Bol-dogság hegye emelkedik. Nevét attól a beszédtől kapta, me-lyet Jézus a nyolcz boldogságról e begyen tartott. Megem-lítendő még Názáret, egy dombon fekvő kis város,
hol Jézus gyermek- s ifjú-korát töltötte, továbbá Kána a zabu-loni síkon, mely az Üdvözítő első csodájáról nevezetes.
Az ezdraéloni síktól délre, csaknem a Holt-tengerig áz Efraim-heggség húzódik, melynek nevezetesebb részei a Gilboé-heyyséy, az ezdraéloni síktól délkeletre; továbbá az.
Eh ál (870 111.) és Garizim (938 m.) hegyek, melyek közt az ősrégi Szikem városa fekszik. A Szamária-hegg, melyen a hasonló nevű város épült. Efraim hegységében v a n n a k még Tircza és Betália, mely utóbbi várost J u d i t szabadította föl az ellenség ostroma alól; Géha és Dótain, hol Józsefed bátyjai eladták.
Palesztina déli részét a Holt-tengertől n y u g a t r a a . J óda-hegység borítja, melynek kiválóbb részei az Olajfák hegye, alig húsz pereznyire Jeruzsálemtől, hol Jézus szenve-dései kezdődtek, midőn a Get-Semáne novii kertben elfoga-tott. Továbbá a Koarantánin-hegy, Jeruzsálem és J e r i k ó közt, hol Jézus negyven napi böjt és imádság közt készült t a n í t ó ' hivatalára. Kiválóbb helyek még a zsidó fővároson, Jeru-zsálemen kívül Betánia, az Olajfák begyének keleti lejtőjén, mely Lázár feltámasztásáról nevezetes; Betlehem, hol az Üdvözítő született; Iíehron, Palesztinának legrégibb városa, s egyideig Dávid királynak székhelye. Jeruzsálemtől nyu-gatra feküdt Emmausz, hol Jézus föltámadása után két t a n í t v á n y á n a k megjelent. Szomszédságában van Ajalon, mely Józsua győzelméről ismeretes. Megomlítendők még BéteJ, Siló,
Miczpa, Mikmász és Módin városok.
A Jordán keleti p a r t j á n egy 600 méter magas fensík terül el, melynek északkeleti részét a legelőiről híres Haurán vagy Básán-hegység borítja, míg a genozáreti tó és Holt-tenger közt fekvő rész Gileád nevet visel, melyen Gadara, Bella, Jáhes, Mahanain és Pniel városok fekszenek. A
Holt-P A L E S Z T Í N A R Ó N Á I , V Ö L G Y E I ÉS Holt-P U S Z T Á I .
tenger északkeleti részén a Moáb- vagy PizgcL-hegyséy emel-kedik, közepén a Kébó hegyével, hol Mózes meghalt. To-vábbá Hór, a régi P é t r a k ö z e l é b e n ; itt h u n y t el Áron. A Pizga-hegység folytatásául t e k i n t e n d ő végre az Abarim, a Holt-tenger délkeleti p a r t j á n , hol a Makerusz nevű erős sziklavár állt, s keresztelő J á n o s fogságáról és lefejezteté-séröl emlékezetes.
3. §. Palesztina rónái, völgyei és pusztái.
1. Palesztina rónái közt úgy t e r j e d e l m é r e , mint törté-neti fontosságára nézve legkiválóbb az ezdraéloni vagy jez-i'aeli róna, moly a Kármel elöfoktól a J o r d á n folyóig t e r j e d ,
? nevezetesebb helyeit Megiddó, Hadad-Rimmón és Jezrael városok képezik. E z utóbbi helyen Á k á b király egy nya-ralót épített, mely k e d v e l t tartózkodó helye volt. A Föld-közi-tenger p a r t j á n elnyúló n a g y lapály három rónára oszlik.
Az akkói rónára, mely a tíruszi hágótól a K á r m e l hegyig .törjed, a sároni rónára, a K á r m e l elöfokától .loppéig, és a
*zefelai síkságra, mely Joppétöl délre húzódik. A kisebb ró-nák közt különösen megemlítendő a galileai t e n g e r ' nyugati p a r t j á n Genezár, és a d é l n y u g a t r a fekvő Hittin, továbbá a Holt-tenger é s z a k n y u g a t i részén a jerikói róna, melyen Gilgál és Jerikó, a p á l m á k városa f e k ü d t ; végre J e r i k ó v a l szemközt, a J o r d á n keleti p a r t j á n a moábi mezőség.
2. A palesztinai völgyek közt legnevezetesebb a Jor-dán-völgy, mely el Gór nevet is visel s a J o r d á n folyó mindkét p a r t j á n a genezáreti-tótól a Holt-tengerig t e r j e d és igen t e r m é k e n y . Kiválóbb helyei a j o b b p a r t o n Betseán, Enon és Szukkót, a balparton pedig Bethabara, hol keresz-telő J á n o s J é z u s t megkeresztelte. Megemlítendök még a
Tiropéon-, a Gihón- és Hinném-, t o v á b b á a Jósafát-völgy J e r u z s á l e m b e n és k ö r n y é k é n , a Terebint-völgy a fővárostól é s z a k n y u g a t r a , az ajaloni-, az eszkoli- v a g y szőlő-völgy s végül a Só-völgy a Holt-tenger déli részén.
1 H M B R K Z v t t S g r&m**.
6 P A L E S Z T I N A HEGYEI. 6
3. A szent könyvekben g y a k r a n előforduló, puszták alatt nem szoros értelemben vett sivatag" helyeket kell ér-tenünk, hanem oly műveletlen területeket, a melyeknek ta-.
laját az esözési időszak alatt friss növényzet borítja s alkal-mas legelőül szolgálnak. E puszták közül megemlítendő a Júlia-pusztája a Holt-tenger nyugati p a r t j á n , mely köves talajával s csekély tenyészetével - egészen az arab sivatagra«
emlékeztet. Egyes részeit a Sz.-János-, %if-, Maón-, és. a tengerparton fekvő Lngeddi-puszta képezik, míg délnyugatra a bersabéi puszta terül el. Nevezetesek még a jerikói puszta, Jeruzsálem és Jerikó között, továbbá Betháveu Bétel ós Jerikó közt, hol a gyermekek Elizeus prófétát kicsúfolták, és a betszaidai puszta a Genezáret-tó északkeleti részén, hol Jézus a kenyereket csodálatosan megszaporította.
4. §. Palesztina vizei.
1. Palesztina föfolyóját a Jordán képezi, mely a Nagy Hermon hegyei közt három forrásból f a k a d s a Meróm-tú előtt egyesül, melyet átszel; 16 kilométernyi gyors folyás után a Genezáret-tavat is áthasítja, s 120 kilométernyi út-*
j á b a n alig néhány kanyarulatot tevén, a Holt-tengerbe öm-lik. Ezen útjában a J o r d á n több folyóval egyesül. í g y a keleti oldalon a Járműk (llieromax) és Jabbók folyókát, a nyugati részen pedig a Dsalúd és Kárit p a t a k o k a t veszi fol. A Holt-tengerbe ömlik még az Arnon, mely Palesztiná-nak keleti J o r d á n - t a r t o m á n y á t Moábtól és Arábiától elvá-lasztja. A Ki són az ezdraéloni rónán foly keresztül s a Földközi-tengerbe ömlik.
2. Az említett vizeken kívül Palesztinának még több más p a t a k j a van. Ilyenek az Egiptomi patak, mely Palesz-tina legdélibb határát képezi ; a Besór és Sórek, melyek J ú d a begyeiből erednek s a szefelai rónán folynak keresz-tül ; a Kána patak, mely a sároni síkon, és a Belus, moly Akkónál ömlik a Földközi-tengerbe. Továbbá a Kafarnaum
P A L E S Z T I N A HEGYEI. 7
'patak, mely a Gtfnozáret-tóba szakad s'a Kidron Jeruzsálem mellett, mely a Holt-tengerbe folyik.
3. Palesztinában háVom tó van, mely mind a Jordán medenczéjébe leszivárgó hegyi vizeknek köszöni létét. E tavak a következők : á Meróm-tó, a Génezáret-tó és a Holt-tenger.
A Meróm-tó Palesztina északi részén fekszik s 8 kilo-méter hosszú, 5 km. széles. Vize csak télen és tavaszkor,
van, míg nyáron csaknem egészen kiszárad.
A Genezáret-tó, mely galileai vagy tiberiási tengernek, s Kinnerótnák is hivatik, a Merőm tavától délre 16 kilo-méter távolságban, egy mély völgykatlanban fekszik, 191 méterre a tenger színe alatt. A tó hossza 22, szélessége 14 kilométer, s partjain gyönyörű hegyek emelkednek. E tó partjain feküdtek Tiberiás, Magdala, Kafaynaum, Korozain és Betszaida városok, melyekben az Üdvözítő igen gyakran mégfordult és sok csodát tett.
A Holt-tenger,' mely vizének rendkívüli sótartalmánál fogva Sós-tenger nevet is visel, Palesztina déli részén terül el. Hosgza 80, szélessége 16 kilométer s egy földnyelv által, mely a keleti partról a tengerbe nyúlik, északi és déli részre oszlik. Az északi, nagyobb medenczének mélysége 3.—400 méter közt változik, míg a jóval kisebb déli medencze alig 3—4 méter mély. E déli medencze helyén, a termékeny Sziddim völgyben voltak egykor Szödóm és Gomorra
váro-sok, a melyekot azonban lakosainak kicsapongásai miatt az Úr elpusztított.
5. §. Palesztina felosztása Jézus korában.
Palesztina Mózes és Józsua intézkedései folytán a zsidó nép 12 nemzetsége szerint tizenkét törzsre volt fel-osztva. E felosztás azonban már a királyság kettészakadása után megszűntnek volt tekinthető, míg a zsidó nép fogságba hurczolása alkalmával teljesen véget ért. Midőn a zsidók
B P A L E S Z T I N A F E L O S Z T Á S A J É Z U S K O R Á B A N .
» • " „ * _
Ki\ e. 536-ban SzQiubábel, később Ezra vezetése alatt hazá-j u k b a visszatértek, a régi, törzs szerinti felosztás helyett
lassankint új lépett életbe, mely a Makkabeusok uralma alatt toljos megszilárdulást nyert. Palesztina t. i. négy tajr-tományra oszlott föl a k k é n t , hogy a keleti Jordán-tartomány
l'erea, a nyugati Jordán-tartomány pedig Jiulea, Szarnária és Galilea t a r t o m á n y o k a t képezte. E felosztást a rómaiak is megtartották s egész .Jeruzsálem pusztulásáig- érvényben maradt.
1. Júdea, mely a nyugati tartományok között a leg-nagyobb volt, az ország hegyekkel borított déli részét fog-lalta magában a Holt-tenger nyugati partján, s a következő részek a l k o t t á k : J ú d a , Benjámin, Dán és Simeon törzsei, továbbá Idúinea (Edóm), s az a két keskeny terület, mély a Földközi-tenger p a r t j á n a Karmel-begyig s a .Jordán nyugati p a r t j á n az ezdraélorii rónáig nyúlik. E tartományt
•Jézus korában a zsidó nép magva foglalta el, mely meg-vetéssel viseltetett a többi tartományok zsidó lakosai iránt.
J ú d e á n a k fővárosa Jeruzsálem volt, melyen kívül megemlí-tendök a Jeruzsálemtől egy mérföldre fekvő Betlehem, az Üdvözítőnek szülő helye, továbbá Arimatéa (Ráma), Bétel, Joppe, s a Nagy Heródestöl a Földközi-tenger p a r t j á n épített Qzezárep, mely a római helytartók székhelye, s J e r u -zsálem pusztulása után az ország fővárosa lett.
2. Szamár ia, mely a tartományok között a legkisebb volt, az ország középső területét foglalta el s Manasszosz nyugati féltörzséböl, továbbá Efraim és Iszakár törzséből állt, a Judeához tartozó keskeny földrészt kivéve. E tarto-mány igen gazdag volt legelökben. Miután lakói, a pásztor-kodással foglalkozó szamár itá no k, a pogányok és zsidók keveréke, a jeruzsálemi templom látogatásától el voltak tiltva, először a szamáriai templomban, ennek Kr. e. 130-ban történt elpusztítása után pedig a Garizim begyen tartották s a j á t isteni tisztelőtöket, mi a zsidók és szamaritánok közt az elkeseredést a végsőig fokozta. E tartomány fővárosa
Hl I
Ví>lt Szebaszte; vagy Auguszta, melyet a Szalinanasszártól feldúlt Szamária romjain Nagy Heródes építtetett Augusztusz róínai császár tiszteletére. Említést érdemelnek még Szikem . (Nablusz) az Ebál és Garizim hegyek közt, közelében a
•Jákob kútjával. E városban a szamaritánok maradékai egész napjainkig f'entartották magukat.
3. (ralileay Palesztinának északi része,, Szíriától és Fö-níeziától délre, Neftali, Aser, Zabulon törzseiből, továbbá R z a k á r törzsének egv kis részéből állt s az ezdraéloni ró-, náig terjedt. E tartomány igen termékeny és népes volt, melynek ügyes lakói északon nagyrészt pogány szírok és tönícziekböl állt s azért „pogányok Galileájának" is híva-tott. Zsidó lakosai a judeabeliektöl eltérő nyelvjárást hasz-naltak s a többi zsidóknál megvetésben részesültek. E ter-mészeti Szépségekkel gazdagon megáldott tartományban töltötte Jézus életének j a v a részét s legörömqstebb a
Gene-ret-tónak begyvidékén tartózkodott.
4. lArea, mely Rúben és Gád törzseit, valamint Ma-nasszesz keleti féltörzsét foglalta magában, a Jordán keleti p a r t j á n a Hormon hegytől az Anion folyóig terült el, s Jézus korában több részből állt. Ide tartoztak északon Gaulanítisz, Itúrea, Trahonítisz, Auranítisz és Batánea terü-letei, melyeknek fővárosa Czezárea Filippi volt, a Hermon begy tövében. E várost Fülöp negyedes fejedoleni építette s nevezte el. P e r e á n a k legészakibb részén,- az Anti-Libánon mellett feküdt Abiléne vidéke, melynek negyedes fejedolme keresztelő János fellépésekor Lizániász• volt. A Hieromax folyótól délre Gadara és Geráza városok feküdtek, melyek a Dekapolisz területéhez tartoztak. A Dekapolisz nem volt egyéb, mint tiz városnak szövetsége, mely közvetetlonii.1 a ró-maiak fönhatósága alatt állt s kiváló előjogokban részesült.
E városok voltak : Damaszkusz, Filadelfia, Rafána, Gadara, Hippon, Díon, Polla, Geráza, K a r á t a és Szkitopolisz, melyek az utolsó kivételével mind Porea t a r t p m á n y b i j j i ^ o k ü d t e k .
Jordán völgyében volt Betánia, hol
1 0 J E R U Z S Á L E M I S M B R T E T E 3 E .
6. §. Jeruzsálem ismertetése.
Jeruzsálem, mely Ábrahám korában Melkizedek király birtoka volt, a kánaáni népek uralma alatt a jebúsziak ke-' zébe került,, kik azt Jebúsznak nevezték. Midőn Dávid ki-rály Kr. e. 955-ben a várost elfoglalta, azt Zsidóország fő-városává ¡3 így politikai s vallási középpontjává tette. Ez időtől fogva a különféle ellenséges támadásoktól sokat kel-lett a fővárosnak szenvednie, de a legnagyobb csapás mégis a k k o r érte, midőn Kr. u. 70-ben a rómaiak elfoglalták s templomát a várossal együtt teljesen elpusztították. HadrUíft császár a régi Jeruzsálem helyén Ivr.. u. 136-bati új várost alapított, mely Elia KapitoUna nevet viselt.
A régi Jeruzsálem — j e l e n l e g EJ Kndsz, a szent — a z o n a hegynyúlványon épült, mely J ú d a hegyeiből a Holt-tenger felé terjed. A város négy halmon, a Szijón, Mária, Akra és Bezeta halmain emelkedett s háromszoros kőfallal volt körülvéve, mely több kapuval volt ellátva. E k a p u k közül kiválóbbak voltak dél felé a Szijón- vagy Dávid-kapu, nyu-gatra a betlehemi- vagy joppei-, északra a damaszkuszi-', keletre a Mória tövénél pedig a juh-, vagy jelenleg István-kapu. Jeruzsálem legrégibb része volt az ó-város a Szijón hegyén, melyen a jebúsziak erődje állott s az első fallal volt körülvéve. A Szijón hegytől keletre volt a Mória, me-' lyen Salamon díszes temploma épült, ettől északnyugatra pedig az Á k r a nevíi domb, melyet Ezekiás király a máso-dik kőfallal erősített me»;. Az Akra-halmon volt a Bárisz nevíi erőd, melyet a Makkabeusok elfoglaltak s Heródes újra építvén, Antónia-várnak hívott. E b b e n tartózkodtak a római helytartók, midőn hivatalos ügyekben Jeruzsálembe mentek-, valamint a római helyőrség is. É s z a k r a feküdt a Bezeta-negy, melyen az ¿{¡-város é p ü l t ; ez csak Jézus halála után I. He-ródes Agrippa által vétetett a harmadik kőfallal körül.
Az Akra-halouitól észak-nyugatra fekszik a Kálvária-hegy, mely Jeruzsálemet a Júda-hegységgel összekapcsolja, míg a többi három oldalról völgyek környezik, u. m.
észak-P A L E S Z T I N A észak-P O L I T I K A I V I S Z O N Y Á T . 11
keletre a Jósa fát-völgy, keletre a Kidron völgye, mely a nyugati Gíhón- és Hinndm-völgygyel a Rógel forrásánál ér össze. A Szíj ón-hogy pt az Akra- és Mória-halmától délkeleti irányban,egy mély hegyszakadék, a Tiropéon, vagy Sajtos-völgy választja el, melynek déli részén a városon kíviil'a-Slíoe-taba, a templom-téren pedig a kis Bethöszda-tó érdemel említést.
Jeruzsálemtől keletre hármas ormával az Olajfák-hegye emelkedik, melynek tövénél, a Kidron patakon túl a Gei-Semáne nevű kert terül el, míg a középső hegyormon Urunk mennybemenetelének temploma áll. Az Olajfák-hegyének keleti lejtőjén van a kis Betánia, hol Lázár, Jézusnak ba-rátja lakik vala, míg Betánia és Jeruzsálem közt a Betfáge nevíí major feküdt.
7. §>. Palesztina politikai viszonyai.
Heródes Palesztina fölött 37 évig uralkodván, néhány hónappal Jézus születése után elhunyt. Uralkodása külsőleg ugyan fényesnek mondható, de általában szigorú, sőt ke-gyetlen vala. Legjobban jellemzi ezt az a parancs, melyet halálos ágyán adott, melynél fogva az ország nagyjait be-záratta és »Szalóim nevü nőtestvérének meghagyta,» hogy halála után azonnal kivégeztesse őket, hogy a népnek oka legyen őt gyászolni. G y a n a k v ó természetéből könnyen ki-magyarázható' a betlehemi kisdedek meggyilkoltatása is, mi által a zsidók újszülött királyát a k a r t a eltenni láb alól.' Halála után Augusztusz császár (Kr. e. 30 — Kr. u. 14.) P a -lesztinát Heródes fiai közt osztotta fel. Arkelauszt J ú d e a / Szamáría és Idúmea e t n a r k á j á n a k nevezte ki, míg Antipasz mint negyedes fejedelem ( t e t r a r k a ) Galílea és Perea, Fülöp pedig hasonló ranggal Batánea, Trahonítisz és Auranítisz fölött uralkodott.
Arkelausz atyjához hason|ó kegyetlenséggel kormány-zott, a zsidók tehát többször panaszt emeltek Rómában ellene, melyeknek tisztázására Augusztusz maga elé idézte őt. A vádak alól Arkelausz nem tisztázhatta magát, mire a
1 2 P A L E S Z T Í N A P O L I T I K A I V I S Z O N Y A I .
császár lvr. u. 7-ben 10 évi uralkodás után méltóságától megfosztotta s Viennebe száműzte, hol meg is halt. Tarto-mánya Szíria római provincziálioz csatoltatott, dé külön kormányzóval (prokurátor) birt, kinek Czezáreában kellett székelnie. E prokurátorok sorrendje a kővetkező : Kopó ni asz ( K r . u. 7—9), Markusz Ambiviusz '(9—12), Anni asz Rúfusz (12—15), Valeriusz Grátusz (15—26) és Poncziusz Pilátus:
(26—36), a kinek helytartósága idejében lépett föl Jézus s fejezte be életét. Pilátusz az ellene emelt v á d a k következ-tében hivatalát vesztette s szintén Viennebe száműzetett.
Fülöp,- ki Heródes fiai közt a legderekabb volt, 40 évi békés uralkodás után, Kr. u. 37-ben meghalt. Antipasz] ki a t y j á n a k p é l d á j á t követte, főleg építkezésekben lelte örö-mét. A genezáreti tó p a r t j á n várost építtetett s azt a csá-szárról Tiberiásnak nevezte. Római tartózkodása alatt meg-ismerkedett féltestvérének, a magán életbe vonult Fülöpnek feleségével, Heródiással s nemcsak titkos házasságra lépett vele, hanem törvényes hitvesét, Arétasz király leányát is -elűzte. Keresztelő Jánost, ki e bűnös viszony miatt meg-feddte öt, börtönbe vetette s később lefejeztette. Fényűző., léha uralma elégületlenséget szült a népben, s midőn abba a gyanúba keveredett, hogy a rómaiak ellenségével, a pár-thokkal szövetkezik, Kaliyula császár (37—41) Kr. u.
39-ben Lyonba száműzte öt, hová Heródiás is önkényt követte.
Fülöpnek 37-ben történt halála u t á n 1. Heródes Agrippa Rómában annyira megnyerte Kaligulának tetszését, hogy ez Fülöp tartományainak fejedelmévé tette s -midőn Antipasz kegyvesztetté lett, még ennek területét is megkapta." Kaligu-l á n a k haKaligu-láKaligu-la után Tib. KKaligu-laudiusz császár (41—54) kegyébe any-nyira behízelegte magát, hogy egész Palesztinának királya lett, de csak rövid ideig uralkodott (41—44-ig), mert Cze-záreában borzasztó betegségbe esett, mely öt nap alatt vé-get vetett életének. Mivel fia, I I . Agrippa csak 17 éves volt, midőn a t y j a meghalt, Palesztinát római provinczia g y a n á n t ismét helytartók kormányozták, míg 48-ban az ország északi
A Z S I D Ó K V A L L Á S I Á L L A P O T A . 1 3
reszének k o r m á n y z a t á t I I . Agwppára bízták, a ki királyi czflnet nyert. Mint király, g y a k r a n megfordult Jeruzsálem-ben, hol a főpapok választása körül önkényüleg j á r t el, amiért a nép ellenséges indulattal viseltetett iránta. Meg-érte Jeruzsálem pusztulását,' melynek ostrománál a rómaiak öldalán harczolt; 101-ben halt meg.
> .
8. 8. A zsidók vallási állapota,
1. A zsidó nép fogságba hurezoltatása alkalmával meg lett fosztva mindazoktól a szent helyektől, hol azelőtt vallási gyakorlatait végezte. A babiloni száműzöttek tehát uj ha-z á j u k b a n többnyire viha-zek mentén, magasabb helyeken saját-szerű épületeket emeltek a jeruzsálemi templom mintájára, melyekben leginkább szombaton és ünnepnapokon istentisz-teletre, közös imádságra gyülekeztek össze. Az ilyen épülete-ket zsinagógának nevezték s mellettük rendszerint Iskola is létesült, hol egyes értelmesebb férfiak a népet a szükséges ismeretekre o k t a t t á k . A zsinagóga intézménye annál a nagy jelentőségnél fogva, melyre Babilonban emelkedett, a k k o r
is megmaradt, midőn a zsidó nép hazájába visszatért, sőt Jézus korában nemcsak minden város birt zsinagógával, ha-nem Jeruzsálemben is számos ily épület emelkedett.
A zsinagóga b e j á r a t a Jeruzsálem felé volt készítve s közepén egy oltárszerű emelvény állt az írattekercsek szá-mára, hol a felolvasónak vagy előimádkozónak a tanító-székben kellett helyet foglalnia. Mögötte félkörben székek állottak, melyeken a zsinagóga vénei ültek, arczczal Jeru-zsálem felé fordulva. A hallgatóság, nök .és férfiak egy ala-csony fal által külön voltak .választva. A zsinagóga ügyeit az elöljáró intézte, a kinek tanácsát a vének képezték. Azon kívül volt egy felolvasó, egy előimádkozó és több szolga, kik a könyvek rendben tartására, a zsinagóga tisztaságára stb.
ügyeltek. Az istentisztelet alkalmával az elöljáró engedel-mével egyes törvénytudók is felléphettek, hogy a népnek a törvényt, vagy a prófétákat megmagyarázzák. így Jézust
i íj.
14 A ZSIDÓK V A L L A S I A L L A P O T A .
és az apostolokat is többszőr látjuk a zsinagógákban fellépni, mi a kereszténység elterjedésére jótékony hatást gyakorolt.
2. Midőn a zsidók a babiloni fogságból visszatértek, Jeruzsálemben egy törvényszék alakult Jbzra pap vezetése alatt, mely a Mózes tanácsának m i n t á j á r a 72 tagból állt s az volt feladata, hogy a- zsidó nép vallási ügyeiben intéz-k e d j é intéz-k , a törvényeintéz-ket hitelesen magyarázza s azointéz-k felett őrködjék s a szent k ö n y v e k g y ű j t e m é n y é t megállapítsa. E törvényszék a nagy zsinagóga, vagy szanhedrín (szinédrium) nevet vette föl, mig a szent köiiyvekben 'főtanács n é v ' a l a t t fordul elő s a Makkabeusok korában kezdett először kiváló szerepet játszani. Tagjainak száma 72 v o l t ; a papok, a nép vénei és a törvénytudók huszonnégyenként voltak képviselve, míg a főpap' elnökölt. A főtanács befolyása mindig nagyobb lett a zsidó népre, mely a legfelsőbb hatóságot képezte val-lása ügyeiben s e befolyást a római uralom alatt is meg-tartotta, jóllehet Kr. u. 30-ban, kevéssel Jézus halála előtt, a jus^ gladiit, a pallosjogot elvesztette s büntetésül csupán a kiközösítést, megvesszözést szabhatta ki, ha valamely val-lási vétségben ítéletet kellett hoznia. Gyűléseit valószínűleg a jeruzsálemi templom .egyik melléképületében tartotta.
A jeruzsálemi főtanácson kívül minden vidéki város-ban voltak bíróságok, melyek 23 tagból állottak, míg oly ki-sebb helységekben, melyeknek 120-nál csak valamivel több lakói voltak, háromtagú bíróságok működtek s csekélyebb fontosságú vallási ügyekben hoztak ítéletet.
Jeruzsálem pusztulása után a Földközi-tenger p a r t j á n fekvő Jabnéba (Jainnia) költözött a szinédrium, mely Kr. u.
180-ig a zsidók vallási középpontját képezte s itt egy híres iskolát is alapítottak. A főtanács elnöke a nézi, az iskola igaz-gatója volt, kiről a rómaiak pátriárka néven tesznek említést.
9. §. A kiválóbb zsidó vallásfelekezetek.
Azon vallásfelekezetek közül, melyek Jézus korában a zsidó népnél nagy befolyásuk által tűntek ki, különösen